2013. május 25. szombat, Orbán
Augusztus
Magyarországon tárgyalt dr. Mohamed Riad, az EAK külügyminisztere, aki az MTV stúdiójában válaszolt az újságírók kérdéseire.
Augusztus 1. 21.35 Vendégségben Szabó Magdánál. Rendező Mérei Anna, operatőr Lukács Lóránt.
A műsorújságban Szabó Magda írta aznap, részlet:
"Most nagy ünnepem lesz, ha a Televízió mindjüket elhozza hozzám, vasárnap este, akik meg akarnak látogatni. Kicsi lakásba jönnek a Júlia utcába, akik eljönnek, és nem tudom, arról fokok-e beszélni végül is, ami Önöket érdekli, és úgy-e, ahogy kívánnák. Amikor végignéztem a kész filmet, zavartan tűnődtem, ugyan jól fogják-e érezni magukat. Még csak meg se tudhatom, hisz nem láthatom az arcukat, csak Önök látnak majd engem. De egyet biztosan tudok, hogy azzal az örömmel és szeretettel nyitom ki mindnyájuk előtt a lakásunk ajtaját, amivel a hozzák legközelebb álló vendégek elé szaladok az előszobán át."
Augustus 8., Magyarországon tartották a Varsói Szerződés OPÁL71 elnevezésű hadgyakorlatát, a Duna térségében, majd közös díszszemlén vettek részt a magyar, csehszlovák és szovjet alakulatok Dunaújvárosban. Erről számolt be Horvát János A HÉT augusztus 8-án sugárzott műsorában.
Színház - kazettás képmagnón:
A Laurence Olivier által vezetett Londoni Nemzeti Színház öt évre szóló megállapodást kötött az angol Associated Television és az amerikai ABC tévétársasággal: évente három-három előadásról kazettás képmagnó-felvétel készült, melyet a megfelelő tévékészülékeken bárki "levetíthetett" magának. Egy-egy műsor kikölcsönzési díja nagyjából azonos volt a színház két jó földszinti ülésének árával.
Augusztus 18., megkezdte működését a kísérleti második (mtv 2) tévéműsor. Hetenként kétszer-háromszor jelentkezett, részben fekete fehér, részben színes programmal, és a fővárosban és környékén volt látható. A műsort a 24-es csatornán sugározták, s vagy a már e célra épített készülékekkel, vagy a készülékhez csatlakoztatott UHF konverterrel volt fogható, amely a "műsort a 4-es csatornára tett át".
A Rádió és Televízió Újság 1971/33. számában a két program szerkesztésével kapcsolatos kérdésekre Székely Istvánné, a műsorszerkesztőség vezetője válaszolt. A riportot O.G. készítette. Részletek:
"- A kísérlet szóra különös hangsúlyt helyezünk. Jócskán van ugyanis kipróbálni ill. kipuhatolni való, mindenek előtt a tekintetben, hogy milyen szerkesztési, műsorkomponálási, módszerekkel kínálhatunk a nézőknek kellő programválasztási lehetőséget. Ennek érdekében keressük meg pl. azokat a legmegfelelőbb időpontokat - más szóval csatakozási pontokat - ahol a közönségnek könnyű lesz átkapcsolnia az egyik csatornáról a másikra. ...S nem utolsó sorban arra is kíváncsiak vagyunk, hogyan módosulnak a kísérleti adást figyelemmel kísérők nézési szokásai.
- Hoz-e ez a program változást a hagyományos - ha úgy tetszik - az 1-es műsorban?
- Ez az eddigi adás csorbítatlan marad; időtartamában, szerkesztésében, arányainak, mondandójának műsorformáinak sokféleségében hiánytalanul követi eddigi elveit és gyakorlatát. Legfeljebb az képzelhető el, hogy az 1. program műsorában megismételjük a 2. program egyik adását.
- A kísérleti 2-es program mikor, milyen napon látható?
- Nem egészen rendszeresen, legalábbis nem valamiféle szigorú rend szerint. Általában - a teljes egészében színes szerdai adással együtt - heti két alkalommal. De ez a jövőben változhat..."
Ezen a napon az 1. programon a következő volt a műsor az adott idősávban:
18.05 Európai diákszeminárium Budapesten
18.35 Az orvosi gondolkodás története
19.05 Reklámműsor
19.15 Esti mese
20.00 Szülőföldem, Orosháza - Darvas József
21.05 Mascagni: Parasztbecsület, operafilm
A 2. kísérleti programon:
18.00 Világszámok cirkusza
18.50 Nyáresti muzsika. Az Állami Hangversenyzenekar koncertje a Pest megyei Tanács díszudvarából.
A Népszabadság október 17-i számában Jovánovics Miklós írta, részlet:
"Kissé bonyolódik a dolog. Eddig mindössze azt kellett elhatároznunk, bekapcsoljuk-e a készüléket vagy sem. Most már afelől is döntenünk kell időnként, hogy miképpen kapcsoljuk be. Adapterrel - vagy anélkül? Melyik csatornát válasszuk?
A kísérleti műsor bevezetése korántsem csupán technikai és műsorkészítési kapacitás kérdése. Embert próbára tevő minőségi ugrás történik. Eddig csak arra szavaztunk a kapcsológombbal, amit igeneltünk. Ezentúl egyre többször tudnunk kell nemet is mondani. A nézem vagy nem nézem dilemmája átalakul az inkább ezt vagy inkább azt nézem bonyolultabb kérdésévé. Kevesebb okunk lesz elmarasztalni a televízió műsorszerkesztését, több felelősséget vállalunk magunkra saját okulásunk és szórakozásunk irányításában. Mit nézzünk meg: a Kalevala színházi előadásának felvételét vagy a természet Örök megújulásának filmdokumentumát, Szabó Magda Danaidáját vagy a Vitorlázás hosszú távon svéd filmet, egy új magyar tévéjátékot vagy Fernandelt?"
Augusztus 19. 20.25 Goldoni: Szmirnai komédiások. Közvetítés a József Attila Színházból, felvételről.
Augusztus 20. 20.05 elindult a Rózsa Sándor, Szinetár Miklós tizenkét részes tévéfilm sorozatának vetítése. Szereplők: Oszter Sándor - Rózsa Sándor, Muszte Anna - Veszelka Juliska, Huszár László - Baki László, Cserhalmi György - Veszelka Imre, Csurka László - Rácz Pál perzekutor, Basilides Zoltán - Illyés perzekutor, Horváth Teri - Veszelka Péterné, Petur Ilka - Veszelka Andrásné, Széles Anna, Hámori Ildikó, Bodnár Erika, Jobba Gabi, Földessy Margit, Bencze Ilona, Kömíves Bori, Patassy Tibor, Bozó Károly és még sokan mások. Dramaturg Szücs Andor, forgatókönyvíró Sipos Tamás, zeneszerző Ránki András, rendező Szinetár Miklós, operatőr Biró Miklós.
Szinetár később átvágta és megrövidítette a sorozatot.
Aczél Endre mondta a Köztévé 71 adásában 2007-ben:
"...A közönség élvezte is, meg nem is az Oszter Sándor főszereplésével, Cserhalmi György fölfedezésével zajló sorozatot, tudniillik a rendező szövegben, mondanivalóban és atmoszférában hűen adta vissza a nagy író remekét. Tele folklórral, hogy is mondjam: autentikusan. Márpedig, hogy a néhai Komlós Jánost idézzem, a magyar nép mindig jobban szerette jókaisan - egyszóval romantikus mezben - látni önnön múltját, mint ahogyan az a valóságban volt. Zárójel: egy kicsit ennek a csábításnak esett áldozatul később Zsurzs Éva a Fekete várossal. Zárójel be. Még egy zárójel: hála Hofi Gézának, Szinetár Rózsa Sándorja kicsit ferdén vonult be a nemzeti emlékezetbe: többen memorizálták Hofi bakfittyét, mint az eredetit."
10.00 Légi és vízi parádé közvetítése.
22.00 Tűzijáték közvetítése Budapestről.
A Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára, Kiss Lajos vezérőrnagy levélben kéri Tömpe Istvánt az augusztusi vízi és légi parádé élő közvetítésére (1971. április 24.). Részlet:
"A Magyar Honvédelmi Szövetség, hasonlóan az előző évekhez, Alkotmányunk tiszteletére, 1971. augusztus 20-án megrendezi a hagyományos vízi és légi parádéját. ...Országunk lakossága, a közvélemény az elmúlt évek során nagy érdeklődést tanúsított a televízió élő, egyenes adása iránt. Kérem Tömpe elvtárs hozzájárulását ahhoz, hogy a Televízió ez évben is egyenes adásban közvetítse az eseményt, és hogy részletes megbeszélést folytathassunk a TV illetékes osztályával."
Vészits Ferenc válaszolt (1971. május 3.), részlet:
"Az Augusztus 20-i vízi és légi parádé közvetítési lehetőségeit tisztáztuk a Televízió műsorigazgatójával, Sándor György elvtárssal. A rendezvényt - az ünnep részeként - politikai fontosságú eseménynek tartják és kívánságukkal egyetértésben annak élő adásban való közvetítését ez évben is - az elmúlt évek gyakorlatával azonos módon és feltételekkel - megtervezik." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 151 doboz MTV ált.)
Augusztus 24., a TV Híradó beszámolt a Vígszínház 76. évadjának megnyitásáról, majd Napirenden a Zsiguli címmel közölt riportot. Három hónapja kezdődött Magyarországon a Zsigulik árusítása. Augusztus vége előtt több, mint 5500 kocsit vett át és 4500-at adott ki a megrendelőknek a MERKUR. A szovjetek megerősítették ekkor, hogy december 31-ig a tervezett 13000 Zsigulit át fogják adni, de problémát okoz a színigény kielégítése.
20.00 a Táncdalfesztivál 71 döntőjének közvetítése az Erkel Színházból. A Kísérleti 2. műsor is párhuzamosan közvetítette a döntőt.
Az MRT nagydíját Schök Ottó nyeri.
Az első helyezést elért dal Schök Ottó - S. Nagy István Fák, virágok, fény című szerzeménye,
Zalatnay Sarolta előadásában. A fesztivál műsorvezetői Kudlik Júlia és Ősz Ferenc voltak.
Augusztus 25., a TV Híradó riportot mutat be visegrádi Silvanus Hotel megnyitásáról.
Augusztus 26., az MRT jelentése elkészült, dr. Kiss Kálmán elnökhelyettes küldi meg Katona István elvtársnak. Részletek:
"Törekvéseink arra irányulnak, hogy sokoldalúan, marxista eszmei megalapozottsággal, érvekben gazdagon, színesen és vonzó formában fejezzük ki műsorainkban a párt politikáját.
...Az egyes műsorokban mindenekelőtt a gazdasági hatékonyság kérdését, ennek mibenlétét igyekeztünk sokoldalúan elemezni. Gazdasági, politikai agitációnk egyik központi törekvése az volt, hogy megtanítsuk az emberek minél szélesebb rétegeit gazdaságpolitikánk logikájára. A defenzív és egyoldalú, úgynevezett életszínvonal agitáció helyett a gazdaságpolitikai fogalmak és összefüggések elemző feltárását tekintettük feladatunknak.
...Tapasztalataink szerint pártunk művelődés- és kulturális politikáját a nagy tömegek nem pontosan értik. Ennek következtében a kulturális életben jelentkező negatívumokat eltúlozzák. Szinte általános jelenség az is, hogy a rádió, televízió valamint a film és a színházak egyes kevésbé sikerült alkotásait a párt művelődéspolitikájával azonosítják. Nem ritka az olyan jelenség sem, hogy - a párt vezetőinek többszörösen elhangzott kijelentései ellenére - a kulturális életre is alkalmazni igyekeznek a reformnak a gazdasági életre vonatkozó szabályzóit. Sok területen eluralkodóban van az üzleti szellem, a bevételre és nem a művelődésügyre helyeződik a hangsúly..." (Magyar Országos Levéltár, Ag. 600/4. 288f 22/1971/46 öe.)
Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága jelentéséből:
"A megélénkült közéleti érdeklődést bizonyítja, hogy a párt és a kormány vezetőinek nyilvánosság előtt elhangzott beszédei rendkívüli figyelmet, érdeklődést váltottak ki (Pl. Kádár elvtár választási beszéde, Fock elvtárs tatabányai és a Parlamentben elhangzott beszéde, Nyers elvtárs TV interjúja). Ugyanakkor nem tetszett a lakosságnak Csikós Nagy Béla és Bencsik elvtársak tévészereplése. (Magyar Országos Levéltár, 288f 22/1971/46 öe. Ag. 623.)
A Magyar Hírlap szerkesztő bizottsága és párt alapszervezete jelentése, részlet:
"A televíziót a legnagyobb hatású közművelődési intézménynek tekintjük, ezért minden testvérlapnál nagyobb terjedelemben és rendszerességgel foglalkozik a lap a tévével. Ezt szolgálja a Tévénapló című naponta jelentkező rovat, s ezt szolgálják a tévé munkáját elemező elvi cikkek, publicisztikák, riportok is..." (Magyar Országos Levéltár, 288f 22/1971/46 öe. (ag. 632) 1971. augusztus.)
A Rádió és Televízió Újság 1971/34. száma az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja dokumentációjából közöl részleteket. Ebből részletek:
"Dieter Stolke, a nyugatnémet ZDF televízió egyik vezetője a televíziós társaságok műsor-áruját két csoportra osztja, melyek mind a minőség, mind az élőállítás módja szerint eltérnek egymástól.
1. Konfekció áruk, vagyis sorozatban, rendszerint elektronikus berendezésekkel készülő, lényegében készruha-műsorok (képmagnetofon vagy egyenes adás). Példaként megemlít egy 26 adásból álló sorozatot, melynek egy-egy adását - a próbákat nem számítva - egy-egy nap alatt vették fel, ugyanazon a helyszínen.
2. Kézimunkás, rendelésre készült áruk, vagyis nagyrészt filmtechnikával előállított műsorok, melyeknél a produkció igen nagyszámú rövid beállításra van felbontva. Az ilyen műsorok (pl. Karajannal felvett nagyszabású zenei produkciók) általában annyira drágák, hogy leginkább csak nemzetközi együttműködéssel valósíthatók meg.
A készruha-műsorokat megtaláljuk valamennyi szektorban, éppen úgy, ahogy a fogyasztó-típusú magatartást megtaláljuk a nézők minden rétegében. De egyáltalán nem igaz, hogy a néző az ilyen műsoroktól, mint olcsóktól (a szó mindkét értelmében) idegenkedik. Másfelől viszont hangsúlyozni kell, hogy a rendelésre készülő műnek ösztönző hatása van, és gyakran megszabja a mértéket az általános műsorkészítéshez..."
Részlet P. M. Hendriksen, holland szakember cikkéből:
"A koraesti órákban viszonylag túlsúlyban vannak a fiatal nézők, az alacsonyabb társadalmi szinten állók és az alacsonyabb iskolai végzettségűek, valamint a nagyvároson kívül élők. Késő este szemmel láthatólag ennek fordítottja játszódik le. Ez a fokozatos eltolódás a nézők összetételében sokkal inkább az érintett csoportok életmódjával van összefüggésben, mint a műsorválasztékkal, noha ez az est későbbi időszakaiban rendszerint a nehezebb fajsúly felé tolódik el. A fiatalok sokkal kevesebbet nézik a tévét, mint az öregek - a legfiatalabb korcsoport, a 15-19 évesek csak feleannyit, mint a legöregebb korcsoport, a 65 évesek és e felettiek..."
A Neue Züricher Zeitung írta ekkor:
"A felnőtt japán lakosságnak kereken a fele 2-3 órát tölt átlagos munkanapon tévénézéssel. 30 százalék pedig 4 órát vagy még ennél is többet. Átlagosan minden felnőtt japán munkanapokon 2,9 órát fordít televízió nézésre."
Augusztus 28. 20.05 a fővárosi szabadtéri színpadok műsorából. Brandon Thomas: Charly nénje - közvetítés a Városmajori Színpadról.
Augusztus 29. 15.50 Telesport - közvetítés a Kajak-kenu VB-ről, Belgrádból, a női úszó EK-ról Pozsonyból, a férfi úszó EK-ról Upsalából.
A Telesport munkatársai.
A Népszabadság szeptember 5-i számában Jovánovics Miklós kritikájában ezt írta, részlet:
"A nyár végi napjaink a testedzés jegyében telnek. A televízió sportrovata megtáltosodott. Nem múlik el nap helyszíni közvetítés nélkül. Belgrád, Lipcse, Pozsony, Miskolc, Uppsala, Budapest, München. Atlétika, labdarúgás, kézilabda. Világbajnokság, barátságos találkozó, Európa Kupa, Kohász Kupa. Csarnokok, arénák, pályák, medencék. Előfutamok, döntők, csúcsok. Vitray Tamás, Szőnyi János, Vitár Róbert, Gyulai István, Knézy Jenő.
Egészében véve jó teljesítményt nyújtott a magyar csapat, hála Radnai János szövetségi kapitánynak, aki kemény munkára fogja a fiúkat. Vitray ez alkalommal is bizonyította, hogy minden poszton használható. Szőnyi János fáradhatatlanságával, Knézy Jenő szakértelmével tűnt ki a csapatból. Gyulai István a tőle megszokott, kirobbanó formával és fiatalos szertelenséggel szakítva, meglehetősen higgadt alakítást nyújt a sepregető vezető riporter posztján. Talán csak Vitár Róbert nem hozta a megszokott formáját, nála bebizonyosodott az a filozofikus megállapítás, hogy a szem a látás gátja. Kevesebbet észlelt a helyszínen, mint amennyit mi fedeztünk fel a képernyőn.
Feltétlenül említésre méltó a Telesport mesterhármasa a múlt hét végén, amikor három nagy jelentőségű nemzetközi versenyt közvetített egyidejűleg - zökkenők nélkül, leleménnyel..."
Augusztus 31., a TV Híradó beszámolt az augusztus 28-án történt légi szerencsétlenségről, amikor a MALÉV IL-18-as járata 20.00 órakor, a koppenhágai leszállás közben a tengerbe zuhant.
20.00 Dreiser-Piscator: Amerikai tragédia - dráma közvetítése a Miskolci Nemzeti Színházból, felvételről.
Szeptember
A televíziós színházi közvetítésekben nyújtott kimagasló teljesítményeikért a Művelődési Minisztérium a következő művészeket jutalmazta meg:
Bessenyei Ferenc (Németh László: Széchenyi),
Huszti Péter (Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok, Alekszej Tolsztoj: Rakéta),
Almási Éva (Gellérthegyi álmok),
Orosz György rendező,
Makai Sándor (Ilf-Petrov: Tizenkét szék),
Nógrádi Róbert rendező,
Bánffy György (Csehov: A kutyás férfi),
Tímár Éva (A kutyás férfi, Osztrovszkij: A művésznő hódolói),
Kazimír Károly rendező (Örkény István: Tóték, Bródy Sándor: A dada),
Esztergályos Cecília (A dada),
Hegedűs Ágnes,
Kránitz Lajos (Jókai Anna: Fejünk felöl a tetőt),
Iglódi István rendező,
Törőcsik Mari (Zorin: Varsói melódia),
Nagy Attila (Németh László: Az írás ördöge, Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja),
Ajtay Andor (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt).
Szeptember 5. és 15. között a Vadászati Világkiállítás egyik kísérő rendezvényeként Budapesten, a Vörös Csillag moziban tartották az I. Nemzetközi Természetfilm-fesztivált, amelyre közel 7000 néző váltott jegyet. A fesztiválon részt vettek Hertai Jenő, Fejér Tamás, Novákovics András televíziós filmjei is. Szeptember 13.-án a TV Híradó Vadászmise a Mátyás templomban és 17.-én Fülöp herceg ló és kocsiversenyen, című riportjait több televízióállomás és hírügynökség is átveszi.
Szeptember 7. 20.00 Gribojedov: Az ész bajjal jár. Közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából felvételről.
Szeptember 8. 21.20 a kísérleti 2. műsorban Pálfalvi Nándor: Remetekan - tévéfilm, rendezte Fejér Tamás, operatőr Mezei István.
Szeptember 10. 21.35 Lírai riport Szécsi Margittal. Rendező Ascher Gabriella, operatőr Halász Mihály.
Szeptember 11. 20,05 Jó estét Bécs! Műsorvezető Ernyei Béla, szerkesztő Tóth Erika, rendező Szitányi András, vezető operatőr Bíró Miklós.
21.55 Machiavelli: Mandragóra. Közvetítés a Kaposvári Csiky Gergely Színházból, felvételről.
Ezen a napon, hét évvel leváltása után halt meg Moszkvában Nyikita Szergejevics Hruscsov. A Szovjetunióban a TASSZ (szovjet hivatalos hírügynökség) hivatalos közleményt adott ki N. SZ. Hruscsov haláláról, amit aztán a Pravda közölt.
A korabeli magyar újsághír így szólt:
"Hírügynökségek jelentették Moszkvából szombaton délután, hogy 77 éves korában elhunyt Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának volt első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának volt elnöke. A hírügynökségi jelentések szerint Hruscsov szívrohamot kapott és röviddel korházba szállítása után hunyt el."
Szeptember 13., Hruscsovot délelőtt a Novogyevicsi temetőben, a családtagok, jelenlétében helyezték örök nyugalomra.
Aczél Endre mondta Köztévé 71 adásában, 2007-ben:
"Minálunk megemlékeztek róla, a szovjet lapokban csak pársoros nekrológ jelent meg. Temetését elhallgatták. Maradványait - ellentétben a szokással és az illemmel - nem a Kreml falába hantolták el, hanem a novogyevicsi temetőben. Brezsnyevék még halálában is bosszút álltak azon az emberen, akit évtizedeken át maguk istenítettek."
A népnevelés érdekében kifejtett eredményes munkájuk elismeréseként a Szocialista Kultúráért kitüntetést kaptak:
Buzás Andor, Gaál Albert, Hajdufy Miklós, Korolovszki Lajos, Lénárt István.
Szeptember 12., A HÉT II/36. számában Sugár András beszélgetett a Hunyadi sétahajó fedélzetén Schumann francia külügyminiszterrel, aki kollégája, Péter János magyar külügyminiszter meghívására tartózkodott Budapesten.
Polgár Dénes átveszi A HÉT főszerkesztői posztját. Így emlékezik erre az Egy Polgár a nagyvilágban című könyve kéziratában, részletek:
"Az MTI-től való búcsú simább volt, mint gondoltam. Mind a vezérigazgató, mind a kollégáim belátták, hogy a Pécsi Ferenc ajánlotta kihívással szembe kell nézni. Szerencsét kívántak új munkámhoz."
Szeptember 14. 18.05 új tévéfilm sorozat indul Három srác a hadseregben címmel. Szerkesztő Varga László, forgatókönyvíró Berkes Péter, operatőr Abonyi Antal, rendező Nádasy László. A filmsorozat szórakoztató cselekmények sorában mutatta be a Néphadseregen belül a különböző fegyvernemek mindennapi életét.
Szeptember 16., egy MALÉV gép szerencsétlenségéről számolt be a TV Híradó:
"A Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest-Kijev közötti, MA 110 számú menetrendszerű, TU-134 típusú repülőgépe Kijev közelében szeptember 16-án 9 óra 44 perckor lezuhant. A gép fedélzetén tartózkodó 41 utas és 8 tagú személyzet életét vesztette."
Másnap újabb rövidhír:
"Szakértői bizottság utazott a repülőgép-szerencsétlenség színhelyére. A cikkből kiderült, hogy a szerencsétlenül járt utasok többsége Bács-Kiskun megyei volt, köztük volt a Bács-Kiskun megyei pártbizottság és tanács Erdősi József megyei tanácselnök vezette öttagú küldöttsége. Életét vesztette egy IBUSZ-csoport is. Az áldozatok között volt a Budapesti Kertészeti Egyetem két tanára, valamint két amerikai állampolgár is. A gép parancsnoka Mészáros Sándor volt."
Újabb egy nap, és a Népszabadság közli az áldozatok névsorát. Majd csönd. A következő napok, hetek lapszámaiban több cikk nem volt a szerencsétlenségről, és főleg annak okáról. A tragédiát műszaki és emberi hibák sora okozta.
Magyarázat egy 2007-es fórumbejegyzésből:
"Az induláskor eléggé szegényes körülmények uralkodtak a célrepülőtéren, de nem lehetetlenek. A repülés 29. percében az elektromos rendszer hibája miatt tartalékgenerátor üzemmódban folytatták a repülést. A körzetbe érve nem adtak vészjelzést, de amennyit az irányítás tudott, azzal sem foglalkozott, nem adott soronkívüliséget. A kommunikáció akkor még oroszul folyt. A kapitány nem a valós időjárási minimumát adta meg, ebben szerepet játszhatott az is, hogy nemrégiben vettek vissza a minimumából és ugyancsak nemrégiben eltiltást is kapott. Az első megközelítéskor a tartalékgenerátor adta lehetőségeket kimerítették, jóllehet az utazó szerelő hátramehetett volna a csomagtérbe, és megoldhatta volna a gondot, valahogyan nem kezelték komolyan az esetet. A második bejövetel során tehát már semmilyen elektronikus berendezés, de még rádió sem állt rendelkezésükre, ennek ellenére a szabvány iskolakört lerepülték, azonban a helyes megoldás helyett, hogy feljebb emelkedve elhagyják a körzetet, valamiért folytatták a 250 csomós sebességű repülést és a térbeli tájékozódás elvesztése miatt a 4. fordulótól kissé jobbra, a pálya hossztengelyéhez képest egyenesen, kissé jobbra a földnek ütköztek (irányított földnek ütközés)."
A gépen utazott a TV Híradó két munkatársai is. Sényi Imre búcsúztatta őket a műsorújságban:
"Szeptember 15-én még riportot készített a TV Híradónak a Kecskeméti Kertészeti Főiskola tanévnyitó ünnepségéről. Másnap egyik munkatársával Szinferopolba, Kecskemét testvérvárosába akart repülni, hogy filmet készítsen az ott rendezett Bács megyei kiállításról.
Ábrahám János operatőr, a TV-híradó Bács megyei tudósítója, Dobó Mária gyártásvezetővel együtt, áldozata lett a MA 110-es számú repülőgép tragikus szerencsétlenségének. Mint fiatal mozigépész, került be a filmszakmába. Állandóan képezte magát, s rövid idő alatt kiváló operatőr lett belőle. Az 1959-ben alakult Bács megyei filmstúdióban kezdetben, mint munkatárs, 1964 óta pedig mint a stúdió vezetője dolgozott. A TV Híradót 1959 óta tudósította. ...Alig múlt egy hónapja, hogy másodízben megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést."
Szeptember 21., a Politikai Bizottság aznapi ülésének jegyzőkönyvéből a szerencsétlenséggel kapcsolatos részletek:
"13. Kádár János elvtárs szóbeli kiegészítése: / részlet/
A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy Csanádi György elvtárs adjon hivatalos jelentést Fock Jenő elvtársnak a két MALÉV gép szerencsétlenségének okairól, a jelentés másolatait küldje meg Kádár János és Biszku Béla elvtársaknak.
16. Nyers Rezső elvtárs szóbeli bejelentése alapján:
A Politikai Bizottság egyetértett azzal, hogy a kijevi repülőszerencsétlenség kecskeméti áldozatainak temetésén a Központi Bizottság képviseletében Nyers Rezső és Molnár frigyes elvtársak vegyenek részt és koszorút helyezzenek el. Erről a sajtóban hír jelenjen meg." (Magyar Országos Levéltár - MSZMP KB PB 288f/5/564 öe.)
Szeptember 17. 20.00 igazi verseny indul a nézőkért. A televízió 1. programjában a mozikban is nagy sikert és magas nézettséget elért Az oroszlán ugrani készül című magyar filmet vetítik. A kísérleti 2. programon pedig ugyanekkor kezdődik a nyár legsikeresebb szabadtéri színházi előadásának közvetítése a Szentendrei Teátrumból: Comico-tragoedia: Pikko hertzeg és Jutka Perzsi.
Szeptember 18., Eugéne Scribe - Mészöly Dezső: Sakk-matt. Közvetítés a Madách Színházból, felvételről.
A Rádió és Televízió Újság 1971/37. számában Moldoványi Ákos Nő -szerkesztő egy "férfias" műfajról címmel mutatta be Balogh Judit szerkesztőt.
Részletek:
"Nemzetközi események krónikájában naponta hallunk világviszonylatban jelentős politikus asszonyról - elég ha Indira Gandhit említjük. Ám akik kommentátorként beszélnek róluk, többségükben férfiak.
- Mit gondol, miért találkozunk ritkábban nőkkel a képernyőn ebben a szerepben? - kérdeztük Balogh Juditot, a TV főmunkatársát, akinek a nevét gyakran olvashatjuk külpolitikai műsorok főcímében.
- Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A rádióban mindesetre már kialakult egy női csapat, amelynek sikerült elfogadtatnia magát külpolitikai kommentátorként.
- Nem szeretne a tévében frontáttörést végrehajtani - ahogyan már egy-két alkalommal meg is tette?
- Szeretnék minél több világos, pontos magyarázatot adni a nézőknek, akár személyesen, akár az általam szerkesztett műsorok segítségével. Ezért is választottam szakmámnak a külpolitikai újságírást.
- Úgy tudjuk, előbb egy lapnál szerzett gyakorlatot ehhez. Hogyan lett televíziós?
- Mindig szerettem volna olyan munkahelyet, ahol a napi munka határozza meg életritmusomat. Türelmetlen természetem kissé lassúnak találta a hetilap tempóját, ezért kerültem - kezdetben külső munkatársként - a TV Híradóhoz.."
Szeptember 19., a TV Híradó tudósít Fock Jenő miniszterelnök és Schumann francia külügyminiszter tárgyalásáról, amit több külföldi ország televíziója átvesz.
Szeptember 21., bolgár est a Magyar Televízióban.
Megalakul a Magyar Partizán Szövetség rádiós és televíziós munkacsoportja. A Magyar Partizán Szövetség Országos Központja aznap írt levele dr. Hárs Istvánnak, az MRT alelnökének (P/498/5/71):
"A Magyar Partizán Szövetség Választmányának 1971. március 12-i határozata alapján létrejött a Történelmi és Propaganda Bizottság, melynek keretében a rádió és televízió munkacsoport alakult.
Tagjai: Koós Béla, Bokor Péter, Varga Zsuzsa, Kukk György, Lévai Béla, Venczel István, Baráth Apollónia. A munkacsoport vezetője: Kulcsár Ferenc.
A munkacsoport feladata a Rádió és Televízió egyes munkatársaival eddig kialakult jó elvtársi munkakapcsolat szervezettebbé tétele, annak érdekében, hogy a Rádió és a Televízió széleskörű nyilvánosságát az eddigieknél még fokozottabban felhasználhassuk az internacionalista és antifasiszta fegyveres harcok történetének ismertetésére.
Tudatában vagyunk annak, hogy a Rádió és a televízió eddig is sok értékes műsorral járult hozzá e célkitűzés megvalósításához. A megalakult munkacsoporttal - amelynek tevékenysége természetesen nem irányul a műsorpolitikába való közvetlen beavatkozásra -, ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a Rádió és a Televízió műsoraiban rendszeresen helyet kapjon az említett tematika, mely a szocialista hazaszeretetre és az internacionalizmusra való nevelésnek fontos forrása és eszköze.
Ezek alapján, mint az intézmény felelős vezetőjét arra kérlek, hogy nevezett elvtársak munkáját szíveskedjél elősegíteni.
Elvtársi üdvözlettel: Vágó Ernő, titkár." (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A-8-a MRT Ált. iratok.)
Szeptember 22. Peter Weiss: Makinpot úr. Közvetítés az Irodalmi Színpadról, felvételről.
Szeptember 24. 20.00 a Budapesti Művészeti Hetek keretében Szabó György: Széchenyi meggyilkolása. Szereplők: Gábor Miklós, Horváth Sándor, Básti Lajos, Tomanek Nándor, Császár Angéla, Haumann Péter, Dégi István, Őze Lajos, Kállai Ferenc, Major Tamás, Somogyvári Rudolf, Némethy Ferenc, Kömíves Sándor, Sinkó László, Zách János, Molnár Tibor, Dévay Kamilla, Fülöp Zsigmond, Horváth József. Forgatókönyv és rendező Hajdufy Miklós, operatőr Nagy József.
Szeptember 26. 17.50 A Sárga-tenger partján, riportfilm. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége hivatalos, baráti látogatáson járt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A TV Híradó munkatársai, Horváth J. Ferenc szerkesztő és Schóber Róbert operatőr készített riportfilmet a látogatás eseményeiről.
Szeptember 29. 21.20 új sorozat indul Jogi esetek címmel. A műsorvezető dr. Petrik Ferenc volt, szerkesztő Koós Béla, rendező Simonyi János.
Sylvester András így emlékezett az indulásra az MTV 1957-1997 című könyvben, részlet:
"A 60-as évek végén nagy átszervezés volt a tévében. Pécsi Ferenc volt az elnökhelyettes, és ez volt az az idő, amikor hozzánk csatolták a képzőművészeti osztályt, a politikai adásoktól a művelődéspolitikát. Mielőtt erre rátérnék, had tisztelegjek a számomra legkedvesebb ember és a legnagyobbnak tartott tévé-vezető, Pécsi Ferenc emléke előtt. Had mondjak el egy történetet, ami mélyen jellemzi az ő gondolkodását. Akkor már működött egy másik sikeres műsorunk, a Jogi esetek. Ennek a története az volt - hogy rövid legyek - valakitől hallottam, hogy az egyetemen úgy vizsgáznak, hogy eseteket odaadnak neki, tehát megtörtént jogi eseteket, ilyen csűrcsavarosabbat, s el kell dönteni a vizsgázónak. Innen származott az ötlet. Hosszú utánajárással összeszerveztem a Jogi eseteket, amit aztán később kollégáim szerkesztettek tovább. Na most ennek nagy sikere volt, egyrészt ennek is volt politikai súlya annyiból, hogy az állampolgároknak nem csak kötelességei, hanem jogai is vannak. Sikere volt a műsornak, és egyszer csak hívat engem Pécsi Ferenc, és azt mondja nekem: »Jobb, ha tőlem tudod, téged az Igazságügy Minisztérium ki akar tűntetni az Igazságügy kiváló dolgozója címmel. Én voltam az, aki megtiltottam. Mert hova vezet az, a televízió szempontjából!« Meg kell mondanom, tökéletesen egyet is értettem vele, tehát semmi sértődés, mondom: Persze igazad van. Ez mutatja, hogy Pécsi az akkori viszonyok között milyen mélyen átgondolta, hogy mit jelent a televízió függetlensége, mit jelent a sajtószabadság."
A műsor kapcsán Sándor György, akkori műsorigazgató Zelei Miklósnak adott interjújában, 2008-ban így emlékezett:
"Ezrével jöttek a levelek a Jogi esetekhez. Koós Béla pedig abban lelte gyönyörűségét, hogy a több ezer levelet lajstromba vette és mindenkinek válaszolt. Meg volt szervezve az egész alaposan. Jól megcsinált műsor volt, mert nem a levegőbe beszéltek. Volt egy ilyen nagyon népiesen beszélő kedves bíró ember.
- Erőss Pál?
Ő nagyon nagy népszerűségre tett szert, mert úgy tudta megmagyarázni azt, hogy egy válásnál vagy házeladásnál mi a jog, hogy nyugodtan este nyolcra lehetett tenni a műsort. Annyira élő volt és annyira szórakozató, mert humorral és tiszta jó magyar beszéddel adta elő a mondandóját. Az is igaz, hogy minden alaposan meg volt szervezve. Koós Béla aprólékosan lekötötte magát a műsor megszervezésével. Ez volt az élete."
A Fim Színház Muzsikában (s.gy) írta november 6-án , részlet:
"Ha majd a jog asztalánál mind egyaránt foglal helyet - mondja a költő. A jóslatához mintegy illusztrációul szolgál a nemrég megindult közhasznú sorozat, amely igen puritán módon a Jogi esetek címet viseli. Jogászok és laikusok ülnek a stúdióban, az asztalnál, igaz még nem ugyannál az asztalnál, de hihetünk a fejlődésben, hiszen az »egy műsor, egy asztal« demokratikus elvét a Kicsoda-micsoda? fejtörő játék is menet közben valósította meg."
A Népszabadságban Jovánovics Miklós írta október 10.-én, részlet:
"Jól szórakoztunk, sőt némi ismereteket is szerezhettünk a Jogi eseteket boncolgató sorozat bemutatkozásán. Én a magam részéről főleg azon mulattam, hogy a műsorban mindenki más akart lenni: a kedves bírósági fogalmazónő a bemondók munkájával próbálkozott, a meghívott munkások igyekeztek jogász észjárással és nyelvezettel nyilatkozni az eléjük tárt kártérítési eljárásokról, a jogászok pedig részben televíziós játékvezetéssel próbálkoztak, részben a józan ész képviseletére. Különösen furcsa volt az a szereposztás, mely szerint a jogászok bonyolult jogi képviseleteket egyszerű szavakkal és eljárásokkal oldottak meg, míg a marós és esztergályos munkásokból összeállított társadalmi bizottság majdhogynem fiskális agyafúrtsággal csűrte-csavarta a dolgokat..."
Az Élet és Irodalomban Hámos György írta október 16-án, részletek:
"...Napilapjaink s legnépszerűbb hetilapjaink fontosabb magán-, család- és munkajogi ügyekben állandó jogi rovatokat nyitottak olvasóik segítségére. Most Jogi esetek címmel a televízió is érdekes sorozatba kezdett. Az első sugárzás még nem ad világos feletet arra, hogy milyen céllal.
...Nem világos számomra, milyen hatást akart elérni a tévé, amikor ismert vezető jogászok háromtagú tanácsával szembesítette egy szocialista brigád élénk szellemű, jól érvelő, de jogilag képzetlen tagjait: két marós és egy esztergályos. Ha nézők ezrei számára ügyes-bajos dolgaikban jogi útbaigazítást akartak adni: e pót-tanács szerepeltetése formális volt. Talán élénkítette a műsort, mégis azzal a veszedelemmel járt, hogy utána a gyöngébb emlékezetű néző már nem tudta pontosan: mit tanácsolt a marós s mit a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese..."
Szeptember 30. 21.30 Soroksári út 160. - riportfilm. Forgatókönyv Köllő Miklós, szakértő dr. Kopátsy Sándor, szerkesztő Radványi Dezső, operatőr Szécsényi Ferenc, rendező Zolnay Pál. A filmben tucatnyi kíváncsi egyetemista egy teljes hónapot töltött a Soroksári úti Szerszámgépipari Műveknél, hogy tanulmányozza a munkaerő vándorlás kérdéskörét. Ahogy a korabeli ajánló írta: "záporozó kérdéseikre őszinte munkás-válaszokat kaptak".
A Magyar Nemzet október 6-i számában írta G.I.:
"Aligha lehet eléggé méltányolni a televíziónak azt a törekvését, hogy némely műsorával az ország közösen gondolkodó gazdáivá avassa a nézőket. Ez a riportfilm például, amely Zolnay Pál rendezésében és néhány bátran kérdező-fogalmazó egyetemista közreműködésével készült a Soroksári úti Szerszámgépipari Művekről, egyszerre szól a riport, a publicisztika és a dokumentumjáték nyelvén, és egy nagyon sokakat érintő kérdést, a munkaerő-vándorlást állítja a figyelem középpontjába. Önmagában persze attól, hogy egy probléma fontos és közérdekű, földolgozása még nagyon unalmas is lehet. Ezúttal a Soroksári út 169. című riport - forgatókönyvét Köllő Miklós írta - nemcsak izgalmas volt, hanem valósággal rákényszerítette a nézőket is, hogy tovább vitassák mindazt, amit a gyár néhány munkása tömören, nyersen, őszintén megfogalmazott
Szeptember 26., a világot a dollár válsága foglalkoztatta, A HÉT II. évf. 38. műsorában Sugár András a témával kapcsolatba Angliában készített riportját sugározta a Televízió, melyben megszólaltatta Balogh Tamás közgazdász professzort is.
Szeptember 28., a Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József amnesztiában részesül, és elhagyja Magyarországot. A hírt a TV Híradó bemondója ismerteti az MTI alapján, egy mondatban:
"Az MTI jelenti: A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szentszék közötti megállapodás alapján Mindszenty József bíboros kedden végleg elhagyta Magyarország területét és Rómába utazott."
A Politikai Bizottság előzőleg, szeptember 21-i ülésén foglalkozott a Mindszenty üggyel, részlet a jegyzőkönyvből:
"3. Jelentés a Mindszenty-ügy állásáról, előterjesztő: Miklós Imre
A Politikai Bizottság a jelentést tudomásul veszi, a tájékoztatásra vonatkozó javaslatot az alábbi módosításokkal fogadja el:
- az írásos tájékoztatót ne rendkívüli pártcsoport értekezleten, hanem más, soron következő összejövetel keretében ismertessék,
- a párttagság tájékoztatásával egyidejűleg gondoskodni kell szövetségeseink informálásáról is,
- tudomásul veszi, hogy megfelelő időben tájékoztatást kapnak külképviseleteink dolgozói is." (Magyar Országos Levéltár, 288f 5/564.)
Október
Október 1. 20.00 Kalevala - közvetítés a Körszínház előadásáról, felvételről. Az emlékezetes Körszínházi bemutató és a Thália Színházbeli sikersorozat után a Magyar Televízió is levetítette a Körszínházi felvételt, melyet már a finn televízió is közvetített.
A Rádió és Televízió Újság 1971/39. számában Horvát János "apró-cseprő tévés titkokról" rántotta le a "leplet". Ebből részletek:
"A tévé emblémáját, mellyel minden adásnap indul, Foky Ottó tervezte, zenéjét Lendvay Kamilló szerezte. Elmúlt már tízesztendős a Telesport kitűnő (technikailag kissé elkopott) főcíme, tervezője Mata János, aki egyben a Parabola főcím-alkotója is. A HÉT frappáns főcímét Konok Péter készítette. Érdekessége, hogy jó néhány adáson keresztül hibás felirattal futott, »Hétfő« helyett »Héteő« szerepelt, és ezt - bármilyen furcsa - nem egy jószemű néző, hanem az egyik gyártásvezető vette észre.
...Az Esti mese maciját annak idején szinkronizálni kellett, hiszen hangokat ad, példamutatóan fogat mos minden este, gargalizál, majd pök. Az első változatban a szinkron Katona Péterrel, az ifjúsági osztály gyártásvezetőjével készült. ...Mikor négy éve új ruhába öltözött a maci, új hangot is kapott, sokkal vékonyabbat. Négy esztendeje Gyurkó Zsuzsi, Gyurkó Henrik bábművész kislánya gargalizál, aki a felvétel idején még óvodás volt, ma már harmadikos, csellózik, a Vígszínházban gyermekszerepeket játszik, és annak idején elsőre megcsinálta a szinkront.
...Feltűnt egyeseknek az is, hogy az Angyal zenéje külföldön más, mint itthon. Az Angyal közismert szignálja Deák Tamás Scotland Yard című száma."
A cikk a Híradó műhelytitkaiba is betekintést enged:
"..Este fél nyolckor a Híradóban a kameráját a néző felé fordító fiatalember Dobrovics István főgyártásvezető, aki életében csak egyszer állt tévékamera mögött - amikor ez a felvétel készült.
Hogyan biztosítja a Híradó, hogy akiről szó van, arról fotó is megjelenjék? - kérdik sokan. A TV Híradó képarchívumában 8000 politikusról őriznek képet, ezenkívül 2000 városról másik 8000 felvétel van, és külön 200 fotó szolgál az esős, havas, vagy napsütéses időjárás illusztrálására.
A Híradó Unifax gépe 13 percenként ad ki magából egy-egy képtávírón érkezett képet. Az egész Európát átfogó szolgálat olyan gyors, hogy ha egy kupamérkőzés pl. Angliában a félidőhöz érkezett, az első gól képe már a sportszerkesztő kezében van.
Hogyhogy a TV Híradó ott van a baleseteknél? - ez is gyakori kérdés. A rendőrség, a tűzoltóság és a mentők nagyobb baleseteknél azonnal értesítik a Híradó ügyeletesét, aki nyomban útnak ered..."
Megjelent a Rádió és Televízió újabb, 1971-es évkönyve.
Október 4., Pécsi Ferenc alelnök tájékoztatta Katona Istvánt, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjét, hogy:
"A varsói Televízió vezetője, Stefanski elvtárs háromtagú stábot hívott meg azzal a szándékkel, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt közelgő kongresszusa előtt filmet forgassunk Lengyelországban. E filmet kb. 30 perc terjedelemben A HÉT című műsorban helyeznénk el. Felvetődött azonban, hogy egyúttal célszerű lenne Gierek elvtárs meginterjúvolása is. A kiutazó stáb riportere Sugár András lesz. ...Kérjük az illetékesek állásfoglalását és segítségét Gierek elvtárssal történő interjúhoz." (Magyar Országos Levéltár -MSZMP Agitációs és Propaganda Osztály 288f22/1971/23 öe. Ag 729.)
Grósz Károly szintén javaslatot tesz a forgatásra és az interjúra 1971. október 6.-án, külön feljegyzésben. "Ráírt megjegyzés: Óvári elvtárs közölte, Nem helyeseljük!" (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Agitációs és Propaganda osztály, 288f22/1971/23 öe.)
Október 05. 20.00 Ibsen: Nóra. Közvetítés a Kecskeméti Katona József Színházból.
Ezen a napon ülést tartott az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, Ilku Pál művelődésügyi és Lázár György munkaügyi miniszter részvételével. Többek között megvitatták a rádió és a televízió ifjúsági műsorainak terveit. A tanács javasolta, hogy az MRT fordítson fokozott gondot műsoraiban az ifjúsági törvény ismertetésére, magyarázatára.
Október 4-6. között kezdődött Sopronban, az UNESCO égisze alatt A televízió szerepe a családi nevelésben címmel szakmai konferencia. A konferencia elnöke dr. Kiss Árpád, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető tanára, alelnöke André Isambert, a Szülők Iskolája Nemzetközi Szövetsége végrehajtó bizottságának elnöke volt. A filmbemutatóval kísért tanácskozáson 19 ország képviseletében (a résztvevők Irántól Venezueláig a világ számos országát képviselték) 72 külföldi vendég vett részt. Szó esett a szülők pedagógiai kultúrája fejlesztésének lehetőségeiről, s olyan vitatott témákról, mint a tévéjátékok és a tévé-krimik hatása a családra, a televíziós alkotók felelőssége a nevelésben. De szó esett a televízió szerepéről a faji megkülönböztetés elleni világméretű küzdelemben is. A tanácskozáson részt vett Henry Cassierer, az UNESCO főosztályvezetője is. A tanácskozás eredményei alapján megfogalmazott ajánlást a szervező bizottság végül megküldte az UNESCO-nak.
Október 08. 20.00 Budapesti Művészeti Hetek - Szabó Magda: Danaida, tévéfilm. Szereplők: Törőcsik Mari - Kati, Sinkó László - Simkó, Bulla Elma - Anyuci, Sir Kati fh. - Melinda, Tolnay Klári - Nóra, Harkányi Ödön,
Harsányi Frigyes, Képessy József, Máthé Erzsi, Némethy Ferenc. Rákosi Mária, Schubert Éva. Rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.
A görög mondák kifogyhatatlan tárházának egyik legmegrázóbb története Danaos király lányairól szól, a Danaidákról, akik túlvilági büntetése az értelmetlen iparkodás, lyukas hordókba hordják a vizet örökkön-örökké.
A műsorújságban Szabó Magda írta, részletek:
"Az én Danaidám, Csándy Katalin szerelmét, rajongását, ragaszkodását borítja gyáva, önző, hazug környezete elébe, érzelmei tiszta muzsikája visszhangtalan.
...A történet televíziós feldolgozása voltaképpen kollektív munka eredménye: a tévéváltozat sose jött volna létre Vécsei Irén hite, szerető rábeszélése, alapozó munkája, Bárány Tamás drámai esemény pontismerete és televíziós szeme nélkül. Rájuk gondolok majd elsőnek a vetítés megindulásakor igaz melegséggel, hogy második gondolatom mindjárt Zsurzs Éváé, a rendezőmé és Katkó István kollégámé, a dramaturgomé legyen, akik mindketten bíztak és segítettek abban, hogy a regény képi megjelenítés formájában is eljuttatja a nézőkhöz a Danaida üzenetét. A szereplők közül kette, Törőcsik Mari és Bulla Elma saját régebbi darabjaimban győztek meg róla, hogy megfogalmazatlan gondolataimat is kitalálják.."
Október 09. 20.05 Kacsóh Pongrác: János vitéz - daljáték közvetítése a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról, felvételről.
Október 10., A HÉT műsorában tudósítottak a sorrentói magyar filmhétről, ahol Makk Károly díjat kapott Szerelem című filmjéért.
A Filmvilág írta december 15-én:
"A HÉT egyik legjobban szerkesztett műsora a Magyar Televíziónak. Nagyon jó időpontban szólal meg, és szinte hetilapot pótol. Riportjainak legtöbbször van valami külön tartalmi-szellemi feszültsége, némelykor egyenesen bravúrnak számító találattal és felfedezéssel teszi gazdagabbá a világról szerzett ismereteinket.
A riportereik teljesítményének drámai tétje azt is jelzi, hogy ezek a felkészült, "bátor" emberek, nemcsak a történelmi színtereken tudnak bátorsággal mozogni, hanem a problémákban is. Nagyon tanulságos az is, hogy a legjobb kommentátorok, műsorvezetők ma már meg tudják találni azt az arányérzéket, amivel legjobban, leghatásosabban szolgálhatják a mondanivaló megértetését. Kis Csaba, Horvát János vagy Sugár András nem hagy kétséget afelől, hogy a problémát, amiről beszél, pontosan ismeri. De nem is akarja az általa megszerzett tudásanyagot ránk önteni, okosan disztingvál, saját mondanivalója is megkonstruált - önmagát is tudja szerkeszteni. Afelől sem hagy kétségben, hogy amit mond, azért megküzdött, az ismeretanyag személyes felismeréseit jelenti.
A HÉT műsorvezetése külön figyelmet érdemel. Itt azok járnak jó úton, akik bátran kommentálják, akár felülbírálják a látott riportokat. Ha a riporter egyszerű, unott műsorközlővé vonul vissza, akkor eleve lemond arról, hogy szerkezetet, lendületet, gondolati keretet adjon ennek az egységet követelő műsortípusnak.
A riporter szereplésére külön érzékenyen reagál a tévé nézőközönsége. Azonnal ellenszenvessé válik, ha egy közéleti személy megszólaltatásánál túlságosan "áhítatos"; visszatetszést kelt, ha a riportalany elé tolakszik, de hatástalanná válik, ha érdektelen egykedvűséggel a háttérben marad.
A tévé tett már néhány lépést - igaz tétován és bátortalanul - arra, hogy az önkritikának is fórumot teremtsen. A riporterek stílusáról érdemes lenne talán egyszer a tévé nyilvánossága előtt is beszélni. Mert ne feledjük, ahogy hajdan a nagy színészek, ma a riporterek is iskolát teremthetnek! A gondolkodás, a viselkedés, a magatartás iskoláját."
A műsorújság korabeli közlése szerint a Televízió külső munkatársai közül többen nívódíjban részesültek:
Horváth Jenő rendező,
Béres Ilona, Kozák András, Sinkó László (Iphigenia a tauruszok földdjén),
Vészi Endre író,
Kálmán György és Mensáros László (Váratlan találkozások),
Marton Endre rendező, (Ágis tragédiája),
Kapás Dezső író és Páger Antal (Neveletlenek),
dr. Tóth Géza szerkesztő (A modern biológia eredményei),
Karinthy Ferenc író (A labda),
Makk Károly rendező (Szerelem a ládában),
Vajda Béla operatőr és Kaján Tibor (Telegroteszk),
Káplár Ferenc operatőr (Telegroteszk, Goldmann György portré),
Sándor Pál rendező (Rábai-portréfilm),
Major Anna és Patachich Iván (Századunk),
Knoll István rendező, Bulla Elma, és Ráday Imre (Életet az éveknek).
Október 13. 16.20 "Salaam aleikum!" - kamerával és mikrofonnal a Közép-Keleten. A TV Híradó kétrészes riportfilmjének első epizódja. Szerkesztő-riporter Vajek Judit, rendező-operatőr Burza Árpád. A film készítői Jugoszlávián, Bulgárián, Törökországon át jutottak el útjuk végcéljához. Tizenháromezer kilométeres autós-utazás élményeit örökítették meg a kétrészes filmben. (A második részt - Irak, Kuwait - szeptember 16-án sugározta a televízió.)
Erről az alkotók így beszéltek Zelei Miklósnak 2005-ben:
"Vajek Jutka: Természetesen van amikor szerencse is kell! Az első iraki utunkon, ami félig-meddig amolyan turistaút volt, Árpi Bagdadban egy hídon többek között egy szamarat is lefilmezett. Amikor itthon adásba került az anyagunk, nemsokára megjelent az iraki követség magyarul is elég jól beszélő munkatársa. Finoman kritizálta, hogy mi az igazi értékeiket és a fejlődésüket nem mutattuk meg. Ne csak a szegénységet mutassuk meg, és ne úgy filmezzünk, mint egy turista. Irak fejlődik, rengeteg az építkezés, folyamatos a gyarapodás. Ezekről is készítsünk riportot.
Burza Árpád: Ez a kritizált riportunk az első iraki utunkon készült, amely 1971. május első felétől június közepéig tartott. Nem nagyon tudtunk volna másmilyen riportokat csinálni, mert csak oda jutottunk el, ahova a magyar kamionok is. Az ő útjukat jártuk be Jugoszlávián, Bulgárián, Törökországon, Iránon, Irakon át egészen Kuvaitig. Az időnk is kevés volt. De mégis megmutattuk valamennyire Irakot is, így néznek ki az emberek, ilyenek az épületek, a folyók. ...De ez úgy látszott mégsem volt elég."
20.00 Fórum. Az adás során a pályaválasztással, az újság munkakörülményeivel, önállóságával, gondolkodásával, ízlésvilágával foglalkoztak. A résztvevők: Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, Varga Gáborné, az Országgyűlés alelnöke, Gyurkó László író. Műsorvezető Horvát János, szerkesztő Márványi György és Pacsay Vilmos, rendező Pintér Gyula.
A műsor előkészítésével kapcsolatban a Televízió vezetése többször levelezésben és tárgyalásban volt az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályával, sőt a Politikai Bizottság is foglalkozott előzetesen a műsor tervével. Részlet a szeptember 16-án kelt televíziós levélből::
"A Televízió a FÓRUM című műsorában ifjúsági kérdésekkel kíván foglalkozni. Ezzel a műsorral szeretnénk felhívni a figyelmet a készülő ifjúsági törvényre és a KISZ kongresszusára. Kérjük az Agitációs és Propaganda Osztály hozzájárulását ahhoz, hogy a műsorban Pullai Árpád elvtárs is közreműködhessen..." Megjegyzés: Rendben. Németh Jenő. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Agitációs és Propaganda Osztály 288f22/1971 /23 öe.)
A levél alapján Grósz Károly, az Agitációs Propaganda osztály vezetője javaslatot tett a Politikai Bizottságnak:
"A Fórum című műsorban ifjúságot érintő kérdésekkel, a KISZ kongresszusára való elkészüléssel kíván foglalkozni, Kérik (MTV), hogy az adás során Pullai Árpád elvtárs ifjúságpolitikai kérdésekre válaszolhasson. Pullai elvtárs a kéréssel egyetért. Javasoljuk a Politikai Bizottságnak, járuljon hozzá, hogy Pullai elvtárs a Fórum vitájában részt vehessen." A dokumentumot látta Aczél György is. (Magyar Országos Levéltár - 288f/5/564 öe Politikai Bizottság - MSZMP Agitációs és Propaganda Osztály 288f22/1971/23 öe. Ag 615/2.)
Az MSZMP KB Politikai Bizottság szeptember 21-i ülésének jegyzőkönyvéből részlet:
"10. pont: A Politikai Bizottság az Agitációs és Propaganda Osztály javaslata alapján egyetértett azzal, hogy a Magyar Televízió 1971. október 13-i Fórum című műsorában Pullai Árpád elvtárs ifjúságpolitikai kérdésekre válaszoljon." (Magyar Országos Levéltár - A288f/5/564 öe Politikai Bizottság.)
Október 15., Ezen a napon jelenik meg a Filmvilág 1971/20. száma, és ettől kezdve a lap minden számának utolsó öt oldala (a 32-ből) a TV műsoraival foglalkozik. Mit is mondott Szinetár Miklós a Veszprémi Tévé-találkozó kapcsán:
"Egy televíziós rendezőnek sikerek hosszú sorát kellett felmutatni ahhoz, hogy megkapja azt az elismerést-kitüntetést, ami egy filmesnek már az első film után járt."
És úgy látszik, a Tévé-találkozó a filmesek, a filmes szakma és a filmes sajtó tekintetében is változásokat ért el. Hámos György ezen a napon a következőket írta, részletek:
"Egy filmművészeti folyóirat nem térhet ki többé a feladat elől, hogy félszemét ne fordítsa a televízióra. Abban bízom, hogy lapunk ettől nem fog bandzsítani. A televízió szinte teljes egészében a film egyik változata. Alig van olyan műsora, mely ne kívánna filmi megoldást, ötletet, képben való gondolkodást. A tévéfilmeknél a vérrokonságot már nem is kell bizonygatni. Megdőlnek lassan az elméletek, melyek a filmmel szemben a tévészerűség jegyeit igyekeznek felmutatni; mint ahogy már jóideje nem emlegetjük a filmszerűséget, mint ami megkülönbözteti a mozit a színháztól.
...S ha a tévéalkotások egyelőre nem állják is a versenyt a legjobb magyar filmekkel, a hozzájuk fűzött esztétikai megjegyzéseknek filmművelődési szempontból az a jelentőségük, hogy majdnem mindenki szembesíteni tudja őket tárgyukkal, a tévéalkotásokkal."
Ebben a számban A döblingi titok címmel írt kritikát a Széchenyi meggyilkolása című tévéfilmről, Hegedűs Zoltán. Gyertyán Ervin
a Danaida tévéfilmről, Pongrácz Zsusa a Jogi esetek című műsorról írt, Székely Gabriella pedig beszámolt arról, hogy Kardos Ferenc első tévéjátékát forgatja Joham Smuul: Az ezredes özvegye címmel.
Október 16. 18.50 Lírai riport Nemes Nagy Ágnessel.
20.05 Agatha Christie: Eszményi gyilkos. Közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából, felvételről.
Október 17. 15,30 Kazys Saja: A nyelvtudós - tévéjáték bemutatója.
Szereplők: Balázs Samu, Bánki Zsuzsa, Csonka Endre, Gurnik Ilona, Sir Katalin. Dramaturg Buzáné, Fábri Éva, műfordító Maráz László, rendező Born J. Ádám, operatőr Lukács Lóránt.
A televízió ettől az időponttól rendszeresen műsorra tűzte fiatal alkotóinak műsorait, ezt a vizsgafilmet Born J. Ádám rendezte (az elmúlt évtizedekben Born Ádám elismert rendező lett).
A Magyar Nemzetben Körtvélyes Géza írta október 20-án, részletek:
"A képernyőn már feltűnt Born J. Ádám neve. Eddig asszisztens volt. Most A nyelvtudóssal bebizonyította, hogy elsajátította a tévérendezés sok fortélyát. A vizsgafeladat, Kazys Saja tévéjátéka látványos megoldást kínált. ...A rendezői vizsga alapjában jól sikerült. Az egész játék hangulata ugyan meglehetősen szentimentális volt, s a tempó is kissé komótos, mégis bizonyos, hogy a televízió alkalmas rendezőre lelt Born J. Ádám személyében..."
Október 19. 18.25 Tíz perc... címmel rendszeresen jelentkező helyszíni közvetítések kerültek a műsorba, egy-egy termék érdekes, különleges és látványos gyártási módszer bemutatására. Az első adás Az első magyar betűöntödében alcímet viselte.
Október 20. 20.00 Iszajev-Galics: Négyen pizsamában - közvetítés a Fővárosi Operettszínházból, felvételről.
20.00 A kísérleti 2. műsorban pedig Molnár Géza: Vasárnap mindig esik az eső - közvetítés a Debreceni Csokonai Színházból felvételről.
Október 21., a párizsi Picasso kiállítást mutatta be a TV Híradó.
Október 22. 20.50 Budapesti Művészeti Hetek - Sarkadi Imre: A gyáva, tévéfilm. Főszereplők: Tordai Teri, Huszti Péter, Kállai Ferenc, Kálmán György. Rendezte Mihályfi Imre, operatőr Lukács Lóránt.
A Magyar Nemzet október 27-i számában írta Vilcsek Anna, részlet:
"Az elmúlt tíz esztendő változtatott a történet akusztikáján. Érezhető ez a változás Mihályfi Imre tévéfilmjén is. A gyáva ma már nem annyira jelkép, mint a regény születése idején. Inkább példa. Sok hasonló eset történt azóta, s ez igazolta Sarkadit. A gyávák elszaporodtak. Feltűnésük a társadalmi fejlődés hordaléka, egy egészséges jelenség torz kinövése. Amikor Mihályfi a történetet mai környezetbe ültette át, ezzel köznapibbá is tette, közvetlenebbül, mint a kisregény."
A Magyar Nemzet október 24-i számában Vilcsek Anna Mosolykonzerv címmel közölt cikket, részletek:
"A tévébemondó nőket konzerválják Amerikában. Pontosabban: még nem konzerválják valamennyit, de megtehetik, ha akarják. Felfedezték a konzerválás módját. A Basler Nachrichten tudósítása szerint, amelyet a Magyarország legutóbbi száma ismertet »az Egyesült Államokban egy modern tévé-számítógép nyeli el valamennyi rendelkezésre álló bemondónőt, és bármikor némafilmként rendelkezésre bocsáthatja őket a további bemondónői feladatokra.«
Nem valamiféle gép- bűntényről van szó, csupán a komputer szakszerű felhasználásáról. A bemondónő mintegy háromszáz percnyi szereplését képmagnóra veszik. A tudósítás feltételezi, hogy ezalatt a bemondónő körülbelül minden olyan szót elmond, amelyre valaha szükség lehet. Mindenféle szájmozgásról készül tehát felvétel. A többi a mai világban szinte gyerekjáték. Az ügyes számítógép összeállítja a megfelelő szöveghez való filmet. A bemondónőnek csak szinkronizálnia kell magát..."
Okt.26., a Csehszlovák Televízió estje a Magyar Televízióban. A TV Híradó beszámol arról, hogy az ENSZ Közgyűlésének 26. ülésszaka helyreállította a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait, és kizárta a Kínai Köztársaságot (Tajvant) a világszervezetből. Erről A HÉT II/46. számában látható háttéranyag, november 11-én.
Október 27. 20.50 Nyitott könyv - Raffai Sarolta: Rugósoron. Szerkesztő Katkó István, vezető operatőr Szilágyi Virgil, rendezte Gaál Albert.
A műsor ajánlójában ezt írták:
"Öt évvel ezelőtt költőként tűnt fel, majd első regényével aratott osztatlan közönségsikert Raffai Sarolta. Ebben a műsorban elbeszéléseivel ismerkedhetünk meg, Farkas László kritikus közreműködésével".
Október 28., a TV Híradó beszámolt az OIRT közgyűléséről. A Nemzetközi Rádió és Televízió szervezet a bulgáriai Várnában tartotta ülését.
A Rádió és Televízió Újság főszerkesztőjének, Lévai Bélának az ülésről Tömpe István, az MRT elnöke mondta a tanácskozást követően, részlet:
"A legérdekesebb az, hogy az OIRT megállapodást kötött a sapporoi téli és müncheni nyári olimpia rádió- illetve tévéközvetítéseiről. A napirenden szerepeltek a minél magasabb színvonalú műsorcsere megoldásának kérdései, az OIRT illetve az Intervízió műszaki központjának a külföldi műsorátvételek jobb technikai minőségét szolgáló fejlesztése, a filmre rögzített rangos színházi közvetítések cseréje, valamint a zenei műsorokról és a rádiójátékokról nyújtandó kölcsönös tájékoztatás élénkítése. Elhatároztuk az OIRT csatlakozását az 1972 a könyv és az olvasás nemzetközi éve című akcióhoz..."
Október 29. 20.40 a Moszkvai Nagy Színház vendégjátéka - Muszorgszkij: Borisz Godunov. Közvetítés a Magyar Állami Operaházból, felvételről ( szeptember 19-i felvétel).
Október 31., A HÉT II. évf/43. számában Polgár Dénes interjúja kelt feltűnést, melyet Indira Gandhi indiai kormányfő asszonnyal Ausztriában készített, a pakisztáni menekültek sorsáról és India új gazdasági fejlesztési terveiről.
A Rádió és Televízió Újság 1971/52. számában erről így írt Polgár Dénes:
"Amikor értesültem arról, Indira Gandhi indiai miniszterelnök európai körútja során három napot Bécsben tölt, rögtön arra gondoltam, hogy nagyobb költség és hosszabb utazás nélkül lehetne vele interjút készíteni a rendkívüli aktuális indiai-pakisztáni konfliktusról. A budapesti indiai nagykövetség segítségemre sietett - azonnal táviratoztak és telefonáltak Új-Delhibe és Bécsbe. Órákon belül megérkezett a válasz: Indira Gandhi zsúfolt bécsi programja ellenére is hajlandó negyedórát szakítani az interjúra."
Később, az Egy polgár a nagyvilágban című könyve kéziratában még kiegészíti a történetet:
"Az első kormányfő, akivel interjút csináltam, Indira Ghandi volt. Felkerestem India budapesti nagykövetét, Muthamma asszonyt és megkértem, állítsa nekem össze a kormányfő bécsi látogatásának programját. A nagykövet asszony szívesen teljesítette kérésemet. Megállapította, hogy Indira Gandhi Bécsbe érkezésének másnapján, reggel 15 perces szünet van két tárgyalás között. A nagykövet asszony egyetértett velem: ezt az időpontot kell kihasználni.
Eszerint cselekedtünk. Kora reggel autóba ültünk - Kocsis András operatőrrel - és meg sem álltunk a bécsi Imperial szállodáig, ahol Indira Gandhi lakott. A hall sarkában a stáb egyik tagja felállította a lámpákat, és készenlétbe helyezte a magnót. Indira Gandhi a megjelölt időpontban pontosan lejött a lépcsőn. Odajött hozzánk és megkérdezte, hány perces legyen az interjú.
Hat perces - feleltem.
- Akkor még van idő - mondta, és kérdezősködni kezdett Budapestről.
Tűkön ültem. Féltem, hogy kifutunk az időből, hiszen bármilyen váratlan esemény történhet, szétrobbanhat egy lámpa, csődöt mondhat a magnetofon és így tovább. Szerencsére semmilyen baleset nem következett be, s az indiai miniszterelnök asszony hat perc alatt kilenc kérdésre válaszolt."
Idézet ismét a műsorújságból:
"Az interjú lényegét több külföldi hírügynökség azonnal átvette, miután A HÉT műsorában sugároztuk."
November
November 2., Sakk-matt - beszámoló a sakkvilágbajnok jelöltek, Petroszjan - Fischer páros mérkőzésről. A műsorvezető Lengyel Levente nemzetközi nagymester volt.
November 3. 16.50 Újpesti Dózsa - Valencia labdarúgó Európa Kupa mérkőzés közvetítése a Dózsa Megyeri úti stadionjából. A találkozóra a második forduló visszavágójaként került sor, az első összecsapást Dunai Antal góljával már Spanyolországban is megnyerték a lilák. A visszavágótól ennek ellenére tartottak az újpestiek, hiszen Alfredo di Stefano az aktuális spanyol bajnokcsapatot küldhette pályára Budapesten. A Dózsa Szentmihályi, Noskó, Horváth, Maurer, Juhász P., Dunai E., Zámbó, Fazekas, Bene, Dunai A., Tóth A. összeállításban kezdett. A gól nélküli első játékrész után Dunai Antal három perc alatt eldöntött minden fontos kérdést: az 51. és az 53. percben is bevette Meléndez kapuját, a vendégek Valdez révén később csak szépíteni tudtak.
November 5., a TV Híradó beszámol a tatabányai XII/A aknában kitört bánya tűzről. A HÉT műsorában november 7-én részletesen foglakoztak a bányaszerencsétlenséggel. Tatabányán korábban 1935-ben volt utoljára hasonló tragédia.
November 6. 20.00 Interforum 71 gálaest a fiatal művészek nemzetközi seregszemléjének legsikeresebb résztvevőivel - közvetítés a Rádió 6-os stúdiójából és a Televízió 1-es stúdiójából, felvételről. Szerkesztő Vecsernyés János, vezető operatőr Varga Vilmos, rendező Ruittner Sándor.
20.55 G. B. Show: Sosem lehet tudni - vígjáték közvetítése a Madách színházból, felvételről.
November 7. 07.55 a Magyar Televízió 1-es csatornája és a Kísérleti 2. műsor párhuzamosan, élőben közvetíti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójára rendezett katonai díszszemlét Moszkvából.
14.20 Augustin Moreto: Donna Diana, avagy közönyt közönnyel - vígjáték közvetítése a Gyulai Várszínházból, felvételről.
20.05 a Rózsa Sándor tévéfilmsorozat befejező részét vetítette a televízió.21.00 Alfonzó világa... - a népszerű komikus tévéműsora. Operatőr Molnár Miklós, rendező Deák István.
A Magyar Nemzet november 10-én Vilcsek Anna kritikáját közölte, részletek:
"Leégett a világ Rózsa Sándor körül, de a betyárnak ez már nem sokat számít. Lovára kapta kedvesét és eltűnt a magánéletben. Utolérte a romantikus hősök sorsa: beevezett a hepiend révébe, és ezzel eltávozott a közönségtől. ...Utólag természetesen mindenki okosabb, s meg tudja mondani, mire kellett volna számítani. A televízió először csinált nálunk ilyen sorozatot. Két-három részes regényfilmek készültek ugyan - például Lengyel József Penn Ferencéből, vagy Csillik Gábor Budapesten harcoltak című művéből - de ezeket sűrítve közvetítették, másféle műsorbeosztásban. ...A Rózsa Sándor sorsa figyelmeztet. Tanulságokkal, hasznos tapasztalatokkal szolgál a televízió művészetének elvi megalapozásában és gyakorlati kérdésekben. Ezek között egyik fontos tapasztalat a színészi arculat változása, az igazi népi színészek fokozatos eltűnése. Horváth Teri és Szirtes Ádám mellett jóformán alig akadt olyan színész, aki természetes közegének érezte volna a világot, amelyben mozgott. Nem a tehetség hiányzik a fiatalokból - például Oszter Sándorból, Zala Márkból, Muszte Annából, Piros Ildikóból. A világ változott meg, az élményanyag alakult át..."
A Filmvilág 1971/24. számában dr. Szecskő Tamás, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont vezetője mondta Zsugán Istvánnak, részlet:
"- Ha kérdezhetnék konkrét példát: a Rózsa Sándor sorozatról mit jelzett a panel véleménye?
- Nézettsége magas volt, mint a vasárnap esti főműsoroké általában, s különösen a folytatásos műsoroké. A tetszési index már közel sem ilyen egyértelműen magas, a sorozat vége felé fokozatosan csökkent. Az adatok alapján ennek ellenére nem merném a Rózsa Sándort bukott műnek minősíteni; a kérdőívek szerint a nézők többségének inkább tetszett, mint nem tetszett...
- Hány főből áll a panel?
- A felnőtt panel 1200-1500 főből, az ifjúsági panel 900 főből áll. A paneltagok természetesen csak azt a műsort nézik-hallgatják, amihez kedvük van (az első kérdés: az adott napon mettől meddig nézte illetve hallgatta a műsort); amit megnéznek, azt 1-től -ig 5-ig osztályozzák a tetszésnek megfelően...
- A szocialista országok közül elsőként Lengyelországban kezdték a tömegkommunikációs közvélemény kutatásokat az 1960-as évek elején, rögtön utána Magyarországon, s ma már valamennyi szocialista országban működik valamilyen formában közvéleménykutató csoport a rádió és televízió mellett."
November 9., Komárom megyei hét kezdődik a televízióban. Ezzel búcsúzott ez a több éves műsorsorozat, a Jelentés Magyarországról.
21.30 megismétli a televízió Fodor Imréné szerkesztő, Molnár Miklós operatőr, Bánki Iván rendező Porond és iskola című rövidfilmjét, amely az Állami Artistaképző Iskolában készült. Az ok: a spanyolországi Premio Ondras nemzetközi műsorversenyen a szórakoztató kategóriában ekkor első díjat kapott.
November 10. 18.35 Radványi Zoltán szerkesztő és Eck. T. Imre rendező dokumentumfilmjét láthatják a nézők Vértes László régészről, aki a vértesszöllősi feltárásokat vezeti.
A kisérleti 2. műsoron Zalatnai Sarolta műsora látható, Mezítláb a főúton... címmel. Szerkesztő:Módos Péter, vezető operatőr Szabados Tamás, rendező Szitányi András.
November 14., Világirodalmi Magazin - Ungvári Tamás fordítói estje. Szerkesztő Szántó Erika, vezető operatő: Németh Attila, rendezt: Várkonyi Zoltán.
Az Élet és Irodalom november 27-i számában Hámos György írta, részletek:
"...Ilyen képességekkel érdemes kalandozni a világban, amikkel Ungvári Tamás rendelkezik. Fordítói estnek álcázott műsorában a műfordításnak - nemzeti irodalmunktól elválaszthatatlan - művészetéről közöl szellemes és mély megfigyeléseket. ...Kitűnően válogat, nyugati kalandozásairól valóban a legérdemesebb zsákmányt hozza magával. Nemcsak ízlése segíti ebben; ő is, akárcsak Boldizsár Iván, otthonosan érzi magát odakint. Rutinos kalandozó lévén: nem vesz erőt rajta a turistaláz, nem kápráztatja el, ami fényes, mutatós, hivalkodó. Nem hoz haza tiki-takit, hogy megbolondítsa vele a várost. Úgy válogat, mint egy tapasztalt becsüs: tudja mi a valódi antik, s a valóban modern. ...Most csupa eredetivel szolgált: ONeill Éjszakai portásával, a Játék a gyilkossággal című R. O. Harison komédiával és Vidal: Látogatás egy kicsiny bolygón című filozofikus sci-fi paródiával..."
A Filmvilág 1971/22. számában Székely Gabriella beszélgetett Dömölky Jánossal, részlet:
"- Dömölky János televíziós rendezőnek régen láttunk filmjét a Televízióban, hiszen a második csatornán sugárzott Vendég csak kevesekhez jutott el.
Mi ez a televíziós hallgatás oka?
- Az okok lényegében bennem rejlenek. Az a fajta tempó, amit a Televízió diktál, »az egyik filmből ki, a másikba be« nekem nem megy. Összecsúsztak a filmjeim. Az egyiket még vágtam, a másikat már forgattam. Az ember így végül teljesen elidegenedik saját munkájától, annak nézőjévé válik. Miután a filmjeimet nem tudtam folyamatosan befejezni, egyszerre hat munkám van készen.
- Ezek a filmek is nagysikerű irodalmi művek filmadaptációi, mint az eddigi filmjeinek nagy többsége volt? Milyen szempontok alapján válogatja ki azokat az irodalmi alapanyagokat, amelyek között szép számmal szerepelnek a szovjet-orosz irodalom remekei, Babel, Gorkij, s most - mint hallom Bulgakov?
- Az ok egyszerű, szeretem a szovjet-orosz irodalmat. És elsősorban a húszas évek íróinak filmre vitele érdekel. Olesa, Andrejev, Babel vagy Bulgakov művei kínálnak annyi aktualitást ma is, mint sok mai írás..."
November 16. 20.00 Somerset Maugham: Imádok férjhez menni - vígjáték közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.
November 18. 21.15 A TV Galériája című sorozat újabb adása Csikszentmihályi Róbert szobrászművész kiállítását mutatta be. Szerkesztő Kernács Gabriella, műsorvezető Rapcsányi László, vezető operatőr Miszlay Gyula, rendezte B. Farkas Tamás.
A Rádió és Televízió Újság 1971/44. számának Szembesítés című rovatában olvasható:
Szolnok megyei Hírlap: "A TV Galériájának újabb jelentkezése után ismét sajnálhattuk, hogy a színekben magvalósuló festői világot fekete-fehérben láthattuk. Festészet színek nélkül - hangszer hang nélkül."
Esti Hírlap: "Nem lehetne-e az egyébként jó TV Galériáját grafikára, plasztikára és olyan képző-, és ipaművészeti ágakra leszűkíteni, amelyeknek nem döntő eleme a szín?"
Kernács Gabriella szerkesztő: "Az észrevételek igazsága és jogossága alapvetően nem vitatható. Ez a beismerés azonban csupán az érem egyik oldalának szellemére vallana. Nem először mondjuk el e hasábokon sem, hogy a TV Galériájának elsődleges célja a fiatal művészek személyes megismertetése, stílusuk, műveik, alkotómódszerük bemutatása. A műsor szeretné hozzászoktatni a nézőket a modern művészeti szemlélethez, és egyúttal tárlatlátogatásokra is kíván serkenteni. Ha a kritika óhajainak eleget akarnánk tenni, vagy várnunk kellene másfél-két évtizedet, amíg a színes televíziózás általánossá válik, vagy a Galériából a művészek nagy részét ki kellene rekesztenünk. Mivel e műsor éppen a hazai képzőművészet támogatására hivatott, úgy véljük, még mindig hasznosabb az adott lehetőségek között jelentkezni, mint kizárásával vagy korlátokkal szegényíteni az ismeretterjesztést."
November 22., meghalt Szendrő József színész, igazgató.
Szendrő József 1914. augusztus 18-án született, dr. Szendrő József orvos és Szabó Mária tanítónő gyermekeként,Budapesten. Iskolai tanulmányait követően elvégezi a Színművészeti Akadémiát. 1936-ban a Nemzeti Színház tagja, majd kis időre Miskolcra költözik. A Royal Színházba, később a Vígszínházba kerül ismét Budapesten. 1939-ben katonának sorozzák, ahol két éven át szolgál. Leszerelését követően Budapesten a Hont Ferenc vezette Független Színpad tagja, ám a háború előre haladtával ismét behívót kap 1944-ben. 1944. október 15-én orosz fogságba esik, Grúziába kerül. Az elkeseredett hangulatú fogolytáborban lágerszínházat szervez. 1947. szeptember 22-én hazaengedik. A Nemzeti Színházból 1949-ben átkerül a Pécsi Nemzeti Színházhoz igazgatónak, ahol három esztendő elmúltával, 1952-ben a budapesti Néphadsereg Színházához kerül, szintén igazgatónak. Zsír - kis savanyúval címmel önálló előadóest sorozatot készít, amellyel járja az országot. 1949-ben házasságot köt Máthé Erzsi színművésznővel, akitől hivatalosan nem válik el, bár 1957-től fogva külön élnek. 1954-55-ben megszervezi és megalakítja a József Attila Színházat, ahol igazgatói posztot tölt be. 1955 őszétől 1958-ig a Néphadsereg Színházának főrendezője, majd a Debreceni Csokonai Színház igazgatását vállalja el 1958-ban, és két évadon keresztül dolgozik itt. 1960-61-ben a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, 1963-tól a Petőfi Színház, 1964-től a Fővárosi Operett Színház színésze és rendezője. 1966-tól fogva a Nemzeti Színház szerződteti, amely intézménynek haláláig tagja marad. 1970-ben Jászai Mari díj kitüntetésben részesül.
Szigethy Gábor Halálrajz című írásában írta:
"Szendrő József az utolsó levelet Argentínába Sághy Györgyinek 1971. október 16-án írta. Néhány héttel később, 1971. november 22-én meghalt. Utolsó levele - éppúgy, mint a korábbiak - alig néhány személyes vonatkozást tartalmaz, legfőképpen arról ír: mi van itthon. "Györgyikém, nálunk most teljesen langyos a légkör, úgyszólván nem történik semmi. Még csak egy érdekesebb könyvet sem láttam a kirakatokban hónapok óta, filmekből is a középszerűek futnak. Nemcsak a szenzáció hiányzik, de a magvasság, mélység és korszerűség is." Egy éppen megjelent új regény (Sírig tartsd a pofád) kapcsán azon morfondírozik, miért és mennyire aggasztó az a szellemi sivárság, amelynek ez a könyv s a kiürült lelkű főhős riasztó tükre: "Ehhez képest az Antonioni figurái valóságos szentek és tisztalelkűek, az örök reménység inkarnációi."
A Párt Agitációs és Propaganda Bizottsága november második felében áttekintette a Rádió és a Televízió aktuális helyzetét. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1971. november 23-i ülésén napirenden voltak:
- Tájékoztató a Televízió második programjának előkészítéséről.
- Tájékoztatás a rádió-televízió fejlesztésével kapcsolatos műszaki-gazdasági problémákról című előterjesztés.
- Előterjesztés az MRT vidéki stúdióinak fejlesztéséről.
Előadó Tömpe István, meghívottak Csendes Lajos, dr. Hárs István, Pécsi Ferenc, dr. Bozsó László, Tóth Illés. Részletek a jegyzőkönyv megállapításaiból:
"Fokozottan törekedni kell a három rádióadás és a televízió műsorainak egyeztetésére, egységes megtervezésére. Az egységes irányításban rejlő lehetőségeket jobban ki kell használni.
A X. kongresszus határozatainak végrehajtása és az előterjesztésben is jelzett hibák megszüntetése érdekében tovább kell javítani a műsorok tartalmát és színvonalát.
Az Agitációs és Propaganda Bizottság egyetért azzal a javaslattal, hogy 1972-ben - a feltételek megteremtésének arányában - tovább kell fejleszteni a kísérleti második program adásait.
Az Agitációs és Propaganda Bizottság szükségesnek tarja, hogy már a kísérleti stádiumban kezdődjön el a műsor közművelődési, kulturális arculatának kialakítása. Az Agitációs Propaganda Bizottság javasolja, hogy a TV a közönség bevonásával hirdessen pályázatot a második csatorna profiljának pontosabb kimunkálására. Ezzel egyidejűleg vegyék igénybe a közművelődési szakemberek tanácsait és vegyék át a külföldi országok bevált, hasznos tapasztalatait.
A televízió a vidéki kulturális központokban fokozatosan építse ki műsorkészítő bázisait, bevonva a munkába a vidéken dolgozó művészeket és felhasználva a már meglévő kulturális intézményeket."
Az Agitációs és Propaganda Bizottság a politikai szempontokat mérlegelve az alábbiak szerint rangsorolja az MRT működésével összefüggő gazdasági-műszaki problémákat:
- a rádió adóállomások teljesítményének növelése,
- a TV elhelyezési gondjainak megoldása,
- a TV második programjával összefüggő feladatok megoldása,
- az MRT vidéki stúdióinak fejlesztése. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság, 288f/41/169 öe.)
Rádiós és Televíziós együttműködési egyezményt írt alá a Szíriai Arab Köztársaság rádiója, televíziója és az MRT. A Vietnami Demokratikus Köztársaság rádiós és televíziós valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság televíziós küldöttsége Budapesten tett látogatást.
December
A Lipcsei Nemzetközi film- és televíziós fesztiválon a Segítsetek Angélának című dokumentumfilm a különdíjat nyert, készítője Pethő Sándor.
Mihail Bujor Sion, a Román Rádió és Televízió elnöke és Tömpe István, az MRT elnöke aláírja a két intézmény közötti együttműködésről szóló egyezményt illetve a kétéves munkatervet.
A Szovjet Filmművész Szövetség meghívására tizennégy magyar tévérendező és dramaturg utazik Moszkvába és Leningrádba. Bemutatásra kerül a Magyar Televízió tizennégy tévéjátéka illetve tévéfilmje, melyek szovjet és orosz művek alapján készültek. Majd ezekről vitát rendeznek.
A műsorújság 1971/50. számában Szűcs Andor írta később, részletek:
"...Nem szeretnék olyan benyomást kelteni, mintha alkotásaink egyértelmű helyesléssel találkoztak volna. E téren is értek bennünket meglepetések. Az Ivan Iljics halála című, sok évvel ezelőtti alkotás - két nemzetközi fesztivál-díjnak vetve a hátát biztos anyagaink között tartottuk számon - általában vitát indukált, s amit észre kellett vennünk: nem is a megvalósítás mikéntje miatt. Szovjet kollégáink véleménye szerint ez a mű ellenáll mindenféle képi ábrázolásnak, ezért nem kell hozzányúlni. Ezzel ellentétes irányú meglepetéssel szolgált a Babel novelláiból készült Kezdet vitája: többen fejezték ki elismerésüket a vállalkozás létrejötte miatt. A kritikai észrevételek között hangsúlyt kapott Babel humorának hiánya az alkotásból..."
December 1. 18.55 Bemutatjuk... címmel új sorozat indul.
A műsorújság aznapi ajánlásából részlet:
"Négy ízben jelentkezik e héten a Tv ifjúsági osztályának Bemutatjuk... című sorozata - a KISZ VIII. kongresszusa előtt olyan fiatalok portréit villantva fel, akik az élet különböző területein nemcsak saját maguk, de a közösség boldogulásért is dolgoztak. Elsőként Vukovics Oszkár tizedest ismerhetjük meg, akinek élete fordulópontjához ért: búcsút vesz a katonaságtól, a katonaélettől. Laczó József 24 éves, s az ország legfiatalabb tanácselnökeként dolgozik a távoli Csörötnek községben - ahol a televízió is most járt először. A sorban Virányi Péter elektroműszerész, a Telefongyár egyik üzemrészének KISZ-csúcstitkára következik, s végül Trencsényi Lászlóval és feleségével, a Nógrád megyei Patak község fiatal pedagógusaival ismerkedhetünk meg..."
Felhívás jelenik meg a Rádió és Televízió Újság 1971/48. számában, részletek:
"A Televízió komolyzenei rovata januárban megalakítja a TV zenei klubját, amely kéthavonta helyszíni adás formájában jelentkezik majd a képernyőn. Adásaira neves hazai és külföldi művészeket, zenetudósokat, zenekritikusokat hívnak meg. A műsorba, amely a házi-muzsikálás egyik televíziós formáját igyekszik megteremteni, zenei rejtvényjáték és hanglemez bemutató is szerepel, s az érdeklődők zenével kapcsolatos kérdéseire a műsor meghívott vendégei, a magyar zenei élet kiválóságai adnak választ.
Az adásokban természetesen a klub tagjai is részt vehetnek. Tag lehet mindenki, aki a komolyzenét kedveli, és aki valamilyen formában maga is aktívan foglalkozik muzsikálással, ha jelentkezik a pályázatra; 20-30 perces időtartamban olyan kamarazenei tévé-hangversenyműsort állít össze, amelyet maga is szívesen látna a képernyőn..."
December 5. 20.05 Liugi Pirandello: IV. Henrik - közvetítés a Vígszínházból, felvételről.
A Film Színház Muzsika 1971/50. számában írta:
"Sokszor esett már szó lapunk hasábjain is, hogy egy-egy színházi előadás televíziós közvetítése átrendezheti a néző számára magát az előadást is. Előnyösen, vagy előnytelenül - mindkettőre találhattunk példát. Az elmúlt héten Pirandello IV. Henrikének közvetítése az előbbire kiemelkedő példa. A közvetítés szinte mindvégig Latinovits Zoltán Henrikjére irányította a kamerákat, kinagyította, s így még jelentősebbé tette Latinovits játékát..."
A Magyar Sajtó Napja alkalmából az MRT Elnöksége nívódíjban részesítette a következőket:
Szabó László (Kék fény és Nyitott boríték),
Róbert László és Edelényi János (Nagypéntektől május 1-ig),
Szécsényi Ferenc és Zolnay Pál (Soroksári út 160.),
Egressy István hírolvasó bemondó,
Korolovszki Lajos ((Így láttuk és a külpolitikai Fórum),
Kovács József (gazdasági aktíva-értekezletről készült tévériport és Minden nap új lakás műsor).
December 10. 20.00 Mocsár Gábor Kerek egy millió című regényéből készült Vidám elefántkór - tévéjáték bemutatója. Szereplők: Bárdy György, Medgyesi Mária, Schütz Ila, Siménfalvy Sándor, Győrfi György, Izsóf Vilmos, Schwetz András, Basilides Zoltán, Tarsoly Elemér, Csurka László, Uri István, Poór Klára, Keleti László, Vándor József, Farkas Antal, Konrád Antal, Csonka Endre, Szendrő József, Haumann Péter, Szénási Ernő, Zenthe Ferenc, György László, Egri István, Maklári János, Fonyó József, Budai István, Laluja Ferenc, Kiss Manyi, Nagy Attila. Rendezte Szőnyi G. Sándor, dramaturg Lendvai György, forgatókönyvíró Görgey Gábor, zeneszerző Tamássy Zdenkó, operatőr Czabarka György, rendező Mamcserov Frigyes.
December 11. 20.05 Móricz Zsigmond: Úri muri - színmű közvetítése a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról, felvételről.
December 12., A HÉT műsora New Yorki-i riportjában beszámolt arról, hogy a már két hónapja tartó tanulmányútja alatt Vitray Tamás mit csinál és hogyan érzi magát az USA-ban.
Nívódíjat kaptak a 3. stúdió műszaki rekonstrukciójának tervezésében és kivitelezésében részt vett szakemberek.
December 23. 20.00 Roger Martin du Gard: A Thibault család - közvetítés a Thália Színházból, felvételről.
December 24. 16.55 Móra Ferenc: Rab ember fiai - színmű közvetítése a Bartók Színpadról, felvételről.
December 25. 20.05 bemutatják a Magyar Televízió és a Pathé Cinema koprodukciójában a Jókai Mór regényéből készült A vasrács című tévéfilmet.
Szereplők: Huszti Péter, Garas Dezső, Bárdy György, Bencze Ferenc, Kállai Ferenc, Koncz Gábor, Dégi István, Timár Béla, Gyenge Árpád, Hámori Ildikó, Pásztor Erzsi, Almássy József, Tarsoly Elemér, Dömsödy János, György László, Horváth József. Dramaturg Fellegi Tamás, zeneszerző Berky Géza, operatőr Lukács Lóránt, rendező Rényi Tamás.
December 26. 18.50 Emlékezés Macskássy Gyulára. A magyar rajzfilm egyik megteremtője nem sokkal korábban hunyt el. Kerenács Gabriella szerkesztő, Szalay László operatőr, B. Farkas Tamás rendező filmjével emlékezett rá a Magyar Televízió.
20.05 Kós Károly: Budai Nagy Antal - tévéjáték bemutatója. A filmet párhuzamosan sugározta a Kísérlet 2. műsor is! Szereplők: Juhász Jácint - Budai Nagy Antal, Dégi István - Budai Nagy János, Petur Ilka - özv. Budainé, Koltai János - Bese Tamás, Kelemen Éva - Bese Tamásné, Andai Kati - Bese Anna, Dózsa László - Vajdaházi, Szénássy Ernő - Bálint pap, Horesnyi László - Márton, Cs. Németh Lajos - Kardos Jákob, Némethy Ferenc - Apát, Bay Gyula - Szolgabíró, Gyenge Árpád - Istók, Paudits Béla - Kolduló barát, Balassa Gábor - Lukács barát, Bányai János - Ferenc bíró, Zala Márk - Szolga, Sinkovits Imre - Csáki István, Basilides Zoltán - Lépes György, Papp János - Tamási, Árva János - Gottfried, Bodor Tibor - Brassói királybíró, Garics János - Gerőfi, Deák B. Ferenc - Szilágyi András. Dramaturg Mészőly Tibor, rendező Ádám Ottó, operatőrök Sík Igor, Bodó János, Bónis Gyula, Bucsi János, díszletterv Mátai Livia, jelmezterv Hrúby Mária.
A Magyar Ifjúság 1972. január 7-i számában írta Bersényi Iván, részlet:
"Nem volt semmiféle különleges időszerűsége, hogy a televízió 1971 karácsonya másodnapján bemutatta Kós Károly Budai Nagy Antal című drámájából készített tévéjátékot. 1972-ben azonban Dózsa György emlékét idézzük országos ünnepségsorozatban. Így mindenesetre hasznos volt ezt megelőzni ezzel a filmmel, mert a meseszövés önkényessége és az ebből adódó történelmi pontatlanságok ellenére is sikeresen ismertette meg azt az eszmei talajt, amelyben majd egy század múltán a nagy parasztháború is gyökeredzett..."
December 28. 20.00 Dosztojevszkij: A félkegyelmű - közvetítés a Nemzeti Színházból, felvételről.
December 31., a Televízió szilveszteri műsorának legnagyobb tetszést kiváltó része Hofi Géza Rózsa Sándor paródiája volt.
A Népszava 1972. január 4-i számában írta Vajk Vera, részlet:
"...telitalálat volt Hofi Géza Rózsa Sándor paródiája. A hetedik bőrt nyúzta le a szerencsétlen sorozatról, és mégis tudott újat, kacagtatót produkálni. Hofi vásott kölyök humorát, »dupla fenekű« ötleteit, eredeti egyéniségét és sokoldalúságát a forgatókönyvíró-rendező, Horváth Ádám a televíziós technika és a képi humor minden eszközével támogatta..."
Az MRT elnöke minden évben nagydíjat adott az év legjobb folklór műsorának. Az 1971-es díjat megosztva kapta Béres János és Sárosi Bálint, rádiós népzenei műsoraikért, illetve az Egy óra Rábai Miklósnál című tévéfilm alkotócsoportja (Sándor Pál rendező, Lengyelfi Miklós szerkesztő, Drégely László díszlettervező, Gyökér András műszaki vezető, Lukács Lóránt operatőr és Müller György gyártásvezető).
Az 1971 évi televízióműsor tartalmi megoszlása százalékosan a következő volt (ismétlések nélkül):
politikai műsorok: 26,5%,
játékfilm: 14,8%,
ismeretterjesztő műsor: 14,4%,
sportközvetítés: 14,1%,
irodalom: 6,1%,
vegyes szórakoztató műsor: 5,3%,
zenés szórakoztató műsor: 5,2%,
prózai könnyű szórakoztató műsor: 4,8%,
komolyzene: 4,5%,
iskolatelevízió: 1,8%,
gyerek báb- és meseműsor: 1,4%,
úttörő szórakoztató műsor: 1,1%.
Az év folyamán 300 játék-, kisjáték- és dokumentumfilmet mutatott be a Magyar Televízió.
1971-ben a TV Híradó 11.392 külföldi híranyagot vett át, az Intervízió, Eurovízió, Visnews, UP, Ifage hírügynökségektől, az UNESCO filminformációs hálózatától, Szíria, Mongólia, VDK, India, EAK (Egyesült Arab Köztársaság) televízióitól. A Magyar Televízió Híradójának 2019 eseményét vették át ugyanekkor.
A Televízió Archívuma az év végére elkészült az 1957-1970 között archivált műsorok filmográfia köteteivel. A vaskos kötetek - amelyek egy-egy műsorról minden szükséges adatot tartalmaztak - kezdetben szerény igénnyel, kevés példányszámban, csupán belső használatra készültek. Most már nagyobb számban keresték a kiadványt hazai intézmények, könyvtárak, de külföldről is kaptak megkeresést, például ebben az évben a washingtoni levéltár is rendelt belőle példányt.
Az 1971. december 31-i statisztikai adatok szerint 1.942.647 televízió előfizető volt ekkor. Az év folyamán 247.000 tévékészüléket vásároltak az országban.
Felhasznált irodalom:
MTV Archív adatbázisok
MTV TV Híradó statisztikák
MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.
Magyar Országos Levéltár dokumentumai
Magyar Televízió Irattár anyagai
Magyar Rádió sajtóarchívumának anyagai
www.tvarchivum.hu/tv történet
Rádió és Televízió Újság 1971.
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története
Szegvári Katalin KépernyŐseim 1990.
Koreny János: Mtévénosztalgia. Egy tévénéző és hajdani műsorkészítő emlékképei" című könyvében
Szigethy Gábor: Halálrajz, Kortárs
Polgár Dénes: Egy Polgár a nagyvilágban (kézirat)
Rajnai András. Sugarakból teremtett világ 1998. MTV Rt.
Köztévé 1971, Aczél Endre szövege
Magyarország 1971
MTI hírek 1971
Népszabadság 1971
Népszava 1971
Hajdú-bihari Napló 1971
Petőfi Népe 1971
Észak-Magyarország 1971
Magyar Nemzet 1971
Esti Hírlap 1971
Szolnok Megyei Hírlap 1971
Tolna megyei Népújság 1971
Magyar Ifjúság 1971
Vas Népe 1971
Kelet-Magyarország 1971
Csongrád Megyei Hírlap 1971
Nógrád 1971
Társadalmi Szemle 1971
Békés Megyei Hírlap 1971
Élet és Irodalom 1971
Élet és Tudomány 1971
Délmagyarország 1971
Magyarország 1971
Filmvilág 1971
Film Színház Muzsika 1971
International Herald Tribune 1971
The Time 1971
Frankfurter Rundschau 1971
Neue Züricher Zeitung 1971
Dunavölgyi Péter: A híradó meteorológia rajzolója 2006.