MTV ARChívum

139798. October 20. Saturday, Tivadar

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XV. 1.rész

A tizenötödik év: 1971.




Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban.
A TV Híradó első, sokáig egyetlen, külföldi tudósító irodáját megnyitják Moszkvában.
A Madách Színházban bemutatták Kiss Manyi főszereplésével Németh László: Bodnárné című drámáját, az ősbemutató negyven évet késett.
Az Apollo-14 űrhajó Alan Shepard és Edward Mitchell űrhajósokkal leszáll a Holdra.
Márciusban meghalt Fernandel, áprilisban pedig Sztravinszkij.
Egy amerikai-magyar-vatikáni hármas alku eredményeképp visszanyerte szabadságát Mindszenty József bíboros prímás, aki ekkor szoros kísérettel külföldre távozhatott.
Az ENSZ Közgyűlésének 26. ülésszaka helyreállította a Kínai Népköztársaság ENSZ jogait, és kizárta a Kínai Köztársaságot (Tajvant) a világszervezetből.
Moszkvai otthonában elhunyt Nyikita Hruscsov, nyugdíjasként házi őrizetben tartott korábbi szovjet pártvezető.
Gábor Dénes megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Megalakult a Locomotiv GT (LGT) zenekar.
Meghalt Lukács György filozófus, esztéta, a század első évtizedeiben a progresszív szellemi mozgalmak egyik irányítója.
Gorkijban (ma újra Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) hetvennyolc éves korában meghalt Rákosi Mátyás, korábbi magyar kommunista pártvezető, aki 1952-1953-ban - pártfőtitkársága mellett - a minisztertanács elnöke is volt.
Párizsban meghalt Jim Morrison rockzenész, a legendás Doors együttes alapítója.
Londonban a Szent Pál székesegyházban Martin Sulivan főesperes misét celebrált a Hair zenéjére.
Lezuhant a MALÉV egyik repülőgépe Kijevnél.
A Szovjetunióban elkezdték gyártani a Zsigulit.

Fesztiváldíjak az év folyamán

Szolnok, Képzőművészeti Filmek Seregszemléje:
Tér a papíron - képzőművészeti film, I. díj. Rendező Kende Márta, operatőr Dobay Sándor.
A Budai vár - ismeretterjesztő film, II. díj. Rendező Zsigmondi Boris, operatőr Koltai Lajos és Németh Attila, szerkesztő Jankovich Júlia.
Telegroteszk - ismeretterjesztő filmsorozat, III. díj. Rendező B. Farkas Tamás, operatőr Káplár Ferenc, szerkesztő Kernács Gabriella.
Az öltözködés művészete - sorozat egy része, külön jutalom. Rendező Kútvölgyi Katalin, operatőr Abonyi Antal, szerkesztő Kernács Gabriella.

Miskolci Filmfesztivál:
A Kántor család - dokumentumfilm, I. díj. Rendező Szűcs László, operatőr Janovics Sándor, író Urbán Ernő.

Goldman György - dokumentumfilm, Borsod megye Nagydíja. Rendező Zsigmondi Boris, operatőr Káplár Ferenc, szerkesztő Tölgyesi János.
Ültessetek maniókát - riportfilm. Rendező, operatőr Halász Mihály (balra), szerkesztő Róbert László (jobbra).
Szeretnék szépen beszélni - riportfilm. Rendező Orbók Endre, operatőr Kaulich Lajos és Mestyán Tibor, szerkesztő Kelemen Endre.
Komlódtótfalu - riportfilm. Rendező Zolnay Pál, operatőr Edelényi János, szerkesztő Vértessy Sándor.
Alkotni vágyunk - pedagógus köszöntő - riportfilm, Filmkritikusok díja. Rendező Zolnay Pál, operatőr Kocsis Sándor, szerkesztő Ivanics Lilla.
A Három arckép sorozatból - Horváth Teri, RTV Újság közönségdíj. Rendező Bozó László, operatőr Bornyi Gyula, szerkesztő Balla Katalin.
Halász Mihály operatőr - operatőri díj a Szakmunkások, segédmunkások című filmért.

Veszprémi TV Találkozó:
A fából faragott királyfi- balett. Rendező Horváth Ádám, operatőr Nagy József.
Pillangó - tévéjáték. Rendező Esztergályos Károly, operatőr Bíró Miklós, zeneszerző Szokolay Sándor, dramaturg Mészöly Tibor.
Feleségem hagyatéka - tévéfilm. Rendező Szirtes Tamás, operatőr Szabados Tamás, dramaturg Lehel Judit, zeneszerző Fényes Szabolcs.
Az EX ANTIQUIS együttes show-műsora. Rendező Sándor Pál (a képen), operatőr Nagy József.
Galambos Erzsi színésznő - díszoklevél, Kertész Ákos Üvegkalitka című tévéjátékának főszerepéért.

Horváth Sándor színész - díszoklevél, az Eklézsia megkövetése című Németh László drámában nyújtott alakításáért.

Nagy József operatőr - díszoklevél, az Eklézsia megkövetése, A tizennegyedik vértanú és A fából faragott királyfi című filmek operatőri munkájáért.

Budapesti Nemzetközi Természetfilm Fesztivál:
Orvvadászok - ismeretterjesztő film, TIT különdíj.
Rendező Hárs Mihály, szerkesztő Radványi Dezső.
Remetekan - tévéfilm, a játékfilm kategória különdíja.
Rendező Fejér Tamás, operatőr Mezei István, író Pálfalvi Nándor.
Lipcsei Dokumentum- és Rövidfilm Fesztivál:
Segítsetek Angélának - riportfilm, a zsűri különdíja.
Rendező Pethő Sándor.

Sorrento, Magyar Filmhét:
A csodálatos mandarin - balett, Ezüst Szirén-díj. Rendező Szinetár Miklós, operatőr Sík Igor.

A fából faragott királyfi - balett, Ezüst Szirén-díj. Rendező Horváth Ádám, operatőr Nagy József.
Várnai Nemzetközi Vöröskereszt- és Egészségügyi Filmfesztivál:
Mondd a neved - tévédráma, II. díj. Író Szemes Piroska, rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.

Arany Prága TV Fesztivál:
Koraesti látogató - tévéjáték, a zsűri diplomája. Író Vészi Endre, rendező Mihályfi Imre, operatőr Halász Mihály.

ONDAS Fesztivál - Barcelona:
Porond és iskola - riportfilm, Nemzetközi Rádió-Televízió díj. Rendező Bánki Iván, operatőr Molnár Miklós, szerkesztő Fodor Ilona.

1971-ben került sor a Központi Mágneses Rögzítő komplexum kialakítására a Szabadság téren. Szükség volt egy, a központban telepített rögzítő gépcsoportra, ezek előszelekcióval voltak elérhetők a fogadói kapacitás hiányával küszködő kapcsolóterem számára. Ezenkívül adásba kapcsolási funkciót is végeztek, a kapcsolóterem ekkor még nem volt felszerelve színes jel fogadására. A központi rögzítőbe telepítik a Hargitáról lehozott két VR 2000 gépet, valamint a két AMPEX rendszerű, új, FERNSEH gépet, a BNC 40-eseket.
A másik beruházás a Színes 2-nek nevezett közvetítőkocsi, négy KCU 40-es plumbikon-üzemű, háromcsöves kamerával, THOMSON mixerrel. A négy nehéz KCU 40 mellett egy hasonló felépítésű, de hordozható KCR 40 kamera is rendszeresítve volt a kocsihoz.

Január

Az Iskolatelevízió országos pályázatot hirdetett az elsősorban tanyákon, kis településeken működő pedagógusok számára: adásait miként lehet legjobban felhasználni azokban az iskolákban, ahol egy tanteremben összevontan több osztály tanul.

Szűcs Andor, az Irodalmi és Drámai Főosztály főszerkesztője az 1970-es év eredményeiről és az 1971-es terveiről írta, részletek: "Főosztályunk munkájára is jellemző volt bizonyos egyenetlenség: az év első negyedében a politikai évfordulókhoz való kapcsolódás igénye zsúfoltságot eredményezett, noha produkcióink színvonala jó volt (Gyurkó: Döntés, Molnár G.-Deme G.: Őrjárat az égen). Ezt követte a nyári hónapok kopársága, majd augusztustól - a Budapesti Művészeti Hetekre is tekintettel - ismét felfelé ívelő periódus következik.
...Egyértelműen jónak mondható a színes műsorok startja, mind a film, mind az elektronika kiemelkedő művészi és technikai színvonalú alkotásokkal szolgált. (Film: Lengyel-Szinetár: Igéző, Móricz-Esztergályos: Pillangó, a munkában lévő Rózsa Sándor. A TR/5 technikában Maugham-Esztergályos: Talpig úriasszony stb.)
...A színházművészeti műsorok terén még felhasználatlan tartalékok állnak rendelkezésre, ez sugallta az év utolsó negyedében megindított Színházi Album.
...1971-ben konkrét formát öltenek a nemzetközi koprodukciós vállalkozások: elkészül a Corvin Mátyás a RAI olasz televízióval, és a Benyovszky Móric kalandos élete című sorozat a Bratislavai Televízióval." (Magyar Országos Levéltár, 288f 22/1971/46 öe.)

Január 1., az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban.

Január 3., a TV Híradó beszámol Nógrádi Sándor haláláról.

Január 5. 20.00 Gorkij Éjjeli menedékhely című színművének közvetítése a Madách Színházból, felvételről.

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta az SZKP XXVI. Kongresszusával kapcsolatos előzetes propaganda elképzeléseket (0727/1971). Részletek:
"Az Agitációs és Propaganda Bizottság egyetért azzal, hogy - egyenlőre szerény keretek között - a sajtó, a rádió és a televízió februártól kezdje meg a kongresszus előzetes propagandáját, összhangban az MSZMP X. kongresszusának propagandájával és a választások előkészítésével. E propaganda keretében sokoldalúan mutassák be a Szovjetunió létének világtörténelmi jelentőségét, a Szovjetunió szerepét a nemzetközi politikában, küzdelmét a békéért, az európai biztonságért, az elnyomott népek szabadságáért, s az SZKP harcát a nemzetközi munkásmozgalom egységéért..." (Magyar Országos Levéltár, .288f 22/1971/46 öe.)

Az Agitációs és Propaganda Bizottság, szovjet kérést figyelembe véve, döntést hozott:
"Az Agitációs Propaganda Bizottság támogatja azt a szovjet kezdeményezést, hogy a Magyar Televízió egyik Fórum adása a Szovjetunióval foglalkozzék..." (Magyar Országos Levéltár, 288f 22/1971/46 öe.)

Január 6. 17.30 Az év első "újszülöttje" címmel helyszíni közvetítés. A címben szereplő "újszülött" a kelenföldi Patyolat gyár. A műsor arról szólt, hogyan emelkedik száz százalékkal a gyár és a vállalat termelékenysége. Szerkesztő-riporter Kopeczky Lajos, rendező Schatz Aranka.

Január 7. 20.00 a televízióban elkezdik vetíteni John Galsworthy A Forsyte Saga című regényéből készült huszonhat részes tévéfilmváltozatát, melyet David Giles rendezett 1967-ben, az író születésének centenáriuma alkalmából. A Magyar Televízió eddigi történetében példátlanul új vállalkozás volt ez. A huszonhat részes sorozat előzetes szinkronizálási munkálatai több mint fél évet vettek igénybe.

Január 9. 17.25 Telesport. A televízió odaítélte az 1970-es év legjobb ifjúsági sportolója címet, melyet a fiúknál Villányi Zsigmond öttusázó, a lányoknál Gyarmati Andrea úszó kapott meg.

Január 10. 16.05 elkezdődik a televízió program propaganda adása, a Műsorainkat ajánljuk.

A Magyar Nemzetben január 20-án Vilcsek Annak írta:
"Vasárnap délutáni adásában a tévé végre megkezdte saját propagandáját. Rendszeresen tájékoztat, eligazít némiképp a műsorok tömegében. Figyelmeztet arra, hogy a program nemcsak szórakoztató filmekből áll. A tájékoztatás módszereit még bizonyára tökéletesíteni fogják. Mindenesetre szükség van ilyen műsorra, hiszen minél több órán keresztül sugároz a televízió, s kivált ha két csatornán ad műsort, annál fontosabb, hogy a néző válogasson. Ezzel megszabadulhat a bénító tévérabságtól."

16.30 Prizma címmel havonta egy alkalommal jelentkező új műsorsorozat indult, amely a mindennapi élet problémáira igyekezett tudományos értékű választ adni. Rendező Vinkler György.

A Magyar Nemzet január 13-i számában Vilcsek Anna írta:
"Új ismeretterjesztő sorozat kezdődött vasárnap, a Prizma. A sorozat feladatát meghatározták ugyan, de egyenlőre úgy látszik, hatásköre ütközik népiképp az Antenna, a Képes Kalendárium, sőt valamelyest a Nők fóruma, és a Szülők, nevelők egymást közt témakörével. Végül is ez nem nagy baj. Az sem baj, ha az ismeretterjesztő műsorok versengenek egymással a népszerűségért, a néző figyelméért. A Prizma egyébként nem kezdte rosszul ezt a versengést."

17.55 Váci Mihály szavalóverseny, amatőr versmondók részére - I. forduló.

A Film Színház Muzsika írta 1971/5. számában, részlet:
"A Váci Mihály szavalóverseny gyönyörűséggel látott-hallott műsora a tévének. Ahogyan a zsűriben legutóbb helyet foglalt Kazimír Károly megjegyezte, valósággal megszépíti az embereket. S hozzátehetjük, nemcsak kívül, hanem belül is. Ilyen a szép versek hatása. Ezért nehéz megérteni, miért maradt a szavalóverseny fiatal riportere érzéketlen a lelki szépség és finomság e légkörével szemben. Az elmélyültség perceit miért kell a felületesség és átgondolatlanság baklövéseivel megrontani?..."

A Madách Színházban bemutatták Németh László Bodnárné című drámáját, Kiss Manyi főszereplésével. A Televízió nem számol be a bemutatóról semelyik műsorában!

Németh László 1931-ben írta a Bodnérnét, ez volt az első színpadi alkotása. A megírást követően negyven évet kellett várni arra, hogy színpadon is megszólalhasson. Erről Ádám Ottó a Film Színház Muzsika 1971/2. számában mondta:
"Meglepő dolog, amikor az ember olyan drámával kerül szembe, amely csak születése után negyven évvel jut el az ősbemutatóhoz, pedig nem is akármilyen szerző írta. És minél többet foglalkozom vele, annál kevésbé értem, hogyan mehettek el mellette színházak és rendezők négy évtizeden keresztül, hiszen színpadért kiált a benne hihetetlen nagy erővel lobogó drámai intenzitás."

Január 12. a TV Híradó beszámolt arról, hogy magas szintű magyar-vietnami tárgyalások zajlottak Budapesten. A vietnami delegációt Le Thanh
Nghy vezette. Tudósított a Cirkusz megnyitásáról is.
20.00 Franz Werfel A Musza Dag negyven napja - színmű közvetítése a Győri Kisfaludy Színházból, felvételről.

A Rádió és Televízió Újság 1971/2. számában Simon Emil készített interjút Megyeri Károllyal, a Politikai főszerkesztőség vezetőjével az 1970-es eredményeikről, és a tervekről. Részletek:
"- Eseményekben bővelkedő időszakot fejeztünk be. Csak a munkánk szempontjából legfontosabbakat említve: felszabadulásunk 25. évfordulója, Lenin születésének centenáriuma, a Győzelem Napjának negyedszázados jubileuma, a párt X. kongresszusa - az egész országot mozgósító árvíz. Mindezekről híven tudósítottunk, résztvevőként beszámoltunk. Az elmúlt évben alakítottuk ki az információ új formáit, és megszerveztük a dokumentumfilm csoportot, amely működésének néhány hónapja alatt is igazolta szükségességét.
- Miben lát javítanivalót?
- Az utóbbi időben háttérbe szorultak az élő adások. Véleményem szerint ezzel a néző is szegényedett. A élő adás és a felvétel közötti különbség elsődlegesen egyáltalán nem technikai, sokkal inkább műfaji, tartalmi. Emlékezzünk csak a Győzelem Napján látott nemzetközi körkapcsolásos műsorra, vagy a Fórumban a külföldi tudósítók beszámolóira: milyen élmény-többletet nyújtott az egyidejűség varázsa! Ebben látom a továbbhaladás lehetőségét...
- A belpolitikai műsorok »tartóoszlopaként« tervezzük a Vitray Tamás és Horváth Ádám ötletéből megvalósításra kerülő Jó estét, Magyarország! című adást, melynek elvi előkészületeinél tartunk. Őt megyében már meg is alakultak a tévéseket segítő helyi munkacsoportok. Ezzel az adással a tervek szerint negyedévenként jelentkezünk, első ízben márciusban. Egy-egy alkalommal négy vidéki helyszínt kapcsolunk, a műsort a stúdióban dolgozó vezetőriporter fogja össze. ...Az új évben Fórumot szeretnénk összehívni az ifjúságról, az új lakástörvényekről, és saját »portánkról«, a televízióról. ...Új műsor lesz a Nyitott boríték, melyben közérdekű kérdésekre válaszolunk. Folytatni kívánjuk a Szülőföldem sorozatot, s újabb sorozatra kész dr. Agy..."

Január 15., az MTV Elnökségi ülése megtárgyalta az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága határozatait és elemezte azokat.
"A Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottsága megtárgyalta a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja által megjelentetett, Az MSZMP X. kongresszusából adódó Műsorpolitikai következtetések című tanulmányát. A tanulmányt Tömpe István megküldte Aczél Györgynek, Fock Jenőnek, Komócsin Zoltánnak és Várkonyi Péternek is."
A tárgyalás során határozatokat hoztak, részletek:
"- A szilárd marxista megalapozottság kapjon még nagyobb súlyt. Különösen ügyelni kell erre a kommentárokban. Mit kommentáljunk és hogyan? Itt megengedhetetlen az engedékenység, a kompromisszum. Konzekvensen kell azt alkalmazni akár politikai akár kulturális kommentárokban.
- Kulcskérdésnek kell tekinteni a kulturális selejt kiküszöbölését a műsorokból. Elvibb alapon kell megítélni ebben a vonatkozásban is a műsorokat." (Magyar Országos Levéltár, 288f 22/1971/46 öe.)

Január 17. 19.00 A HÉT adása.

A Film Színház Muzsika 1971/3. száma írta, részlet:
"A HÉT a múlt héten hetedhét országra szóló körkapcsolást rendezett. Hét európai főváros állt képkapcsolatban és csevegett egymással a jövő még ígéretesebb csodáiról. Igen ügyes, érdekes, eleven volt ez a kis futurológiai randevú. ...Vitray rokonszenvesen provokálgatta Vasarely mestert, aki ezt rendíthetetlen nyugalommal állta, de a legjobban Benedek professzor méla szkepticizmusa tetszett, mert amit ő mondott, az éreztük a legoptimistább távlatnak az eljövendő tíz esztendőre.
A műsor végeztével tudtuk csak meg a bemondótól, hogy amit mi egyenes adásnak hittünk, mindezt már egy előző éjjel vették fel. Csak akkor álltak rendelkezésre szabad vonalak. Kár, hogy senki sem jósolta meg a műsorban, hogy ami jelenidejűnek látszik - az az évtized végére az is lesz. Elnéztük volna neki ezt a kis tehetetlenséget."

Január 19. 20.00 Illés Endre: Festett egek - színmű közvetítése a Madách Színházból felvételről. A TV Híradó pedig Fock Jenő finnországi látogatásáról tudósított.

A sztereo rádió és televízió (sőt színes televízió) összeházasításával kísérleteztek ekkor az NDK-ban.
A New York-i tévéállomások tiltakozásukat jelentették be, amiért az épülő, 412 méterre tervezett World Trade Center acélváza már ekkor is komoly vételi zavarokat okozott a környéken. A nyolc New York-i tévéadó nézői a város sok részében csak zavaros képet láthattak.
Az olasz felmérések szerint az 55 milliós országban 19 millió tévéelőfizetőt tartottak ekkor nyilván. Minden harmadik olasz a tévékészülék előtt tölti az estéjét, a legnézettebbek a labdarúgó mérkőzések és show műsorok.

Január 21. 20.50 Oscar Peterson Budapesten - riportfilm bemutatása.

Január 23. 20.05 a TV Zenés Színháza bemutatója, Esküdtszéki tárgyalás zenében elbeszélve. Írta W. S. Gilbert, fordította Blum Tamás, vezető operatőr Darvas Máté, rendező Szitányi András.

A Film Színház Muzsika 1971/5. számában Gáll István írt kritikát a műsorról, részletek:
"A TV Zenés Színháza bemutatója, az Esküdtszéki tárgyalás zenében elbeszélve rövid és ötletes produkció volt. Szitányi András rendezése a befektetett energia arányában a maximumot hozta ki a darabból. A »befektetés« itt a műgondot, művészi munkát, alkotói fantáziát jelent, ellentétben az olyan befektetésekkel (a zenés színház ezt megelőző bemutatóira gondolok), amikor az előadás bőgött a kidobott pénztől, szanaszét milliók hevertek, nagynevű művészek lökték ki egymást a képernyőről, a néző mégis rémült döbbenettel figyelte, hogy mi folyik. Szitányi András ötletesen teremtette meg a századvég forgatagát, harsány életörömét, az okosan szűkre szabott helyszín csak úgy duzzadt a jókedvtől. A szereposztás megduplázása valóban megduplázta a darab hatását..."

A Magyar Nemzet január 27-i számában Vilcsek Anna írta:
"Kiemelkedő műsor a maga nemében a Tévé Zenés Színházának legújabb darabja, az Esküdtszéki tárgyalás zenében elbeszélve. A dramaturg Ruittner Sándor szellemes, kellemes sűrítményt készített Sulivan és Gilbert operettjéből, s ezt Szitányi András játékosan, frissen, ironikusan, a zene és a cselekmény ritmusát, mozgáslehetőségét kiaknázva rendezte képernyőre."

20.40 Elég az hozzá... - Hofi Géza szólóestje.

A Rádió és Televízió újság aznapi, műsorajánló szövegében írta a művész:
"Hogyan lettem Hofi Géza - ha már az vagyok -, ezt megelőzően hogyan lettem színész Debrecenben - ha szabad ezt a kifejezést használnom -, erről mesélek ebben a nagyon szűkre szabott adásban. Szeretnék ebben a műsorban egy régi oldalamról bemutatkozni: megpróbálok vicceket mondani. Önöket arra kérem, tegyenek meg mindent jó hangulatuk érdekében..."

Január 27. 20.00 Darvas József Szakadék című drámájának közvetítése a Békéscsabai Jókai Színházból felvételtől.
A Népstadion új világítást kapott, tudósított

A TV Híradó. Beszámolt a csehszlovák-magyar gazdasági és tudományos együttműködésről szóló jegyzőkönyv aláírásáról.

Január 29. 17.30 folytatódik Balogh Mária Ebédszünet című műsorsorozata.

A Film Színház Muzsika 1971/6. száma írta, részlet:
"Az Ebédszünet riportműsora Balogh Mária nevéhez kapcsolódik. A legutóbbi adás ismét igazolta ennek a népszerű és határozott koncepcióval szerkesztett műsornak a fontosságát. Egy vidéki ipartelep rettenetes állapotaira hívták fel a figyelmet a dolgozók panaszos levelei. Húszéves problémák se oldódtak meg, kis odafigyeléssel, emberséggel és jóakarattal megszüntethető hibákat se tüntettek el. A helyszíni riportot - amire csak a panaszt tevő munkások mentek el, a vezetők nem - stúdióbeli beszélgetés követte, ahol ott voltak az intézkedésre jogosult vezetők is. A vezető riporter határozott vitavezetése, a kitérőkbe menekülő magyarázkodások tapintatos elvágása példaszerű volt. A lényegről esett szó: arról, hogy mi miért nem történt meg, s mi várható reálisan a közeljövőben.
A tévé nem a hatásvadászó leleplezés igényével készíti az Ebédszünet adásait. A nyilvánosság kényszerítő erejét arra használja fel, hogy intézkedéseket kicsikarjon illetékesektől..."

A Magyar Nemzetben február 3-án írta Vilcsek Anna:
"Vajon tetszett-e a nézőknek az Ebédszünet? Balogh Mária riportja bizonyára tetszett. Gondos, jó munka volt. Izgalmas és felháborító. A nézők az eseményekre figyeltek. A panaszokra, a felháborító állapotokra. S ha ezt tették, aggályaikat csak félig-meddig szüntette meg a riportfilm után lezajlott vita. Érdemes lenne néhány hónap múlva újra ellátogatni Hódmezővásárhelyre, az Ebédszünet helyszínére."

16.10 Kompozíció 71. - a képzőművészeti rovat magazinműsora. A tartalomból: Pártkongresszus után, Az 1968-69-es legszebb francia könyvek, Képzőművészeti események itthon és külföldön. Műsorvezető Bereczky Lóránd, szerkesztő Tölgyesi János, rendező Finta Zoltán.

21.20 Kertész Ákos Oda-vissza című tévéjátékának bemutatóját jelezte a műsorújság. Operatőr Varga Vilmos, rendező Rényi Tamás.
A képen: Martin Márta és Balázsovits Lajos.

Az aznapi műsorújságban Kertész Ákos írta, részletek:
"A ma esti tv-film hőse fiatal fiú, egyetemista. És lázadó. És szemét módon megalkuvó. Romlatlan, naiv hívő és keserű, cinikus, hitetlen. Bátor és sunyi gyáva. Egyszóval ember, aki küzd a világgal, meg akarja változtatni, s közben maga is változik, akire »rátették a szájkosarat«, és ettől keserű, akiben megvan a hajlam arra is, hogy tisztán éljen, de arra is, hogy elfogadja a hamis törvényeket, hogy megalkudjon, beilleszkedjen, föladja a harcot és elveszítse önmagát..."

A Film Színház Muzsika 1971/6. számában Gáll István írta február 6-án, részlet:
"Az Oda-vissza tévéjáték elmaradt. Csak a reggeli újságból (esetleg reggeli cikk!!!) értesülhetett róla az éber néző. Ha ezt elmulasztotta a Rádió és a Televízió Újságra hagyatkozott, akkor meglepetés érte: a bemutató helyett ismétlést látott. A televíziónak természetesen vitathatatlan joga a műsorváltozás. Ha egy tévéjáték elkészült, bemutatásra kész, akkor miért nem akkor döntik el a vetítés idejét, mielőtt azt még a műsorfüzetben kinyomtatják? Most mit gondoljunk, miért maradt el a film? Miért vártunk hiába egy esti programra? Minderről remélem, hamarosan tájékoztatnak bennünket."

Bernáth Rózsa igazoló jelentést kért az Oda-vissza műsorral kapcsolatban Sós Györgytől, amit Tömpe Istvánnak kellett megküldeni. Részlet:
"Az Oda-vissza című produkcióval kapcsolatban el kell mondanom, hogy a forgatókönyvet közel három évvel ezelőtt fogadtam el. Egy forgatókönyv »életében« ennyi idő meglehetősen sok, s ami akkor u.n. bátorság és egészséges, jó szándékú bírálat szempontjából még elfogadhatónak és adhatónak látszott, könnyen lehet, hogy ma élesebbnek, bántóbbnak, sőt esetleg károsnak hat. (Természetesen az is lehetséges, hogy már az akkori elfogadáskor hibát követtem el.) Arra is nagyon sok példa volt már, hogy egy ártatlannak látszó könyv egy-egy motívumának ereje a felvételek során megsokszorozódik. Sajnálom, a Főosztályról való elkerülésem folytán az elkészült filmet egyáltalán nem láttam, elfogadásánál sem voltam jelen, s így műsorra tűzését s a Rádió Újságban történő megjelenését természetesen nem én intéztem. A műsorváltozásról csak a tévéprogram nézésekor értesültem, s a kész filmmel kapcsolatos konkrét kifogásról ma sincs tudomásom. Véleményem szerint, ha film átvételekor olyan kifogások merültek föl, amelyek az adhatóságot megkérdőjelezték, a korrekció elvégzéséig nem lett volna szabad műsorra tűzni, s ezáltal a látványos és kínos műsorváltozás szenzációja elkerülhető lett volna..." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 151 doboz MTV ált.)

Január 31. 16.05 A nézők véleménye címmel közöltek tizenöt perces tájékoztató műsort, a Tömegkommunikációs Kutatóközpont felmérései, kutatásai alapján.

A Magyar Nemzetben február 3-án Vilcsek Anna írta a műsorról:
"Tetszik-e vajon a nézőknek A nézők véleménye? Az MRT tömegkommunikációs kutatóközpontja előbb-utóbb bizonyára kideríti. Amit eddig kiderített és műsorában közölt, mindenesetre figyelmet érdemel. A vasárnapi tájékoztató legérdekesebb része a szilveszteri műsor fogattatásának mérlege. A tudományos módszerekkel végzett közvéleménykutatás megállapította, hogy a közönség többsége nem kedveli a szilveszteri műsor újabb típusát. Azt a műsortípust, amelyet fáradságos munkával dolgoztak ki, éppen azért, mert úgy látszott, a közönség valami mást akar látni szilveszterkor. Nem azt, amit előző években nyújtottak neki.
Tudományos módszerrel kimutatták - s a módszerben, valamint a kutatás hitelében nincs okunk kételkedni - hogy a nézők voltaképpen azt szeretnék látni, amit azelőtt néztek, s amit az ő kedvükért szüntettek meg; az úgynevezett tördelt, több blokkban szerkesztett, műfajában változatos műsort. Ezek után nem irigyelhetjük a következő szilveszteri program szerkesztőit."

Ebben az évben kezd dolgozni a televízióban Knézy Jenő és

Szegvári Katalin (képünkön).

Idézetek az MTV 1957-1997 című könyvből:
Knézy: "1971-ben, amikor kezdtem, próbáltam elkerülni mások utánzását. Példaképem nem volt, de sokat tanultam Vitray Tamástól, és közvetve a nagy televíziósoktól, Kovalik Károlytól, Vértessy Sándortól. Alapelvem, hogy a nézőt nem szabad becsapni, mert nagyon érzékeny."
Szegvári: "Hihetetlen szerencsém volt. Engem gyakorlatilag mindenki segített. Barátom lett Balogh Marika, akinek féltékeny természetével jó előre riogattak. Ugyanúgy pártfogolt például Molnár Margit, Megyeri Károly, Vértessy Sándor, Vitray Tamás, tehát az összes nagy sztár, aki akkor meghatározó személyiségnek számított. A HÉT-nél olyan főszerkesztőm volt, mint Polgár Dénes, aki kinyitotta a szemünket az egész világra, amikor itt oly átláthatatlannak tűntek a falak."

Február

Megjelenik 450 példányban a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának III. évf. 3. számú kiadványa, Tanulmányok az MSZMP X. kongresszusáról adódó műsorpolitikai következtetések címmel.
Óriási sikert arat Monte-Carloban a Móricz Zsigmond: Pillangó című művéből Esztergályos Károly által rendezett tévéfilm. Arany Nimfa díjat kapott a főszereplő Venczel Vera, maga a produkció pedig különdíjban részesült.
A televízió politikai adásainak főszerkesztősége pályázatot hirdetett munkástémájú dokumentumfilmek forgatókönyvének írására.
Ismét meghirdetik a Riporter kerestetik! vetélkedőt, melyen részt vehetett minden 18-30 év közötti érettségizett és ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatal. A vetélkedő új vonása, hogy ezúttal a rádióban és a képernyőn egyaránt próbára tehették képességeiket az ifjú riporterjelöltek. Az áprilisban induló versenyen végül 56 versenyző indulhatott.
Nyilvánosságra hozták az új előfizetői adatokat, amiből kiderült, hogy több családnak volt már televíziója, mint akiknek nem. Minden száz családból ötvenkettő rendelkezett már tévé előfizetéssel.
Budapestre érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság rádiójának és televíziójának több műszaki munkatársa néhány hónapos tapasztalatcserére.

A műsorújság 1971/14. számában L. B. beszélgetése Tömpe István elnökkel, részletek:

"..Talán még sohasem találkoztam a népünk iránti megbecsülésnek ennyi jelével, mint a hős vietnami nép sokat szenvedett országában - mondja Tömpe István. Információink »első kézből« valóak: Than Lam elvtárs, a Vietnami Rádió és Televízió elnöke mutatta be a jelenleg három vietnami és egy idegen nyelvű műsort (napi 114 órányi közép és rövidhullámú programot!) szolgáltató rádió munkáját. ...Elsősorban azt szeretném elmondani, hogy vietnami elvtársaink igen nagyra értékelik azokat a berendezéseket (stúdiómagnetofonokat, riportermagnókat), amelyeket az MRT küldött. Jelenlegi fő problémájuk az immár próbaüzemelő televízió bevezetése és elterjesztése - ami annál sürgetőbb feladat, mert az amerikai segítséggel kifejlesztett dél-vietnami rádiónak és televíziónak egyre nagyobb szerepet szánnak az éteren is folyó háborúban. A vietnami televízió fiatal szakemberei nagy érdeklődéssel vettek részt az MRT műszaki igazgatójának, Kerpel Róbertnek közreműködésével tartott tapasztalatcserén, hisz előttük most igen nagy feladat áll: rövid időn belül meg akarják oldani a Hanoit és a megyeszékhelyeket beszóró - elsősorban oktatási-nevelési feladatokat ellátó - tévéhálózat kiépítését..."

Február 3. 18.30 a Radar című ifjúsági érdekvédelmi műsor különkiadással jelentkezett, a valamilyen sérülés vagy betegség miatt csökkent-munkaképességűek, fogyatékosok helyzetével foglalkozott. Szerkesztő-riporter Wisinger István volt.

Február 4. 20.50 Köszöntő címmel a Fővárosi Nagycirkusz építéséről és megnyitásáról készült filmet vetítette a televízió. Szerkesztő Fodor Imréné, operatőr Molnár Miklós, rendező Bánki Iván volt.

A Rádió és Televízió újság hírei az 1971/5. számban:
"A televízió művészeti és filmfőosztálya koprodukciós szerződést kötött a francia Pathé Cinema céggel egy romantikus filmsorozat elkészítésére. A magyar stáb által készítendő két film író-rendező párosa Jókai Mór - Rényi Tamás, illetve Hegedűs Géza - Makk Károly."

"A Kempelen Farkasról szóló történetet francia filmesek forgatják majd Magyarországon, a rendező Christian Jacque."
Portréfilm készül Rábai Miklósról, a neves koreográfusról, az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjéről."

Február 5., az Apollo-14 űrhajó Alan Shepard és Edward Mitchell űrhajósokkal leszáll a Holdra. Élő közvetítés a Hold felszínéről. Alan Shepard és Edward Mitchell, a két amerikai űrhajós február 5-én pénteken - magyar idő szerint - röviddel délelőtt negyed 11 után szállt le a Holdon, a Fra Mauro körzetben. A TV Híradó, majd A HÉT is részletesen foglalkozik eseménnyel.

A Népszabadság másnapi számában Vajda Péter írta, részletek:
"Az űrhajósok fokozatosan megszüntették a túlnyomást a a holdkompban, majd kinyitották a holdra vezető kijárati ajtót. Shephard óvatosan lépegetve tette meg az utat a létra kilenc fokán a Holdra, ahová - magyar idő szerint - délután négy óra előtt néhány perccel lépett ki, Shephard majd néhány perccel később. Mitchell holdra lépését és holdsétáját tévékamera közvetítette, amely jó minőségű képet szolgáltatott. A képernyőn látható volt, amint az űrhajósok felállították a kifordított esernyőre emlékeztető antennát, amely lehetővé teszi a telematikus adatok, a hang és a kép jobb minőségű továbbítását a Földre. ...Miután felvonták az amerikai zászlót, Mitchell a tévékamerával végigpásztázta a tájat, helyszíni közvetítést adott a látottakról. Ezután az űrhajósok - ezúttal első ízben - működésbe helyezve az e célra szerkesztett kétkerekű teherszállító holdtargoncát, elindultak a mikrokráterek között, hogy elhelyezzék a műszereket és végrehajtsák a programban szereplő tudományos kísérleteket..."

Február 06. 20.05 Dóczi Lajos: Csók - zenés vígjáték közvetítése a Pesti Színházból, felvételről.

Gábor Dénes (Dennis Gabor; Budapest, 1900. június 5. - London, 1979. február 9.) magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök a holográfia feltalálója1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

Február 10. 20.00 Leonard Bernstein a muzsikáról - A zene jelentése című epizódjának sugárzása.
A TV Híradóban bemutatják a Zsiguli autót.

A TV Híradó műsorát - egyebek mellett ezért a riportért is - "megbírálta" egy ismert értelmiségi az MRT Elnökéhez írt levelében. D.M.I. (Megj: Del Medico Imre) levele Tömpe István elnöknek, 1971. február11-én, részletek:
"Szeretném felhívni a figyelmét a Televízió f. évi február 10-i műsorában a tévéhíradó első kiadásában elhangzottak egy mondatára - feltéve, hogy Ön nem nézte ezt a műsorszámot; ha ugyanis nézte, akkor alighanem ugyanúgy reagált rá, mint jómagam és mindazon kollégáim és barátaim, akik láttuk.
Az említett adásban a mindeddig igen rokonszenvesen szereplő Bán János riporter az új Zsiguli típusú autók bemutatásához fűzött kommentárban megemlíti, hogy mindenki autóra spórol az országban, ami helyes és jó, hiszen aki gyalog jár, az gyalog is dolgozik. Ezt a megjegyzést sértőnek találom. A magam részéről ehhez a sértő megjegyzéshez az alábbiakat szeretném hozzáfűzni:
Bár mind én, aki egy országos kulturális intézmény főelőadója vagyok, mind feleségem, aki egy építőipari gyár csoportvezető mérnöke, a magasabb jövedelműek kategóriájába tartozónak mondhatjuk magunkat, két kis gyerek szülei és egy szövetkezeti lakás törlesztői lévén nem spórolunk gépkocsira és így 86.000 forintos Zsigulira sem. Ha megkísérelnőnk, akkor számos kulturális és gyereknevelési igényről és sok minden egyébről kellene lemondanunk.
Ha a véletlen szerencse folytán megnyernőnk azt a híres ötöst a lottón, akkor sem vennénk autót.
Mégsem »dolgozunk gyalogosan« - ahogy azt Bán János riporter lenézőleg mondotta, megsértve ezzel nagyon sok nézőt.
...Sajnos gyakran előfordul - különösen azóta, hogy a műsorokban u.n. közvetlenítési tendencia érvényesül, hogy furcsa megjegyzések hangzanak el a riporterek és a kommentátorok részéről. Így például a február 9-i TV Híradó első kiadásában a Los Angeles-i földrengésről szóló gyorshírt beolvasó - egyébként kitűnő hírmagyarázó Heltai András - ezzel adta át a szót a sportrovatnak: nézőinket bizonyára jobban érdekli a labdarúgás, mint a Los Angeles-i földrengés. Egy tragikus természeti katasztrófát a futballhírekkel egy nívóra helyezni, enyhén szólva nyegleség."

Vészits Ferenc főosztályvezető válaszolt, részlet:
"Mind Heltai András, mind Bán János műsorban elhangzott megjegyzését már levele érkezése előtt az illetékes vezetőknél kifogásoltuk. Mindketten figyelmeztetésben részesültek, és nyomatékosan felhívták a figyelmüket arra, hogy a jövőben megfontoltabban fogalmazzák meg összekötő szövegeiket, átkötő mondataikat.
A nézők - így az Ön - felháborodása tehát jogos volt!
...Élő - tehát közvetlenül adásba bekerülő - műsoroknál azonban sajnos ilyen »rövidzárlatok« előfordulhatnak. Teljes egyetértés volt azonban abban, hogy biztosítani kell ezek számának minimumra csökkentését." (Magyar Országos Levéltár, 1971.02.17 - XXVI-A-8-a -151 doboz MTV ált.)

Franciaországban közzétett közvélemény-kutatások szerint a franciák ekkor ismét többet jártak moziba. Az ok: több tévéműsor közt válogathatnak, így megszűnt a tévénézés "társadalmi kényszere" - adta közzé a felmérés.
Japánban közzétett hasonló elmérés szerint viszont jelentősen tovább nőtt a tévénézésre fordított idő, összefüggésben a színes készülékek rohamos terjedésével.
Angliában ekkor tizenöt és háromnegyed millió fekete-fehér, és 400 ezer színes televízió készülék üzemelt.

Február 11., a TV Híradó beszámol a Los aAgeles-i földrengésről.

Február 12., Illyés Gyulának, a háromszoros Kossuth-díjas írónak ítélték a Batsányi-díjat, a Veszprém megyei tanács végrehajtó bizottsága és a szakszervezetek megyei tanácsa által alapított művészeti díjat. A díj átadásáról a TV Híradó tudósított.

Február 17. 20.50 bemutatásra kerül Szőnyi G. Sándor legújabb tévéjátéka, a Thomass Mann novellájából készült Lujzi.

A főszereplő Szendrő József. Vezető operatőr Mestyán Tibor. A művet Thomas Mann 22 esztendősen írta. Megrendítő biztonsággal értette meg és ábrázolta a konfliktushelyzetet: a korosodó kövér ember boldogtalanságát, szenvedését a szenvedélyes és viszonzatlan szerelemtől, a szerepjátszás nyomasztó kényszerét.

A műsorújság 1971/7. számában a bemutató előtt a rendező, Szőnyi G. Sándor mondta, részletek:
"Szendrő József mondta egyszer: szeretne végre eljátszani egy igazán »testhezálló« szerepet. Thomas Mann Lujziját javasoltam - a figura megjelenése mindig jeles színészünket jutatta eszembe. Szendrőnek tetszett az ötlet. ...A bizarr novella - remek - egy kövér ember megalázó, tragédiába torkolló szerelmét mondja el. Az unatkozó német kisvárosi társaság unalomból előadást szervez a tavaszi sör tiszteletére..."

Szigethy Gábor Halálrajz című írásában olvasható:
"A versikét záró utolsó sor végén három felkiáltójel. S ha most e szót - versike - így leírom, akaratlanul is bántom a harminc éve halott színészt, aki jól tudta, hogy ifjúkori álmai megcsalták, s nem lett belőle költő (»Én is írtam verseket valaha ifjúkoromban. ...máig sem szoktam erről le. No persze egyik-másik szerelmes versemen magam is csak röhögni tudok...«), de amikor 1971 januárjában rosszkedvűen, magányosan, betegen feküdt a kórházi ágyon, s leveleket körmölt, verseket írogatott régi-régi szerelmének, biztos, hogy nagyon komolyan gondolta: nem tudja, kinek-minek kér még egy pohár vizet, de ha csendben marad, ha beletörődik a rá szabott sorsba, akkor legalább legyen béke. Bent, kint, benne s körülötte.
De azért elképzelhető: a már megírt levelet átfutva csak röhögni tudott Argentínába röpített rímes sirámain. Úgyhogy gyorsan komolyra fordítja a szót, s írja a szokásos honi beszámolót. Ruttkai is kórházban volt, de már újra játszik, s nyáron Bukarestben (Györgyi-Gina ott kötött házasságot éppen harminc évvel korábban) fog fellépni. Latinovits színházalapításra készül, talán Székesfehérvárott lesz rá lehetőség. Ő maga szorong: ma este - 1971. január 18-án - mutatja be a Magyar Televízió a Thomas Mann-novellából készült tévéjátékot, a Lujzit, Szendrő József főszereplésével."

A Magyar Nemzet február 24-i számában Vilcsek Anna kritikája jelent meg, ebből részletek:
"Ha a Lujzi csupán arról szólna, hogy a lelketlen asszony és a szeretője tréfából halálba hajszolnak egy hájas férjet, az írás alig lépne túl a szánalmas rémtörténeten. A Lujzi attól kiváló mű, hogy az ocsmány tréfa mögül kivillan a környezet romlottsága, a lelkek megdöbbentő üressége, a szellemi restség és undorító henyeség, amely a századforduló kisvárosának magasabb köreit, a polgárság kezdődő dekadenciáját övezi. A televíziós változat mindennek csak a töredékét adja vissza. Dialógusokat, eseményeket közvetít, de jobbára megmarad a tréfa körülményeinek rögzítésénél, nem tükrözi a mű hangulatát, az írás szellemét. Szőnyi G. Sándor rendezése derekasan illusztrál, de felületesen ábrázol: bemutatja a drámai cselekményt, de adós marad a dráma teljességével. Szendrő József játékában megvannak a nagy alakítás alapjai, de sem idő, sem mód nincs a szerep igazi kibontására, mert a figurák mögül hiányzik a plasztikus háttér..."

Február 18. 21.15 A Kerényi-ügy címmel Vértessy Sándor dokumentumfilmjét sugározta a televízió. Az előző évben az újságokban néhány soros hír tudatta, hogy egy kémkedési ügyben őrizetbe vételre került sor. A riportfilm arra kereste a választ, hogyan vált egy fecsegő főelőadó tudatos adatszolgáltatóvá, aki fontos államtitkokat juttatott megbízói részére.

Február 20. 20.05 Krúdy Gyula: A vörös postakocsi - színmű közvetítése a Vígszínházból felvételről.

A XII. Miskolci Fesztiválra benevezett televíziós híradó-riportok, filmek előzsűrizésére került sor. A műsorújság 1971/8. számában Párkány László tájékoztatta az olvasókat és nézőket a tapasztalatokról. Részletek:
"Milyen tanulságos is lenne néha mérlegre tenni: vajon melyik híradóesemény állta ki az idő próbáját, melyik film őrizte meg erejét, s főleg üzenetét! ...Az az érzésem, hogy a gondosan szerkesztett, probléma érzékeny, mesterségbeli tudással készült híradó-filmből minden dátum-megjelölés nélkül is tájékozódhat a kései néző. A tiszai árvíz megrendítő képsorai, az elemek ellen szövetkező munkáshad, a túlélés és továbbélés akaratmegújító atmoszférája - mind-mind olyan »kellék«, amely biztosítja a »továbbélést«. A Balatoni roncskiemelés című magazin riport még évek múlva is vonzaná az érdeklődést, a Találkozás a föld alatt című epizód (két metróépítő brigád örömteli önfeledt találkozása) nemcsak dokumentatív jellege, hanem őszinte hangvétele miatt évtizedek múlva is érdekes lesz. A kritikai riportok - amilyen a Szakmunkások segédmunkásként című, és az Életveszélyes munkahely, társadalmi látleletek, kóros tünetek hű képei.
...A miskolci fesztiválra szánt filmek egy része szövegileg gyenge, a kommentálások is sikerületlenek, a riporteri munka sem megnyugtató. A riporterek és a szövegírók többsége nem bízik a tévénézőkben; sok az ismétlés, az agyonmagyarázkodás, a szájbarágás. A riporterek szívesen »kettőzik meg« a tanulságot, nem ritka, amikor túllicitálják a kép drámaiságát. Egy példa: a My Lai-i tömeggyilkosságok egyik szemtanúja megrázóan mondja el családja tragédiáját, mire megszólal riporter: »Ez vádirat az imperialisták és csatlósaik embertelensége ellen«. Pedig az igazi vádirat - a zokogó kislány látványa volt. A baj ott kezdődik, amikor a riporter saját mondandóját a téma fölé helyezi.
A TV Híradó címei általában lakonikusak, célratörőek, figyelemorientálók. Az okos címek mögötti riportok szövegeiben azonban nem egyszer dagályos, terjengős, gyenge fogalmazások találhatók. Így a képi törekvés nem érheti el célját; az operatőr és a rendező hiába fáradozott..."

Február 23. 20.00 Csehov: A kutyás férfi - színmű közvetítése a Pécsi Nemzeti Színházból.

Február 23.-25. között a huszonötödik ülésszakát tartotta Budapesten az Intervízió Tanácsülése, erről a TV Híradó is tudósított ezen a napon.
Döntöttek arról, hogy május 1-jétől a Intervízió közvetítéseknél új szignált alkalmaznak a tagországok (zenéjét Sosztakovics komponálta ) és bemutatásra kerülnek a színes televíziós emblémák. A Bolgár Televízió javaslatát elfogadva a szeptembertől induló Kontinensünk békéje és biztonsága című sorozat "alapszabályát" elfogadták. Nagy érdeklődéssel fogadta a tanácsülés a Magyar Televízió javaslatát az Artista-olimpia című nemzetközi vetélkedő megrendezésére. Javaslat hangzott el a tanácskozáson egy intervíziós filmfolyóirat létrehozására is. Nagy érdeklődést kellett a részvevők között a Magyar Televízió Keresztmetszet címmel bemutatott összeállítása az addig elkészült színes műsorokról.

Február 26., a TV Híradó tudósított a Pécsi Balett vendégszerepléséről Indiából.

Február 27. 20.00 a Televízió műsorára tűzte Fábri Zoltán magyar-amerikai koprodukcióban készült filmjét, a Pál utcai fiúkat.

Az ekkor közzétett adatok szerint az átlagos NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) polgár egy év alatt átlagosan háromezer órát aludt, kétezer órát töltött a munkahelyén, és ezer órát töltött a tévékészülék előtt. A televízióban egy percnyi műsor 1.350 márkába került.

Február 28. 11.30 A művészet világáról - a szovjet könyvművészetről, az Intervízió műsora Moszkvából.

Március

1971. márciusában Pécsi Ferenc elnök elkészíti a televízió Második program és a színes adás című tervét, mivel a Kormány Agitációs és Propaganda Bizottságán döntés született arról, hogy 1972 végén, 1973 elején el kell indítani a második programot, illetve a rendszeres színes adást. (Magyar Országos Levéltár, 288f 22/1971/46 öe.)
Folytatódik a Bors sorozat újabb epizódokkal.
Ekkor indul az Ólombetűs vallomások című sorozat, amely a sajtó munkatársait mutatta be. Az első adásban, március első hetében, Kígyós Sándor portréfilmjét láthatták a tévénézők a Nők Lapja főmunkatársáról, Szemes Piroskáról.
Tömpe István elnök vezetésével delegáció járt a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, az ottani rádió és televízió vezetőivel az együttműködés időszerű kérdéseiről tárgyaltak.

Március 2., szovjet-magyar rádiós és televíziós egyezményt írtak alá. A Magyar Rádió és Televízió, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsa Televízió és Rádió Állami Bizottsága közötti 1970-71-es együttműködési munkaterv 1971-re vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvét írták alá a felek. Megállapították, hogy tovább bővül az együttműködés. A rádió egyebek között az eddiginél több olyan adást sugároz majd, amely gazdagon dokumentálva mutatja be a két ország gazdasági, tudományos, kulturális értékeit. A Magyar Rádió már az aláírást követő hetekben több ízben foglakozik a szovjet külpolitika irányelveivel. Mindkét média részletesen tudósít az SZKP XXIV. Kongresszusáról. A két ország televíziója szorosabbra fűzi kapcsolatait. Műsor készül a többi között a magyar-szovjet alumíniumgyártásról, forgatócsoport utazik a Szovjetunióba. A Századunk című sorozathoz forgatnak, és dokumentumfilm készül a krasznodari növénynemesítő intézetről, a Baltikum kulturális életéről.

Március 4., a TV Híradó beszámolt a híres francia komikus, Fernandel temetéséről.

Március 7., A HÉT című műsorban látható volt a Megyeri Károly által készített rádió- és televízió interjú Fock Jenővel, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával.

Március 10. 21.55 Útközben - tévéfilm bemutatója. Írta Sükösd Mihály, operatőr Halász Mihály, rendező Szinetár Miklós. Szereplők: Huszti Péter, Mensáros László, Mezei Mária, Bánsági Ildikó, Náday Pál, Szersén Gyula, Kömüves Bori.

A Népszabadság március 14-i számában Jovánovics Miklós írta, részlet:
"Rendkívül árnyalt akart lenni, mégis sematikus lett, az Útközben című tévéfilm, mind a nyugati életképek leleplező szándékú képsoraiban, mind a fiatal magyar értelmiség és az agg nyugati filozófus világnézeti párbajának közvetítésekor. Sükösd Mihály író szándéka a visszájára fordult: addig finomította, keverte a színeket, míg végül egy meglehetősen szürke réteg borított be mindent - az érdekesen megtervezett drámai konfliktust, a jól kigondolt figurákat és az egymással szemben felvonuló filozófiai nézeteket. ...Az Útközben fiatal értelmiségije nem botcsinálta szocialista, ő másképpen szégyelli földrajzi és világnézeti származását. Erőfitogtató módon, sőt kissé már kérkedve akar megvívni a nyugati berendezkedés vélt s valódi híveivel, a matróztól, a filozófia professzoráig. Már-már tolakodóan lökdösi be ellenfeleit a szellemi ringbe, ahol aztán szép lábmunkát, fürge harci táncot láthatunk, de csak óvatos és bizonytalan ütéseket..."

A Magyar Nemzet március 17-i számában Vilcsek Anna írta, részlet:
"Megfilmesítés közben az írás néha megváltozik. Pontosan azt filmesítik meg, amit az író írt, a két mű mégsem ugyanaz. A film - kivált a tévéfilm - mikro-realizmusa leleplezi a szerkezet hiányosságait, annak minden mozzanatát külön-külön szembesíti a néző valóságérzékével. Sükös Mihály elbeszélése jobb, mint a belőle készült tévéfilm. Gyengébb a film, annak ellenére, hogy a forgatókönyv írója, Horváth Zoltán, rendezője, Szinetár Miklós, operatőre, Halász Mihály tisztelettel és megértéssel kezelte az irodalmi alapanyagot, hűségesen, legfeljebb minimális változtatással, sorolta egymás mellé a novella hősének élményeit és - amennyire erre a tévé lehetőségit figyelembe véve mód volt - a novella atmoszféráját is közvetítette. A filmváltozat felerősítette az írás hibáit, s elhalványította érdemeit..."

Március 12. 20.00 Fórum. A két és fél évvel korábban elindított sorozatnak ez az adása eltért a korábbiaktól. Új vonását ezúttal nem a téma, hanem a résztvevők adták. Szovjet közéleti személyiségek szerepeltek a műsorban. Előzőleg az MSZMP KB Titkársága jóváhagyta a tematikát és a meghívottak szerepeltetését.

Részletek az MSZMP KB Titkársága 1971. március 1-i ülés jegyzőkönyvéből, jelen vannak: Aczél György, Biszku Béla, Kádár János, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Óvári Miklós, Pullai Árpád, továbbá Fock Jenő, Németh Károly elvtársak. Tájékoztatásul:
"Óvári Miklós elvtárs szóbeli bejelentése alapján a Titkárság tudomásul veszi, hogy a TV március 12-i Fórum című adása a Szovjetunióval fog foglalkozni. Témája: A Szovjetunió külpolitikája, világpolitikai szerepe, a szovjet tudomány, gazdaság, kultúra kérdései, az SZKP XXIV. Kongresszusa. Vezető riporter: Megyeri Károly.
Válaszolnak:
O. Ty. Bogomolov, a SZUTA mellett működő szocialista országok Gazdaságpolitikai Intézetének igazgatója,
B. B. Jegorov űrhajós,
V. Sz. Zorin, a szovjet Rádió és televízió politikai szemleírója,
V. I. Orlov, a Pravda tudományos-technikai szemleírója,
Sz. Ny. Kondrasov, az Izvesztyija szemleírója,
T. Sz. Hacsaturov, a SZUTA gazdasági részlegének akadémikus titkára,
A. B. Csakovszkij, a Lityeraturnaja Gazeta Főszerkesztője."
Aláíró: Óvári Miklós. Az elvtársakat Óvári Miklós elvtárs fogadja. (Magyar Országos Levéltár, 288f 7/372 öe MSZMP KB Titkárság.)

A Magyar Nemzet március 17-i számában a műsor után Vilcsek Anna írta, részletek:
"...Sokat tudtunk a Szovjetunióról, de minden írott információnál, közvetett tájékoztatásnál érdekesebb a személyes találkozás, a közvetlen párbeszéd. A tévé megajándékozott a felfedezés örömével. Ezzel az újítással a »világra nyíló ablak« szélesebbre tárult. A nemzetközi Fórum gondolata szerencsés ötletnek bizonyult..."

Az Élet és Irodalomban Hámos György írta az adás után, március 20-án, részlet:
"A sikeres adások hatására, úgy látszik, megnőtt a Fórum szerkesztőnek vállalkozó kedve. Azt is mondhatnám: vérszemet kaptak, hogy kipróbálják, meddig lehet tágítani ennek a nagy külpolitikai jártasságot, gyors szellemi reflexeket, jó és vita kész előadói képességeket, s nem utolsósorban: taktikai érzéket kívánó politikai kérdés-felelet műsornak a határait. Ez a tájékoztatási forma eddig is több volt százezreket tanító külpolitikai szabadegyetemnél. A nagy tudású »tanárokat« - legalábbis az adások tanulsága szerint - nem csupán hivatalos és tanulni vágyó tanítványok ülték körül. Nagyon sok okosan kíváncsi, külpolitikailag tájékozott, a kényes kérdéseket jól ismerő, vitatkozásra kész, sőt egy kis kötekedéstől sem idegenkedő »lurkó« ült mindig a láthatatlanok között...
A küldöttség tagjai közül többen valódi televíziós népszerűségre tettek szert egyetlen este során. Érdemes meglesni titkukat. Hacsaturov professzor - miközben bonyolult közgazdasági problémákat elemzett - szerénységével, derűjével s hangjának mesemondó lejtésével azt szuggerálta a nézőknek: én most egy rendkívül egyszerű, maguktól értetődő, mondhatnám vidám dolgokat mondok el önöknek. ...A szeretetre méltó idős költő, Dolmatovszkij, jóleső jártasságot árult el a magyar irodalmi életben is. S egyszerre megértettük, miért olyan népszerű odahaza Valentyin Zorin, a szovjet tévé kommentátora és műsorvezetője. Szinte feleslegessé vált mellette a tolmács: mimikája, kis gesztusai s poentírozó hangsúlyai már a mondat befejezése előtt megtalálják a kapcsolatot a közönséggel. Ha a műsort kitűnően vezető
Megyeri Károlynak volt egy kis lámpaláza: csak Zorin miatt lehetett. Ők ketten nagyon figyelték egymást - úgy láttam, kölcsönös kíváncsisággal és elégetettséggel."

Március 15., az MSZMP KB Titkársága napirendjére került a Magyar Televízió, műsora. Jegyzőkönyv az ülésről:
Jelen vannak: Aczél György, Biszku Béla, Kádár János, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Óvári Miklós, Pullai Árpád, továbbá Fock Jenő, Gáspár Sándor, Horváth István, Németh Károly elvtársak.
Németh Károly szóbeli bejelentése alapján:
"A TV közelmúltban elhangzott műsora kapcsán - amelyben a kaposvári textilgyár gépeinek egy részét egy termelőszövetkezet melléküzemága részére átadták -az illetékesek a történteket vizsgálják meg és az eredményről a Titkárság tagjait tájékoztassák. Felelős: Klézl Róbert elvtárs." (Magyar Országos Levéltár, 288f 7/373 öe MSZMP KB titkárság.)

Dr. Hárs István, az MRT elnökhelyettese még január 19-én levélben tájékoztatja Bányász Rezsőt, a Külügyminisztérium Sajtófőosztályának vezetőjét, hogy az MRT állandó tudósítójaként 1971. március 15.-től Regős Sándor Varsóban lesz. (Magyar Országos Levéltár, - XXVI-A-8-a MRT Ált.iratok.)

Március 16. 22.00 A múló jövő nyomában... címmel indult Domján Dénes szerkesztő új sorozata, amely a jövőkutatással foglalkozott.

Március 19. 20.00 Telitalálat címmel Vitray Tamás új vetélkedő sorozattal indul, Fellegi Tamás és Müller Tibor szerkesztésében.

A műsorújság 13/1971. számában Simon Emil mutatta be Fellegi Tamást, részletek:
"- Szerkesztő? Rendező? A jogos kérdésre Fellegi Tamás, a televízió művészeti és filmosztályának helyettes vezetője válaszol. Pótkérdésünk: »többoldalúsága« egyéni nyughatatlansága vagy a körülmények kényszerítő hatásának eredménye?
- Is-is... Tény, hogy mindig minden érdekelt, ezért lettem újságíró. 1948-ban kezdtem az MTI-nél, innen már csak egy »ugrás« volt a Rádió, később a Filmhíradónál megtanultam a filmes szakmát is. Az évek során foglalkoztam iparral, mezőgazdasággal, kulturális eseményekkel. Valamennyi témakörbe igyekeztem »beleásni« magam, ha pedig az ember már »elmerült«, nehéz szabadulni....
- Ennyi év és műsor távlatából megkérdezhetjük: mire emlékszik szívesen?
- A színházi keresztmetszetekre, melyek során szerepelt a Lear király, vagy Füst Milán IV. Henrikje, az író bevezetőjével. Ezt a műsort a közönség is kedvelte, kár, hogy megszűnt. De hát én új feladatot kaptam: a szórakoztatás törvényszerűségeivel, ízlésvilágával kellett átfogóbban megismerkednem. Tapasztalataimról most nem kívánok szólni, röviden csak annyit: jócskán van még kísérletezni, kidolgozni való! Hiányzik például a máshol közkedvelt tévé-esztrád és szerintem nincs még a televíziós kabaréműfajnak igazán nagy rendező-egyénisége.
- A sokoldalú tevékenysége révén megszerzett gyakorlat nyilvánvalóan biztonságot jelent...
- A 12 szék, a kerületek televíziós illetve a fegyveres testületek és a megyék rádiós vetélkedője , a politikai krimi műfajának tévébeli meghonosítása után valóban joggal vélhetik, hogy az embert valamiféle biztonság erősíti. Elárulhatom: engem ennyi szereplés után is, minden adás előtt olyan idegesség fog el, mintha most kezdeném a pályát..."

Március 20., Televíziós Vezetői értekezlet, részletek a határozatokból:
"1. Elfogadta A második program és a színes adás terve című anyagot vitaalapnak.
2. A vezetői testület tudomásul vette az Elnökség előterjesztését az 1971. Táncdalfesztivál előkészületeiről, és döntött, hogy a gálaestet a színes kísérleti adón is sugározzák és a TR-8-ra is felveszik. Az eseményt kiajánlják az Intervíziónak és Eurovíziónak." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 90 doboz. MRT ált iratok.)

Március 21. 11.00 A legendás 12-es - két évvel korábban indult el Miskolcról országos körútra, s ekkor érkezik vissza Miskolcra, végállomására a Tanácsköztársaság 12-es számú, újjáépített páncélvonata. Ünnepélyes keretek között adták át a borsodi gyerekeknek. Az eseményről a televízió helyszíni közvetítésben számolt be, és közben "bejátszották" a korábban a vonat történetéről készült dokumentumfilmet.

A képernyőn való dohányzás ellen lépett fel egy csoport szenvedélyes angol tévénéző. Kérésüket a BBC elutasította. Véleményük szerint a dohányzás nagy segítséget nyújt a kameraláz leküzdésében, és azt mondták: "Irreális lenne az olyan tévéműsorok sugárzása, amelyekben senki sem gyújt rá."

Március 24., meghalt Kiss Manyi, Jászai Mari-díjas színésznő. A TV Híradó beszámol a művésznő haláláról és tudósít április 6-án a temetéséről. A művésznőre április 12-én 17.15-kor emlékezett a Magyar Televízió, a Mici néni harmadik élete című műsor sugárzásával.

Kiss Manyi (Magyarlóna, 1911. március 12. - Budapest, 1971. március 29.): színésznő, Jászai-díjas (1954), Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1962), kiváló művész (1964).
Színészi tanulmányait Kolozsvárott kezdte, 1926-ban a kolozsvári színház tagja lett. 1934-ben lépett fel először Budapesten. Mivel állandó szerződést nem sikerült szereznie, ismét vidéki színházaknál működött. 1935-ben a Royal Színházban egy "beugrással" alapozta meg fővárosi hírnevét. A Fővárosi Operettszínház szerződtette és hamarosan a budapesti közönség egyik kedvence lett. Népszerűségét 1940-ben, Eisemann Mihály Fiatalság-bolondság című operettjével alapozta meg. A II. világháború után a Vígszínházban, a Kamara Varietében, a Művész Színházban és a Magyar Színházban játszott. 1954-től a Madách Színház tagja volt. Kabarétréfától és szubrett énekes-táncos szerepektől a színművek prózai szerepein át a klasszikus drámáig emlékezetes alakítást nyújtott minden szerepében. Több mint száz filmszerepet játszott.
Főszerepek: Iluska (Kacsóh P.: János vitéz), Clarisse (Huszka J.: Lili bárónő), Stázi (Kálrnán I.: Csárdáskirálynő), Manci (Heltai J.: A tündérlaki lányok), Marika (Remenyik Zs.: Az atyai ház), Colette (Eisemann M.: Fekete Péter), Vadász Frici (Eisemann M.: Én és a kisöcsém), Elza (Csiky G.: Ingyenélők), Olga (Csehov: Három nővér), Gálné (Urbán E.: Gál Anna diadala).
Címszerepek: (Brecht: Kurázsi mama), Beliza (Moličre: A tudós nők), Edit Frank (Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója), Anna Andrejevna (Gogol: A revizor), Annus (Tabi L.: Különleges világnap), Trinczéné (Sarkadi I.: Oszlopos Simeon), (Németh L.: Bognárné), Miss Furnival (Shaffer: Black Comedy), özv. Mák Lajosné (Fejes E.: Vonó Ignác).
Filmek: 3:1 a szerelem javára (1937), Torockói menyasszony (1937), Borcsa Amerikában (1938), Pénz áll a házhoz (1939), Pepitakabát (1940), Csákó és kalap (1940), Behajtani tilos (1941), Tűzkeresztség (1951), Kiskrajcár (1953), Hintón járó szerelem (1954), 2×2 néha 5 (1954), Körhinta (1955), Ünnepi vacsora (1956), Csodacsatár (1956), Külvárosi legenda (1957), Pár lépés a határ (1959), Házasságból elégséges (1961), Mici néni két élete (1962), Fügefalevél (1966), Hogy szaladnak a fák (1966), Fiúk a térről (1967), Sziget a szárazföldön (1969), Hahó Öcsi (1970), Hatholdas rózsakert (tévéfilm, 1970).
Irodalom: b.(aróti)g. éza): Soron kívül K. M.-ról (Érdekes Újság, 1958. márc. 29.), Gách Marianne: A meglepetéseket, az újszerű feladatokat szeretem (Film, Színház, Muzsika, 1962. jún. 1.), Sas György: Tragika és komika (Film, Színház, Muzsika, 1964. ápr. 3.), Molnár Gál Péter: Mici néni ezer élete (Tükör, 1966. febr. 10.), Galsai Pongrác: 19 kérdés K. M.-hoz (Nők Lapja, 1969. márc. 22.), (illés): A Hét portréja K. M.-ról. Száz szerep - száz arc (Film Színház, Muzsika 1969. szept. 20.), Dalos László: K. M. (Film, Színház Muzsika, 1971. ápr. 3.), Barabás Tamás: Manyika (Tükör, 1971. ápr. 6.), Demeter Imre: K. M. (Filmvilág, 1971. 9. sz.), Galsai Pongrác: Búcsú K. M.-tól (Nők Lapja, 1971. ápr. 10.), A K. M. dosszié (Színház, 1971. 7. sz.), Bános Tibor: Színészmúzeum. K. M. (Film, Színház, Muzsika, 1976. júl. 3.).

Március 26., Kelet-Pakisztán, Banglades néven független állammá alakul, a TV Híradó is beszámolt az eseményről. Mudzsibur Rahman sejk Banglades néven független köztársasággá nyilvánította Kelet-Pakisztánt. De ezután a hatóságok letartóztatták és Nyugat-Pakisztánba szállították. Még ugyanezen a napon a pakisztániak elkezdték légi úton megerősíteni a Kelet-Pakisztánban állomásozó csapataikat. A pakisztáni hadseregnek és a helyben toborzott szabadcsapatoknak (Razakarok) május 10-ére sikerült megtörnie a bengáli nép ellenállását. A megtorlások elől bengáliak milliói menekültek Indiába, összlétszámuk elérte a 8-10 milliót.

Március 28., A HÉT Moszkvában címmel közölt riportokat. Szepesi György a Vörös térről jelentkezett, többek között beszámoltak az egyik új moszkvai színház Obreszcova bábjátékának bemutatójáról, valamint arról, hogy a Szovremennij Színházban éppen Örkény István Tóték című darabját próbálták. Ellátogattak Nyikolaj Nyikolajevics Zsukov népművészhez, és bemutatták műtét közben Petrovszkij szovjet egészségügyi minisztert.

Március 30. 20.55 Tanácskozik az SZKP XXIV. Kongresszusa - a TV Híradó különkiadása. A kongresszus minden napján a Híradó különkiadásban számolt be az eseményekről. Beszámolókat adtak a nap folyamán elhangzott legfontosabb beszédekből, felszólalásokból, valamint a Híradó állandó moszkvai tudósítói, Farkas József és Butskó György útján a kongresszushoz kapcsolódó időszerű eseményekről. A nézők tájékoztatását szolgálta Kulcsár István napi beszámolója is. A beszédeket, felszólalásokat filmillusztrációkkal egészítették ki, képet adva a kongresszusi felkészülésről, illetve megmutatva egy-egy szovjet ember portréját.

Aznap a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese levelet intézett Tömpe Istvánhoz, részlet:
"Kedves Tömpe elvtárs!
A közelmúltban meglátogattam a Meteorológiai Intézetet és szóba került többek között a televízióban szokásos napi időjárás jelentés is. Magam tettem szóvá, hogy a rövid szóbeli jelentés a karikatúrákkal (amelyek egyébként kedvesek), minimális térképpel és magyarázattal szűkösnek tűnik. Helyes volna valamivel több, szakszerűbb, térképekkel illusztrált, de persze laikus számára is érthető időjárás magyarázatot is adni. Esetleg nem egyforma mértékben a hét minden napján. Azt hiszem, hogy sok adásidőt nem venne el, és beiktatható volna valamilyen módon a műsorba."

Tömpe István válaszleve május 11-én kelt, részlet:
"A meteorológiával - leveled alapján - távollétemben Pécsi Ferenc elnökhelyettes foglalkozott.
Tárgyaltak a Meteorológiai Intézet munkatársaival. Javaslataik egy része valóban reális és a távlati tervekbe beilleszthető.
Jelenleg - hétköznapokon - a TV híradó 1-1,5 perces, térképekkel illusztrált jelentést közöl. Csak szombaton adnak karikatúrát, azonban ennek szövege is szakértői adatokra támaszkodik.
A közeli tervekben szerepel a hétköznapi időjárás jelentések formai megújítása, egyszerűbbé, áttekinthetőbbé tétele. Az elképzeléseknél az északi országok meteorológiai hírközlő módszereit vették figyelembe..." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 151 doboz. MTV ált.)

Részlet Dunavölgyi Péter A meteorológia rajzolója című írásából:

"

Vértes György 1963-ban hozta az első grafikákat. Jellegzetes, tréfás vonalgrafikáit 1979-ig minden szombat este láthatták a TV Híradó nézői. Délelőtt érdeklődött Vissy Károlyéknál - a meteorológusoknál - a másnapra várható időjárásról, és délben a témához illő három-négy grafikai megoldással jelentkezett a felelős szerkesztőnél. Mindig más és más kollekciót hozott. Úgy érezte, nem ismételheti önmagát.

Ha gyakran szerepelt a témák között a

hóember, a kályha vagy az esernyő, mindig más szituációban mutatta. A szél gyakran ott van az időjárás várható eseményei között, ilyenkor nála nem a kalapját fújta le a járókelőnek, hanem sokkal szellemesebben, a járókelő eldobott szemetét fújta vissza az arcába, vagy a fekete pulit fújta egy hölgy nyakába meleg boaként, hogy melegítse a várható mínusz három fokban. Ha pedig az égre nézett, a bárányfelhőket bégető birkának látta, és máris arra gondolt, hogy gémeskúttal vagy sárkányokkal kapcsolja össze őket, persze az az ötlet győzött, amelyik jobban elfért a képernyő méretben. Bumfordi mackóit, fázós madarait, önálló életre kelt hőmérőit, hideg éjszakákon kesztyűbe, zsebekbe búvó holdjait, télen mindig rövidnek látszó takaróit, nyáron a telefonfülkét zuhanyozónak álmodó kisembereit minden tévénéző jól ismerte.
Felnőttek és gyerekek által egyaránt kedvelt alakjai nyugodtak, derűsek voltak."

Április

A Rádió és Televízió Újság átlépi a kilencszázezres példányszámot.

Április 1. 18.15 a Nők Fóruma I. részének vetítése, szerkesztő-riporter Molnár Margit, rendező Vámos Judit.

A Magyar Nemzet április 7-i számában Vilcsek Anna írt kritikát, részlet:
"Nyugtalanítóan jó filmmel kezdődött a Nők Fóruma. Hajnalban utazó anyákkal készített interjút Molnár Margit. A velük tartó álmos kisgyerekek nem nyilatkozhattak, de Vámos Judit rendező és Várszegi Károly operatőr többet árult el róluk, keserűbb nyilatkozatokat olvasott és olvastatott ki nyűgös arcukból, fáradt szemükből, mintha a kicsinyek megfogalmazták volna véleményüket. Célszerű, ha a gyerekek más kiskorukban megszokják a közösséget, de keserves és célszerűtlen, ha a megszokást naponta hajnali négykor kell kezdeni. Elgondolkoztató, sőt felháborító, hogy ha a kényszerű vonatozás elhárítható lenne néhány okos intézkedéssel, ezek az intézkedések váratnak magukra, mert kevés a férőhely, kevés a munkaerő, az óvodák műszakja nem igazodik a szülők műszakjához, és így tovább. Ezt a továbbot már a műsor második részében fejtették ki részletesen Molnár Margit energikus vitavezetése mellett az érdekelt társadalmi szervek képviselői..."

Április 02. 20.00 Péntek esti bemutató - Urbán Ernő: Vargabetű. Tévéfilm, dokumentum-vígjáték. A film eredeti hangulatában idézi fel a szövetkezet szervezés viharos heteit, melyet az író szülőföldjén, a sárvári járásban élt át a történelem tanúja és krónikása gyanánt. Szereplők: Szirtes Ádám, Szemes Mari, Agárdy Gábor, Bitskey Tibor, Tyll Attila, Mádi Szabó Gábor, Láng József, Sallai Tibor, Békés Itala, Zenthe Ferenc, Urbán Ernő, Kovács Károly, Őze Lajos, Tarsoly Elemér, Almássy József, Bánhidy László, Balázs István, Botár Endre, Dávid Kiss Ferenc, Gyurkovics Zsuzsa, Hajdu Endre, Harkányi Ödön, Horváth József, Pogány Margit, Sándor Iza, Solti Bertalan, Suka Sándor, Szirtes Ági, Zlatics Zsigmond.
Dramaturg Bernát Rózsa, rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.

A Rádió és Televízió Újság 1971/13. számában írta Urbán Ernő, részletek:
"Ha már a Rádió és Televízió Újság módot adott rá, a kedves nézők figyelmét a Vargabetű című televíziós film legalább két jellegzetességére szeretném felhívni.
Az első, hogy szerzőtől szokatlan módon - magam is szerepelek a filmben. Nem azért, mintha színészi babérokra pályáznék, és olyan kitűnő művészekkel próbálnék versenyre kelni, mint Szemes Mari, Szirtes Ádám, Békés Itala, Bitskey Tibor, Zenthe Ferenc, Agárdi Gábor és mások. A személyes föllépéssel a hivatásos művészek között csetelve-botolva - Zsurzs Évával egyetértésben - azokat az időket szerettem volna hitelesen fölidézni és a nézők számára mintegy testközelbe hozni, amelyet szülőföldemen, a sárvári járásban, a szövetkezet-szervezés viharos heteiben éltem át. A történelem tanúja voltam.
És ezzel máris a második jellegzetességnél vagyunk. Ott tudniillik, hogy egyetlen olyan esete, fordulata sőt: bukfence sincs a Vargabetű meséjének, amelyik ne történt volna meg a valóságban is..."

A Magyar Nemzetben Vilcsek Anna írta a bemutató után, április 7-én, részletek:
"Dokumentum-vígjátéknak nevezte tévéfilmjét a szerző Urán Ernő: azért nevezte így, mert a történet minden epizódja, furfangos fordulata megesett a valóságban is, annak idején, amikor a termelőszövetkezeteket szervezték, illetve újjászervezték, erőszak nélkül, de a taktikának sem híján. A felszabadulásunk óta eltelt mozgalmas történelmünk e szakaszában a falusi emberek már tudták, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése elkerülhetetlen. Tudták, hogy szükség van a termelőszövetkezetekre, de szívük még nehéz volt, gyötrődve váltak meg egyéni gazda-sorsuktól. Az idő azóta igazolta a termelőszövetkezeteket, igazolva a kollektív gazdálkodás elvét. ...Bármennyire dokumentum-vígjáték is azonban a Vargabetű, megformálásában - az író és a rendező Zsurzs Éva munkájában - a fantázia, a komédia dominál. Egyik laptársunk írta, hogy a Vargabetű népszínműre emlékeztet. Csakugyan. Márpedig a népszínműnek nem sok köze volt a dokumentumhoz. Arra mindenestre figyelmeztet ez a film, hogy míg a komoly és komor hangvételű művekben a szerzők és a rendezők megtalálták, vagy legalábbis megközelítették a falu mai lakóinak művészi és hiteles ábrázolását, egyeztették a dramaturgiát a valóság tükrözésével, a vígjátéknál - s erre nem a Vargabetű az egyetlen példa - még könnyen betévednek a népszínművek világába, azaz a sablonok közé..."

Április 3. 19.00 ünnepi köszöntőt mondott a televízióban Benke Valéria, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja.

20.00 Eljött a tavasz - Dobozy Imre drámájának közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.

Április 4. 18.15 a Váczi Mihály szavalóverseny döntőjének közvetítése, műsorvezető: Horvát János. A döntő résztvevői: Harsányi Ágnes (Hajdúböszörmény), Madai Emőke (Szeged), Novák Zoltán (Szeged), Urbányi Miklósné (Veszprém), Körmendi Lajosné (Karcag), Jávor Ágnes (Nyíregyháza), Kiss Mária (Nyékládháza), Hrotkó Károly (Kálmánháza), Péter Ilona (Budapest), Kohler Katalin (Sárospatak), Poszek Judit (Pécs).

Április 4-e alkalmából a televíziósok közül a
Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Sylvester András és Vészits Ferenc.
Bronz fokozatát kapta Sipos Tamás és Varga Zsuzsa.
Balázs Béla díj II. fokozatát kapta Zsigmondi Boris.
Rózsa Ferenc díj II. fokozatát kapta Vitray Tamás.
Szocialista Kultúráért kitüntetést kaptak: Dobos István, Esztergályos Károly, Horváth Miklós, Kígyós Sándor, Takács Mária, Vecsernyés János, Váradi Györgyné.
A díjat dr. Várkonyi Péter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke adta át.

Zsigmondi Boris kerek egy évtizede szolgálta már ekkor - tévérendezőként - a képzőművészeti kultúra ügyét. A kezdetekben élő adásban, ezért sajnos veszendőbe ment sorozatai után - ekkor már 30 filmet készített, két fesztiváldíjat is nyert. Többen kritizálták is a modern művészetek pártolása miatt. A díj kapcsán a műsorújságban nyilatkozott április 13-án, ebből részlet:
"- Csak mosolyogni tudok rajta, hogy a Látomás a világról című filmemért a sznobizmus, az arisztokratizmus vádja is ért. Felszabadulás előtti kommunista agitációs útjaim idejéből (akkor csehszlovák területen éltem) egészen másfajta jelzőkre emlékszem. Végeredményben ebben a Szentendrén készült filmben sem fejeztem ki mást, csupán egyik dédelgetett gondolatomat: hogy nincs absztrakció vagy bizarr művészi látomás, amelynek mását, ihletőjét ott ne lelnénk mindannyiunk természeti-tárgyi környezetében.
- Eddig fekete fehérben filmeken tudta csak volt megmutatni a művészeket, és műveket.
- Bizony fonák és méltatlan dolog így idézni a celluloidszalagon olyan művészeket, mint Czóbel, Barcsay, vagy Frank. A felvételek alatt mindig átengedem magam a színélménynek, dramaturgiailag is aszerint építkezem, így aztán kegyetlenül szenvedek, amikor a vágóasztalon a muszterkópia elém kerül. ...Most még csak két színes munkám van: a Sámánok és Afroditék (mely Picasso Avignoni kisasszonyok című képét mutatja be) és a most készülő Bortnyik Sándor portré."

A kitüntetett Vitray Tamással Ocsovay Gábor készített interjút a műsorújságban, részletek:
"- Első tévészereplése napján - 1958. augusztus 5-én - a »hályogkovács« magabiztosságával vallatta a Népstadionban Rafer Johnsont, a híres néger atlétát. Nyugodt volt - a televízióról szinte még semmit sem tudott. De legalább ennyire nyugodt, amióta ismeri a tévét, azóta egyénisége megannyi jegyével, mondhatni, riporteri iskolát képvisel. Amióta riporteri-műsorvezetői erényeit: könnyedségét, közvetlenségét, élvezetes szófűzését, humorát, gesztusainak és mozgásának dinamikus gazdaságosságát emlegetni - szinte közhely már...
- Mostanában jóval nagyobb a mozgásterülete, mint sportriporter korában volt. Nem fárasztó újra, meg újra témát, műfajt, szituációt, partnert és »arcot« váltania?
- Ez a bizonyos »sportriporter korom« sem volt olyan egyoldalú, ahogyan sokan emlékeznek rá, hiszen politikai műsorokban is elég hamar a kamerák elé kerültem; ötvenszer jelentkeztem például (egy idő után már, mint vezetőriporter) a vasárnapi Élőújság immár tévétörténelemmé vált adásaiban. Mai Fórum és A HÉT-beli szereplésem ilyenformán nem újdonság. Arcot váltanom azért sem kell, mert azt vallom - s amennyire lehet, a gyakorlatban is érvényesíteni akarom - hogy nincs külön sportriporteri, politikai riporteri, játékvezetői stb. magatartás. Nem a témával, nem a műfajjal - önmagammal kell mindig azonosnak lennem. Sokan észrevették például, hogy magamat is, környezetemet is gyakran bizonyos iróniával szemlélem, fricskázom.
...Huszonnégy órával az adás előtt hagyok csak fel a »minden lében kanál« magatartásommal. Attól kezdve tudatosan »hibernálom« magam, nem mélyhűtött álomba ringatózva persze, de kikapcsolva minden zavaró hatást.
- Innen hát a hidegvér?
- Élő adásba, ha az előkészítés tökéletes, nincs ok az idegeskedésre. Az étel kész, már csak fűszerezni kell; a megfelelő hangulatot teremteni, a váratlan pillanatokra jól reagálni. Ami tizenhárom éve egyfolytában feszélyez: épp a rögzítésre kerülő műsor. Talán azért is idegenkedem tőle, mert utólag nem szeretem látni magam. (A legutóbbi szilveszteri műsor felvételét sem néztem meg mindmostanáig.) De főképpen azért, mert szerintem a televíziós riporteri munkában az egyszeriség, az ismételhetetlenség a legszebb.
- Nincs az élő adás szeretetében valami »hőskor« iránti nosztalgia is?
- Talán van. A hőskorra talán azért emlékszem vissza szívesen, mert mi szerencsésebb helyzetben voltunk, mint a mai pályakezdő riporterek. Őszintén megmondva: kicsit a közönség rovására is kísérletezhettünk, hiszen ha negyvenezren nézték, hogyan »találjuk ki« a műfajt. A mai utánpótlás helyzetét - tudom - sokan aggasztónak tartják. Szervezettebb kutatása és képzése szerintem is még megoldásra vár. Sok múlik azon, hogy minél többen legyünk, hogy hivatásunkban bizonyos szakosodás is létrejöhessen, hogy riportereivel is sok billentyűn játszhasson a televízió. Egyáltalán nem az »univerzális« riporterséget tartom eszményinek!..."

Április 10. 18.25 Riporter kerestetik - a magyar rádió és a magyar televízió ifjúsági osztályának húsz adásból álló közös vetélkedő műsora, az első elődöntő közvetítése. A versenyre jelentkezhetett minden érettségizett vagy annál nagyobb iskolai végzettséggel rendelkező fiatal, aki 18-30 éves kor között volt. A zsűri tagjai: Balogh Mária, Bereczky Gyula, Darvasi István (elnök), Pethő Tibor, Szirbek Vilmos. A játékvezető Vértessy Sándor volt. 616 jelentkező volt, ebből 140 jelentkezőt hívtak be személyes meghallgatásra, végül harminchatan kerültek képernyőre illetve a rádió mikrofonja elé.
19.15 a Cicavízió új sorozattal jelentkezett.

A Film Színház Muzsika 1971/15. száma írta:
"Új lakók költöztek a Futrinka utcába. A Televízió és a Pannónia Filmstúdió új rajzfilmsorozatának hősei Kukori, a kakas és házias neje, Kotkoda. Ha a mese szerint nem is közvetlen szomszédai Böbe babának, Manókának és Mazsolának, szellemileg feltétlenül azok: Bálint Ágnes játékos fantáziájának, mesélő kedvének szülöttei. Kukori és Kotkoda most indulnak a szombat esti Cicavízióban, hogy megmérkőzzenek elődeik - felnőttek és gyerekek között egyaránt nagy népszerűségével. Hogy sikerül-e? Az első rész után ezt még nehéz lenne megmondani, de mintha egy kicsit fáradtabban mozognának, kevésbé ötletesen, mint ahogy elvártuk tőlük. ...De hát ez még csak az első rész volt. Lesz még ideje Kukorinak és Kotkodának, meg a sorozat rendezőjének, Mata Jánosnak is arra, hogy korrigálja a hibákat. Hiszen maguk a figurák igazán jól sikerültek..."

Április 11. 16.55 Önök kérték - mi teljesítjük. A tévé kívánságműsorának bevezető adása. Műsorvezető Tamási Eszter, szerkesztő Buzáné Fábri Éva, operatőr Németh Attila, rendező Deák István. A Rádió népszerű kívánság műsorának mintájára indította útnak új sorozatát a televízió.

Április 12., Sztravinszkij ravataláról közölt képeket a TV Híradó. Április 6-án, 88 éves korában, New Yorkban meghalt Igor Sztravinszkij világhírű orosz születésű zeneszerző, a XX. század egyik legjelentősebb zenei egyénisége. Sztravinszkij Rimszkij-Korszakov tanítványa volt. 1910-ben találkozott az Orosz-balett szervezőjével, Szergej Gyagilevvel, együttműködésük eredményeképpen nyolc balett született. A század első évtizedeitől Nyugat-Európában, Svájcban, majd Franciaországban élt, a II. Világháború kitörésekor az Egyesült Államokba költözött.

Április 13. 20.00 Shakespeare: Athéni Timon. Közvetítés a Nemzeti Színházból felvételről.

Április 15. 18.15 majd 20.00 a Jó estét, Magyarország! vetélkedőműsor első adása. Vezető riporter Vitray Tamás, riporterek Horvát János, Kovalik Károly, Müller Tibor, Szeghalmi Katalin, Vértessy Sándor, Wisinger István. Felelős szerkesztő Fellegi Tamás, vezető rendező Horváth Ádám.

A műsorújság aznapi beharangozó cikkében írta:
"A műsor alapgondolata abból indult, ki, hogy a tévénéző általában szeret jól tájékozott lenni, megszokta már, hogy lakásán kényelmesen ülve bejárhatja a világ tájait. Ezúttal hazai tájakkal ismerkedhetünk - mert valljuk meg, ebben a vonatkozásban van még pótolnivalónk. ...Ennek az igénynek is eleget tesznek a négy közvetítő kocsival dolgozó rendezők, riporterek, remélve, hogy az ország egymástól távoli négy városában lakók életének, örömeinek és gondjainak megmutatásával érdekes pillanatok részeseivé tehetik a nézőket. S hogy miért hétköznap estét választottak? Mert elsősorban az volt a céljuk, hogy az embereket a munkájuk közben, hazafelé menet vagy a vasútállomásra tartva lepjék meg, hogy kizárjanak mindenféle elidegenítő ünnepélyességet, s így más tájakon, más körülmények között élők szinte ismerősként üdvözölhessék egymást..."

A vetélkedőműsort a nézők tízezrei követték a képernyő előtt. A Rádió és Televízió Újság 1971/18. száma részeteket közölt a nézők leveleiből, a műsorral kapcsolatban:
Dani Sándor, Balatonfüred:
"Elismerésemet fejezem ki az átlagon felüli műsorért. Kitűnő, hangulatos, érdeklődést keltő adás volt. Szívesen elnéztük volna éjfélig is."
A tiszaszentimrei posta dolgozói:
"Minden elismerésünk azoké, akiktől az ötlet származik. Nagyon tetszett, hogy két kis falu és két város beszélgetett egymással, Ez a tárgyalás olyan baráti, olyan közvetlen volt, hogy szinte a szobánkban éreztük ezeket az embereket, mintha asztaltársaságunkhoz tartoztak volna."
Várhelyi János, Budapest:
"Gratulálok a műsorhoz, szeretném remélni, hogy lesz még folytatása. Szerény észrevételem, hogy a Híradó után szervesen beépült az adásba, de az utána következett film megtörte a műsor folyamatos lendületét, véleményem szerint kizökkentette a riportereket és nem utolsó sorban a műsor nézőit."
Lakos Józsefné, Debrecen:
"Sárospatakon van szép régi iskolaváros-rész, és mégsem láttunk belőle semmit. Békéscsaba is nagyon szép város, itt sem volt más, mint az orvos-lakás a vendégekkel. Máriagyűdön, igaz bemutatták a gyönyörű műemlék-templomot, de mást nem. Ha már ennyit fáradtak ezért, hogy ismerjük meg hazánkat, ne kössenek ki családoknál, hanem mutassanak be tájakat úgy, mint pl. a külföldi országokról szóló filmekben."
Horváth Margit, Budapest:
"Ma divat külföldre utazni, pedig Magyarországon is van annyi szép látnivaló, mint külföldön. Az a véleményem, hogy először saját hazánkat kell megismernünk. Ne hagyják abba a sorozatot, mutassanak be sok-sok várost és községet, hogy ha már nem tudunk mindenhová elmenni, legalább képernyőről ismerkedjünk meg az ország távoli vidékeivel."
Stenczel Sándorné, Sóshartyán:
"Megható volt Máriagyűdről hallgatni az esti mesét, egyidejűleg látni azt is, hogy Fenyőfőn a Tóth család pici lánya érdeklődéssel nézi ugyanazt a képet."

Április 16., a Magyar Televízió Elnökségi ülésen elhangzott, jegyzőkönyv részlet:
"A viták során felmerül, hogy a kapacitásunk már a jelenlegi műsor megvalósításában problémákat jelent. Felmerült, hogy ameddig így van, reális-e a második műsor indítása?
A TV vezetése úgy ítéli meg, hogy ezek az aggodalmak részben jogosak és ezeket figyelembe kell venni. De a II. programra való felkészülés és az ezzel kapcsolatos fejlesztési tervek feltétlenül enyhítenek az I. programmal kapcsolatos feszültéségeken is, különösen vonatkozik ez a gyártás területére." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 90 doboz. MRT ált iratok.)

Ezen a napon köszöntötte a 70 éves Németh László írót a Televízió. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kossuth-díjas írót kitüntette születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. A kitüntetést Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára adta át, a kitüntetésnél jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja, a Központi Bizottság titkára. Az eseményről a TV Híradó is beszámolt.
20.40 A fény felé... című műsor sugárzása, melyben dramatizált részletek voltak láthatók a Gyász, az Iszony és az Irgalom című regényekből. Az írót a műsorban Illés Endre köszöntötte.

A Magyar Nemzet április 21-i számában Vilcsek Anna írta:
"...Németh Lászlót hetvenedik születésnapján Illés Endre köszöntötte ihletett, meleg szavakkal. A nézők jól emlékezhetnek még az író szülőföldjéről készített filmre. Most Hintsch György rendezésében új felvételeken, más összefüggésekbe ágyazottan újra láthatták a kedves tájat, hallhatták Németh László emlékezését szülőföldjére, írói érlelődésének éveire..."

Április 17. 22.00 Bartók: Cantata Profana. Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. A március 25-i hangverseny felvétele, a televíziós közvetítést Horváth Ádám rendező vezette.

A televízió komolyzenei rovata már tizennégy éve az egyenes közvetítéseken kívül nagyon sok zenei ismeretterjesztő műsor is készített, Kerekes János, az Operaház karnagya irányításával. Erről a munkáról beszélt a Rádió és Televízió Újság 1971/16. számában, részletek:
"...Köztudomású, hogy a tévé milliós közönsége zenei műveltségét tekintve igen változatos összetételű. Ennek megfelelően kellett és kell programunkat mindenkor összeállítanunk, ami nem csekély feladat. ...A szívós meggyőzésben a legkiválóbb magyar művészeken kívül sikerült olyan szövetségeseket is magunk mellé állítani, mint Bernstein és Karajan. ...A zenei tevékenységünk jelentős része ismeretterjesztés, bevallottan didaktikus szándékkal. Célunk, hogy egy igen népszerű eszköz segítségével a zeneileg kevésbé művelt rétegek is kedvet kapjanak a komolyzene meghallgatásához, megismeréséhez. A televízió természetéből következik, hogy a látszólag legkisebb zenei műsorok elkészítése is igen komplikált és munkaigényes. Többek között ezért sem számíthatunk arra, hogy komolyzenei műsoraink terjedelme, időtartalma a rádióéhoz hasonló teret töltsön be. Reméljük, hogy a II. műsor megindulása számunkra is enged majd olyan lehetőségeket, amelyek keretében koncertekkel, zenés összeállításokkal, tematikus műsorokkal, egyszóval saját és nem saját készítésű adások sorával igyekezhetünk újabb közönségrétegeket »meghódítani«.
...Operát közvetíteni elég sok nehézséggel jár: a tévének szükséges világítás csaknem élvezhetetlenné teszi az előadást a nézőtéren ülők számára, nem könnyű a megfelelő szereposztás kiválasztása, az ideális hangtechnikai feltételek megteremtése stb. Ha ezek miatt a hazai produkciók száma nem éri is el a kívánt mértéket, a TV igen sokat tesz operaművészeink népszerűsítése, bemutatása érdekben..."

Április 21. 20.00 Bródy Sándor: A dada - színmű közvetítése a Thália Színházból, felvételről.

Április 22., a TV Híradó különleges felvételeket mutatott be, melyen Burza Árpád operatőrt elütötte egy repülőgép.

A Magyar Nemzetben április 28-án Vilcsek Anna írta, részletek:
"Szokatlanul és váratlanul fejeződött be Vajek Judit és Burza Árpád riportja a csütörtöki híradóban. A szerkesztő és az operatőr a vitorlázó repülőket kereste fel, be is ült egy-egy gépbe. A néző így közvetlenül, a vitorlázó repülők szemszögéből, részesülhetett a látványban. A hangulatos tudósítás sajnálatos balesettel végződött. Burza Árpád a gépét fényképezte leszállás közben. A kép egyszerre megremegett, összefolyt. A bemondótól tudtuk meg, hogy a leszálló repülőgép szárnya beleakadt a kamerába, és az operatőr fejsérülést szenvedett..."

Az érintettek így nyilatkoztak erről 2006-ban Zelei Miklósnak, részlet:
"Vajek Jutka: Kamerában nézve másként látszik a valóság. Ez volt az oka annak is, hogy Árpit egyszer elütötte egy repülőgép. A vitorlázó repülők világbajnokságára készülő csapatról kellett tudósítanunk. A légi felvételek után Árpi a földön volt, azzal a céllal, hogy fölvegye, amint egyre lejjebb ereszkedik, egészen alacsonyan elszáll fölötte és földet ér egy vitorlázógép, amelyet egy műrepülő pilóta vezetett, én pedig mögötte ültem.
Mondom a pilótának, vigyázzon, vigyázzon, elüti Árpádot!
Dehogy ütöm!
Dehogynem! Hát látom, hogy irányban teljesen rajta vagyunk!
Burza Árpád: Én a kamera mögött álltam, figyeltem hogyan száll le a gép. A mögém állított figyelők, akiknek az lett volna a dolguk, hogy figyelmeztessenek, amikor már túl alacsonyan jön a vitorlázógép, megijedtek és egy szó nélkül elmenekültek. Láttam, hogy lejjebb és lejjebb ereszkedik a gép, ösztönösen leguggoltam, az meg elhúzott fölöttem, és nagy szerencse, hogy nem a szárny éle kapott el, hanem csak a csillapító szárny, amelyik egy puha, vászon bevonatú anyag volt. Fejemhez csapta a kamerát, elkezdtem pörögni a fűben, de csak nyomtam tovább. Nagyon érdekes képek lettek ebből a balesetből.
Vajek Jutka: Jöttek a mentők.
Burza Árpád: És a MÁV-kórházban kötöttem ki."

Pár nappal az esemény előtt, április 20-án Torday Aliz készített riportot a híradós "párosokról" a műsorújságban, részletek:
"Naponta látjuk a TV Híradóban egy-egy riport címe alatt ugyanazt a két nevet, pl. Vajek-Burza, Bokodi-Vecsei, Szurok-Piller. Hogyan alakultak ki ezek a riporter-operatőr párosok?
- Szükségből!
- Soha, semmilyen utasítást nem kaptunk erre. Ma sincs szabály. Működnek hosszú évek óta összeszokott párosok; vannak felbomlóban lévők. S vannak, akik keresik a megfelelő partnert.
- Ellenvélemény tehát nincs?
- Akad az is. Az a típusú újságíró, aki a tévében is a szó erejét tartja meggyőzőnek; az az operatőr, aki szerint a képi megoldás az egyedül üdvözítő, nehezen talál társat.
- Ők a magányos farkasok.
- Van olyan is, aki a legjobb módszernek tartja a két-három havonkénti változtatást.
- Mert még nem találta mag az igazit! A lényeg az, hogy az alkotás, a közös cél, vagy mondjuk szerényebben: a jó riport érdekében a két alkotónak ki kell egészítenie egymást! Egyformán kell ráérezniük a témára, a szerkesztőnek a mondanivaló, az operatőrnek a képi megvalósítás oldaláról..."

Április 25. 19.00 A HÉT.

A Rádió és Televízió újság aznapi ajánlata:
"Jó estét kedves Választók! A HÉT mai adása beszámol arról, mi minden történt ezen a vasárnapon reggel hattól este hétig, az országban. - körülbelül ezekkel a szavakkal kezdi majd a tévé 19.00 órás műsorát Szepesi György vezetőriporter. S ezúttal az egész adás a választás országos jelentőségű eseményével foglalkozik. Horvát János a Parlamentből, az Országos Választási Elnökség szobájából jelentkezik - itt futnak össze a legkülönbözőbb hírek, jelentések hazánk minden részéből. Balogh Mária Debrecenből, Vértessy Sándor Győrből tudósít napközben rögzített riportokban és élő adásban. A Híradó munkatársai és vidéki tudósítói beszámolnak a főváros és a vidék lakosságának szavazásáról, és filmriport mutatja majd be a legfiatalabb és a legidősebb országgyűlési képviselőjelöltet. Mozgalmasnak, változatosnak ígérkezik tehát A HÉT egy órája, melyből egyébként - a főtéma mellett - a nagyvilágban vasárnap történtekről is értesülhetünk."

A Rádió és Televízió Újság 1971/17. számában Székely Istvánné, a tévé műsorszerkesztőségének vezetője a nézők ötleteiről, javaslatairól, kéréseiről nyilatkozott S. E. kérdéseire. Részletek:
"A javaslatokat minden esetben mérlegeljük, s figyelembe is vesszük, ha azok nem valamiféle különleges, egyedi kívánságot tartalmaznak, ha megvalósításuk nem ellentétes a Tv műsorpolitikájának egészével, és bevezetésükhöz a reális feltételek megvannak, illetve megteremthetők.
A javaslatoknak, kívánságoknak persze se szeri, se száma. Igen sokan kérték többek között, indítsunk olyan műsorokat, amelyek a mindennapi élet gondjain segítsenek eligazodni, köznapi kérdésekre adnak választ. Így született meg például a Családi otthon, a Mi újság, a Prizma. A nézők javaslatára változtattunk az Esti mese sugárzásának időpontján, és hoztuk korábbra a főműsorok kezdésének idejét is. Ez az utóbbi nagyon sok korán kelő, korán fekvő embert érintett, akik azelőtt egy-egy film vagy színdarab közvetítését gyakran nem is tudták megvárni.
...Azt hiszem, a közönség javaslatai tiszteletben tartásának bizonyítására ez a néhány példa is elegendő lenne, de megerősíthetem még egy továbbival. A Magyar Hírlap olvasói kérték: tornáztassuk meg néhány percben a tévénézőket. Ezt is megfogadtuk: sikerült megszereznünk a Sportpropaganda filmcsoportja által készített rövidfilm-sorozatot, amely esetenként öt-öt, otthon elvégezhető tornagyakorlatra tanítja meg az érdeklődőket. A kisfilmeket eddig a Telesport szüneteiben vetítettük, ezentúl csaknem mindennap találkozhatunk velük különféle - egyenlőre még pontosan nem rögzített időpontokban..."

Április 28. 20.00 Századunk. Bokor Péter rendező és Hanák Gábor, valamint B. Révész László - a rendező munkatársai - irányítása mellett, közel két év munkával, a sorozat újabb négy adása készült el, ebből az első, a XVII. rész Az első bukás címmel került a képernyőre. Témája az 1920-as évek frankhamisítási akcióit dolgozta fel.

A Film Színház Muzsika 1971/22. számában írta Gáll István:
"A húszas évek egyik világraszóló szenzációját Magyarország szolgáltatta: a frankhamisítással. Franciaország gazdasági életét akarták megingatni. Bosszú Trianonért! Egyetlen légyrúgással próbálták földre dönteni az elefántot. Butácska terv volt. Pitiáner politikai koncepció. De mit is lehetett volna várni a korszak úri politikusaitól? Nemcsak a pénzhamisításban voltak dilettánsok.
...Bokor Péter, a Századunk sorozat írója és rendezője elevenítette fel a frank ügyet. Nagy apparátussal készült ez a filmsorozat, szakértők, közreműködök, színészek, riporterek, egykori szereplők, dokumentátorok hordták össze az anyagot. A négy folytatás nem is tűnt elnyújtottnak, mert az egykori filmhíradók, fényképek, titkos dokumentumok igen érdekesek..."

Hírek a nagyvilágból:
Angliában megkezdték annak a huszonhat részes tévés dokumentum sorozatnak a forgatását, mely a második világháború történetét mutatja majd be.
A japán szakemberek olyan színes tévékészüléket kísérleteztek ki, amellyel egyformán lehet fogni a SECAM és PAL rendszerű adásokat.
Egyiptomban a mezőgazdaságban dolgozók közötti nagyarányú analfabétizmus leküzdésére 400 egyiptomi faluban tanfolyamokat szerveztek, melyeken a résztvevők 30 hét alatt a televízió segítségével sajátították el az írás-olvasást.
Az NSZK-ban átlag napi négy és fél, nyáron négy óra a lehetséges időtartam, amelyet egy néző a különböző gátló körülmények figyelembevételével a képernyő előtt tölthet. Ennek a "potenciális" időnek a megállapításával kezdték a nyugatnémet televízió nézettségének felmérését, s kiderült, hogy ebből átlagosan másfél órát használ ki egy-egy néző. Kor szerint a 14-19 évesek és 60 felettiek vezettek, utolsó helyen álltak a 30-39 év közöttiek. Foglalkozás szerint a szabad foglalkozásúak és a háziasszonyok ültek legkevesebbet a készülék előtt.

Április 29. 21.15 a Színházi Album sorozat újabb adása. A tartalomból: a Macskajáték a Pesti Színházban, Ungvári Tamás és Molnár G. Péter vitája a Rómeó és Júlia előadásáról, próbán a Vígszínházban, új zenés vígjáték Debrecenben, látogatás a Madách színházban, színházi hírek. Szerkesztő Kóródy Ildikó, műsorvezető dr. Váradi György, operatőr Szalay László, Haraszti Zsolt, rendező Török Ilona.

A műsorújság március 30-án Szembesítés című rovatában írta:
"Az Esti Hírlap: A Színházi album nem tudja utolérni önmagát. Nagyobbrészt egy-két hónappal azelőtti színházi bemutatókról mutat részleteket. Amikor pedig egy ritka kitűnő alkalom adódik, hogy egy korábbi nagy sikerű vidéki előadás, a szolnoki és a vígszínházbeli Macskajáték rendezői, színészi problémáit egymás mellé állítsa, akkor kiderül, hogy a közvetítőkocsi objektív okokból nem jutott el Szolnokig, hogy felvételeket készíthessen. A műsor előtt, ha valóban érdekes és hasznos akar lenni, két út áll. Vagy vállalja, hogy nem hátra, hanem előre dolgozik, vagy konzerválható témákat keres."

A műsorújságban dr. Váradi György, a színházi rovat vezetője válaszolt a felvetésre:
"Egy hathetenként jelentkező 60 perces műsornak óhatatlanul vállalni kell, hogy hátra és előre is dolgozik. Ezzel együtt a közönség számára lehetünk érdekesek, tudunk újat mondani, mert a nagyközönség ismeretei természetesen nem azonosak a szakmailag bennfentes, gyakran színházba járó kritikus tájékozottságával. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy műsorunk az egész országnak szól; s hogy ennek megfelelően az érdeklődés súlypontjai mennyire megoszlanak, azt a nézőtől beérkező levelek sokasága bizonyítja. Nehezíti a dolgunkat, hogy műsorunknak mindig egy előre meghatározott napra kell elkészülnie, s ha ez az időpont műsorszerkesztési okokból eltolódik, már önhibánkon kívül nem lehetünk frissek.
Ami a Macskajátékot illeti: Szolnokra utazó közvetítőkocsink karambolozott, a műsor szerkesztője is súlyosan megsérült, útjukat nem tudták folytatni, s mivel Szolnokon azon a napon volt a darab utolsó előadása, képtelenek voltunk felvételt készíteni."

A TV Híradó ezen a napon számolt be az Őrült naplója Pesti Színházbeli kettőszázadik előadásáról.

Május

Szocialista államunk a lenini úton címmel pályázatot írt ki a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Megosztott első díjban részesült a televízió három filmje, A lenini eszmék időszerűsége, A forradalom másik oldala és A kilenc kongresszus története. Készítőik Radó Gyula rendező, Varga Zsuzsa szerkesztő, Király Ottó operatőr, Kiss György szakértő és Scheffer Pál gyártásvezető voltak.

Raymond Pousard, a Francia Rádió és Televízió vezérigazgató helyettese és Tömpe István, az MRT elnöke a rádió Pollack Mihály téri épületében aláírta az öt évre szóló francia-magyar rádiós és televíziós együttműködési egyezményt, illetve az 1971-1972-re szóló munkatervet, ez televíziós vonatkozásában ígért újdonságokat. A két ország tévéje ezután is kölcsönösen kicseréli a fontosabb politikai, gazdasági, kulturális eseményekről készült anyagait, s tájékoztatják egymást az új tévéjátékokról, szórakoztató műsorokról. A magyar televízió egy francia irodalmi mű alapján készít filmet, a magyar televíziós szakemberek továbbra is hasznosítják a francia színes televízió tapasztalatait.

Május 1. 20.00 Egy óra Rábai Miklóssal - portréműsor. A Kossuth-díjas, érdemes művész, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője ötvenedik születésnapjára - ami egybe esett az Állami Népi Együttes huszadik születésnapjával - készült a műsor.

A Magyar Nemzet május 5-i számában Vilcsek Anna írta:
"Háttérbe húzódott Rábai Miklós, jól lehet, a húszesztendős Állami Népi Együttes felvirágzásában érdemei nyilvánvalóak, s a műsor címe is ígérte, nála tölthetnek a nézők egy órát. Amit mégis elárult magáról, Szilágyi János kérdéseire, azzal nemcsak saját pályáját, hanem az együttes fejlődését is megismertette. A rövid interjút a táncszámok teljesítették ki igazán. Sándor Pál gördülékeny rendezésében kellemes órát szerzett ez a program."

21.10 Mikszáth Kálmán: Egy éj az Arany Bogárban - tévéjáték. Szereplők: Halász Judit - Mária hercegnő, Tahi Tóth László - Niki gróf, Széles Anna - Zsuzsa, Márton András - Matykó, Horváth Teri - Klacsákné, Sinkó László - Kuzsibrovszky, Petur Ilka - Huszákné, Farkas Antal - Gregor, Ambrus András, Deák Sándor, Dőry Virág, Nagy Zoltán, Polonyi Gyöngyi, Szatmári István, Szögi Arany, Tarsoly Elemér. Dramaturg Balla Katalin, forgatókönyvíró Bozó László, zeneszerző Szokolay Sándor. Operatőrök Halász Mihály, Bucsi János, Pintér Endre, Szalay László, rendező Bozó László.

Május 2. 11.15 Gyermely 1971 - dokumentumfilm. Komárom megyében a film készítői meglátogattak egy kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetet, ahol minden tag számára van megfelelő munka és kielégítő jövedelem. Azt kutatták, mi a siker kulcsa, a tagság feszítő igénye vagy a vezetők kezdeményezőkészsége? Vértessy Sándor riporter tsz-tagokkal beszélgetett, akik elmondták, mennyire örülnek az új tésztagyárnak, majd felvetik a problémákat, például nincs óvoda, bölcsőde stb. A TSZ főagronómusa nyilatkozott, hogy nincs lehetőség a fürdésre, nem tudják megépíteni a fürdőt stb. A Tanácselnök nyilatkozott és elmondta, hogy még a saját fürdőszobáját sem tudja használni, mert nincs víz!
Riporterek Vértessy Sándor és Kopátsy Sándor, szerkesztő Kopátsy Sándor, operatőr Várszegi Károly, rendező Zolnay Pál.

Ugyanezen a napon A HÉT műsorában Vitray Tamás készített riportot a Vígszínház 75. évfordulójáról. A tudósításban megszólalt Kürti Sári, Tolnai Klári, Várkonyi Zoltán, Halász Judit, Ruttkai Éva, Benkő Gyula.

Május 4-8. között a TV Híradó naponta beszámol a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) kongresszusáról, valamit arról, hogy Berlinben a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága 16. ülésén Walter Ulbricht, a KB első titkára nyilatkozatot tett. Kérte a központi bizottságot, hogy idős korára való tekintettel mentsék fel, az NSZEP Központi Bizottsága első titkársága alól, és e tisztséget fiatalabb személyre ruházhassák. A KB egyhangúlag elfogadta a kérést, de meghagyták az NDK Államtanács elnökének, és első titkárnak megválasztották Erich Honeckert.

Május 4. 20.00 Németh László: Az írás ördöge - dráma közvetítése a Szegedi Nemzeti Színházból.

Május 7., a TV Híradó beszámolt Csurka István Döglött aknák című színművének bemutatójáról, a Katona József Színházból.

Május 9. 16.00 Húszezer mérföld szárazon és vízen... címmel indult a Magyar Televízió útifilm sorozata, amit a MAHART közreműködésével készített. A kilenc részes sorozat nyitó adása a Duna felső szakaszára, Bécstől Regensburgig vezette el a nézőket. A továbbiakban Szíriába, Libanonba, Törökországba, Gibraltárba, Dániába, az NDK-ba, Angliába és Máltára is ellátogattak a hajóval a film készítői: Schelb Gyula hangmérnök, Molnár Miklós operatőr és Szitányi András rendező.

A Magyar Nemzetben június 16-án Vilcsek Anna írta:
"Vége felé közeledik Félix László és Molnár Miklós útifilm sorozata, a Húszezer mérföld szárazon és vízen. Kellemes szórakozást nyújt a sorozat, a nézőt útitárssá avatja, hiszen magyar szemszögből mutatja meg tárgyát. A televízió útifilm igénye szinte végtelen, soha nem lehet kielégíteni. Sok külföldi útleírást tesznek át, közöttük jó néhány érdekeset is. Mégsem fölösleges fáradság a magyar rendezők, operatőrök, szerkesztők utazása, a magyar útifilm sorozatok elkészítése."

A Rádió és Televízió Újság 1971/18. számában Figyelő címmel SZ. A. összeállítást közölt. Külföldi rádiós-televíziós érdekességek az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont dokumentációjából, részletek:
"Svájcban körülbelül hazánkkal egyidőben, 1972-1973-tól tervezik a II. televízió-műsor megindítását. Mivel az ország három fő nyelvterületre oszlik, Svájcban minden televízió műsort, a jelenleg működő I: programot és a tervezett II programot is, három nyelven kell sugározni: németül, franciául és olaszul. ...Közvélemény kutatás alapján a II. műsorban kívánt műsortípusok sorrendje:
1. filmek 24%,
2. vegyes szórakoztató műsorok 19%,
3. sport 16%,
4. musical 13%,
5. krimi 12%
6. művészeti műsorok 12%,
7. tévéjátékok 9%,
8. népies műsorok 8%,
9. művészfilmek 6%,
10. az I. programról különböző műsor 6%.
...A francia televízióban már több éve működik a második csatorna. A nézőknek nem volt könnyű megszokni, hogy egy helyett két műsor van, és választani kell, melyiket kívánják nézni. A két csatorna közötti választás egy gyakorlati problémát is felvet. Martin Even a következőket írja erről:
»A tévé nézettsége egyfolytában nő 20 óráig, a híradó-műsorok idején telt ház van, de meg kell jegyezni, hogy a közönség igen nagyfokú figyelmetlenséget tanúsít ebben az időben. Afféle társasági televízióról beszélhetünk itt. A megállapítások megegyeznek abban, hogy a főműsor ideje a franciáknál: 20 óra 30, ekkor ül a legtöbb néző a képernyő előtt, de alig egy órával később rohamosan csökkenni kezd a nézők száma. Tehát mindössze egy óráról beszélhetünk naponta, amikor a tévénézők összességét a televízió foglalkoztatja.«"

A Magyar Hírlap írta ekkor a magyar műsorszerkesztést bírálva:
"Szóvá kell tenni, hogy az igényesebb tévéműsorokat túlzottan a hét végére tömöríti a szerkesztés. Ennek rendszerint a keddi nap vallja kárát".

Erre reagált Székely Istvánné, a tévé műsorszerkesztőségének vezetője a műsorújságban:
"A felmérésekből és más úton szerzett tapasztalatokból tudjuk, hogy legnézettebb műsornapunk a vasárnap. Természetes, hogy akkor (s általában a hétvégén) igyekszünk változatos műsorkínálatot biztosítani. Tévedés azonban azt feltételezni, hogy ennek érdekében a keddi napokat elhanyagolnánk. Nagyon is jól tudjuk, hogy a hétfői szünnap után a nézők fokozottabb várakozással ülnek a készülék elé. Nézzünk egy kis statisztikát, mit adtunk az elmúlt tíz héten, keddi napokon az esti főidőben: Figaró házassága, Autót loptam - játékfilm, Athéni Timon, Nyárkezdet - vég nélkül, Novellák a képernyőn, Jégkorong VB, Kárpáthy Zoltán, Minden jó - ha vége jó - angol játékfilm, Telitalálat, Sanzonról sanzonra, Szabálytalan nyelvtanóra, A muzsika ifjú követei.
Úgy gondolom, a felsorolás önmagában is bizonyíték. Előfordulhat persze, hogy egy-egy produkció színvonala gyengébb, ilyen esetben az összkép valóban kedvezőtlenebb lehet - de hát ez más napokon is megeshet."

A Rádió és Televízió Újság 1971/19. száma közölte azon műsorok címét és az alkotók nevét, akik nívódíjat kaptak.
Az MRT elnöksége nívódíjban részesítette a TV Híradó, a Szovjetunióról szóló Fórum, A HÉT, a Váci Mihály szavalóverseny, a Básti Lajos portréműsor, az Esküdtszéki tárgyalás, A sírig tartó barátság és a Papírsárkányok című tévéjátékok, valamint az Akik messziről indultak, a Játszunk matematikát! és a Fizika-kémia a Holdon című Iskolatelevízió-műsorok alkotócsoportját.
Egyéni nívódíjat kaptak:
Ascher Gabriella a Költészet műsorok szerkesztéséért,
Szepesi György és Kiss Csaba A HÉT-ben való közreműködéséért,
Imrecze Zoltánné, Szabó Lászlóné és Sas Elemér az ITV-ben végzett műsorvezetői munkájáért,
Básti Lajos a portréműsorért és a Maigret sorozat szinkronhangjáért,
dr. Grétsy László a Szabálytalan nyelvtanóra sorozatért,
Havas Ferenc és Ágay Karola portréfilmjükért,
Kálmán György a Bersnstein sorozat szinkronhangjáért,
Kovács Kati a tánczenei műsorokban kifejtett tevékenységéért,
Almási Éva több zenés tévéjáték főszerepéért,
Zsolnai Hédi és Szirtes Tamás a Sanzonról sanzonra című sorozat vezetéséért, ill. rendezéséért,
Roboz Ágnes koreográfusi munkájáért,
dr. Végvári Lajos a Sámánok és Aphroditék cimű film szövegéért,
Vas János a Bovaryné, az Eurydiké és az Elválás című filmek szinkron rendezéséért,
Asztalos János a Rózsák háborúja sorozat magyar szövegéért,
Zolnai Pál a költészet sorozatért,
Lengyel József az Igéző című tévéfilm forgatókönyvéért,
Gábor Miklós A kékszakállú herceg vára című tévéfilmért,
Piros Ildikó a Kékszakállú herceg vára és az Élő Klára,
Venczel Vera és Kozák András a Pillangó,
Törőcsik Mari A sírig tartó barátság és a Papírsárkányok,
Garas Dezső és Harsányi Gábor A sírig tartó barátság,
Pécsi Sándor az Élő Klára filmekért,
Garai Gábor a Kortársaim sorozat fordításáért.
Nívódíjat kapott a Televízió vezető munkatársai közül Horváth Pál, Tófalvi József, Vozák László és Török Béla az épülő IV stúdió elektronikájának megtervezéséért, kiviteli, világítástechnikai és épületgépészeti terveinek elkészítéséért.

Szocialista államunk a lenini úton - kiosztották a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságíró Szövetség fenti című pályázatának díjait.
Megosztott első díjban részesült dr. Szamuely László Lenin és a szocialista gazdálkodási módszerek című írásával együtt a Televízió politikai főszerkesztőségének három filmje (A lenini eszmék időszerűsége, A forradalom másik oldala, és A kilenc kongresszus története). Készítőik Radó Gyula rendező, Varga Zsuzsa szerkesztő, Király Ottó operatőr, Kiss György szakértő és Schenker Pál gyártásvezető.
A televíziós műfajban a nívódíj első fokozatát nyerte el a Döntés című tévéoratórium, illetve e műnek alkotó kollektívája: Gyurkó László, Szinetár Miklós, Sipos Tamás és Czabarka György.

Május 10. 22.50 Cigány Zsuzsó - dokumentumfilm bemutatása. Brády Zoltán szerkesztő-riporter és Eck T. Imre rendező-operatőr a Borsod megyei Monokon forgatott dokumentumfilmet Bacsi Zsuzsannáról, a 44 éves cigányasszonyról.

A Cigány Zsuzsó című dokumentumfilm kapcsán június 12-én B. Kovács István, Monok MSZMP titkára és Ficsor István, a községi közös Tanács VB titkára levelet írt Tömpe István elnöknek. Részletek:
"Községünk lakossága érdeklődéssel várta a folyó hó10-én bemutatott Cigány Zsuzsó portréfilmet. A nagy érdeklődés azért volt, mert községünkben mindenki ismeri Bacsi Zsuzsannát, s így le tudtuk vonni annak igaz, vagy éppen a valóságnak meg nem felelő mondanivalóját. Le is vonta községünk több száz tévénézője, valamint a községi párt- és tanácsi vezetés is.
Jóllehet, a Magyar Hírlap folyó hó 11. számában közölt tévékritika a filmet nagyon pozitívnak értékeli, de az igentisztelt tévékritikus nem vett magának annyi fáradtságot, hogy meggyőződjön az általa annyira állított pozitívumról, s így lett maga a bírálat negatív értékű.
...Engedjék meg, hogy először is egy ténymegállapítást tegyünk: senkinek sincs meghatározott joga, hogy ki, hol és milyen munkahelyen dolgozzon, mert ezt sem az Alkotmány, sem A Munka Törvénykönyve nem biztosítja. Egy egyedi esetből azt a megállapítást levonni, hogy egy egész település kollektívája konzervatív, elzárkózott és görcsös maradi ragaszkodású, nemcsak téves, hanem káros is.
Mi nagyon is jól ismerjük az Alkotmányunknak az a rendelkezését, mely minden magyar állampolgár részére biztosítja a munkához való jogot. Az Alkotmányban biztosított jogok betartása és betartatása elsődlegesen tanácsi feladat. Nem lett volna-e helyes a film vetítése előtt kikérni a helyi pár-t és tanácsi vezetés véleményét? Ha így történt volna, több olyan dolog a maga valóságában mutatkozott volna meg, melyet a film és azt követő kritika tévesen, az igazság ismeretének hiányában helytelenül mutatott meg.
...Nem tudjuk, Önök tudnak-e arról, hogy Monokon Zsuzsón kívül minden cigány dolgozik állandó munkahelyen. A legtöbb cigánycsaládban van motorkerékpár, mosógép, tévé és rádió; sőt Botos Kálmán több gyermekes cigány dolgozó a közelmúltban vett személygépkocsit. Ha Önök tudtak volna erről, akkor valószínű, hogy nem adtak volna helyt Zsuzsó enyhén szólva valótlan megállapításainak. De Önök tudhattak volna erről, hiszen módjuk lett volna meggyőződniük ezen levelünkben közölt valós tényekről.
Termelőszövetkezetünkben állandó munkaerőhiány van, de Zsuzsó munkára még soha nem jelentkezett. Munkalehetőség községünkben megvan, csak a munkát szeretni kell, és dolgozni kell.
...A TV nézők joggal elvárják azt, hogy az eseményeket összefüggéseikben, kapcsolataiban, tehát dialektikusan vizsgálják és vigyék képernyőre. A költői túlzás a művészetek egyik eszköze, de az soha nem mehet az igazság rovására; nem úgy, mint a 10-én látott portré filmben." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a 151 doboz MTV ált.)

Május 11., Erdei Ferenc haláláról, majd később a temetéséről tudósított a TV Híradó, május 29-én 18.00-kor Emlékezés Erdei Ferencre címmel ismételték meg Major Sándor szerkesztő és B. Megyeri Gabriella rendező nem sokkal korábban készült Szülőföldem, Makó című filmjét.

Május 13. 21.05 Alba Regia Napok - Interjazz fesztivál 1971. Helyszíni közvetítés a székesfehérvári Vörösmarty Színházból.

Május 14. 21.15 az Universitas Együttes bemutatja...
Csokonai: Özvegy Karnyóné (részlet),
Capek: A végzetes szerelem játéka (részlet),
Simay Kristóf: Zsugori (részlet),
Szomory: Incidens az Ingeborg-koncerten.
Az előadásokat rendezte Ruszt József illetve Zsámbéki Gábor. Vezető operatőr Zsóka Zoltán, a tévéváltozat rendezője Csányi Miklós.

Május 15., Euripidész: Iphigenia a tauroszok földjén - tévéjáték bemutatója.
Fordította Devecseri Gábor, vezető operatő Szilágyi Virgil, rendező Horváth Jenő. A két főszereplő: Iphigénia - Béres Ilona, Oresztész - Kozák András.

Gierek lengyel pártvezetőt fogadta Kádár János, erről beszámolt a TV Híradó. A tudósítást ezen a napon több külföldi televízió is átvette.

Május 18., a Lengyel Televízió estje a Magyar Televízióban.

Május 19., chilei delegációt fogadott Fock Jenő miniszterelnök, erről beszámolt a TV Híradó. A tudósítást több külföldi televízió is átvette.

Május 23., Szepesi György a Minisztertanács fogadószobájában készített interjúkat a tanácskozásra érkező új kormánytagokkal: dr Várkonyi Péterrel, Keserű Jánosnéval, Szépvölgyi Zoltánnal, Vályi Péterrel, Szekér Gyulával, Fock Jenővel, valamint Szénási Jenő főügyésszel. A riport A HÉT II. évfolyama 20. számában került bemutatásra.
Ugyanebben az adásban Szepesi a Magyarország című hetilap Magyar Koronáról írt cikkére alapozva összeállítást készített a korona eltűnéséről, és arról, hogy az amerikaiaknak vissza kell adniuk az általuk titkos helyen őrzött koronát.

Szepesi György mondta Zelei Miklósnak a vele készült interjúban:
"Nagyon emlékezetes azonban A Hét 1971. május 23-i adása a Szent Koronáról! Ezt írja az akkori műsortükör: »A Magyar Koronáról írt cikk a Magyarország című lapban. Szepesi külföldi újságkivágásokkal illusztrálva mondja el a Korona történetét, 1945-ös eltűnésének történetét. Az amerikaiak vissza kell, hogy adják a koronát, amit titkos helyen őriznek. Másolat, amely jelenleg is a Nemzeti Múzeumban látható. Eredeti felvétel a Koronáról, mikor Szálasi leteszi az esküt. Olasz történész könyve, amely részletesen mutatja a Koronát«.
Rendkívül fontos volt, hogy az amerikai nagykövetség képviselőjének jelenlétében elhangzott a műsorunkban: az amerikaiaknak vissza kell adniuk a náluk titkos helyen őrzött Szent Koronát. Megszólalt az amerikai megbízott is, elmondta, hogy a korona megvan, és épségben van meg. Nagy visszhangot váltott ki ez a műsor, rengeteg levelet kaptam utána. Örömet keltett ez a műsor mindenkiben, jó érzés ennyi év után megemlékezni erről, és arra gondolni, hogy a Magyar Televíziónak egy ezredrésznyi szerepe talán lehetett a korona visszaszerzésében, abban, hogy megnyílt az amerikai Fort Knox erőd kapuja, és a Szent Korona 1978. január 6-án visszatért Magyarországra. És a Magyar Televízió ezredrésznyi szerepéből valamennyi talán jut nekem is."

Május 25., Barta Lajos: Szerelem - színmű közvetítése a Vígszínházból, felvételről.

Május 26-27., a TV Híradó tudósított a Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusáról.

Május 29. 16.55 A zsűri ítélete után... - Müller Magda szerkesztő, Poór Klára riporter és Pintér Gyula rendező filmjét láthatták a nézők a Miskolci Filmfesztiválról.

A műsorújság 1971/22. számában Lévai Béla főszerkesztő írt beszámolót a Miskolci Filmfesztiválról:
"Ha mondatokba akarnánk sűríteni a rövidfilmek XII. miskolci fesztiváljának jellemzését, körülbelül ezt írhatnánk:
1. A bemutatott filmek nagy többsége - örvendetesen hátat fordítva az extrémitásoknak - a hétköznapi problémák szószólójává vált.
2. Különösen a televíziós filmek tűntek ki sokrétű témaválasztásukkal és mozgósító szándékukkal, példázva egyúttal azt is, hogy a dokumentumfilm igazi erejét veszélyezteti a szenvedély háttérbe szorulása, ill. ha ennek helyébe didaktikus elemek kerülnek.
3. Tovább folytatódott a televízió integrálódása, erősödött a fesztivál egysége, a mozi- és tévé-rövidfilmek együvé tartozása, problémáinak közössége.
4. A tévé előretörését bizonyítja a fődíj osztatlan elnyerése is.
5. Bebizonyosodott, hogy a miskolci fesztivál vetítései és a hozzá kapcsolódó viták, külön-rendezvények megfelelő alkalmat szolgáltatnak a televíziós alkotók és a közönség találkozására, dialógusára.
A szervezők (köztük Vámos Judit, mint a fesztivál első televíziós igazgatóhelyettese) és a zsűri tagjai jó munkát végeztek. A miskolciak vendéglátása, ill. érdeklődése pedig példás!
A tévéfilmek díjazása: A SZOT fődíját a Televízió politikai főszerkesztősége dokumentumfilm csoportjának produkciójáért, A Kántor család-ért megosztva Urbán Ernő és Szűcs László kapta. Borsod Megye Nagydíját Goldmann György című filmjével Zsigmondi Boris nyerte el.
Az egyes kategória díjak nyertesei: Ültessetek maniókát! (Róbert László, Halász Mihály), Szeretnék szépen beszélni (Orbók Endre, Kelemen Endre), Horváth Endréné szabálysértési ügye (Wisinger István, Regős István, Kökényessy Ferenc), Komlódtótfalu (Zolnai Pál, Vértessy Sándor), Szakmunkások, segédmunkások ( Bán János, ifj. Török Vidor),
Az operatőri díjat Halász Mihály a Tv operatőre nyerte.
A filmkritikusok díjának nyertese Zolnai Pál, az Alkotni vagyunk című tévéfilm rendezője kapta.
Lapunk közönségdíját a Három arckép sorozat Horváth Terit bemutató filmje rendezőjének, Bozó Lászlónak ítélte a szavazásban részt vevő több ezer olvasónk. Ugyancsak lapunkban hirdetett pályázatot a Tv politikai adásainak főszerkesztősége munkás-témájú dokumentumfilm forgatókönyvek írására. Az igen eredményes pályázat első díját Tártai Jánosné, a pécsi szénbányák egészségügyi dolgozója nyerte, a második díjat Szabó László egyetemi hallgató, a 3.-4.-et pedig megosztva Siklós László és Korompai János. ( A pályázaton részt vett több hivatásos író és újságíró is, akiknek néhány jól sikerült forgatókönyvét megvásárolja a Televízió.)
Egy-két negatív észrevétel. A filmek (s köztük a tévéfilmek) egy része terjengős. Gondolkodni kéne: miként lehetne csökkenteni azt a televízió természetéből folyó különbséget, mely egyes mozi- és tévéfilmek között a mívesség, a cizelláltság tekintetében az előbbiek javára fennáll. S egy probléma, amit Ranódy László, a zsűri elnöke említett: némely filmalkotók - visszaélve »hatalmukkal« - szinte áldozatul vetik oda a közönségnek kiszolgáltatott gyanútlan riportalanyaikat. ...Filmeseknek, rádiósoknak, televíziósoknak, újságíróknak egyaránt ügyelnie kell bizonyos íratlan etikai szabályok betartására!"

Május 30. 21.00 a Kicsoda-micsoda fejtörőjátékban új zsűri elnök szerepelt Karinthy Ferenc személyében.

A Film Színház Muzsika 1971/21. számában írta (m.k):
"Meg is látszott rögtön, hogy Karinthy szelleme ott lebegett a játék felett. A stafétabotként egymásnak átadott humor szót csak nagy nehezen sikerült kitalálni a négy játékosnak. Hát nem mondta Karinthy Frigyes: Humorban nem ismerek tréfát!"

Június

Második alkalommal tartották Szolnokon a képzőművészeti filmek fesztiválját. Első alkalommal a képernyőre komponált alkotások is bemutatkoztak. A zsűri a tévéfilmek közül a következőket díjazta: Tér a papíron (rendező Kende Márta) - I. helyezés, A budai Vár (Zsigmondi Boris) - II. helyezés, a Várnai Györgyöt bemutató Telegroteszk és a Képes Krónika (B. Farkas Tamás) - III. díj.

A Rádió és Televízió Újság 1971/23. számában S. E. írta:
"A vetítéseket követő eszmecserén is természetesen szóba került a tömeghatású képzőművészeti tévéfilmek ismeretterjesztő, szépérzéket fejlesztő módszereinek kidolgozása, az alkotás és az alkotó együttes bemutatásának fontossága, az ifjúság e filmek révén való esztétikai nevelése, a látáskultúra általánossá tételének kulcsszerepe."

A hónap folyamán tartották a Magyar Televízió estjét a bécsi televízióban, melynek műsorán szerepelt többek között A fából faragott királyfi című Bartók táncjáték tévéfilm változata. Az est háziasszonya Tamási Eszter volt.

A televízió országos akciót indított, hogy egy új magyar találmány segítségével oldják meg a tanyasi iskolák villamosítását, s ezen belül tévékészülékkel való ellátását. A Villanyt a tanyasi iskoláknak! akció jelentős eredményeket ért el.

Június 1. 17.45 Hétvégi birodalom címmel új tévésorozat indult. Az első rész alcíme Heti 46 óra volt.

A Rádió és Televízió Újság 1971/22. számában Pálfalvy Nándor, a műsor szerkesztője így ajánlotta a nézők figyelmébe a sorozatot, részletek:
"Hazánkban is jelentősen növekszik a víkend-telket, hétvégi kertet vásárlók száma. A már félmillió holdnyi területet kitevő kiskertek gyarapodását - az eddigi kihasználatlan területek parcellázásával - az állam is támogatja. A kertkultúra immár az életszínvonal egyik jellemzőjévé vált. Sok példa bizonyítja azonban, hogy a hétvégi házak és kertek gyakran korszerűtlenek, a célnak és az ízlésnek nem mindenben felelnek meg. A kertek pl. túlzsúfoltak, fenntartásuk szakszerűség hiányában költséges és fokozottan munkaigényes. A mai induló, kilencrészes filmsorozat a pihenést, a művelődést szolgáló szabadidő-felhasználáshoz kíván jó tanácsokat adni. Célja a kertben való foglalatoskodás megszerettetése, a tervezés, az építés népszerű, anyagilag is kivitelezhető módszereinek ismertetése. A műsor készítői szórakoztatni is kívánnak, ezért az adások korántsem tudományos jellegűek; sok humorral, zenével fűszerezve nyújtják át a hasznos ismereteket."

20.00 Gerhart Hauptmann Naplemente előtt című színművének közvetítése a Szegedi Nemzeti Színházból, felvételről.

Június 05. 20.05 Molnár Ferenc: Csendélet - tévéjáték. Szereplők: Sárközy, a színésznő - Domján Edit, Sóváry, a színész - Bessenyei Ferenc, Erzsi, a szobalány - Muszte Anna fh. Rendezte Szirtes Tamás, vezető operatőr Darvas Máté.

Június 5., meghalt Lukács György, filozófus, esztéta, egyetemi tanár. A TV Híradó beszámolt a halálhírről, majd a temetésről készült tudósítást június 10-én több külföldi televízió is átvette.

Lukács György filozófus, esztéta (Budapest, 1885. április 13. -1971. június 5.) századunk első évtizedeiben a progresszív szellemi mozgalmak egyik irányítója.
1906-1907-ben Berlinben tanult, doktori szigorlatot 1906-ban Somló Bódognál tett Kolozsvárott. Berlinben írt disszertációjáért 1909-ben bölcsészdoktori, 1942-ben a Der junge Hegel című monográfiájáért a filozófiatudományok doktora címet kapta. 1904-ben Bánóczi Lászlóval, Benedek Marcellal és Hevesi Sándorral megalakították a Thália Társaság nevű kísérleti színházat. 1910-ben jelent meg első könyve, a Lélek és formák című esszégyűjtemény. A Nyugatban és a Huszadik Században is publikált. 1911-ig többnyire Berlinben, 1912-től kisebb megszakításokkal öt esztendőn keresztül Heidelbergben élt. 1915 őszétől 1916 nyaráig a budapesti levélcenzúrán töltötte le katonai szolgálatát. 1917-től gyakran járt haza, részt vett a Vasárnapi Kör és a Szellemi Tudományok Szabadiskolájának munkájában. 1917 novemberében Budapestre költözött, a következő év decemberében belépett a KMP-be. 1919 februárjától az illegális KB tagja, március 1-jétől a Vörös Újság egyik szerkesztője. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásától helyettes közoktatásügyi népbiztos, április 3-ától népbiztos, május-júniusban pedig a Vörös Hadsereg hadosztályának politikai biztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után az illegális KMP megszervezése céljával itthon maradt, de Korvin Ottó elfogatása után kénytelen volt menekülni. 1920-tól a párt Bécsben működő Ideiglenes Központi Bizottságának a tagja. 1921 októberében a frakcióharcok következtében Landler Jenővel együtt kiléptek a KMP KB-ból. 1921-ben részt vett a Komintern III. kongresszusán Moszkvában. 1924 júniusa, a Komintern V. kongresszusa után, amikor a szociáldemokráciát a fasizmus egyik irányzatának minősítették, Lukácsot "jobboldali revizionistának" bélyegezték. Csak 1926 júniusában Berlinben kooptálták ismét a KB-be. 1929-ben a KMP II. kongresszusára készített Blum-tézisek című programtervét elutasították. 1929-ben az illegális KB tagjaként három hónapon keresztül Budapesten tartózkodott. 1930-ban a KMP II. kongresszusán ismét kihagyták a KB-ból. Ösztöndíjat kapott Moszkvába, ahol a Marx-Engels-Lenin Intézet munkatársa lett. 1931 nyarától újra Berlinben élt. 1933 márciusában visszatért Moszkvába, tudományos intézetek kutatójaként dolgozott. Miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, az NKVD 1941. június 29-én két hónapra letartóztatta, 1941 végén Moszkvából Taskentbe telepítették ki. 1945. augusztus 1-jén érkezett haza Budapestre. Még távollétében delegálták képviselőnek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1949-ben országgyűlési képviselő lett, de mandátumáról 1951. december 12-én lemondott. 1953-tól ismét képviselő.
1945 után a budapesti tudományegyetem tanára. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Később az Akadémia rendes tagja, és az Akadémia elnökségének is tagja lett. 1949-50-ben került sor az ún. Lukács-vitára, ennek középpontjában Lukács demokráciafölfogása állt, mely nem felelt meg a proletárdiktatúra szükségességét hirdető hivatalos álláspontnak. A támadások hatására nyilvános önkritikára kényszerült. Később nem tartozott Nagy Imre feltétlen hívei közé, visszaemlékezésében Nagy Imrét "programnélkülisége" miatt hibáztatja. 1956 tavaszán tért vissza a politikai életbe, amikor előadást tartott a Petőfi Körben. A forradalom napjaiban az MDP KV 1956. október 23-24-i ülésén beválasztotta tagjai közé. 1956. október 26-án népművelési miniszternek nevezték ki. Október 30-ától részt vett az MSZMP Ideiglenes Szervezőbizottságának munkájában. November 4-én a jugoszláv követségre menekült. Szántóval és Vassal együtt november 18-án hagyta el a követséget. A szovjet hatóságok letartóztatták, Romániába vitették. 1957. április 11-én feleségével együtt hazatérhetett, büntetőeljárás nem indult ellene. Május 15-én levelet írt az MSZMP KB-nak, ebben bejelentette, hogy továbbra is igényt tart a párttagságra. Nem kapott választ. Közvetve is csak 1961-ben, amikor az Új Magyar Lexikonban olvashatta, hogy "az MSZMP nem igazolta át tagjai közé". 1958-ban nyugdíjazták. 1965-ig belső emigrációban élt, csak Nyugaton publikált. 1967-től tagja lett az MSZMP-nek, párttagságát visszamenőlegesen ismerték el. 1968-ban a csehszlovákiai események hatására tanulmányt nyújtott be az MSZMP KB-nak, ebben a sztálinizmus igazi alternatívájának a szocialista demokráciát nevezte.

Május 31- június 6. között az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja adatai szerint a legjobban fogadott tévéműsorok: A Forsyte Saga, Haupptmann: Naplemente előtt, Delta, Az országos úttörő-találkozó díszszemléje, Az Ermitázs kincsei.
A legnézettebb tévéműsorok: A Forsyte Saga, Minden kilométerkőnél, Telitalálat, Haupptmann: Naplemente előtt, Molnár Ferenc: Csendélet, Telesport (Panathinaikosz-Ajax mérkőzés).

Június 8., a Vidám Színpad Bécsben vendégszerepelt, erről tudósított a TV Híradó.

Június 9. 17.35 Hókusz-pókusz - vidám esztrádműsor a Televízió Kakaó Bárjában. A műsort összeállította és vezette Gálfi János, szerkesztő Varga László, vezető operatőr Abonyi Antal, rendező Rajnai András.

A Rádió és Televízió Újság 1971/24. számában Rajnai András bemutatta Abonyi Antal operatőrt, részletek:
"...Abonyi Antal tévéoperatőr kitűnően ért mindahhoz, amit a filmművészet elért, s amit a filmművészetről évtizedes szorgalmas tanulással el lehet sajátítani. A főiskola elvégzése után Illés György mellett dolgozott a filmgyárban, mint segédoperatőr és kameraman. A neves filmoperatőr mellett végzett munkáját második főiskolának tekinti, itt alakította ki feltűnő kompozíciós készségét, sajátos világítási technikáját. Amikor a tévéhez került, mégis újra kellett tanulnia mindent. A filmes tapasztalatokat felhasználta ugyan, de nem tudta azokat maradéktalanul átültetni a képernyőre, hiszen a többkamerás felvétel más megvilágítást, kompozíciót, sajátos térbeli gondolkodást igényel. S neki volt ereje nemcsak az új megtanulásához, hanem továbbfejlesztéséhez, alakításához is. Tevékeny részese annak a sok vitát kiváltó, mégis megállíthatatlan folyamatnak, amelynek során, néhány évi megtorpanás után, a televíziósok megpróbálják felkutatni a képernyőnek és az elektronikus berendezéseknek leginkább megfelelő, sajátos művészi formákat..."

Rajnai András írja a Sugarakból a teremtett világ című, 1998-ban megjelent könyvében, részlet:
"..A műsoridő peremén, délután vagy vasárnap délelőtt jelentkező gyermekműsorokban bátrabban lehetett kísérletezni, mint a felnőtteknek szóló főidőkben. A Hókusz-Pókusz a Kakaó Bárban című gyermeksorozat lehetőség volt a könnyű szórakoztatás elsajátításához. A műsorvezető és bűvész Gálfi László a legegyszerűbb nézők ízléséhez alkalmazkodott.
A tömegszórakoztatás megszállottja, a cirkusz, a bűvészet, az artisták szerelmese, a nevetés a humor elkötelezettje. A rendezővel együtt sok száz ötlettel, az elektronika humoros látványosságát, hatásos képsorait kísérletezték ki. A rendező eltanulta a műsorban szereplő bohócoktól, hogyan kell izgalmasan előadni egy-egy jelenetet. Hogyan kell felvezetni egy történetet, hogyan kell azt variálni és fokozni, hogyan kell felkelteni és megtartani a figyelmet."

Június 10. 21.10 Savaria71 - a szombathelyi Savaria nemzetközi táncverseny és magyar társastáncbajnokság gálaestjének közvetítése, felvételről.

Június 12., az Interfórum 71 című hangversenysorozat a fertődi Esterházy kastélyban zajlott. Az Intervíziós országok fiatal hangszeres zeneművészeiről 20 perces tévéfilmek - portrék - készültek, ugyanakkor alkalmuk volt bemutatkozni a meghívott neves külföldi impresszárióknak is. A TV Híradó is beszámolt az Interfórum rendezvényéről.

A műsorújság 1971/25. számában S. E. írt cikket az Interfórumról, részletek:
"A fertődi Esterházy-kastély falai között otthonos a muzsika, a helyszín méltó kerete az Intervízió tagországaiból érkezett hangszeres művészek bemutatkozásának. Hogyan született a találkozó ötlete, mi a célja, jelentősége? Erről tájékoztatott Görög Péter, a Nemzetközi Koncertigazgatóság művészeti igazgatója és Vecsernyés János, a TV komolyzenei rovatának helyettes vezetője.
- Világszerte gondja a fiatal művészeknek, hogy törhetnek ki az ismeretlenségből, juthatnak pódiumhoz, közönség előtti szerepléshez. Ezt a problémát ismerve, régebben készültünk valami hasonló akcióra, s örömünkre szolgált, hogy a Magyar Televízió kezdeményezése a Nemzetközi Koncertigazgatóság hasonló szándékával ilyen szerencsésen találkozott. Fokozza az ügy jelentőségét, hogy sikerült kapcsolatot teremtenünk a világ neves zenekritikusaival, -esztétáival, impresszárióival, s meghívásunkra el is jöttek Fertődre...
- Ha az egyik házigazda a Televízió, az eseményt bizonyára a képernyőn is láthatunk majd.
- Júliustól kezdve műsoron szerepelnek az itt (egyébként színesben) rögzített portréfilmek, amelyekből egy-egy fiatal művészről - játéka és a vele készült beszélgetés alapján - képe alkothatunk. A felvételeket nemcsak hazai tévénézők, hanem az Intervíziós és az Eurovíziós tagországok, sőt a tengeren túli országok nézői is láthatják, tehát több tíz millióan ismerkedhetnek meg a tehetségük révén nemzetközi hírnévre is érdemes fiatalokkal..."

A külföldi sajtóvisszhangokból:
The Times (Joan Chissell):
"A Haydn kastélyban lejátszódott esemény lebonyolítása a szervezők mesteri teljesítménye! Az Interfórum 71 elérte célkitűzését. A három magyar teenager (Berkes, Szenthelyi és Kocsis) az est fénypontja volt."
International Herald Tribune (David Stevens):
"Tán csak az égiek tudnák megmondani, mit gondolt volna Haydn az Esterházy kastélyban lejátszódott eseményekről. ...Négy napon keresztül a kastély falai zenétől voltak visszhangosak, ez alkalommal azonban a XX. század atmoszférájában.1971-ben Maecenas szerepét a magyar kulturális minisztérium és az állami rádió- és televízió hálózat töltötte be. A magyarok olyan négy zongoraművészt szerepeltettek, akik közül ketten, Ránki Dezső és Kocsis Zoltán már eddig is a ranglista élén álltak."
Franfurter Rundschau (Manfred Richter):
"Az Interfórum 71 költségei igen magasak voltak. A húszperces programokat azonban már többnyire előre eladták más adóállomásoknak. Aki még nem vásárolt, pótolhatja!"

A műsorújság 1971/23. számában Gál Jolánt, a Híradóban dolgozó új, fiatal szerkesztő riportert mutatta be K.R. Részletek:

"Megviselt dokumentumokat rak az asztalra. A dátumok: 1957, 1959, 1960, valamennyit a rádió különböző szerkesztői írták alá. Ugyanis Gál Jolán már a gyöngyösi gimnáziumban a Rádióhoz és a Televízióhoz készült, ezt érezte hivatásának. Titokban írta a Rádiónak érettségi előtt az első levelet, majd a válasz hatására, szülei és tanárai őszinte megrökönyödésére, visszavonta az Orvostudományi Egyetemre valójelentkezését, és új tervvel állt elő: az ELTE magyar-történelem szakára kérte felvételét.
- Az egyetem után készen várt az állás az Egri Pedagógiai Főiskolán, amikor meghallottam, hogy a Rádió bemondókat keres. Jelentkezésem sikerrel járt.
- S hogy tetszett a bemondóság?
- Kevesen hinnék el, hogy a bemondói munka milyen komoly fizikai megterhelést jelent. Be kell vallanom, hogy nehezen bírtam ezt is, meg az állandó idegen szöveg olvasását. Szinte megváltás volt, amikor a hírszerkesztőség felajánlotta, menjek át hozzájuk újságíró gyakornoknak. Így kezdődött a pályám.
- S a Televízióban?
- Ezt még kevésbé fogják elhinni. ...Egyszerűen felhívtam a TV Híradó vezetőjét, és kértem, adjon lehetőséget a próbálkozásra. Nem zárkózott el, s most itt vagyok.
- Sokan azt kifogásolják, hogy túl komor a képernyőn: miből adódik ez, valamiféle belső feszültségből?
- Nem vagyok simulékony ember, sokat kell még tanulnom, főleg a képernyőn. Előadásmódot, kiegyensúlyozottságot, rutint. Nem ismerem a nyugalmat, a kényelmet. Alapelvem, hogy az egyszerű emberekért kell tennem valamit, hiszen magam is azok közül való vagyok. De hát az enyémek még csak első lépések a pályán - remélem, még sok mindenre lesz majd időm."

Június 11. Alba Regia Jazzfesztivál. Szerkesztő Módos Péter, rendező Kalmár András, operatőr Varga Vilmos. A fellépők:
1. Old Timers együttes - lengyel.
2. Radio Suisse Romande zenekar - svájci.
3. Maróti Magda és Berki Tamás duett.
4. Günther Fischer kvintett - NDK.
5. Ronni Scott trio - angol.
6. Linha Singers énekegyüttes - Csehszlovákia.
7. Deseö Csaba és Vukán György triója.
8. Champion Jack Dupree - amerikai énekes-zongorista.
9. Gallusz György triója.

A Film Színház Muzsika 1971/23. számában írta Petrányi Judit:
"Hallhattuk a tradicionális zenét játszó varsói Old Timers együttest csakúgy, mint a free jazzt művelő, ultramodern John Surmann triót. Egyszemélyes show-műsort az amerikai Champion Jack Dupree-től, aki dalait jó adag humorral maga kísérte zongorán. ...Kitűnő nagyzenekari muzsikával a Genfi Rádió tizenkét tagú jazz együttesét, amelynek szólistái között Benny Bailey-t és Francy Boland-ot másodszor, a pozaun elismert művészét, Silde Hamtont pedig első ízben üdvözölhettük Magyarországon."

Dunavölgyi Péter korabeli fotóján Jack Dupree látható az Alba Regia Jazz Fesztiválon.

Június 12. 20.05 Molnár Ferenc Harmónia című színművét közvetítették a József Attila Színházból, felvételről.

TV-strand üzemelt a nyár folyamán Harkányban. A harkányi termálstrand vonzó specialitását, az éjszaki fürdőzést este 11 óráig fényszóró mellett biztosították. A két legforgalmasabb medence partjára egy-egy nagyképernyős készüléket állítottak.

Június 15. 20.00 Victor Eftimiu A csavargó - vígjáték közvetítése a békéscsabai Jókai Színházból, felvételről.

Június 22., a Veszprémi TV találkozóról tudósított a TV Híradó. Ekkor első alkalommal, június 21-26 között, rendezte meg a Magyar Televízió a tévéjátékok és tévéfilmek fesztiválját Veszprémben.

A Rádió és Televízió Újság 1971/22. számában Lévai Béla főszerkesztő írta előzetesként, részletek:
"Régóta szükségesnek mutatkozott, hogy a televíziónak ez az igen fontos profilja, az évi mintegy 300 ilyen filmből (!) álló - a tévé körülményei folytán amúgy is jócskán tiszavirág életű - termés legjava is felmérésre, megvitatásra kerüljön. A Veszprém megyei és városi szervek adtak otthont ennek a június 21-26. között megrendezésre kerülő eseménysorozatnak, az I. Veszprémi Tévétalálkozónak, valamint az ezzel párhuzamosan lezajló nemzetközi tévéműsor-vásárnak. (Utóbbira már eddig több mint 50 külföldi tévétársaság képviselője jelentette be részvételét, a lengyelektől a BBC-ig, a bolgároktól az olasz RAI-ig.)
A fesztiválon bemutatkozó 25 játékfilm széles műfai és tematikus változatosságában (Nemeskürty Tizennégy vértanújától Csurka Mi újság Pesten-jéig, vagy mondjuk A fából faragott királyfitól a 12 óra tánc című show-műsorig) próbálja majd érzékeltetni, s a műfaj alkotóival, szakembereivel, kritikusaival megvitatni egy igen fontos, tömeghatású műfaj problémáit. Bizonyára a nézők hasznára!"

A találkozó vitáján résztvevők

A szemle külön érdekessége volt, hogy a filmeket eredeti "környezetükben", képernyőn mutatták be, s a megjelentek színes adásokat is láthattak. A díjazásról tekintélyes zsűri döntött. Tagjai: Bíró Yvett, Hámos György, Illés György, Lengyel József, Petrovics Emil, Somogyi József, Vitányi Iván, Vitray Tamás, a megye képviseletében pedig Hidasi István trösztigazgató, dr. Káldy Pál egyetemi rektor és Láng Géza akadémikus.

A műsorújság számára Bóta Éva interjút készített Szinetár Miklóssal június 22.-én, részletek:
"- Már megint fesztivál?! - halljuk nem egyszer a közönség és a szakemberek viszolygását, amikor hírül vesznek egy-egy ilyen eseményt, s most íme, újabb fesztivál készül...
- Valóban, sok esetben jogos az idegenkedés. Nem lehet hozsannázni az olyan jellegű szakmai összejöveteleken, ahol dominál a jelevők önimádata és a siker mércéje a kiosztott díjak száma - mondja Szinetár Miklós, a június 21-én kezdődő Veszprémi Tévétalálkozó igazgatója. - Ezért is nem használjuk a hosszas vajúdás után megszületett rendezvényre a fesztivál szót. Nem fedi ugyanis divatos értelmezésében az eredeti fogalmat: ünnep. Mi mégis Veszprémben öt napon át valami ünnepség-félét szeretnénk prezentálni a városba látogatóknak. Kellemes emóciókat kelteni a jelenlévőkben, hogy érezzék: nem fejvesztésre megy a dolog. A zsűri ítéletét csak jelzésnek szánjuk, s így az alkotók - mintegy önvizsgálatot tartva - közvetlenül megbeszélhetik a műfaj problémáit, a továbblépés formáit. Nem mindegy az sem, hogy közben a szakemberek, a benevezett művek tükrében, átfogó képet kapnak a televízió egyesztendős művészi tevékenységéről és az ezen idő alatt készült 200-250 játékfilmről és szórakoztató műsorról..."

Szinetár Miklós az MTV Archívum honlapján ( www.tvarchivum.hu) így emlékezett 2007-ben a Veszprémi Tévétalálkozóra:
"Volt egyszer egy Veszprémi TV Találkozó! 1970-ben hoztuk létre. Akkor virágzott a kultúra a Televízióban. Monopolhelyzetben voltunk, így könnyebb volt az értékközvetítés. Még az is előfordult, hogy egy héten a közvélemény kutatás szerint a legnézettebb és legsikeresebb műsor Sophokles Elektrája volt. Mindenki elismerte - mármint külföldön - hogy ez egyedülálló teljesítmény. A Magyar Televízió tanácsteremében két vitrin volt tele a nemzetközi díjakkal, melyeket fesztiválokon nyertünk. De a magyar sajtó fanyalgott. Kedvence a magyar film volt. És a társadalmi elismerés is a filmeseknek kedvezett.
Egy televíziós rendezőnek sikerek hosszú sorát kellett felmutatni ahhoz, hogy megkapja azt az elismerést-kitüntetést, ami egy filmesnek már az első film után járt. Előfordult, hogy olyan filmrendező kapott első filmjéért Balázs Béla díjat, aki még asszisztensi státuszban volt. Egy televíziós rendezőnek ehhez 10 év siker és 10-15 film kellett. S hol vannak már azok a hajdan ünnepelt filmek - miközben a régi tévéjátékokat egyre csak ismétlik.

Hát többek között ezért is hoztuk létre Veszprémet. Hogy végre emancipálódjon a tévéművészet, hogy Esztergályos Károly, Dömölky János, Hajdúfy Miklós, Mihályfi Imre, Zsurzs Éva, Fehér György, Balogh Zsolt, Bánki László, Horváth Ádám, Apró Attila, Lehel Judit, Zahora Mária, Deme Gábor, Molnár György és a többiek végre megkapják azt az elismerést, ami járt nekik. És a vezetők is. Szűcs Andor, Dobos István, Fellegi Tamás, Czigány György, Liszkai Tamás, Békés Tamás.

A Találkozó nagyon sikeres volt. Találkozónak neveztem el, mert a fesztivált itt nálunk nagyképű rongyrázásnak tartottam. Nem engedtem magam igazgatónak nevezni sem, mert még azt hitték volna, hogy ez egy állás, amiért pénzt kapok. Mert a sárga irigység faktor már akkor is bőségesen működött. ...Fel is jelentettek, hogy Veszprém a disszidensek gyülekezőhelye - mivel sok külföldön élő magyart is meghívtunk.

De volt olyan feljelentés is, hogy a haverjaimat hívom a Zsűribe. Nos, kik is voltak ezek a haverok? Szabó Magda, Nemeskürty István, Jancsó Miklós, Illés György, Sára Sándor, Pozsgay Imre, Mensáros László, Örkény István, Vitray Tamás és más hasonló fajsúlyú szereplők. A feljelentéseket egyébként a Pártbizottság tartotta napirenden, melynek tagjai azután a nyomozást folytató ÁVO-tiszttel együtt a rendszerváltás után a nép-nemzeti oldalon vitézkedtek.
De hát ezek csak feledhető, lényegtelen epizódok. A lényeg, hogy minden június végén az ország különösen figyelt a televíziósokra, hogy újra nézték a legsikeresebb műveket, hogy ez a Találkozó a hűséges tévénézőknek és a tévéseknek az életük kitörölhetetlen részévé vált. 20 évig élt a Veszprémi Tévétalálkozó, 1991-ben megszüntették. Ma még a hajdani fanyalgók is visszasírják."

A Filmvilágban Bernáth László közölt elemző írást a Tévétalálkozó kapcsán, július 15-én. Részletek:
"...Szükség van egy kérdés tisztázása. Arra ugyanis, hogy van-e különbség a tévéjátéknak nevezett mű és a tévéfilm között. Kézenfekvőnek látszik az a válasz, hogy televíziós játéknak nevezhető az a drámai jellegű, képernyőre került produkció, amit műteremben, elektronikus technikával rögzítettek, s tévéfilm az, amit filmszalagra vettek fel. Ez a megkülönböztetés ugyan használható a diszpécserek, a gyártásvezetők, az operatőrök és még sok mindenki más számára, hiszen munkájukat alapvetően befolyásolja. Kérdés az: esztétikai, műfaji meghatározásnak is ilyen használható-e? Mert például más műfajt képvisel-e az a szimfónia, amelyet koncerten mutatnak be először, s az, amit magnószalagról rádióból hallunk, mert ott rögzítették először. Nem valószínű, tehát az sem, hogy a tévéjáték és a tévéfilm esztétikai kategóriák lennének. Legfeljebb, ha megpróbálunk elméletet gyártani e pusztán technikai kérdésről. Nemeskürty István például veszprémi vitaindító referátumában azt mondta: »Ez a nézői magatartás rendkívül világos olyankor, amikor mozifilmet mutat be a tévé. Ebben a helyzetben a néző, még a legegyszerűbb ember is, pontosan tudja, hogy készüléke most tényleg házimozivá alakul át, annak minden előnyével és hátrányával«. Ezzel szemben személyes tapasztalatom, hogy a nézők jelentős részének eszébe sem jut azon gondolkozni, hogy most a mozi számára készült filmanyagot, vagy tévéjátékot lát-e?"

Egy-egy mondat a találkozó szakmai vitájából:
Nemeskürty István:
"Mintha a mai magyar valóságot a riportok, helyszíni közvetítések, viták, dokumentum-adások jobban tükröznék, mint a tévéjátékok."
Deme Gábor:
"A tévé és az irodalom, illetve művészet viszonyában egyik fél sem léphet fel az adakozó szerepében."
Dobozy Imre:
"Attól, hogy valaki meghalt, még nem válik klasszikussá, és attól, hogy él, még nem válik moderné."
Litványi Károly:
"Televíziónk fel akarja támasztani a magyar nemzeti regényt."
Vértessy Sándor:
"Fontos, hogy a tévéjátékban találkozzék a valóság égi és földi mása."

Június 24. 21.30 Emlékezés Lukács Györgyre - emlékműsor. Kovács András filmrendező egy évvel korábban hosszabb interjút készített Lukács Györggyel, ebből sugároztak részleteket.

A Magyar Nemzetben június 30-án Z. L. írta, részlet,:
"...Azt mondhatnánk, hogy ebben az emlékműsorban két arckép rajzolódott ki élesen és hatásosan: Leniné és Lukácsé. A kettő között sok a rokon-vonás, ezek egyike éppen a szerénység. A példamutató szerénység."

Június 25., az OIRT varsói találkozójáról számolt be a TV Híradó.

A Rádió és Televízió Újság 1971/24. számában B. F. aláírással közöl cikket, Néhány szó és adat a "hírfogyasztásról" címmel. Részletek:
"Sokszor bebizonyosodott már, hogy az emberek általában őszintébbek, ha nem saját magukról, hanem másokról kell nyilatkozniuk. Elkerülhetetlen azonban, hogy időnként azt a nyilatkozatot, önbesorolást kezeljük tényként, helyesebben azt fogjuk fel valós információként, amit saját maguk állítanak szokásaikról.
Egy 1971 tavaszán végzett országos reprezentatív felmérés során kapott az MRT ilyesfajta szubjektív adatokat a hírfogyasztás mértékéről. Ezek önmagukban is sokat mondanak, ha összevetjük őket az 1966-os hasonló adatokkal. Lássuk a kérdésekre adott válaszok százalékos megoszlását.
Milyen gyakran szokott Ön híreket hallgatni a rádióban?
1966 1971
Minden nap6556
Többször hetenként1212
Ennél ritkábban914
Egyáltalán nem1318
Milyen gyakran nézi Ön a Tv-híradót?
1966 1971
Minden adásnap2238
Többször hetenként2024
Ennél ritkábban2119
Egyáltalán nem3619
Milyen gyakran szokott Ön országos vagy megyei napilapot olvasni?
1966 1971
Minden adásnap5051
Többször hetenként1712
Ennél ritkábban2014
Egyáltalán nem1223

Az adatok tanúsága szerint még mindig a rádió híreit hallgatják a legtöbben, bár valamivel csökkent a minden nap rádióhíreket hallgatók aránya. A mindennap újságot olvasók 1971. évi aránya azonos az 1966-ossal. Figyelemre méltó azonban, hogy erősen megnövekedett azoknak az aránya, akik egyáltalán nem olvasnak újságot (12%-ról 23%-ra). Feltehető, hogy a televízió híradója von el képes újság-jellegével, vizualitásával bizonyos rétegeket az újságolvasástól. Az elkövetkező években valószínűleg tovább fog növekedni az a ma is számottevő tábor, amely minden adásnap nézi a TV Híradót. Úgy véljük, a tájékoztatásnak fel kell készülnie a hírfogyasztás szerkezeti arányainak eltolódására."

Június 26. 20.00 Jean Kerr: Mary, Mary - vígjáték közvetítése a József Attila Színházból felvételről.

Június 30., meghalt a Szojuz-11 legénysége: Georgij Dobrovolszkij (1928), Viktor Pacajev (1933), Vladiszlav Volkov (1935), tudósított a TV Híradó.

A Népszabadság közölte, hogy önálló televízió lesz a Vajdaságban. Az önálló vajdasági televízió 1974-ben kezdi meg működését, és amely a jugoszláv televízió-hálózat részeként öt nyelven, köztük magyarul sugároz majd műsort.

Július

Wolfgang Kleinert, az NDK minisztertanácsa mellett működő Állami Televízió Bizottság elnökhelyettese és Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese, a TV vezetője egyezményt írt alá az NDK televízió (DDRF) és a Magyar Televízió közötti együttműködésről.
Várnában tartották a Nemzetközi Vöröskereszt és Egészségügyi Fesztivált, ahol Szemes Piroska és Zsurzs Éva Mondd a neved című tévéjátéka II. díjat kapott.
A Televízió műsorára tűzte a külföldön nagy sikert aratott Salto Mortale című olasz filmsorozatot.

Július 1., a TV Híradó tudósított a Margitszigeti Szabadtéri Színpad Úri muri bemutatójáról.

Július 04. 13.50, majd 15.10, 17.20, 18.50, 21.00 a Riporter kerestetik! döntője. A döntőbe jutott versenyzők: Baráth József, Lódi György, Nyakas Szilárd és dr. Feledy Péter.

A Film Színház Muzsika 1971/28. számában jelent meg:
"Amint a monitorokról és a képernyőről eltűnt a döntő kaleidoszkópja, képzeletbeli mikrofonunkat a játékvezető, Vértessy Sándor elé tartottuk, s ő így beszélt:
...Az állhatatosság fő csodája nekem dr. Feledy Péter, a 28 éves derecskei ügyész, aki kétszer is kiesett a versenyből. Nem adta föl. Ki másé lehetett volna az Arany Mikrofon?"

A Magyar Nemzetben június 6-án Vilcsek Anna cikket közölt Amatőrök és riporterek címmel, részletek:
"...Riportert is többször keresett már - játékos versengéssel - a televízió. Talált is. Horvát János, Wisinger István, Moldoványi Ákos ilyen vetélkedőn értek el eredményt és váltak - sok esztendős szívós és szorgalmas munkájával - valóban jó riporterekké. De nem lett minden résztvevőből riporter vagy szerkesztő, pedig azokon a játékokon jóval kevesebben versenyeztek, mint most.
Friss erőre, új tehetségre, jó riporterre a televíziónak is szüksége van. A sajtónak is kellenek a fiatal munkatársak - bármilyen testes is az önként jelentkezők kéziratainak halma. A vállalkozók többségéből a legalkalmasabbakat kell kiválasztani. Az igazságos nem csak a szerkesztőségek érdeke. A társadalomé is. Aki a rádióba, a televízióba, sajtóba kerül - a közélet porondjára lép. Társadalmi elkötelezettsége, lelkesedése és hivatástudata mellett alapvető szakmai képességeket sem nélkülözhet..."

A Népszabadságban ugyanezen a napon Jovánovics Miklós írta, részletek:
"Változó érzelmekkel, ingadozó érdeklődéssel figyelem, miként keres riportereket a televízió. Vajon, korábbi hasonló kísérletének igen szerény eredménye után megcáfolja-e azoknak a hitetlen Tamásoknak a véleményét, akik szerint még korántsem bizonyosodott be, hogy az alkalmazott módszerrel elég biztonságosan választhatók ki a hírlapírásra termett fiatalok általában, különösen pedig a kamerákkal együttműködni tudók. ...Az elődöntőket maga a játékvezető, Vértessy Sándor minősítette már, szokásához híven pontosan és tömören, amikor eléggé sémás feladatokról szólott. Ez a sematizmus a legutóbbi adásában is kitombolta magát mindjárt az első percekben. ...Ne legyünk telhetetlenek a felvételin, ne kívánjuk meg, hogy az újságírójelölt mutassa be, miként kell átvenni a Rózsa Ferenc díjat."

Július 6., meghalt Louis Armstrong, a jazz úttörő zenésze (1901), haláláról a TV Híradó is beszámol.

Július 8. 18.35 Molnár Margit új műsorral jelentkezett, a műsor címe Nyitott boríték. A közönség leveleire alapuló műsorsorozat a nézők ügyes-bajos dolgaira próbál megoldást találni. Műsorvezető Szabó László.

A műsorújság felkonferáló szövegében ezeket írta:
"A Televízióhoz számtalan levél érkezik, amelyekben a nézők tanácsot kérnek ügyes-bajos dolgaikban. A tévé munkatársai természetesen nem foglalkozhatnak minden kérdéssel, panasszal, bár az elsősorban közérdekű, valamilyen módon tipikus ügyekben sokszor megpróbálnak segíteni. Ez az új műsor a beérkezett levelek alapján közérdekű témákkal foglalkozik, egyúttal rávilágítva az egymás iránti felelősségre is."

Szabó László az MTV 1957-1997 című könyvben mondta, részletek:
"Indult egy műsor, Molnár Margit csinálta, az a volt a címe: Nyitott boríték, és a nézők tévébe írt panaszos leveleivel foglalkozott. Emlékezetem szerint több, mint egy évtizedig ment. Annak idején én voltam a kommentátora. Ebben megpróbáltam ostorozni az állami hülyeséget, az emberi eltévelyedéseket. Biztos, hogy akkor túl kemény fogalmazásokat használtam, a törvénytelenség, a bűn vagy a hivatali visszaélés ellen, de hát negyedszázados tévés működésem során havonta legalább két-három közönségtalálkozón vettem részt, és ott meg kellett győznöm szemtől szembe az embereket a véleményemről..."

Július 9. 18.45 Olajbányászok - dokumentumfilm. A kőolaj- és gázipar 1970-ben Magyarország nemzeti jövedelmének 9,1 százalékát termelte meg. Hogyan éltek, milyen problémákkal küzdöttek azok az emberek, akik fizikai munkával felszínre hozták ezt az értéket, erről szólt B. Révész László szerkesztő, Wisinger István riporter, Jeles András operatőr, Kardos Sándor rendező dokumentumfilmje.

A Magyar Nemzet kritikájában Vilcsek Anna írta július 14-én:
"A hét dokumentumfilmje, az Olajbányászok kiemelkedik a műsor átlagából. B. Révész László és Kardos Sándor riportjában valódi dráma feszül, nem egykönnyen megoldható konfliktusokkal. Példamutató a film közvetlensége. Az emberek elfogulatlanok a kamera előtt, nincsenek agyonrendezve, megbénítva. A konfliktust több oldalról, tárgyilagosan, de a javítani akarás szenvedélyével mutatja meg a dokumentumfilm. Szerkezete tömör, logikus. Nem tagadja a problémák súlyosságát, de jó irányba mutat, jó ügyért harcol: az olajbányászok helyzetének megjavításáért, munkájuk még nagyobb elismeréséért"

Július 13., elkészíti a Magyar Rádió és Televízió Pártbizottsága a Az MSZMP X. kongresszusából adódó műsorpolitikai következtetéseket.
20.00 Illyés Gyula: Malom a Séden - közvetítés a József Attila Színházból felvételről.

Július 14. 18.05 az Alföld című folyóirat bemutatása.

A műsorújságban ajánlójában a szerkesztő, Bihari Sándor írta:
"Napjaink egyik fontos jelensége a vidéknek az országos igényekhez való fokozatos felnövekedése. Ezt a folyamatot figyelhetjük meg a szellemi élet egyik műhelyben, a debreceni Alföld című irodalmi és művelődési folyóirat munkájában, amelyről ez a műsor tájékoztat."

Július 16. 20.20

A két Madáchné - tévéjáték bemutatója. Szereplők: Sinkovits Imre, Sulyok Mária, Törőcsik Mari, Tomanek Nándor, Kohut Magda, Ambrus András, Zách János, Pándy Lajos, Nagy István, V. Balogh László. Rendezte Hajdufy Miklós, vezető operatőr Nagy József.

A Magyar Nemzetben Vilcsek Anna írta július 21-én:
"Stílusában Hajdufy Miklós rendezése a XIX. századot idézi, alkalmazkodik a tévéjáték kissé archaizáló nyelvezetéhez. A tolmácsolás emelkedettebb, a hangvétel teátrálisabb, mint ahogy a tévében többnyire szokásos. A szereplők mozgása is e szellemet tükrözi. A gesztusok, a tablószerű beállítások a romantikára vallanak. A kamerák irányításában, a közeli képekben, s általában a képsorban már az a tévészerű tolmácsolás érvényesül, amelyet minden gyakorlott rendezőtől elvárhatunk."

Július 22., Pelé búcsúja - képes beszámoló a TV Híradóban.

A nyár folyamán Pécsi Ferenc, a Televízió vezetője (alelnök) Nyugat-Németországban felkereste

Polgár Dénest, az MTI tudósítóját, hogy felkérje, tudósítói mandátuma lejárta után ősszel jöjjön át a Televízióba dolgozni, és vegye át A HÉT főszerkesztői beosztását. Polgár Dénes így emlékezik Az egy Polgár a nagyvilágban című, 2008-ban megjelent könyvében erre a felkérésre, részletek:
"1971 nyarán, amikor ötéves nyugat-németországi kiküldetésem vége felé járt, felkeresett Pécsi Ferenc, a Magyar Televízió alelnöke ( a televízió és a rádió akkor még egy közös intézményként működött, Magyar Rádió és Televízió néven, az elnöki tisztséget Tömpe István töltötte be). Pécsi Ferenc elmondta: azért jött, hogy engem átcsábítson a televízióhoz. Egy politikai műsorunk - mondta - sehogy sem akar egyenesbe jönni, pedig rutinos tévés újságírók készítik. Téged többször láttalak a nyugatnémet televízióban, s úgy gondolom, te rendbe hozhatnád ezt a műsort.
Alighogy elhangzott az ajánlat, magamban máris igent mondtam. Pedig több minden szólt az ellen, hogy képernyőn szerepeljek. Megjelenésem nem olyan, mint amilyet a televízió megkíván. Alacsony termetű és kopasz vagyok. Túl idős is voltam ahhoz, hogy egy ismeretlen területen kezdjek munkát. S végül: noha szerepeltem televízióban otthon is, külföldön is, a műfajt belülről nem ismertem. Ezeket a gondolatokat gyorsan félre tettem. Mindent legyőzött annak a kihívásnak a nagyszerűsége, amelyet egy televíziós műsor szerkesztése jelent. Egy beszámoló valamilyen eseményről teljesen más az írott sajtóban, illetve a tévében. A televíziós riport mélység dolgában nem veszi fel a versenyt egy újságcikkel. Ha például tudósítok egy amerikai elnökjelölő kongresszusról az írott sajtóban, részletesen körülírhatom a résztvevőknek a mindennapi élettől teljesen eltérő viselkedését, de az olvasó mégsem látja maga előtt az elnökjelölt- választókat. Egy tévériport viszont hűen bemutatja, hogy a konvención komoly, magas tisztséget viselő emberek táncolnak, énekelnek, csörgősipkájukat fel-feldobják, s általában úgy viselkednek mint a gyerekek. S azok a jelenetek, amelyek a képernyőn megjelennek, sokáig megmaradnak a nézők emlékezetében. ...Arra is gondoltam, nem szép dolog, hogy egyszerre búcsút veszek az MTI-től, amely kivételesen előnyős bánásmódot tanúsított irántam. Annak ellenére, hogy nem voltam régi MTI-s, azonnal három külföldi megbízást kaptam, amelyek közül kettő a legfontosabbak közé tartozott. Joggal mondhatják a Nap-hegyen, hogy hálátlan vagyok.
Meghívtam Pécsi Ferencet, ebédeljen velünk, s ebéd után közöltem vele, hogy ajánlatát szívesen elfogadom, ha két feltételt teljesít. Egyrészt hozzájárul, hogy magam válasszam ki A HÉT (ez volt a szóban forgó műsor címe) munkatársait, másrészt biztosít arról, hogy a műsort magam szerkeszthetem, s felülről nem fognak beleszólni. Pécsi Ferenc egy pillanatra meghökkent, de hamarosan kijelentette, hogy teljesíti mindkét feltételt. S már itt megjegyzem, hogy állta a szavát. Ez megerősítette azt az érzést, hogy jó helyen vállalok munkát. Pécsiben ideális vezetőt ismertem meg. Szilárd politikai elkötelezettsége nem akadályozta meg, hogy rugalmasan gondolkodjék. Nem zárkózott be szobájába, hanem járta a televíziós stábokat, és amikor dicsért vagy korholt, általában mindenki úgy érezte, hogy őszintén tette. ...Bonni kiküldetésem néhány hét múlva lejárt. ...Elhatároztam, hogy háttérben Pécsi Ferenc ígérete fedezetével, megkísérlem tájékoztatni a nézőket arról, hogy a vasfüggönyön túl is van élet. ...A forradalom után kialakult helyzetben jóformán elzárták Magyarország lakosságát a nyugati világban történt eseményektől. Ahogyan a magyar újságokat és a médiát figyeltem, azt kellett megállapítanom, hogy kollégáim talán nem is nagyon igyekeztek rést nyitni a tájékoztatási vasfüggönyön. Reméltem: a kádári vezetés belátja majd, túlzás attól félni, hogy egy nyugati híres személyiséget vagy nyugati eseményt bemutató riport fellázítja a magyar nézőket. ...Rövid otthoni pihenés után megkezdtem a munkám a televízióban. Pécsi Ferenc állta a szavát, nem szólt bele, kit hívok meg a stábomba. S utólag elmondhatom, egy-két kivétellel olyan újságírókat toboroztam, akik megértették szándékaimat, és aszerint dolgoztak. ...Az újságíró munkatársak névsorát azonban mindenképp közölnöm kell: Várkonyi András főszerkesztő-helyettes, Sugár András, Horvát János, Balogh Judit, dr. Tóth Judit, Poór Klára, Szegvári Katalin, Wisinger István, Pethő Sándor, Hortobágyi Éva, Ilkei Csaba riporterek. Kitűnő munkát végzett gyártásvezetői csoportom is Bakos László vezetésével.
...Ha visszagondolok a televíziónál eltöltött bő hat évre, azt kell mondanom, hogy az elnökség mindvégig pártomat fogta, a legtöbb felvetődött problémámban. Ez egyaránt elmondható Nagy Richárdról, aki 1974-ben, Pécsi Ferenc halála után a televízió elnöki tisztét töltötte be, Szinetár Miklós főrendezőről, Sándor György programigazgatóról, Lénád István fődiszpécserről. A televízió alelnökének, Megyeri Károlynak A HÉT-hez való viszonyáról sohasem tudtam biztos képet alkotni. Nem volt vele semmiféle konfliktusom, de azt sem éreztem, hogy különösképpen segítené munkámat."

Július 23. 20.00 kétszáz éves magyar dráma "támadt fel csipkerózsika álmából", tévéfilm készült Besenyei György

Ágis tragédiája című művéből.

Az Ágis 1772-ben keletkezett, s nemcsak Bessenyeinek első műve, de az első magyar drámai is. Akkor, amikor sem magyar színpad, sem magyar drámai nyelv szinte nem is volt még. Marton Endre rendezése nagy hangsúlyt helyezett a történelmi hangulat visszaadására. Kézdi Lóránt díszletei pedig hűen tükrözték a rideg, merev spártai környezetet.
Bessenyi György tragédiájából írta Erdődy János, dramaturg Mészöly Tibor, rendezte Marton Endre, vezető operatőr Lukács Lóránt, díszlettervező Kézdi Lóránt, jelmeztervező Schäffer Judit.
Szereplők: Bessenyei Ferenc - Leonidas, Spárta királya; Avar István - Ágis, spártai vezér; Csernus Mariann - Agiáris, a felesége; Koncz Gábor - Kleombrotés, Ágis barátja; Kohut Magda - Télonis felesége, Leonidas lánya; Tyll Attila - Amfarés, a király tanácsosa; Öze Lajos - Ágézilaus, spártai föember; Ronyecz Mária - Klio, a történelemírás múzsája; Dániel Vali - Melpomené, a tragédia múzsája; Mádi Szabó Gábor - Karvezető.

A műsorújság ajánlójában Erdődy János írta aznap, részletek:
"Pontosan harminc esztendős tervem valósul meg a mai estén, amikor a tévénézők előtt a képernyőn megelevenedik az Ágis tragédiája. A második világháború éveiben beszélgettünk Szendrő Ferenccel, az akkori munkásszínjátszók vezetőjével, Bessenyei György 1772-ben írt és kétszáz éve könyvtári álmát alvó, a nagyközönség előtt teljesen ismeretlen művének felélesztéséről. El is kezdtem a megrendítő és súlyos gondolatokat hordozó dráma átdolgozását, de a nagy vihart kavaró, emlékezetes Bánk bán munkáselőadás után a hatósági beavatkozás szétzilálta a színjátszók sorait - a terv nem válhatott valóra. Abbahagytam a munkát; csak most, három évtized után folytattam és fejeztem be..."

A Televízió vezetése az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályánál több vezető politikus tévészereplését kezdeményezi. A Magyar Rádió és Televízió titkársága, Vészits Ferenc főov. Pécsi Ferenc alelnökre hivatkozva kéri, hogy nyilatkozzon a televíziónak:
"Komócsin Zoltán elvtárs A HÉT műsorában, nemzetközi kérdésekről, lehetőség szerint augusztus 8-án, és Timár Mátyás elvtárs augusztus 21-én vagy 29-én, az első félévi tervteljesítésekről, majd szeptemberben Aczél György elvtárs kulturális életünk aktuális kérdéseiről." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP Agitációs és Propaganda Osztály, 288f22/1971/23 öe. Ag.568 1971.juli.31.)
Aczél György interjúja ügyében Pálos Tamás feljegyzést küld Katona Istvánnak:
"A televízió fenntartja azt a kérést, hogy Aczél György elvtárs szeptemberben kulturális életünk aktuális kérdéseiről néhány vezető újságíróval beszélgessen a kamera előtt." ... megjegyzése: "Pálos et!. Aczél ezt nem akarja" L. Katona I. (Magyar Országos Levéltár, Ag.586/2. sz. MSZMP Agitációs és Propaganda Osztály 288f22/1971/23 öe.)

Július 24., a TV Híradó tudósít a Szír külügyminiszter magyarországi látogatásáról, a tudósítást több külföldi televízió is átveszi.

Július 27. 20.00 Németh László: Cseresnyés - közvetítés a Kecskeméti Katona József színházból felvételről.

A Magyar Nemzetben július végén Vilcsek Anna írt a Híradóról és A HÉT-ről:
"Az utóbbi hetekben a TV Híradóban a belpolitikai kommentárok között új külső munkatársak tűntek fel. A neves újságírók közreműködése felfrissülést hozott a Híradó belpolitikai részében.
Másik hasznos - ha nem is vadonatúj - híradós módszer, amikor egy-egy közérdekű témát riportsorozatban dolgoznak fel. Legutóbb Baló György és Csák István készített sorozatot a budapesti tömegközlekedésről. A riportokkal vasárnap A HÉT műsorában is foglalkoztak. A két rovat együttműködése örvendetes, ugyanis szinte teljesen hiányzott."

Forgatják Wiedermann Károly rendező új, tizenhat részes televíziós filmsorozatát, Egy óra múlva itt vagyok címmel, melynek főszereplője Láng Vince, azaz Harsányi Gábor.

Folytatás a 2. részben.

Dunavölgyi Péter

Copyright © 2007 - [ MTV Zrt. ] - Minden jog fenntartva.