MTV ARChívum

139801. December 06. Sunday, Tivadar

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XI.

A tizenegyedik év: 1967

Ebben az évben bevezetik Magyarországon a gyermekgondozási segélyt. 1967-ben a kereső nők 72 százaléka veszi igénybe a támogatást.
Budapesten bemutatják a Lev Tolsztoj regényéből készült Háború és béke című szovjet film első részét. Rendezője: Szergej Bondarcsuk.
Miniszterelnökké Fock Jenőt választják. Meghal Kodály Zoltán és Münnich Ferenc volt miniszterelnök, a kádárista karhatalom megszervezője.
A dél-afrikai Fokvárosban Christian Barnard professzor végrehajtja az első szívátültetést.

Újabb műszaki berendezéseket állítanak üzembe. Új a TR4, ez egy FERNSEH 16 mm-es, fekete-fehér, filmes képrögzítő. A régi TR1 rögzíti a TV Híradó számára a külföldi átvételen érkezett anyagokat. Ebben az évben már működnek a Hargita stúdióban az AMPEX RCA gyártmányú professzionális, 2 collos, 50 mm széles szalagra író videómagnók. Ezek low-band rendszerűek, színes átvitelre nem alkalmasak. Az év végén érkezik 2db AMPEX VR 2000 B 2 collos gép is, ami high-band rendszerű, és színes jelek fogadására is alkalmas.

Az UNESCO a világ 1966. évi filmgyártási eredményeivel foglalkozva megállapította, hogy a televízió okozta egy évtized pangás után az elmúlt évben a legtöbb ország filmgyártása megszilárdult. Az UNESCO filmigazgatója egyébként ezt mondta a film és a tévé konkurenciájáról: "Sokan azt mondják, hogy a film a tévével csak akkor képes konkurálni, ha nagyszabású alkotások készülnek. Én nem hiszek ebben a tézisben. A film ugyanis a tévével szemben szűkebb körű közönségnek készül, mivel a tévét milliók nézik, a filmet meg százezrek."

Fesztiváldíjak ebben az évben:

Prix Japon Fesztivál, Tokió:
Viperák - MTV, ismeretterjesztő kisfilm, 26'00" - a zsűri különdíja. Forgatókönyvíró Janisch Miklós, szerkesztő Rockenbauer Pál, operatőr Horváth József, rendező Rácz Gábor.

Miskolci Filmfesztivál:
- A szarvasi kísérlet - MTV, ismeretterjesztő film, 23'00" - az ismeretterjesztő film kategória díja. Forgatókönyvíró-rendező Rockenbauer Pál, operatőr Horváth József.

- Ki ölte meg Kennedyt? - MTV, dokumentumfilm, 60'19" - a dokumentumfilm kategória díja. Szerkesztő Márványi György, rendező Müller László.

- Kábelellenőrzés a Duna felett - MTV, riport - a TV Híradó kategória díja.

- A bodzapuska, Mazsola kalandjai című sorozat - MTV, bábfilm, 9'20" - az animációs film kategória díja. Írta Bálint Ágnes, szerkesztő Kerekes Pálné, operatőr Szabados Tamás, rendező Nagy György.

- Ingázók, Ki járt jobban? című sorozat III. része - MTV, riportfilm, 26'36" - a riportfilm kategóriában jutalom. Szerkesztő Kapusi Imre, operatőr Bucsi János, rendező Korompai Márton.

A hasznosi Mária - MTV, riportfilm, 31'36" - a riportfilm kategóriában a zsűri különdíja. Forgatókönyvíró-rendező Pásztory János, szerkesztő Kelemen Endre, operatőr Kozma Béla.

Január

Újévi első számában a Rádió és Televízió Újság felhívja a nézők figyelmét arra, hogy ezentúl a TV Híradó 19.30 helyett 20.00-kor kezdődik, és az Esti mese időpontja is változik, 19.50-re. Minden csütörtökön 19.00-kor a "Kapcsoljuk.." című műsor - ahol a cím helyszíni közvetítést takart - hétről hétre az ország más-más helyszínéről jelentkezett.

A műsorújság közli az új MRT nívódíjasok névsorát:
Hajdú János külpolitikai kommentárjaiért,
Banovich Tamás a Dél-Balaton 1966 és a Harangozó Gyuláról készített filmekért,
Kósa Erzsébet a Csak felnőtteknek című sorozat műsorvezetéséért,
Somogyi Erzsi az Irodalmi Magazin és a Példázat-ban nyújtott alakításokért,
dr. Aba Iván mérnök a Technikusok, figyelem műsorsorozatért,
Berek Kati, a Hétköznapi történet főszerepéért, valamint
Horváth József, Avar István, Bitskey Tibor, Pécsi Sándor, Pártos Erzsi a filmben nyújtott alakításáért,
Benkő Gyula a Hétköznapi történet és a Temetetlen holtak-ban nyújtott alakításáért, valamint
Margittai Ági, Nagy Attila, Garas Dezső, Koltai János a filmbeli szerepléséért.
Szalóky József a Két tűz között és a Levelek az élőknek című film forgatókönyvéért,
dr. Márkus Éva a Két tűz között, illetve a Bel ami szinkronrendezéséért,
Eck Imre és Fodor Antal a televíziós balett- és revüfilmekben végzett munkájáért,
Zolnay Pál az Iskolatelevízióbeli rendezéseiért,
Szántó Borisz az Iskolatelevízió orosz nyelvű adásaiban nyújtott pedagógiai munkájáért.

Nyilvántartásba veszik az egymilliomodik tévé-előfizetőt, özv. Raffai Jánosnét, az ikladi Ipari Műszergyár dolgozóját.

Szintén a műsorújság 1967/1. számában közölnek beszélgetést Tömpe Istvánnal, a Magyar Rádió és Televízió elnökével, aki többek között a következőket mondta:
"A népünk tájékoztatásában, művelésében és szórakoztatásában ránk háruló megtisztelő feladatokat igyekszünk sokrétűbben, színvonalasabban és - talán ez a helyes kifejezés: korszerűbben elvégezni. Minderre olyan időszakban nyílik mód, amikor a napi munkán kívül itt áll előttünk az MSZMP IX. kongresszusa gondolatainak feldolgozása és a sokrétű feladat, amely a jövő évi országgyűlési és tanácsválasztásokkal, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésével, és az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos - hogy csak néhányat említsek a legfontosabb tennivalók közül..."

Kulcsár Ferenc, a TV vezetője az Intervízió elnökeként vett részt a genfi Eurovízió - Intervízió tanácskozáson, amelyen tárgyaltak a mexikói olimpiai közvetítésekről, az 1970-es, ugyancsak mexikói labdarúgó Vb-ről, a híradó anyagok műsorcseréjéről, és a két szervezet közös műsorairól, a Nyolcvan perc a világ körül programról (amelybe Magyarország egy lézersugárzásról szóló anyagot adott), és a nemzetközi Ifjúsági Magazinról.

Január 3. 19.05 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Marin Drzsics: Dundo Maroje. Szereplők: Dundo Maroje - Major Tamás, Márió, a fia - Szersén Gyula, Hugó - Verebély Iván, Pomet - Agárdi Gábor, Borissza - Agárdi Gábor, Bokcsilo - Suka Sándor, Ondardo de Augusta - Ungvári László, Sadi uzsorás - Rajz János, Niko - Fülöp Zsigmond, Vlaho - Gyulai Károly, Kocsmásros - Horkai János, Alabárdos - Maklári János, Festő - Csurka László, Laura - Csernus Marian, Petronella - Berek Kati, Pere - Balogh Zsuzsa, Dajka - Pártos Erzsi. Rendezte: Bojan Stupica, a belgrádi Nemzeti Színház művészeti vezetője.

Indul Benedek István új sorozata, a Találkozás az ősemberrel. A kritika nem fogadta nagy elismeréssel.
Például a Hajdú-Bihari Napló kritikája Bényi Józseftől:
"Mikor jó egy sorozat? Ha már az első adása lenyűgöz, megragad, arra kényszerít, hogy izgalommal várjam a következő adásokat. ...Benedek István új sorozatának első adása viszont nem ébresztette fel további hallgatás igényét. Pedig Benedek professzor kiváló előadó, tárgya is érdekes, vonzó. Mi hát a probléma? A »Találkozás az ősemberrel« című sorozatból a néző az ősemberrel való tényleges találkozást várja. Az ősember kutatás történetére való leszűkítése a témának, a tömegeknek szóló ismeretterjesztést zárja bizonyos értelemben. Emellett több illusztrációt, szemléltető anyagot várnak, s az is igaz, hogy kár volt ilyen hosszúra nyújtani egy-egy előadást. Harminc percig előadást hallgatni a televízióban fárasztó."

Január 5., a TV Híradó beszámol a Francia Tudományos Akadémia 300. évfordulójára a párizsi Képzőművészeti Múzeumban megnyílt kiállításról.

Január 6., 19.00 újra indul a TV Politikai tanfolyama, és közel negyedévig jelentkezik rendszeresen, amit péntek délelőttönként megismételtek.

Január 7., a TV Híradó az Eurovíziós képanyag bemutatásával beszámol Charlie Chaplin Hongkongi grófnő című filmjének londoni bemutatójáról.

Január 8., 19.20 új 15 részes angol kalandfilm sorozat indul, az Ivanhoe, Roger Moore főszereplésével.

Az Észak-Magyarország írta:
"...egy filmet kell megemlítenünk: Roger Moore, a keményöklű magándetektív felcserélte Angyal figuráját Oroszlánszívű Richárd híveinek lovagi öltözetével. Walter Scott Ivanhoe alakjában láthatjuk, s úgy tűnik, verekedésben nem lesz hiány a következő részekben sem."

20.30 Irodalmi képeskönyv, a Marcello Venturi novellájából készült Germán vakáció című tévéfilm bemutatója. Rendezte Makk Károly, dramaturg Szántó Erika, operatőr Kocsis Sándor, főszereplők Básti Lajos és Váradi Hédi.

Az Észak-Magyarországban Benedek Miklós írta 1967. január 10-én:
"Sajnálatosan aktuális napjainkban is Marcello Venturi olasz író Germán vakáció című novellája, amelyből Makk Károly rendezett televíziós játékot. A hitleri fasizmus sok prominens képviselője él még szerte Európában, nagy többségük persze német földön. Van közöttük elvétve olyan, aki el akar szakadni múltjától, de a döntő többség titokban, vagy nyíltan a múltat várja vissza, amikor a békés foglalkozást ismét az uniformissal cserélheti fel, és diktálhat, parancsolhat. ...A játék egyben művészi mementó. A szerző, az olasz nép fia a régi fasizmus ürügyén emeli fel benne szavát a mai és a netán holnapi fasizmus ellen. A Germán vakációt a most zárult műsorhét legértékesebb alkotásának tekinthetjük."

A TV Híradó külföldi hírügynökségi képanyag bemutatásával beszámol arról, hogy elkészült Dél-Amerika leghosszabb, 1678 méteres függőhídja az Orinoco folyó felett, melyet később, január 15-én avattak fel.

Január 10. 19.00 Filmet forgatunk, Eduard Radzsinszkij színművének közvetítése felvételről a Vígszínházból.

Észak-Koreában négy éve folytak ekkor a kísérleti tévéadások, és 1967-ben napi két óra műsort sugároztak. Négy munkatársuk, Kim Jun Szik, a Koreai TV műsorszerkesztési főosztályának vezetője, Kim Dong Min rendező, Meg Don Ila, a gyártási osztály vezetője, és Csö Dong Jol osztályvezető a Magyar Televízióban volt tanulmányúton ekkor.

Január 14. 21.00 az Othello Gyulaházán című tévéfilm bemutatója. Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.

Január 16., az MTI tudósítása (i áé/tr zs cs 6):
"Az ország több vidékén még rosszul, vagy éppen egyáltalán nem tudják venni a nézők a tévé műsorait, de a »fehér folt« azonban rövidesen kevesebb lesz. A műszaki szakemberek ugyanis azon dolgoznak, hogy javítsák a vételi lehetőségeket, fejesszék az adóberendezések hálózatát. Már készül az új gerincadó, amelyet előreláthatólag az év második felében helyeznek üzembe. Ennek segítségével zavartalanná válik a műsorközvetítés a Tiszántúlon, a Körösök vidékén, Hajdú-Bihar és Békés megye keleti területein. Az új berendezés 50 kilométer sugarú körzetben kiváló, de még 70 kilométeres körzetben is kielégítő vételi lehetőségeket biztosít. A létesítmény egyébként az országosan működő hetedik nagyteljesítményű tévéadó lesz, és emellett egy egyenértékű tartalék berendezés is működik majd. Az új évben növelik a pécsi adó teljesítményét is, itt új, 170 méter magas antennatornyot építenek, és ezzel ebben a körzetben a jelenleginél ötszörte nagyobb területen tudják biztosítani a zavartalan működést. A legproblematikusabb, műszaki szempontból legnehezebb feladat Zala megye és környéke tévészolgáltatása. Ezen a vidéken ugyanis a szomszédos országok adásai zavarják egymást, és ezért a nemzetközi televíziós szervezet bizonyos »sugárzási korlátozásokat« írt elő. Ez a szokásostól eltérő műszaki problémákat jelent. Úgy tervezik, hogy akár egy más hullámhosszon működő gerincadó létesítésével, akár több helyi kisebb adó üzemeltetésével még a harmadik ötéves tervben megoldják a tévéközvetítéseket ezen a vidéken is."

Január 19., a TV Híradó beszámol Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjének londoni sikeréről.

Január 17. 20.30 Sós György Köznapi legenda című színművének közvetítése felvételről, a kecskeméti Katona József Színház MOM Kultúrházbeli előadásáról.

Kiállítás nyílt a Madách Színházban Kézdy Lóránt televíziós díszletterveiből.

Január 21., beszámolt a TV Híradó arról, hogy Kádár János egy zenegépet adományozott a Martos Flóra Ifjúsági Klubnak.

Január 24. 19.05 élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Verdi Falstaff. Szereplők: Sir John Falstaff - Melis György, Mr. Ford - Faragó András, Fenton - Bartha Alfonz, dr. Cajus - Palcsó Sándor, Bardolf - Kishegyi Árpád, Pistol - Várhegyi Endre, Alice - Déry Gabriella, Annuska - Erdész Zsuzsa, Mrs. Quickly - Komlóssy Erzsébet, Mrs. Page - Szőnyi Olga. Rendezte Mikó András.

A Rádió és Televízió Újság 1967/7. számában Mátai Györgyi készített interjút Melis Györggyel, aki az elmúl évben Donizetti A csengő című tévéoperában szerepelt, majd a közvetítésben Falstaff szerepében láthatták a nézők. Többek között a következőket mondta népszerű operaénekes:
"- Ön szerint van létjogosultsága az operának a képernyőn?
- Feltétlenül. Figyelje meg, kérem ezt a kettősséget: míg a televízió a XX. század egyik legnagyobb találmánya, addig az opera már kissé korszerűtlen műfaj. Mégis egy-egy ilyen remekmű - kamara jellegénél fogva - önkéntelenül kínálja magát a képernyőnek. Manapság az énekeseknek már nem elég »csak« énekelniük, egységes színészi alakításra is törekedniük kell. Az első perctől az utolsóig tudniok kell, mit és miért csinálnak, az egyes pillanatokban milyen helyet foglalnak el az opera egészét tekintve, és hogy érzelmi kifejezésre milyen eszközöket használhatnak. Ehhez nagyon is sokat segíthet a képernyő, illetve a kamera, amely képfelvétel esetén feltárja az énekes előtt, mit lehet és mit nem..."

Január 25. 19.05 Show-hivatal... - A könnyű műfaj rivaldája címmel új szórakoztató műsor került a képernyőre. Vezető riporter Vitray Tamás, riporterek Tóth Erika, Baló György, Vincze Jenő, szerkesztők Bánki László, Völgyi Zsuzsa, vezető operatőr Szabados Tamás, rendező Finta Zoltán.

A Rádió és Televízió Újság 1967/4. számában a szerkesztő Bánki László így ajánlotta a műsort a nézők figyelmébe:
"Mindenkit megnyugtatunk: a televízióban e héten nyíló »hivatal« nem aktákat gyárt, hanem kikapcsolódást kíván nyújtani a tisztelt ügyfélnek, a Kedves Nézőknek. ...A Show látványos szórakoztató produkciót jelent. Mi azonban itt a hangsúlyt a szórakoztatásra tesszük, ami a nehéz és a félnehéz műfajoktól idegen. Témáink így a képzőművészettől a színházig, a könyvkiadástól a filmművészetig, a vígoperától a jazzig, a tánczenétől a kabaréig terjedhetnek. Bőséges lesz a műfaji választék is: tárca, kommentár, kritika, bemutató, élő kapcsolás, vita stb..."

A Magyar Nemzet írta 1967. február 10-én (Z.I):
"Ez a játékos cím további szójátékra csábít: az új műsor Show-talan volt. Semmi köze a látványossághoz, revühöz - igaz, a hivatalhoz sem. Néhány táncdalt hallottunk, hazai és vendégénekesek előadásában, egy kis interjút az operettszínházi bemutató rendezőjével - valamint két kiváló csevegést. Mindkettő a művészeti közélet sarkalatos kérdéseivel foglalkozott tréfásan. Komlós János a könnyű műfajról és a kritikáról beszélgetett Vitray Tamással, Mikes György pedig a televízió gyengéi fölött csipkelődött kedvesen."

Épül Kárpát-Ukrajnában, Ungváron a tévéstúdió, az átadást őszre az Októberi Forradalom 50. évfordulójára tervezték.
A televízió műszaki bázisa ekkor:
stúdiók száma 4,
közvetítő kocsik száma 5,
kameraláncok száma 36,
filmbontók száma 6,
filmes rögzítők száma 3,
mágneses rögzítők száma 2 (+2).

Január 31. 19.15 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Illés Endre - Vas István: Trisztán. Szereplők: Trisztán - Szabó Kálmán, Marke király - Kormos Lajos, Aranyhajú Izolda - Hőgye Zsuzsanna, Fehérkezű Izolda - Demjén Gyöngyvér, Gurmun - Károlyi István, Volura - Miklós Klára, Barangwain - Bókay Mária, Bannol hadnagy - Katona András, Rőt Aguyuerran - Sz Molnár Géza, Gervenal - Horesnyi László, Gueneleon - Marosi Károly, Dercalen - Rácz Imre, Arundel - Rosta Mihály, Ogrin - Ajtay Gábor, Kaireddin király - Kátay Endre, Vivien - Görög Mara, Pleherin - Kiszely Tibor, Litan - Szabó László, Jevin - Börcsök István, Gaviol - Verrasztó Lajos, Pelot - Kiss Gábor. Rendezte Bozóky István.

A műsorújság 1967/5. számában Horváth Ádám rendező beszámol a közel három hónapos tanulmányútjáról, amit a BBC-nél töltött. Ugyanebben a számban Horváth György beszámol a moszkvai Osztankinó tévétorony építéséről. Az adótorony 32 ezer tonnás, 74 méter átmérőjű, magassága eléri az 533 métert, a toronyban lévő forgó vendéglő 330 méter magasságban épült.

Február

A belgrádi tévében megindul a húsz perces magyar adás. A ljubjanai műkorcsolya EB közvetítéssorozata a televízióban, az első adás február 1-én volt.
A Magyar Televízió először vett részt a Cannes-i filmvásáron.
A BRG-ben elkészült a hegyes vidékek tévé-vételét javító távvezérlésű adóberendezés első példánya.
Intervíziós tanácskozást tartottak Budapesten, melynek határozataként az OIRT ill. az Intervízió aláírja a NOB-al a mexikói nyári olimpia tévéközvetítéseit szabályozó szerződést. Ugyancsak az Intervízió oktatói televíziói is tanácskoztak Budapesten, fő téma a felkészülés a márciusi világkonferenciára.

Február 2-4., jugoszláv küldöttség tárgyal Magyarországon Joszip Broz Tito vezetésével, a látogatásról a TV Híradó több tudósításban számol be.

A Szolnok Megyei Néplap tudósítója, Benedek B. István ellátogatott a TV Híradó szerkesztőségbe. Az adás előtt Müller László rendező ismertette meg az adás technikai részleteivel, élményeiről a lap 1967. február 12-i számában számolt be:
"Indul az adás. Fél nyolcat mutat az óra, amikor Müller Lászlóval, a Híradó rendezőjével rövid kőrútra indulunk. Arra a kérdésre keressük a választ: mi a feladata egy ilyen műsor rendezőjének? A 3. számú stúdióban már égnek a Jupiter lámpák, s az ismerős asztal mögött két széket látunk, az egyik a bemondóé, a másikra pedig a külpolitikai kommentátor ül. Megmutatja a rendező a három vetítő gépet, a diafilm vetítőket, ezekbe a gépekbe fűzték be a délután összevágott filmeket. Készenlétben látjuk egy kamera előtt De Gaulle egy fényképét, egy másik lapon pedig a kommentátor nevét, amit majd ha kell, a képernyőre vetítenek.
- Mindezt műsor közben egy helyről irányítjuk, mondja a rendező.
A vezérlőteremből történik az irányítás. Ahogy az óra mutatója közeledik a 8-as számhoz,, úgy csendesedik el a helyiség. És kezdődik. Befut a naponta látott kamera, a felirattal, s a rendező egy-egy kézmozdulatára követik egymást a képsorok, feliratok, hangok, zörejek."

Február 2., a műsorújság 1967/8. számában Pápai Lajos írása bemutatja a "TV forgalomirányítóit", vagyis a diszpécser szolgálatot és annak vezetőjét, Lénárt Istvánt.

Február 8. 21.15 Euripidész Trójai nők című drámájának közvetítse felvételről, a Győri Kisfaludy Színház előadásában a MOM Kultúrházból.

Az Esti Hírlap 1967. február 8-i számában Milyen a tetszési indexe? címmel közöl írást (bársony aláírással), ebben többek között a magyar televíziónézők liberalizmusáról írt:
"A magyar tévénéző jóval liberálisabb az angolnál. Ez úgy derült ki, hogy egy esztendeje a közvéleménykutató osztály nálunk is meghonosította a külföldön évek óta bevált állandó műsorfigyelő szolgálatot, más néven a panelt. A panel rendszer leginkább az iskolai osztálykönyvhöz hasonlítható: szellemi, fizikai és mezőgazdasági fizikai foglalkozású nézők minden hónap egy hetének kijelölt műsorait osztályozzák a »nagyon tetszett« 5-ös érdemjegyétől a »nagyon nem tetszett« értéket jelölő 1-esig. Az osztályzatok arányából elektronikus gépek számítják ki mindhárom kategóriában a műsorok tetszési indexét, amely mutatja, hogy a legkedvezőbb fogadtatáshoz képest - ez 100 pont lenne - mennyire tetszett a nézőknek a műsor. A rangsor jelzi az igények, az érdeklődés, a közvélemény tendenciáját. Így derült fény a magyar nézők liberalizmusára: eddig még egyetlen műsort sem értékeltek 60 pont alá, míg a BBC paneljében előfordult már 30-as tetszési index is. Vagy nálunk ennyivel jobb lenne az »osztályozandó tananyag« ?..."

Február 16. 19.30 Gong címmel új műsor indul, mely a színházi élet legérdekesebb eseményeit mutatja be. Az első szám tartalomjegyzéke:
Shaw Szent Johannája a Madách Színházban, a címszereplő Psota Irén, ONeill Méltóbb palota című színművének magyarországi ősbemutatójáról beszél Nógrády József, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója,
"Ha elmondod letagadom" - beszélgetés Gáspár Margittal, az új társadalmi szatíra szerzőjével, darabjának debreceni és veszprémi előadásáról. Szerkesztő Regéczy Lilla, riporter Vértessy Sándor, rendező Radó Gyula.

A Tolna megyei Népújságban Méry Éva írta 1967. február 18-án: "...Új sorozattal jelentkezett a Magyar Televízió, a Gonggal, amely havonta egy alkalommal beszámol kulturális életünknek, a színházi világnak néhány friss, érdekes, számottevő eseményéről: néhányról csupán, mivel a rövid műsoridő miatt a Gong teljességre nem törekedhet. A bemutatkozás kicsit vegyes érzelmeket váltott ki a nézőből. Nagyon szerencsétlenül és sután alakult a műsor befejezése. Egy félbemaradt interjú, egy félig ismertetett színmű és a zavart befejezés: »Kifutunk a műsoridőből«. ...Az első Gong témája azonban sokat ígért. A műsort vezető Vértessy Sándor beszélgetése Psota Irénnel, Kertész Magdával és Nógrádi Norberttel - a fent említett zavaró momentumok ellenére is - érdekes és sikerült volt. A további adásokban talán egy kicsit hosszabb műsoridőben - legalább félórás! - pergőbb ütemű, egy-egy eseményről rövidebb riportban történő tájékoztatást, érdeklődésfelkeltést várna a néző."

20.20 új sorozat, A TV Irodalmi Klubja, szerkesztő Katkó István, játékvezető Ungvári Tamás, rendező Nemere László.

Az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont "Előadások a Televízióról" című 1970-es könyvében jelet meg Katkó István előadásának szöveges változata, A televíziós irodalmi szerkesztő munkája címmel. Ebben így ír az Irodalmi Klubról:
"Megszületett az Irodalmi Klub, a stúdiójában jelenlévő közönség foglalkozott a magyar és a világirodalom egy-egy fejezetével, vagy műfajok szerint »vizsgázott« a klasszikus művekből. A tévé nézőinek is tettek fel kérdéseket a játékvezetők. A műsor ismét bizonyította, hogy egy-egy adás után sok ezer helyes megfejtés érkezett. De a játékon kívül ez a műsorforma nagyon érdekes szerkesztői tapasztalatokat hozott. Ezekben az években (1960-1968) alakul ki az irodalmi illusztrációknak az a formája, amely máig él. Kis kamaraszínpadon elevenednek meg a világirodalom nagy regényeinek figurái, betétként következnek egymás után a művek kulcsjelenetei..."

A Szabolcs megyei MSZMP Bizottsága jelentéséből, 1966 március 26. (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/ Vélemények a Televízió munkájáról 288f 22/1966/11 ö.e, agit/73/2):
"A TV információs munkája az utóbbi hónapokban sokat javult. ...Jók az irodalmi vetélkedők. Ezek népszerűségét több részlet megelevenítésével lehetne fokozni, jobban is szolgálnák az irodalmi ismeretek terjesztését. Nagyon népszerűek és jelentőségük talán nagyobb volna - a színházi közvetítéseknek. Ez a falvakhoz is közel hozza a főváros produkcióit."

Az MSZMP Baranya Megyei PB jelentése az MTV munkájáról (Magyar Országos Levéltár, 288f 22/1966/11 öe agit/73/37 1966. március 29.):
"Hibaként lehet megemlíteni az irodalmi ismeretterjesztés visszaesését. Az Irodalmi képeskönyv színvonalas adásaihoz képest a most folyó irodalmi klub vérszegény, ötlettelen kísérletnek látszik."

Február 23., bemutatják a Lev Tolsztoj regényéből készült Háború és béke című szovjet film első részét. Rendezője Szergej Bondarcsuk, az eseményről a TV Híradó is beszámol.

Február 25-31., Kádár János látogatása a Szovjetunióban. A TV Híradó beszámol a látogatásról.

Február 27., az MSZMP Agitációs Propaganda Osztálya tárgyalja a Rádió és Televízió technikai problémáit. Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter készít jelentést számunkra (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 8.f.22/1967/10öe. Ag/326). Részlet a közlekedési és postaügyi miniszter 0085/21967. számú leveléből:
"Darvasi István Elvtársnak, az MSZMP APO osztályvezető helyettesének,
1967. 02. 27. Írta Dr. Csanádi György.
Az MSZMP PB 1965. szeptember 28-i, a rádió és a televízió egyes műszaki és gazdasági problémáiról hozott határozata végrehajtásának jelenlegi állásáról az alábbiakat jelentem:
"A Magyarország-Jugoszlávia közötti, csak televíziós műsorközvetítésre szolgáló végleges mikrohullámú lánc magyarországi szakasza elkészült. A lánc kiépítése érdekében a magyar posta berendezéseket juttatott a Jugoszláv Rádió és Televízió részére. ... A munka befejezését eddig az hátráltatta, hogy a jugoszláv fél a szereléshez szükséges szakembereket több esetben nem biztosította.
...A Magyarország-Ausztria közötti kétirányú televízióműsor közvetítésére, sokcsatornás távbeszélő átvitelre szolgáló közös, tartalékcsatornával ellátott szélessávú mikrohullámú összekötetés beruházási programja elkészült. Az összekötetés az osztrák hálózathoz csak nyugati importberendezések felhasználásával csatlakoztatható, ezért Győr és Sopron állomásokra mintegy 0,5 millió dollár értékű import berendezés szükséges. A berendezésekhez szükséges deviza biztosítása ügyében a Gazdasági Bizottság részére előterjesztés készül.
A nemzetközi megállapodások szerint az összeköttetéseknek 1968 végére kellene elkészülni..."

Március

Megnyílik a tévé átépített II. stúdiója.

Bokodi Béla, a TV Híradó riportere a szemlőhegyi barlangban tölt 30 napot több barlangkutatóval, egy egészségügyi kísérlet részvevőjeként. Végig forgat, és tudósításokat küld a tévének és a rádiónak, később erről egy riport-dokumentum filmet készít.

Március 4. 20.20 Mihályfi Imre rendezésében indul Örsi Ferenc és Mészöly Tibor Oly korban éltünk című négyrészes tévésorozata, a II. Világháború fordulópontjait idézve. Ez az addigi legtöbb szereplős tévéfilm. A statisztákon és a "civileken" kívül mintegy 300 színészt foglalkoztatott. A négyszer egy órás filmsorozat írói, Örsi Ferenc és Mészöly Tibor tizenöt hónapig gyűjtötték a dokumentum anyagokat a forgatókönyvíráshoz (a II. rész 5-én 20.20-kor volt).

18.10 ugyanezen a napon új tudományos sorozat is indult, A logika és az automaták címmel. A hét adásból álló sorozat a "gondolkodó gépek", az elektronikus automaták működési alapelveit mutatta be. Szerkesztő Sylveszter András, rendező Kornis Gábor.

Március 6., meghalt Kodály Zoltán. A TV Híradó beszámol a halálesetről és a temetésről.

Március 8-9., Gomulka vezetésével lengyel küldöttség tárgyal Budapesten, a TV Híradó több riportban is tudósít róla.

Március 12. 10.00 Üdvözlet barátainktól - A Vörös október nyomában címmel az Intervízió műsorának átvétele.

Az RTB (Belgium francia nyelvű rádió- és televízióállomása) elméleti kollokviumot hívott össze Történelem és televízió címmel. A kollokvium résztvevői előtt levetítették többek között a Magyar Televízió Századunk című sorozatának hat epizódját. A vitára meghívták Bokor Pétert, a sorozat író-rendezőjét is, aki a műsorújság 1967/12. számában nyilatkozott a tapasztalatairól:
"A történelem, mindenekelőtt a legújabb kori történelem, a világ minden televíziójának műsorában egyre jelentősebb szerepet játszik. A közönséget - úgy látszik - érdekli és foglalkoztatja az a múlt, amelynek maga is (vagy apja, nagyapja) részese volt. Hiába: a ma és a holnap nagy kérdéseinek tisztázásához szervesen hozzátartozik a tegnap megértése. A brüsszeli vita középpontjában mindenekelőtt történelmi, dokumentációs műsorok módszereinek kérdései álltak. A történelmi és dokumentációs műsorok egy része a filmművészet által kitaposott úton jár: régi, eredeti felvételek sorakoznak egymás mellett, magyarázó szöveg kíséri a filmfelvételeket. ...A televízió azonban lassacskán kialakítja azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyek jobban megfelelnek a képernyőnek - és a tévénéző újfajta (a mozinézővel nem azonos) igényeinek....Különféle ellentétes álláspontok mellett is lehetséges volt őszintén, barátian, udvariaskodás-mentesen beszélgetni, szakmai kérdésekben egymásnak használható tájékoztatást adni. Számos olyan megoldást láttam, amelyet mi eddig nem kíséreltünk meg. Igyekezni fogunk sorozatunk most készülő filmjeiben értékesíteni ezeket a tapasztalatokat."

Március első két napján a Sportcsarnokban forgatta Horváth Tibor rendező Jack London Egy szelet sült című írásából készülő filmváltozatot, Papp Lászlóval a főszerepben. Kajdi Jánost szerette volna a filmben Papp Laci partneréül, A Magyar Ökölvívó Szövetség megtiltotta, hogy Kajdi szerepeljen a filmben - írta a műsorújság 1967/11. száma március 13-án.

Az 1967/13. számban hirdetik meg az újabb Riporter kerestetik műsort.

Március 14., az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya megvitatta a szocialista országok propagandájának hatásfokát a sajtóban, a rádióban és a televízióban, ebből az állásfoglalásból részletek ( Mol - MSZMP APO 288.f.22/1967/10öe.Ag/326):
"Tájékoztató az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága állásfoglalásáról:
Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya 1967. március 14-i ülésén megvizsgálta a szocialista országok propagandájának a helyzetét a sajtóban, a rádióban és a televízióban. ...Megállapította, hogy 1960 óta, amióta utoljára tárgyalt a szocialista országok sajtópropagandájáról, ez a munka minden tekintetben számottevően javult.
...A hazai sajtóban, rádióban és televízióban mind több a jó írás és műsor a szocialista országok politikai, társadalmi, tudományos, kulturális és gazdasági életéről.
...Például jobb tájékoztatást kap a lakosság a Varsói Szerződéssel kapcsolatos eseményekről, mennyiségileg növekedett és valamelyest tartalmilag javult a KGST tevékenységének a bemutatása.
...Az Agitációs és Propaganda Bizottság úgy értékeli, hogy bár az elmúlt években lényeges fejlődés következett be a szocialista országok propagálásában, ennek ellenére a sajtó, rádió és a televízió ma még közelről sem tükrözi azt a sokrétű pezsgést, probléma gazdagságot, amelyet a testvéri országok gazdasági, társadalmi és kulturális élete napjainkban mutat. A szocialista országokról szóló írások gyakran szegényesek, szűk körben mozognak, színtelenek, elmaradnak a nyugati tudósítások érdekességétől és színvonalától."

A feladatokról, többek között:
"Az Agitációs és Propaganda Bizottság változatlanul érvényben lévőnek tekinti az 1960-as állásfoglalás alapelveit, a szocialista országok propagandájára.
...Biztosítani kel, hogy a szocialista országok politikai, gazdasági és katonai együttműködése egyaránt szolgálja a közös és a nemzeti érdekeket.
...A szerkesztőségek vezetői szüntessék meg az ötletszerűséget, az Agitációs és Propaganda Bizottság 1960 évi állásfoglalásának megfelelően minden szerkesztőségnek legyen terve a szocialista országok propagandájára."

Március 16., az MTV elnöksége megtárgyalja a VIT-el kapcsolatos feladatokat (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8-a MRT ált. Vez. ülések iratok 65 doboz). Kovács Béla szerkesztőségvezető 1968. márc.16-i előterjesztése:
"Javaslat az 1968 évi szófiai IX. VIT találkozó műsoraira:
1 A Ki mit tud? hagyományaihoz híven az idei Ki mit tud?-ot is a VIT jegyében rendezzük meg. Április 25-én az első közvetítéskor olvashatják majd először a nézők, hogy Irány Szófia!
2 A Halló fiúk, halló lányok!-ban az előkészítés során rendszeresen beszámolunk az eseményekről
3 Ekkor készül a VIT hajó, amely ha nem is lesz túlságosan nagy, de bizonyára sok érdekes, kedves epizódot lehet majd a filmkamerákkal megörökíteni az építése során.
4 Az Úttörő híradó A mi őrsünk című műsoraiban rendszeresen hírt adunk az úttörők VIT kezdeményezéseiről, népszerűsítjük a VIT dalait, a VIT helyszínét, Bulgáriát.
5 Május 11-re javasolja a szovjet tévé azt a körkapcsolásos ifjúsági műsort, mely a szófiai VIT-et vezetné be. ...Ezt a műsort a szocialista országok kommunista ifjúsági szövetségei kezdeményezték.
6 A TV Híradó rendszeresen szerepelteti a VIT témáját hazai és külföldi filmhíreiben.
7 A Népgazdasági Osztály kisfilmet állít össze a Mit tudunk Bulgáriáról? című vetélkedőre készített filmekből.

Az Intervízió 23. tanácsülésén a bolgár tévé képviselője ismertette a július 28-tól augusztus 6-ig terjedő VIT időszak műsorterveit. Az elképzelések szerint minden nap 9-től 11 óráig sportversenyeket, 20.00-tól 21.30-ig pedig nemzetközi zenei versenyeket közvetítenek. Ezen kívül naponta lesz húsz perces filmösszeállítás a nap legfontosabb eseményeiről.
A külföldi forgatócsoportoknak segítséget nyújtnak, a felvett anyagokat repülőgépen továbbítják.
A tanácsülés vitájában több ország képviselője hangsúlyozta, hogy júliusig nem számíthatunk a technikai eszközök lényeges javulására, ezért az élő közvetítések problematikusak. A bolgár televízió technikai eszközei is korlátozottak.
Probléma számunkra a 20.00 órára tervezett élő közvetítések ütközése a TV Híradóval."

Március 16. 18.50 Miért éppen Tatabánya? - Bán János és Trom András dokumentumfilmje. Minden fogadónapon 50-60 asszony várakozik itt munkára a tatabányai tanács folyosóján. Bár az elmúlt években kétezer nő kapott biztos megélhetést, még mindig elég sokan szeretnének elhelyezkedni. Miért éppen Tatabányán akar ilyen sok asszony állást, és miért éppen itt létesítettek pesti gyárak leányvállalatot - erről szól a dokumentum film.

Március 18., a Magyar Ifjúságban Halasi Árpád közöl cikket Iskolatelevízió címmel, ebből részlet:
"Harminc perc a módszerről. Március első napjaiban kezdődött Párizsban az oktató rádiók és televíziók világkonferenciája, amelyen hazánk is részt vesz. Az Intervízió összefoglaló beszámolóját Sándor György főszerkesztő tartotta. Erre az alakalomra harminc perces dokumentumfilm is készült a magyar Iskolatelevízió munkájáról, módszereiről. A film nagy sikert aratott a nemzetközi közönség előtt."

Március 19., országgyűlési és tanácstagválasztások. A jogosultak 98,8 százaléka szavazott, közülük 99,7 százalék a Hazafias Népfront jelöltjeire. Az új parlament április 14-én ül össze. A gazdasági reform előkészítésének jegyében az Elnöki Tanács elnökévé Losonczi Pált, az Országgyűlés elnökévé Kállai Gyulát, miniszterelnökké Fock Jenőt választják. A TV Híradó beszámol az eseményről. Láthatják a nézők Kádár János és felesége szavazását is, majd 29-én, amint Kádár átveszi képviselői megbízólevelét.

Már a február 20-i héten felhívta a Rádió és Televízió Újság a nézők figyelmét a közelgő választásokra:
"Választ az ország! A választások előkészítésének nagy munkájából természetesen a televízió sem marad ki. Kamerái ellátogatnak mindenhová, ahol országos jelentőségű esemény történik, de nem feledkeznek meg a helyi jelentőségű érdekességekről, egyes területek gondjainak, eredményeinek feltérképezéséről sem. A Bakonytól a Balatonig című dokumentumfilm például Veszprém megye tájain kalauzol végig bennünket, s érdeklődésre tarthat számot a püspökladányi járási tanács számadása is. Körkapcsolásos műsor is szerepel a tervek között: márciusban a tévétechnika segítségével egymás után jelentkezik a választások előtt álló Győr, Pécs és Szolnok. ...A március 19-ét megelőző két héten csaknem naponta jelentkezik a tévé választási külön műsora."

Március 21. 21.35 Képről-képre... címmel új képzőművészeti műsor indul, mely negyedévenként jelentkezik, tájékoztatva a nemzetközi és hazai képzőművészeti élet fontosabb eseményeiről.

Március 23. 18.00 szintén új műsorsorozat indul Monitor címmel, Korolovszki Lajos szerkesztésében. Az első adás A csendes amerikai címmel, A CIA történetből alcímmel jelentkezett, rendezője Kígyós Sándor volt.

18.25 ugyanezen a napon Ítélet a kémperben címmel sugároz műsort a televízió. A kém-per vádlottjai - egy fiatal ügyvéd, apja, a neves orvos és egy nyugdíjas tanító - a CIA amerikai kémszervezet magyarországi ügynökei vallanak a filmben. Szerkesztő Pápai Lajos, operatőr Király Ottó, rendező Vámos Judit.

Április

Április 3. 18.30 A Tenkes kapitánya és a Princ kalandjai után újabb tévéfilmsorozat indul Fejér Tamás rendezésében, Fekete István regényéből, a Tüskevár. Főszereplők: Matula - Bánhidi László, Tutajos - Seregi Zoltán, Bütyök - Barabás Tibor.

Fejér Tamás nevéhez két folytatásos tévéfilm sorozat rendezése fűződött korábban. E két film hőseinek népszerűsége kiemelkedő volt. A Tenkes kapitánya és a Princ kalandjai közüggyé váltak, százezrek szidták vagy dicsérték, de szinte mindenki nézte őket. Az új sorozat a Fekete István regényéből készült Tüskevár. Erről így beszélt a Rádió és Televízió Újság 1967/14. számában:
"Régi tervem vált valóra e regény megfilmesítésével. A kamaszfiúk világa nagyon közel áll hozzám, nekem is hasonló korú fiam van. Egyik osztálytársa, Barabás Tibor is főszerepet kapott a filmben, kitűnő gyermekszínészt fedeztem fel benne. Az eredeti helyszínen, a Kis-Balatonnál forgattuk a filmet, s a két gyerekszereplő számára legalább olyan élményt jelentett ez a csodálatos vízivilág, mint a regénybeli hősöknek."

Magyarország "felszabadulásának" 22. évfordulója alkalmából a Munka érdemrend ezüst fokozatát kapta Erdős András, a televízió ifjúsági osztályának helyettes vezetője, bronz fokozatát pedig Varga József tévébemondó, kommentátor.

20.20 ugyanezen a napon Fele-fele címmel közös szórakoztató műsor a moszkvai televízióval. A műsort vezette Takács Mária és Igor Kirillov, szerkesztette Bánki László és Maja Szojmonova, rendező Alaxander Gladisev, vezető rendező Deák István.

A Népszabadság 1967. április 6-i (?) számában Hegedűs Tibor írta:
"...A Fele-fele a moszkvai és budapesti televízió együttes munkájának bíztató eredménye, ami nemcsak azért örvendetes, mert a közönségnek kellemes és zavartalan szórakozást biztosít, de azért is, mert jelzi az effajta koprodukciós műsorok járható útját. Nem könnyű dolog két ország tévénézőinek érthetően eltérő igényét, ízlését összeegyeztetni ebben a műfajban. A megoldás egyik módja kétségtelenül az, hogy olyan művészek fellépése adja a műsor gerincét, akik nálunk is és a Szovjetunióban is ismertek, népszerűek. Ilyenek például Arkagyij Rajkin, Oleg Popov, Rátonyi Róbert, Koós János (a moszkvai táncdalfesztivál egyik győztese). ...Deák István rendezése, Sík Igor operatőri munkája különösen elismerésre méltó a moszkvai metró mozgólépcsőjén felvett Koncz Zsuzsa számnál. ...A Fele-fele - ahogy Bánki László szerkesztő vallja - a könnyű műfaj művészeinek találkozása és barátkozása..."

Nemzetközi felmérést tesz közzé a műsorújság 1967/15. száma:
Általánosan tévénézéssel töltött percek aránya:
Belgium 96, Bulgária 12, Csehszlovákia 78, Egyesült Államok 126, Franciaország 90, Német Szövetségi Köztársaság 72, Magyarország 42, Lengyelország 78, Szovjetunió 42, Jugoszlávia 48.

A világ legnagyobb luxus-szállodái saját tévéműsorral szórakoztatták vendégeiket, filmeket, érdekességeket mutattak be, híreket mondtak, s természetesen saját szállodájukat reklámozták.

Április 5., a TV Híradó beszámol arról, hogy Tömpe István, az MRT elnöke fogadta a Szovjet Rádió és TV elnökét, Meszjasevet.

Április 8. 22.00 az Eurovízió táncdalfesztivál 67 közvetítése Bécsből. A győztes Sandie Show.

Április 9. 20.25 Thomas Mann két műve a Thália Színház előadásában, mindkét darabot Kazimir Károly rendezte.
Fiorenza - szereplők: Lorenzo de Medici - Somogyvári Rudolf, Girolamo Savonarola - Latinovits Zoltán, Fiore - Sütő Irén, Piero - Buss Gyula, Angelo Poliziano - Tándor Lajos, Giovanni Pico - Kautzky József, Pierieoni - Fellegi István, Aldobradino - Harsányi Gábor fh., Ognibene - Kozák András, Grifone - Mede Tibor, Leone - Józsa László h., Simonetto - Kollár Béla, Cambi - Kalocsai Ferenc.
Marió és a varázsló - szereplők: Szerző - Somogyvári Rudolf, Cipolla lovag - Latinovits Zoltán, Mario - Kozák András, Angioleriné - Komlós Juci, Angioleri - Kollár Béla, Pamutinges fiatalember - Joó László fh., Büszke római - Tándor Lajos, Ezredes - Buss Gyula, Elegáns úr - Kautzky József, Idős hölgy - Jurik Ica, A szerző felesége - Gáti Vilma.

Április 11.-14. között Budapesten tanácskoztak az OIRT belül tömörült rádiók és televíziók tudomány és technika rovatainak küldöttei.

Április 11. 19.05 élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból, Alejandro Casona: A portugál királynő. Szereplők: Ines de Castro - Meszléry Judit, Don Pedro - Holl István, Juan - Földessy Margit, Alonso király - Barcsi Ferenc, Costanza infánsnő - Vajda Márta, Elvira - Cseh Mária, Leonora - Várhegyi Márta, Királyi marsall - Várady Szabolcs, Coello - Petőházy Miklós, Pacheco - Fülöp Mihály, Alvaro Gonzales - Berczeli Tibor, Francoso - Szilver József, Amaranta - Bázsa Éva. Rendezte Nógrádi Norbert.

Április 14., új magyar kormány alakul. Élére a gazdasági reform végrehajtásával megbízott Fock Jenő kerül.

A televízió vezetése külső szakértőkkel értékeltette a TV Híradó és a TV jelenti műsorát, tartalmi és pszichológiai szempontokból.
Az 1969. április 28-i anyagot "Észrevételek a TV Híradóról (és a TV jelenti-ről) az 1968. március11.-23-i adások tanulmányozás alapján" címmel Hajduska István írta. A másik anyagot "Pszichológiai észrevételek a TV Jelenti és a TV Híradó műsoráról, 1968. március 11.-23. között" Halász László tudományos kutató írta. (Magyar Országos Levéltár, XXVI-8-A 65 doboz.)

Április 19., meghalt Konrad Adenauer volt német szövetségi kancellár. A TV Híradó már 15-én beszámolt a politikus rossz állapotáról. Beszámolt még a TSZ tagok kitüntetéséről a Parlamentből, a kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kádár János jelenlétében adta át.

A Rádió és Televízió Újság 1967/16. számában Korolovszky Lajos, a TV Külpolitikai rovatának vezetője ismertette a rovat műsorait:
"Műsoraink közül A világ térképe előtt talán a legnépszerűbb, ez a hét legfrissebb eseményeit ismerteti, és ami még lényegesebb: az előzményeket, a gazdasági és társadalmi okokat mutatja be. Most létrehozott saját archívumunk segítségével ezt a célkitűzést könnyebben tudjuk majd tejesíteni. Az ugyancsak népszerű Parabola fordított módszerrel dolgozik: A felszínen látható jelenségeket veszi célba, de úgy, hogy a jelenségekben megmutatja a lényeget is. A jövőben még ironikusabb, szellemesebb megoldásokra törekszünk. A Monitor tudományos alapossággal, a dokumentumfilmek eszközeivel dolgoz fel egy-egy lényeges világpolitikai jelenséget, problémát. ...A Tájak, városok, emberek Montreal, Szaúd-Arábia, Ceylon és Athén bemutatására készül. ....Azt hiszem, legérdekesebbnek az e hét szombatján képernyőre kerülő Kik azok a magyarabok? című adás ígérkezik. A Herzum Péter rendezésében készülő félórás műsor a Szudánban és Egyiptomban élő magyar származású törzseket mutatja be. A legenda szerint három hullámban kerültek Afrikába, az első Hunyadi seregében szolgált és fogágba esve került ide. Ma már csak neveik, szokásaik jelzik magyar származásukat. A második a török hódoltság korában, a harmadik a kuruc felkelés leverése után került Afrikába..."

Április 23. 19.00 Kik azok a magyarabok? címmel dokumentumműsor az Afrikában élő magyar származású törzsekről. Rendezte Herzum Péter.

Április 25. 19.05 élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból, Handel Julius Ceasar, opera.

Április 26., a TV Híradó beszámol Fock Jenő első hivatalos miniszterelnöki találkozójáról, Pacsics iraki politikussal.

Április 28. 19.40 Nemzetközi TV Klub, az Intervízió műsora Moszkvából. Az élő műsor a Moszkvai Dolgozók Központi Házában megrendezett klubestről készült. Az esten jelen volt Jevtusenko, aki új versét is felolvasta, és Valentyina Tyereskova űrhajósnő is.

Április 29. 21.50 Made in Hungary - a Magyar Rádió tánczenei bemutató-hangversenyének közvetítése.

A Műsorújság írta:
"...Szombaton este mintegy másfél tucat új magyar táncdalt indít útjára a minőséget jelentő Made in Hungary pecséttel ellátva a Magyar Rádió és Televízió. Valamennyi dal most hangzik el először és - másodszor."

Április 30., Moszkvában befejezik annak az 537 méter magas tévétoronynak az építését, amely ez idő szerint a világ legmagasabb építménye.

Május

Május 1., a Magyar Televízió fennállásának 10. évfordulóján a 30 KW-os adón kívül már hét reléállomás és több kisebb átjátszó továbbította az ünnepség adását. A tévé négy kamerája és hat riportere készítette immár egymillió-egyszázezer hazai és több millió Intervíziós országbeli képernyőre a budapesti ünnep eseményeit. Öt híradós operatőr a fővárosban, hét vidéken dolgozott, ezenkívül nyolc-tíz vidéki tudósító forgatott a TV Híradó adása számára. A felvonulás közvetítésekor, majd pár nappal később a népstadionbeli magyar-szovjet válogatott labdarúgó mérkőzésen próbálták ki - az akkor még 17 kilogrammos - kézi kamerát.

A Műsorújság 1967/18. számában Kulcsár Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese írta:
"1957. május 1-jén, az emlékezetesen szép ünnepi felvonulásról adott helyszíni közvetítéssel kezdte a Magyar Televízió rendszeres műsorsugárzását. A Forradalmi Munkás Paraszt kormány, felismerve a televízióban rejlő nagy tudatformáló lehetőséget, jelentős anyagi áldozatok árán teremtette meg a televíziózás műszaki, technikai feltételeit. A magyar televíziózás ma már a legmodernebb stúdiótechnikai berendezésekkel, az adóhálózat széles rendszerével rendelkezik, és lehetővé teszi, hogy az ország területének túlnyomó részét műsorral besugározzuk. Az ellenforradalmi felkelés leverése után, a konszolidáció viszonyai közepette kezdődött el intézményünk alapozása és fejlődése."

18.00 Tízéves a tévénéző... - a tíz év érdekességeiből készült összeállítás, szerkesztő Litványi Károly, az összekötő szöveget Sinkovits Imre mondta.

Május 6., a TV Híradó beszámol a Madách Színház bemutatójáró. A Kaviár és lencse főszerepeit Pécsi Sándor, Tolnay Klári, Kiss Manyi játszotta.

19.35 ugyanezen a napon élő közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból, Osztrovszkij: Karrier. Szereplők: Glumov - Bujtor István, Glumova - Erdélyi Ila, Mamajev - Gárdonyi László, Kleopatra Lvovna - Máthé Erzsi, Turuszina - Vajai Erzsi, Masenyka - Herendi Mária, Krutyinckij - Bálint György,
Gorodulin - Perédy László, Manyefa jósnő - Szende Bessy, Golutvin - Patassy Tibor, Kurcsajev huszár - Ujlaky László, 1. vénasszony - Váradi Anna, 2. vénasszony - Kiss Bazsa, Grigorik inas - Forgács Kálmán. Rendezte Friss Péter.

Május 6. 15.00 és 7. 14.00 órakor Davis Kupa, Magyarország-Svédország teniszmérkőzések közvetítése a Margitszigetről, a riporter Vitray Tamás volt.

Május 9-től Győr- Sopron megyei hetet tartanak a televízióban.

Május 11. 20.25 Csehov Cseresznyéskert című komédiájának közvetítése felvételről a Szolnoki Szigligeti Színházból.

Május 17., a TV Híradó tudósít Illyés Gyula Az éden elvesztése című darabjának előadásáról, amit a Somogyjádi Irodalmi Színpad tagjai adtak elő az Egyetemi Színpadon.

20.20 ugyanezen a napon Riporter kerestetik, a játékvezető Megyeri Károly. Kétszáznegyvenhét budapesti és száznyolcvan vidéki jelentkező közül a tíz legjobb részvételével megindul a riporter kerestetik új sorozata.

Május 18-19., Walter Ulbricht és Willi Stoph vezetésével NDK küldöttség tárgyal Budapesten. Aláírják a két ország kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződését, a TV Híradó tudósít az eseményről.

Május 20. 15.10 a Magyar Televízió műsorára tűzte Szergej Mihajlovics Eizenstein Rettegett Iván című filmjének első részét, a második részt június 4-én vetítették.

Május 22.-31. között Franciaországba és Belgiumba utazott a Magyar Rádió és Televízió négytagú delegációja, a küldöttséget Tömpe István elnök vezette. A magyar-francia tévéegyezmény aláírásáról a TV Híradó május 30-i adásában közöl képes beszámolót.

Május 23. 19.05 élő operaközvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Csajkovszkij: A pikk Dáma.

Május 24., a Nicolae Ceausescu vezette román pártküldöttség háromnapos látogatásra Magyarországra érkezik, a látogatásról a TV Híradó beszámol.

Május 26. - június 5., az Ünnepi Könyvhéten 64 könyv jelenik meg, ebből 52 magyar szerző munkája. Az eseményről a TV Híradó is tudósít.

A Budapesti Nemzetközi Vásár legnagyobb szenzációja a COLORION tévékészülék, amely az Orion gyár kétéves kutató-fejlesztő munkájának eredménye volt. A színes készülékek ekkor még technikailag bonyolultak, méretük nagyobb, mint fekete-fehér társaiké, kevésbé elegánsak.

A Magyar Filmművészek Szövetsége ekkor már negyedszer rendezte meg Miskolcon a filmgyárakban és a televízióban készült rövidfilmek fesztiválját.
A Miskolci TV Fesztivál újdonsága volt, hogy a helyi tévéadón mindegyik fesztiválfilmet sugározták - olyan időpontban, amikor a központi adón adásszünet volt - így a zsűrin kívül a lakosság is láthatta a fesztivál filmjeit. Díjazottak:
Ismeretterjesztő kategória: Szarvasi kísérlet, rendező Rockenbauer Pál, operatőr Horváth József.
Dokumentum kategória: Ki ölte meg Kennedyt? Író Márványi György, rendező Müller László.
TV Híradó kategória: Kábelellenőrzés a Duna felett, szerkesztő Tamás György, operatőr Zih Béla.
Animációs kategória: a Mazsola-sorozat Bodzapuska című filmje, rendező Nagy György.
Riportfilm kategória: a kategóriadíjat nem adták ki, de dicséretben részesült az Ingázók című film (B. Megyeri Gabriella) és a Hasznosi Mária című film (rendező Pásztory János).

A Ki ölte meg Kennedyt? dokumentumfilm nem csak a szakmai elismerést érdemelte ki, a nézői panel felmérések a közönség tetszési indexben visszaigazolták. Ezt írta az Esti Hírlap 1967. február 8-i számában (bársony):
"Érdekes egy dokumentumfilm pályafutása is. A ki ölte meg Kennedyt? című összeállítás húsz műsor közül 91, 86, illetve 82 ponttal a szellemieknél az első, a fizikaiaknál a negyedik, a mezőgazdaságiaknál az ötödik helyre került, s ezzel elnyerte 1966 legjobb politikai összeállítása címet."

Június

Az ORION Gyár kétéves kutató-fejlesztő munka eredményeként bemutatja az első színes hazai tévékészüléket, a COLORION-t.

A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál lehet kölcsönözni Delta, Star, és Favorit tévékészülékeket, legalább egy éves időszakra.

Június 3., a Tv Híradó tudósít arról, hogy a moszkvai Nagyszínház vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, ahol Pogorin A Kreml toronyórája című darabját mutatták be. Az előadáson megjelent Szirmai István, Aczél György és Ilku Pál is.

Június 5., megkezdődik Izrael és az arab országok közötti "hatnapos háború", melynek során Izrael elfoglalja a Sínai-félszigetet, Nyugat-Jordániát és a Golan fennsíkot. A TV Híradó hírekben tudósít, majd mozgóképpel a helyszínről június 8-án számol be először az eseményről.

Június 6. 20.20 indult A százegyedik szenátor, tévéfilm-sorozat, rendezte Keleti Márton, főszereplő Básti Lajos volt.

Ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet cikke Döntött a bíráló bizottság az Aranyhegy és környéke rendezéséről címmel:
"Érdekes tervek a tévé és a rádió később megvalósítandó központjának megoldására. Az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású budapesti tervpályázata dőlt el, a bíráló bizottság határozata szerint - kielégítő eredménnyel. Az Aranyhegy és környéke rendezésére hirdetett tervpályázatról van szó, melyhez kapcsolódik a Televízió új székházának és üzemi épületeinek elhelyezése, a környéken háromezer-hétezer lakásos lakótelep létesítése és nagyméretű sportközpont kialakítása. A tervezők feladata volt a Rádió későbbi idetelepítéséről való gondolkodás, erre a célra megfelelő terület tartalékolása..."

Az Esti Hírlap is foglalkozik a témával:
"Valóságos tévé- és rádióvárost építenek. A pályázóknak előírják egy 1200 négyzetméteres alapterületű. 500-600 férőhelyes nyilvános játékstúdió, három közepes nagyságú és négy kisebb stúdió, öt bemondó stúdió, két nagyobb próbaterem és hat kisebb próbaterem tervezését. Csaknem hétezer légköbméterestre tervezik a díszletgyártó üzemeket és raktárakat. A filmgyártó részleg is több stúdiót kap, egyebek között négy szinkronstúdiót, egy zenei stúdiót. Külön pavilonban helyezik el a műszaki fejlesztési laboratóriumot egy kísérleti stúdióval..."

A Rádió és Televízió Újság 1967/24. száma beszámol arról, hogy
"Mintegy ötven ifjú nézővel találkozhatott nemrég a Televízió néhány munkatársa Isaszegen - olyan fiatalokkal, akik már túl vannak az iskolán (jórészt a középiskolán), szakmát tanulnak, katonáskodnak, vagy pénzkereső foglalkozást folytatnak. Alig hangzott el Erdős Andrásnak, a TV Ifjúsági osztálya egyik vezetőjének pármondatos bevezetője, máris kérdések, kritikai észrevételek, javaslatok özöne zúdult a vendégekre..."

Június 14. 19.20 Bécsi Ünnepi Hetek 1967. A TV Híradó különkiadásában filmbeszámoló a Magyar Állami Operaház bécsi vendégjátékáról. Szerkesztő Zádor László, operatőr Schóber Róbert volt.

20.20 a Riporter kerestetik döntője. "Nagy televíziós pillanatra" került sor a Riporter kerestetik döntőjén: villanyégők bekapcsolásával szavazott az ország - ez volt ez első olyan alkalom, hogy az egész ország nézőivel sikerült egy adott pillanatban kapcsolatot létesíteni! A verseny győztese Tóth Károly, második Merényi Csaba, harmadik Csengey Ildikó, negyedik Wisinger István volt.

Június 15.-22. között a TV Híradó több tudósítást közöl a prágai tévéfesztiválról, a zsűriben Thurzó Gábor is ott volt.

Június 17., Aranykulcs Fesztivál 1967, helyszíni közvetítés Pozsonyból.

Június 20. 19.05 élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Rossini: Hamupipőke. Szereplők: Ramiro herceg - Réti József, Dandini - Dene József, Don Magnifico - Várhelyi Endre, Clorinda - László Mrgit, Tisbe - Gábor Artemisz, Hamupipőke - Barlay Zsuzsa, Aldioro - Nádas Tibor. Rendezte Békás András.

A városligeti Műjégpálya épületében kiállítás volt látható a tíz éves Magyar Televízióról. Az ötletesen összeállított, műhelytitkokba bevilágító kiállítást Szinetár Miklós, a televízió főrendezője nyitotta meg, az eseményről a TV Híradó i beszámolt.

Június 25., A mi világunk, körkapcsolás öt földrészen. A magyar adás szerkesztője Rockenbauer Pál, rendezője Kende Márta, a két kommentátor Vitray Tamás és Herskovits Pál.
Közép-európai idő szerint 20.00 órakor egyszerre harminckét ország televíziójának képernyőjén jelent meg a közös szimbólum, miközben a Weiner Sängerknaben kórus ünnepi szignált énekelt. A mi világunk cím tizenöt nyelven hangzott el. Nyitányként pár perccel a műsor előtt született bébik kerültek a kamerák elé Varsóból, Mexico Cityből, Szamarkandból és sok más városból. Egyik pillanatban Los Angeles strandján, a következő percben a szverdlovszki repülőtéren, majd a hajnali Melbourne-ben lehetett a néző. A következő műsorblokk témája, hogy mit tesznek a mezőgazdaságilag fejlett országok a világ nagy részét sújtó élelmiszerhiány enyhítéséért. Ebben a blokkban szerepelt Magyarország is. A háromperces gödöllői kapcsolás arról szólt, hogy az akkor a gépben kikelt kislibából 8-10 hét alatt hogyan fejlődik négy és fél kilós pecsenyeliba.

Június 28. 19.10 Tizenkét szék... - művészeti vetélkedő. Írta és összeállította Dersi Tamás, szaktanácsadók Elbert János, Láng Róbert, Szabó György, játékvezető Vitray Tamás, vezető operatőr Molnár Miklós, rendezte Bánki Iván és Fellegi Tamás. A zsűri tagjai Elbert János, Huszár Tibor, Szabó György, és filmkérdések tudora, Láng Róbert voltak.

A műsorújságban olvasható ajánló szöveg:
"A televízió e heti műsorában szereplő műsorcím nem csak szimbólum, Ilf és Petrov közismert regényének címe itt kézzelfogható formát ölt: 12 szék várja 12 héten át a versenyzőket. De hetenként csak egy versenyző birkózhatik a kérdésekkel, melyek ezúttal az orosz és a szovjet irodalom, képzőművészet, zene- és filmművészet köréből kerültek ki. A verseny lebonyolítása nem csupán az egyversenyzős megoldás miatt újszerű, hanem a díjazás formájában is, amely a külföldön rendkívül népszerű »dupla vagy semmi« játékkal rokon..."

Az adássorozattal meg háromszor foglalkozott a műsorújság. Az 1967/37. száma a "legeket" gyűjtötte össze az utolsó adás után:
"A legmesszebb jutott versenyző Balogh László, aki a negyedik fordulóban esett ki. A legmagasabb összegű hivatalos nyereményt nyerte: Morvay László, aki önként vált ki a játékból a sikerrel megívott második forduló után. A legizgulósabb versenyző Strasser Tibor, aki kis szerencsével sokkal messzebb juthatott volna. A legcsinosabb versenyző Wingert Zsuzsa, az egyetlen hölgyversenyző. A legtöbb levelet kapta Balogh László (többek között 24 gratuláló versikét)."

Az 1967/31. számban bemutatták az első szék "gazdáját", Morvai Lászlót, a Ganz MÁVAG villanyhegesztőjét, aki két fordulón keresztül állta Vitray Tamás kérdéseit . Egyébként tapasztalt versenyző volt, ez már a hetedik vetélkedő volt, amin elindult. Az elsőt 1960-ban nyerte. Győzött már a Földön járó csillagok című tévévetélkedőben is. Most így vallott magáról:
"Gyerekkorom óta rajongom az irodalomért, a magyar vers egyenesen a szenvedélyem. Kilenc éve pedig a járműszerkezeti üzem könyvterjesztője vagyok, akinek ugyebár minden művet ismerni kell. ...Büszke vagyok rá, hogy sikerült olyan módszert kialakítanom, amellyel házhoz, sőt géphez szállítjuk az irodalmat. Az elmúlt hat évben 22 író, költő és 12 előadóművész járt az üzemünkben. Nem a művelődési házban, hanem a műhelyben műszakváltáskor! ...Egyhetes balatoni szabadságom alatt végigolvastam Csehov és Gorkij drámáit..."

Fellegi Tamás az 1967/40. számban Epilógus a Tizenkét székhez című cikkében pedig többek között ezeket írta:
"Ezt a játékot is azzal az összeszokott együttessel kezdtük el - Vitray Tamás, Illés Tiborné - akikkel már évek óta dolgozunk együttesen az ilyen jellegű műsorokban. És ki ne felejtsem terveink első bírálóját, Horváth Ádámot sem, aki ennek a műsornak még címadó keresztapja is. Mikor először mondtam el elképzeléseimet a játék formájáról, meglehetősen nagy ellenérzés is akadt, mígnem vitáink során alakult ki a végleges forma és a cím alapján az, hogy a jelentkezőkből 12 versenyzőt hívunk meg a stúdióba. Úgy terveztük, hogy Dersi Tamást arra kérjük: írja meg a 12 tervezett forduló teljes anyagát.

Miután Morvay László sikerrel vette az első akadályt és úgy tűnt, hogy a második fordulón is sikerrel túl vagyunk, ez megnövelte felesőségünket; azonnal látnunk kellett pld, hogy az »egy reprodukció egy regénycím« játék nem az igazi, sőt a filmmontázsból meghatározandó fogalom sem egyértelműen csak ismeretet, de némi látnoki képességet is követel, így hát hasonló fajsúlyú, de mégis más feladványokat kellett kitalálni. De ha egy kialakított sémából kettőt kiveszünk, akkor már a többi is vitássá lesz. Így aztán hétről hétre ültünk a láthatatlan, de azt hiszem, annál inkább hallhatóan kellemes és nagy tudású zsűrivel - Elbert Jánossal, Huszár Tiborral, Szabó Györggyel és a filmkérdések tudorával, Láng Róberttel - hogy kialakítsuk formáljuk, csiszoljuk a következő heti műsort. Ezután nemcsak a játékosok készültek hétről hétre, de mi is valamennyien bújtuk, tanulmányoztuk az orosz-szovjet irodalom és művészet, illetve történelem érdekes epizódjait. Valamennyien játékosokká lettünk..."

A Kisalföld írta 1967. október 1-jén (g.b.):
"...A tévé szakemberei szerint a Tizenkét szék lezárta a vetélkedők eddigi korszakát, és mintegy új iskolát nyitott. Hiszen nyilvánvalóvá lett, hogy a különféle vetélkedők nehézkessé váltak, a Tizenkét szék izgalmai után már nem tudnak sok újat, még többet adni..."

A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet lap terjedelmes különtudósításban méltatta a Tizenkét szék című magyar televíziós vetélkedőt - írta a műsorújság 1967/42. száma.

Július

A velencei rövidfilm-fesztiválon a Magyar Televízió egy Móra adaptálással vett részt az ifjúsági és gyermekfilmek kategóriájában.

Új, nagyobb formátumban, offszet nyomásban jelent meg a Rádió és Televízió Újság 19767. július 3-9. száma, új ára 2Ft.

"Vékony" tévékészüléket sikerült készítenie a japán Hayakava Electric Company-nak, Az egyébként normális magasságú és szélességű vevőkészülék mélysége mindössze 12,5 centiméter, tehát könnyen falra akasztható és hordozható.

Az UNESCO 440 diákot kérdezett meg a tévé hatásáról, 70 százalékuk válaszolta azt, hogy szívesebben töltik szabadidejüket a természetben, mint a tévé előtt, 65 százalék pedig, hogy nem hanyagolja el az olvasást a tévéműsor kedvéért.

Július 1. 20.00 Mi, fiatalok... - a politikai sanzon pályázat döntőjének közvetítése a Vígszínházból.
418 dal érkezik az MRT politikai sanzon, azaz "pol-beat" pályázatára. A műsorújság később, az 1967/29. számában egész oldalas cikket szentelt a pol-beat-nek. Részletek Maróthy János írásából:
"Nem csak a KISZ-kongresszus vígszínházi záróhangversenyének résztvevői, hanem a rádió - és a televízió jóvoltából - valószínűleg több millió ember volt tanúja annak az érdekes és eredeti dal-bemutatónak, amely egyben a KISZ, a Magyar Rádió és Televízió és a Művelődésügyi Minisztérium által meghirdetett pályázat végeredményét eldöntötte. A szóban forgó dal-műfajt a legkülönfélébb nevekkel (pol-beat, folk-beat, protest-song, politikai sanzon stb.) próbálják megjelölni. A sokféle név használata nemcsak azt mutatja, hogy egyik sem igazán találó, hanem azt is, hogy új jelenségről van szó. ...A beat zene indulásakor maga is az amatőrök, főként fiatalok hadüzenete volt az üzletszerű szórakoztató zenének. Az üzlet persze a maga szokása szerint már jó ideje rátette a kezét erre is. De a fiatalok nem adták meg magukat. Az a törekvésük, hogy politikailag, művészileg is önállóan keressék az igazságot, ne pedig »készen« vegyék át a kapitalista bulvárlapok vagy a Wurlitzergépek előregyártott termékeit. A nyugati országokban kb. egy évtizede a zenei amatőrség olyan új fellendüléséhez vezetett, amelyben a gitáros-énekes fiatalok maguk szerzik dalaikat, egyben feltárják a népi dalhagyományt, és mindezt részévé teszik a baloldali tömegmozgalmaknak. Maga az angol »folk« ( népi) szó is ilyen új értelmet kapott, Newporttol Torinóig. ...Joggal mondhatjuk tehát, hogy Magyarországon ez a »soknevű műfaj« az amatőr művészeti mozgalom fontos formájává lett. ...Máté Péter vagy Berki Tamás természetes otthonossággal műveli a blues-stílusú differenciált, sokféle kifejezéssel élő énekmódját. A szerzők, előadók zöme elutasítja az érzelmes polgári dalocskák stílusát; Brechtre, Majakovszkijra, József Attilára emlékeztető intellektuális igénnyel, élesre fent költői eszközökkel harcol az emberek öntudatra ébresztéséért. Haraszti Miklós vagy Veress Miklós nem »dalszövegeket« hanem verseket írnak, amelyek szavalva is megállnák a helyüket, de egyben mégis népszerű, tömegterjedésre alkalmas, frappáns tömör dalok. Még a nagyformák irányában is történnek kísérletek. Ihász Károly és Csanádi Pál megrázó dala Indonéziában megölt kommunista társukról valóságos kis oratórium."

A Vas Népe írta 1967. július 6-án (bertalan):
"Politikai dal. Fiatal énekeseink, zenészeink egy csapásra meghódították a közönséget az új műfajjal, a pol-beat, vagy más néven folk-beat elnevezésű politikai dallal. Az első nagyobb szabású televíziós bemutatkozás tehát sikeres volt, s kiindulásnak rendkívül bíztató. ...Témaválasztásuk jelzi, hogy a hazai és külföldi dalanyag egyaránt érdekli őket, Vietnam, Indonézia, a Kennedy-gyilkosság, a fajüldözés éppúgy helyet, illetve hangot kap dalaikban, mint a hazai disszidensek ügye, a karrierizmus, és a protekció..."

Kelet-Magyarország 1967. július 7 (Kf):
"Mi, fiatalok - új kezdeményezés. Hivatalosan a politikai sanzon pályázatának nevezték, de az elnevezés nem pontos: hívhatnánk pol-beatnek, folk-beatnek, protest song, vagy akár tiltakozó dalok fesztiváljának is. De nem az elvezés a lényeg, hanem az, hogy már az utcán fütyülik a Ki ölte meg Kennedyt? című számot..."

1378 dal nevezése fut be az 1967. évi Táncdalfesztiválra. Az első szűrön 300 szám jut tovább, majd 60 került be a nyilvános döntőbe.

Július 2., 10 éves a TV Híradó, ezen időszak alatt 14.986 belföldi riportot sugárzott az adásaiban. A Magyar Nemzet ezen a napon Születésnapi látogatás címmel közöl tudósítást a TV Híradó szerkesztőségéből, bemutatva egy egész nap szerkesztőségi "életét".

17.25 ugyanezen a napon Százéves a Magyar Posta. Jubileumi hangverseny közvetítése az Erkel Színházból, felvételről.

A Posta évfordulós ünnepsége alkalmával nyilvános vita alakult ki Horn Dezső, a Közlekedési- és Postaügyi Miniszter első helyettese és Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke között, a színes tévé sugárzás indulásáról és a műsoridő növekedésről. A vita k hullámai elérnek az MSZMP KB Agit. Prop. Osztályáig (Magyar Országos Levéltár, MSZMP APO 288.f.22/1967.Ag556/2):
"Tájékoztatásul az Agit. Prop. Bizottság tagjainak.
Horn Dezső elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter első helyettese az elmúlt napokban sajtótájékoztatót tartott a Posta fennállásának 100. évfordulója alkalmából. Nyilatkozatában többek között szól a Rádióról, illetve a Televízió fejlesztéséről.
A Népszabadság 1967. június 20-i száma erről a következőket közli:
»Jelentősen javul az országban a rádió- és a televízió műsorszórás. ... Még ebben az 5 éves tervben 60-ról 70 órára emelik a televízió heti műsoridejét (pénteken is lesz adás), ezenkívül heti 40 órás műsoridővel megkezdik a második tévéprogram sugárzását is. Az utóbbi műsor adja majd a színes televíziózás alapját, hiszen olyan frekvencián sugározzák, hogy a jelenleg forgalomban levő vevőkészülékkel a későbbi színes adást fekete-fehér színben venni lehessen. Bizonyára sokakat érdekel a sajtótájékoztatón elhangzott ígéret: a jövő év végén megkezdik a színes televízió kísérleti adásait.«
A sajtótájékoztató előtt az adatokat nem egyeztették velünk, bár Horn elvtárs az MRT-ről beszélt. Csak ezzel magyarázhatók a pontatlanságok. Így:
A hatodik adásnap 1968. január 1-től valóban megindul, azonban a terv szerint az össz-műsoridő a hatodik nappal együtt éri csak el a heti 50-55 órát. Ennek további emelése 70 órára még távlati terveinkben sem szerepel. A Televízió heti 40 órás második programját szintén nem tervezzük.
...A színes kísérleti adások megindításával kapcsolatos tárgyalások tárcaközi bizottsági szinten folynak. A kísérleti adások megindulásának időpontját 1968. IV. évnegyedében tervezzük. Ehhez azonban a tárgyi előfeltételeket (adó, vevőkészülékek, stb.) biztosítani kell, és amikor a feltételek már adottak, akkor helyes nyilvánosságra hozni a kísérletek megindulását.

Bp, 1967. június 27.

Tömpe István"

Az adott napon a Népszava is beszámolt erről a sajtótájékoztatóról (moldován):
"A harmadik ötéves terv időszakában a tévé heti műsoridejét a jelenlegi 60 óráról 70-re emelik fel. Megindítják a második műsort is. 1968 végén megkezdik a kísérleti színes tévé műsorsugárzást. A színes adást fekete-fehéren a jelenlegi készlékeken is lehet majd fogni."

A Magyar Rádió sajtóarchívumában dátum és újságnév megjelölés nélkül fellelhető cikkben írtak arról, hogy Magyarország miért a Secam rendszert választotta:
"Az Elektroimpex, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Posta Párizsban megállapodást kötött a szabadalom tulajdonosával és az Inter-Secam szervezettel, amely szerint Magyarország a színes televíziós programját a francia Secam rendszerrel valósítja meg. Ezzel kapcsolatban Róntó Tibor posta vezérigazgató-helyettes az MTI munkatársának elmondta, hogy Európában két - a Pal és a Secam - színes televíziós rendszer alakult ki. A Szovjetunió után másodiknak választottuk ezt az eljárást, elsősorban azért az előnyért, mert ennél a színes műsorok rögzítésében nincsen szükség a fekete-fehér berendezéseknél szigorúbb előírásokra, s a fekete-fehér televízió céljára készített berendezések nagy része a színes adás vételére is alkalmas vagy azzá tehető. ...A szerződés szerint Magyarország a Secam rendszer összes szabadalmát megkapja, használhatja. Jogunk van ennek alapján például Secam rendszerű adó- és vevőberendezések, készülékek gyártására, műszaki megoldásokra, ilyen rendszerű műsorok sugárzására..."

Július 4. 19.20 élő közvetítés a Békéscsabai Jókai Színházból, Schiller: Stuart Mária. Szereplők: Erzsébet, Anglia királynője - Stefanik Irén, Stuart Mária - Korompay Vali, Leicester grófja - Szoboszlai S., George Talbot - F. Nagy Imre, Burleigh grója - Körösztös István, Paulet lovag - Dánffy Sándor, Mortimer - Pákozdi János, Hanna - Cseresznyés R., Melvil - Cserényi Béla, William Davidson - Horváth László, Aubespine gróf - Mikes Ferenc, Bellievere gróf - Valkay Pál, Kent grófja - Kardos Gábor, OKelley - Gyurcsek Sándor, Margaret Krul - Balla Olga, Drugson Dury - Timár Béla, Testőrtiszt - Háromszéki P., Gertrud - Lestyán Katalin, Rosamunde - Kovács Ilona, Aliz - Gátvölgyi Éva. Rendezte Miszlay István.

Július 08. 20.40 Thália-kabaré, részletek a Thália Színház kabaréműsorából, felvételről. Konferált Kellér Dezső, rendezte Kazimír Károly.

Nívódíjakat, elnöki jutalmat osztottak ki. Elnöki jutalomban részesült Kovács Béla, Karácsondi Miklós és Kökényessy Ferenc, a Televízió Riporter kerestetik című műsorában végzett kiemelkedő munkájáért, ugyanezért Békés József és Megyeri Károly elnöki dicséretben részesült.

Július 13., halálos áldozatokat követelő faji zavargások törnek ki az USA nagyvárosaiban.

Július 15. 18.15 indul Az orvosi gondolkodás története című sorozat. Szerkesztő Szanyi László, rendező Konrád József, előadó dr. Benedek István.

A műsorújság 1967/28. számában Benedek István így írt:
"Az ősemberről tartott előadássorozatom sok tévénézőnek tetszett. Szóban és írásban sok bíztatást kaptam - nekem a legkedvesebb »A fene egye meg azt az ősembert, egyáltalán nem vagyok rá kíváncsi, de mégsem tudok nem odafigyelni.« Most új sorozat indul: Az orvosi gondolkodás története. Hogy a közönséget jobban érdekli ez a téma az ősembernél, nem tudom. Azon fogok igyekezni, hogy legalább annyira érdekelje. És bízom is abba, hogy sikerül. Mert bízom abban, hogy a közönség méltányolja ravaszságomat: hogy a gyógyítás történetének ürügyén kultúrhistóriai áttekintést adok egy-egy korszakról, úgy építve be az érdekes orvosi fölfedezéseket vagy az orvosi gondolkodás egy-egy fejlődési fokát a kor kultúrájának egészébe, hogy a hallgatóság otthon érezze magát a légkörben, és velem együtt átélje a természettudományos és humanista kultúra - vagyis a tudomány és művészet - egységes fejlődését. Nem nagy emberek panteonját akarom bemutatni, hanem nagy korszakok körképeit."

Az Élet és Irodalom 1967/29. számában írta Hámos György, részlet:
"...Benedek István új tévésorozata, melynek még csak bevezető előadása hangzott el, az orvosi gondolkodás történetét ismerteti. S minthogy az orvosi gondolkozás elválaszthatatlan az emberi gondolkodás történetétől: a filozófiának és a kultúrának is megismerhetjük közben jelentős fordulópontjait. Benedek István élvezetes és sokat ígérő bevezető előadásában nem is titkolta, hogy a gyógyítás történetének ürügyén vázlatos filozófia és kultúrhistóriai áttekintést is kíván adni. Csak egyet titkolt el - amit az előadói szerénység érthetővé tesz - először tesz kísérletet nálunk arra, hogy a betegség felől közelítsen az élethez, kultúrához, bölcselethez, történelemhez..."

Egy hirdetés a műsorújság 1967/29. számából:
"Televíziót a Corvin áruházból, Mona Lisa nagyképernyős 6.600 Ft.!"

Július 18., az MRT (TV) Elnöksége tárgyalt a hatodik adásnap bevezetéséről, és az alábbi határozatot hozta (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8 MRT ált. iratok 56. doboz):
"Az Elnökség megvitatta a Televízió 6. adásnapjának bevezetésével kapcsolatos előkészületekről szóló előterjesztést és a következő határozatokat hozta:
A - a televízió vezető értekezlete által megvitatott és elfogadott tervet, a vitában elhangzott észrevételekkel és kiegészítésekkel elfogadja.
B - megerősítette a korábbi határozatát, hogy a 6. adásnapot 1968. 01. 01-től kezdődően kell megindítani, az Agitációs és Propaganda Bizottság által elfogadott műsorarányok alapján kialakított struktúra szerint.
C - az előterjesztésben közölt költségvetési tervszámokat elfogadta azzal, hogy az kiegészítendő még a TV Politikai tanfolyam 1967/68. évi költségeivel.
Ennek alapján a PM illetékes szerveivel a tárgyalásokat meg lehet kezdeni, mind az 1968. évi igényeket, mind az ez évben szükséges hitel előrehozatalt illetően."

Július 20., bemutatják az Ezek a fiatalok című filmet. Rendező Banovich Tamás.

Július 22. 20.20 Bercht-Weill: Koldusopera, közvetítése felvételről a Madách Színházból, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Psota Irén, Gábor Miklós, Márkus László és Vass Éva főszereplésével, Ádám Ottó rendezésében.

Július 23., Turgenyev: Reggeli a marsallnál című tévéjáték közvetítése, Békés András rendezésében. Szereplők: Ungvári László, Ujlaki László, Basilides Zoltán, Kovács Károly, Körmendi János, Soós Lajos, Mezei Mária, Márki Géza, Buday István, Nagy István, Vándor József. Vezető operatőr Mezei István.

A Népszava 1967. július 25-én írta (gantner):
"Színész és rendező számára egyaránt nehéz és izgalmas feladat Turgenyev komédiájának a bemutatása! ... Békés András rendező keményen, határozottan valósította meg a képernyőn a turgenyevi koncepciót. Elsősorban a groteszk karikatúra felé tolta az egész játékot - nyílván ezzel is érzékeltetni akarta, hogy ez a fajta nemesi életforma jobbára már múzeumi kuriózum. Mezei István képei tiszták, világosak, ésszerűek voltak - akárcsak az egész rendezői koncepció..."

Július 25. 19.30 Rubel, forint, dollár címmel a devizagazdálkodás új rendszerével foglalkozó gazdaságpolitikai műsor a Gazdasági Bizottság határozatáról, amely azt célozta meg, hogy 1968-tól a belső piac árubősége mellett a világpiaccal is javuljon az ország kapcsolata, ahogy ezt a műsorújság ismertetője írta.

Július 26., botrányba fullad Charles de Gaulle kanadai látogatása, mert a politikus a kanadai francia szeparatistákat egyértelműen támogató kijelentéseket tesz, a TV Híradó külföldi képanyag átvételével tudósít az eseményről.

Július 27. 20.20 Táncdalfesztivál II. elődöntő, helyszíni közvetítés a Madách Színházból.

Július 28., Kádár János látogatása a Ganz MÁVAG-ban. A nagygyűlésen tájékoztatót tart a gazdaságirányítás reformjáról, az eseményről a TV Híradó részletes beszámolót közölt.

Augusztus

Augusztustól megindult a színes televíziós adás a Német Szövetségi Köztársaságban.
A japán NHK tévétársaság év végéig hét és fél órára emeli napi adásainak műsoridejét a korábbi hat óráról.

Augusztus 3. 20.20 Táncdalfesztivál III. elődöntő, élő közvetítés a Madách színházból.

Augusztus 5., a TV Híradó külföldi képanyag átvételével beszámol arról, hogy a PEN CLUB elnökévé választották Arthur Millert.

Augusztus 13. 21.10 Sláger 67 - az Intervízió szórakoztató műsora Berlinből.

A Rádió és Televízió Újság augusztus 14-i számában a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió - más szervekkel karöltve - meghirdeti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a Ki minek mestere? vetélkedőt.

Ipper Pál a műsorújság 1967/33. számában arról írt, hogy ekkor az Amerikai Egyesült Államokban 54 millió lakásban 71 millió televíziókészülék üzemelt már.

Augusztus 16. 19.40 élő közvetítés a Szegedi Szabadtéri Játékokról, Verdi: Don Carlos. Rendezte Szinetár Miklós, vezényelt Vaszy Viktor.

Augusztus 17., a TV Híradó beszámol a Varsóban megtartott ENSZ szemináriumról, melynek témája a emberi jogok helyzete volt.

Augusztus 19. 20,20 a Berkesi András regényéből készült tévéfilm, a Sellő a pecsétgyűrűn I. részének bemutatója.

Rajk András írta a műsorújság 1967/33 számában:
"A sok metamorfózison átment népszerű Berkesi-regény, a Sellő a pecsétgyűrűn folytatásos tévéfilm formájában mutatja meg magát a közeli napokban. Ez a forma nem merőben új, hiszen, mint széltében ismeretes, filmes és tévés közös produkcióban készült, s így több százezer ember már végigülte a moziban. A produkcióról, mint játékfilmről, négy hónappal ezelőtt, a mozi bemutató után alkalmam nyílt már kifejteni a véleményemet a film-sajtóban. Csak megismételhetem: a dolog - hiszen létrehozói jórészt a televízió művészi munkatársai - erősen »tévés« gondolkodásmóddal szerkesztődött. Így hát joggal várható, hogy ennek a képi megelevenítésnek a folytatásos televíziós sugárzás lesz az adekvát formája. ...A Sellő a pecsétgyűrűn nagyon jó tömegszórakoztatás. Nem gyengesége, hanem előnye a legtöbb kalandos történettel szemben, hogy kissé már fantasztikusan bonyolult cselekménye nem alvilági környezetben játszódik, hanem a háború és napjaink körülményei között..."

Augusztus 20. 20.00 élő közvetítés az Erkel Színházból, a Táncdalfesztivál 67 döntőjéről. A nemzetközi zsűri elnöke Szinetár Miklós, szerkesztő Bánki László és Bolba Lajos, vezető operatőr Sík Igor, rendező Kalmár András.
A Táncdalfesztivál két első díját Majláth Júlia - Fülöp Kálmán két dala nyeri el, Zalatnay Sarolta és Toldy Mária előadásában. Csupán a három elődöntőre 649.008 szavazat fut be (az elmúlt évben "csak" 140.000). A döntő közvetítésének átvételét 11 külföldi adó rendeli meg, Brüsszel egyenes élő adásban közvetíti.

Augusztus 22.19.10 Németh Attila szerkesztő és Darvas Máté operatőr 15.000 kilométert utazott, hogy Szibériáról útifilmet forgasson, ezt sugározta a televízió.

Augusztus 23., Kína bejelenti, hogy területe fölött augusztus 3-án két amerikai repülőgépet lőtt le.

Augusztus 24. 19.10 Németh László Szörnyeteg című drámájának közvetítése a Katona József Színházból, felvételről. Rendezte Major Tamás, főszereplők: Básti Lajos, Törőcsik Mari, Szokolay Ottó, Berek Kati és Major Tamás.

Augusztus 22., a Szabadság tér sarkán megnyílt a Parabola presszó, ami a népszerű műsor után kapta a nevét. A TV Híradó külföldi képanyag átvételével tudósít arról, hogy Svédországban áttértek a jobb oldali közlekedésre.

Augusztus 22-25., ünnepi ülésen emlékeznek meg a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Történelmi Társulat megalakulásának 100. évfordulójáról.

Augusztus 27., a TV Híradó beszámol arról, hogy Győrben öt számosra állítják át a telefonközpontot.

Augusztus 28., az NDK-ban bevezetik az ötnapos munkahetet.

Augusztus 29., Shakespeare: Szentivánéji álom, közvetítés felvételről a Madách Színházból, rendezte Ádám Ottó.

Szeptember

Szeptember 2. 17.55 új tantárggyal indul az Iskolatelevízió, felsőfokú matematikával.

20.20 ugyan ezen a napon Johan Strauss A cigánybáró című daljátékának előadása felvételről, a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Rendezte Szinetár Miklós és Félix László.

Szeptember 3., Heltai Jenő Jaguár című tévéfilmje, rendezte Dömölky János.

Szeptember 5., Viktor Rozov A bohóc című drámájának közvetítése felvételről, a Békéscsabai Jókai Színházból.

Szeptember 6. 17.55 dr. Balog János talajzoológus ismét Dél Amerikába készült, az expedícióról beszélgetett vele Vitray Tamás az Expedíció - a "Zöld pokol"-ba című műsorban.

Az Iskolatelevízió keretében indul Hegedűs Géza történelmi-irodalmi sorozata, a Magyar századok.

Szeptember 6.-9., Brezsnyev és Koszigin Budapesten tárgyalnak. Aláírják az új szovjet-magyar kölcsönös segítségnyújtási és barátsági szerződést. A TV Híradó folyamatosan beszámol a tárgyalásokról, gyűlésekről.

Szeptember 12. 20.30 Felkai Ferenc Néró című drámájának közvetítése felvételről, a Győri Kisfaludy Színházból.

Szeptember 13. 21.30 a Tizenkét szék című művészeti vetélkedő XII. adása.

Szeptember 16. 20.20 Táncdalfesztivál 67 Nemzetközi Gálaest közvetítése az Erkel Színházból, a második részt október 1-én 21.25 kor sugározták.

A Magyar Nemzet szeptember 17-i számában tudósít arról, hogy kiírták az aranyhegyi tévészékház terveire a pályázatot.

Szeptember 19., a TV Híradó külföldi képanyag átvételével beszámol arról, hogy Zefirelli forgatja a Rómeó és Júlia című filmjét.

18.05 ugyanezen a napon a Delta különkiadásban számol be A szovjet tudomány és technika 50 éve című jubileumi kiállításról.

Szeptember 21. 18.15 Gyár a szigeten - riportműsor a Csepel Autógyárról. Riporterek Moldoványi Ákos és Szémann Béla, összeállította Thurzó Gábor, rendező Kökényessy Ferenc.

19.40 ugyanezen a napon vetítették a Híradó munkatársainak, Zádor László szerkesztőnek és Kecskés László operatőrnek útifilmjét a Magyar Cirkusz hollandiai és belgiumi vendégszerepléséről, Cirkuszkocsival a nagyvilágban címmel.

Szeptember 24., a TV Híradó tudósít a Katona József Színház Show: Warrené mestersége című darabjának bemutatójáról, főszerepben Mezei Mária.

15.00 ugyanezen a napon Szeged-Odessza kapcsolásos testvérváros tévéműsor.

A Rádió és Televízió Újság 1967/38. számában Békés József írta:
"Több ezren élnek Szegeden, akik odesszaiaknak nevezik magukat, és csaknem ennyien Odesszában, akik azt mondják, ők szegediek. A Szegeden élő odesszaiak nagy része azonban sosem látta Odessza hársakkal szegélyezett utcáit, Moldovábka - Benya Krik szűkebb hazája - zegzugos udvarszövevényeit, a világhírű Patyomkin-lépcsőt, a hatalmas dokkokat a kikötőben, a Fekete-tenger partján. És az Odesszában élő »szegediek« nagy része csakis képről ismeri a Tisza-parti várost. A rejtély megoldása: szegeden egy városrészt, Odesszában pedig egy új utcát neveztek el a testvérvárosról. ...A műsorban sok zenés üdvözlet is elhangzik majd, s a nézők gyönyörködhetnek majd a Szegedi Nemzeti Színház és az Odesszai Operaház művészeinek produkciójában. S természetesen mindkét város a könnyebb műfajokból is ízelítőt ad.
A Magyar Televízió történetében ez lesz az első ilyen jellegű »egyenes« adás, melyet technikájában a Versengő városokhoz lehetne hasonlítani. Csakhogy itt nem Sopronból és Veszprémből érkezik a kép, hanem Szegedről és Odesszából - Moszkván és Prágán keresztül..."

A Csongrád megyei Hírlap 1967. szeptember 26. számában Polner Zoltán írta, részletek:
"A Magyar Televízió történetében először fordult elő vasárnap délután, hogy egyenes adásban beszélgethetett egymással két földrajzilag egymástól messze fekvő város. ...A kedves odesszai bemondónő, valamint Moldoványi Ákos és Kudlik Julianna mindvégig biztosan vezérelték a műsort, fűzték egymásba a két város emlékeiről, örömeiről és terveiről szóló riportokat. ...A szegediek műsoruk színhelyéül a Tisza Szálló helyiségeit, az odesszaiak pedig a stúdiót, valamint a város a tengerre néző partészeit választották. ...A műsor folyamán odesszai barátaink, a velük eltöltött kevesebb idő ellenére is mintha többet elárultak volna városukról, mintha jobban bepillanthattunk volna életükbe, mint ők a szegediekébe. ...Mindent egybevetve országos kezdeményezéshez gratulálunk a Televíziónak és örömünket fokozza még, hogy megyénk központjáról, Szegedről volt szó."

Szeptember 26. 20.30 Edvard Radzsinszkij Futó kaland című zenés játékának közvetítése felvételről, a Szegedi Nemzeti Színházból.

A Magyar Televízió és a Művelődésügyi Minisztérium az 1966/67 évad színházi közvetítéseiben nyújtott művészi teljesítményekért jutalmat osztott ki.

Október

Újra indul a Ki mit tud?, jelentkezni október 31-ig lehet, írta a műsorújság 1967/39.száma.
Franciaországban megkezdik a színes sugárzást.
A Szovjetunióban október 1-én megindul a színes televíziós sugárzás, egyenlőre csak Moszkvában és Leningrádban volt látható.
Indul a Századunk című tévés dokumentumfilm-sorozat újabb ciklusa, mely az oroszországi forradalom előzményeivel és az 1917-es Októberrel, illetve az 1918-as magyar őszirózsás forradalommal foglalkozik.
A neves nemzetközi tévéfesztivált, a Prix Italy-t Ravennában rendezték meg. A Prix Italy 19. közgyűlésének alelnökévé választották Tömpe Istvánt, a Magyar rádió és Televízió elnökét.
Megjelenik a Delta című tudományos-ismeretterjesztő képeslap első száma. A lap a televízió Delta című műsorával együttműködve készült.

A Rádió és Televízió Újság így írt az 1976./36 számában:
"Új képeslap jelenik meg rövidesen az újságárusok standjain. Címe ugyanaz lesz, mint a televízió tudományos híradójáé, a Deltáé, de ezen kívül olyan kötelék is összefűzi majd ezt a két ismeretterjesztő orgánumot, amire sajtónk és televíziónk kapcsolatában eddig nem volt példa. Első ízben lesz egy tévéműsornak - mondatni - saját lapja, és megfordítva, egy lapnak saját tévéműsora. Újszerű, talán meglepő és mégis magától értetődő szövetkezés ez, hiszen a nagy hatóerejű, de nem eléggé maradandó képi élmények - különösen az ismeretterjesztésben - természetes szövetsége az írott sajtó. ...A legnemesebb értelemben vett magazint szeretnénk csinálni - summázta az elképzelést Várhelyi Tamás, aki a műsornak és egyúttal a lapnak is a főszerkesztője..."

Október 1., a TV Híradó tudósít a Pesti Színház új bemutatójáról, Gogol: Egy őrült naplója, monodráma, főszerepben Darvas Iván.

20.20 ugyanezen a napon Barabás Tibor Máglyák Firenzében című művének tévéfilm változata. Főszereplők: Nagy Attila, Mensáros László, Latinovits Zoltán, Bessenyei Ferenc, Benkő Gyula. Rendezte Szinetár Miklós, operatőr Kenyeres Gábor.

A műsorújságban a bemutató napján Barabás Tibor írta, részlet:
"A regény és a televízió-dráma tárgya is. Ami különbség van a kettő között, azt a televízió műfaja követelte. A képernyő emelkedő és feszült cselekményt, világos, érthető képeket, mindig jelen lévő dramatikus cselekményt kíván. Arra törekedtem, hogy minél több premier plán tükrözze a szenvedélyeket, a lélek mélységeit, aminek ábrázolására a televízió különösen alkalmas. Ha ez sikerült - úgy ezt a rendezőnek: Szinetár Miklósnak, az operatőröknek és a kiváló színészeknek köszönhetem."

A Magyar Nemzetben Vilcsek Anna írta az adás után:
"A történelem néhány tanulságára figyelmeztet Barabás Tibor tévéfilmje. Savonarola drámájában - nem titkolja az író - mai közéleti gondok, s kételyek törnek utat. A személyi kultuszról, a hatalom eltorzulásáról, a demagógiáról, a baloldali álradikalizmusról van szó. Arról, hogy a hatalommal visszaélni tragikus vétek. Bukáshoz vezet..."

Október 3. 20.20 Nicola Manzari Római gyerekek című vígjáték közvetítése felvételről, a Déryné Színházból.

Október 7., Geszti Pál - Gimes György: Az ördög teste, tévéfilm. Rendezte Keleti Márton, operatőr Nagy József. Főszereplők: Mécs Károly, Polonyi Gyöngyi, Lukács Margit, Páger Antal, Major Tamás, Benkő Gyula, Zách János.

A Rádió és Televízió Újság 1967/40. számának felkonferáló szövege:
"Aki az utóbbi időben Nyugat-Európa egy-egy nagyvárosában járt és körülnézett, az újságárusok pavilonjaiban is feltűnő helyeken láthatta a három betűt LSD. Nem valamiféle szabványos rövidítés ez, neve egy új veszedelemnek, amely mind nagyobb mértékben pusztít, főleg az ifjúság körében..."

Lukács Margit első televíziós szerepét vállalta el ekkor, erről írt a műsorújság 1967/25. száma. A televízió a modern ekhós szekér című írásban a művésznő beszélt a színész speciális feladatairól a televíziózásban. Részletek:
"Hosszú idő óta először lépett felvevőgép elé a filmgyár egyik műtermében Lukács Margit. A Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésznője méltán népszerű a rádióban, de most első ízben vállalt szerepet tévéjátékban.
- Keleti Márton rendezte az Ördögök teste című produkciót. A szerep, amelyet fölajánlottak, nagyon megtetszett és alán ezért tört meg a jég, amely hosszú ideig távol tartott a film- és tévészerepektől. ...A tévészereplés a színházi és a rádiószereplés együttes felelősségét jelenti. Lehet, hogy elcsépelten hangzik, de a tévéadásokban a színészeknek még igényesebbnek kell lennie önmagával szemben, mint a színpadon. Ez korántsem a színházi munka alacsonyrendűségét jelenti, de a kamera-közel mindent felnagyít. ...A színpadon egy »baki« inkább eltűnik az összhatásban. Ugyanez egy élő tévéadásban viszont majdhogynem végzetes lehet a művész számára..."

A Békés megyei Néplapban Prjevara István írta a bemutató után 1967. október 11-én:
"Érdekfeszítő, izgalmas, elgondolkodtató, tanulságos és mindenekelőtt kivételes sikerű tévéfilmet írt ismét Geszti Pál és Gimes György. Az ördögök teste című alkotásuk témája közérdekű kérdés. A nézők jó része napilapjaink tudósításai, folyóirataink cikkei révén hallott már a nyugati világ metropolisaiban közkedvelt, s egyre szélesebb rétegek közt pusztító új kábítószerről, az LSD-ről. ...A tartalmilag érdekes, gondolatilag értékes tévéfilmet különösen emlékezetessé a hibátlan, míves rendezői munka tette. Keleti Márton olyan ritmust szabott a történetnek, melynek lüktetése a való élet ízeit idézi. Munkájának másik erénye a lényegláttató tömörség. Nincs ebben az alkotásban egyetlen felesleges kép vagy képsor, minden kocka, minden mozzanat a kifejezendő gondolatvilág nélkülözhetetlen mozaikja..."

Október 10., a TV Híradó beszámol Kádár János és Novonty tárgyalásairól. Ugyanezen a napon Tarr Ferenc Örök harag című művének közvetítése felvételről a Győri Kisfaludy Színházból.

Október 11. 20.20 Jó mulatást, felnőttek! Bemutató a Pannónia Filmstúdió animációs filmjeiből. Az animáció latin eredetű szó, jelentése: lelkesítő, életre keltő. A filmszakmában egyrészt rajz- és bábfilmeket, másrészt fotókból vagy bármilyen anyagból kivágott alakokat, cselekményeket életre keltő produkciókat neveznek animációs filmeknek - magyarázta a műsorújság ekkor. A műsorban kilenc animációs filmet vetítettek, köztük három Gusztáv filmet.

Az Észak-Magyarországban Benedek Miklós írta 1967. október 17-én:
"Bosszúságot okozott szerdán este a Jó mulatást, felnőttek! című összeállítás. A Pannónia Filmstúdió animációs filmjeit sugározták. A válogatást részben külön-külön, részben hasonló csokorban már láthattuk moziban, ahol kitűnően érvényesültek ezek az apró kis darabok, mert nagy többségben színekre épültek, és a színes film elsősorban színesen élvezetes. Érthetetlennek tűnik, miért éppen ezeket a filmeket választja a televízió az animációs filmek ismertetéséhez illusztrációként, amikor egyik- másik film, amelyben a színeknek fontos dramaturgiai szerepe is van, szinte érthetetlenné válik."

Október 12. 20.20 új NDK filmsorozat indul Doktor Schlüter címmel. A filmsorozat egy tudós kalandos életútját követte. Az NDK televízió (DDRF) története különleges filmeseményként tartotta számon az ötrészes sorozatot. A film bemutatása nagy sajtóvisszhangot váltott ki az NDK-ban, köteteket tölthettek volna meg a hozzá fűződő viták anyagai.

A Hörfunk und Fernsehen című müncheni szakfolyóirat fényképekkel illusztrált cikket közölt a tíz éves Magyar Televízióról. A Belga Televízió flamand nyelvű adója egy szórakoztató műsort készített, melyben szerepelt Petress Zsuzsa, Mátrai Zsuzsa, Pege Aladár, Koós János és ifj. Lakatos Sándor.

Október 14. 17.00 Lear király címmel a dráma Nemzeti Színházbeli előadásáról beszélgetett Básti Lajos, Marton Endre, Mészöly Dezső és Takács Mária. Rendezte Fellegi Tamás és Pintér Gyula.

Ugyanezen a napon a TV Híradó tudósítást közöl Londonból, ahol magnyílt a Magyar Kiállítás, amit Ilku Pál művelődésügyi miniszter nyitott, meg majd 18-án beszámol a rendezvénysorozaton vendégszereplő Rajkó zenekar fellépéséről.

Október 15., indult az Olasz TV (RAI) A tenger enciklopédiája című természetfilm sorozata,

Ugyanezen a napon Zsurzs Éva rendezésében láthatták a nézők Cserhalmi Imre Úton című tévéfilmjét. Operatőr Czabarka György, főszereplők: Gábor Miklós, Molnár Tibor, Bánki Zsuzsa, György László, Mádi-Szabó Gábor, Szirtes Ádám.

Október 18., Viharok söpörnek végig Észak- és Északnyugat-Európán, 18 ember halálát okozva.
19.55 Itthon pedig a nézők ezrei izgulnak a Celtic Glasgow - Racing Buenos Aires labdarúgó Világ Kupa döntőjének közvetítésén, a mérkőzést Szőnyi János közvetítette.

Október 19., a TV Híradó tudósít a Madách Színház Salbin Örvényben című drámájának bemutatójáról. Főszereplők: Gobbi Hilda, Huszti Péter, Ajtay Andor.

Október 21. 15.50 Ki minek mestere? - fiatal géplakatosok versenye. I. döntő.

Október 22. 20.20 új sorozattal jelentkezik a Századunk. Az ekkor elkészült hetedik és nyolcadik rész - mindkettőnek Földindulás a címe - az oroszországi forradalom előzményeivel és magával a forradalommal foglalkozott. Majd decemberben került műsorba a kilencedik rész, mely az Osztrák-Magyar Monarchiát feszegető problémákkal foglalkozott, címe Cattaro -1918.

Eközben Jaques Coineaud, a belga televízió szerkesztő-rendezője Budapesten tanulmányozta a Századunk című dokumentumfilm sorozatot.

Első ízben osztották ki a Magyar Rádió és Televízió elnökének alkotói jutalmait, az 1967 évi I. félévben sugárzott műsorokért. A televíziós kitüntettettek:
- a Lavina és a bányászok 1967 című film alkotócsoportja,
- az Ifjúsági osztály Ifjúsági rovata, a Riporter kerestetik, a Ki miben tudós?, a Szavak csodálatos szavak, és a Halló fiúk, halló lányok! című műsorkért,
- A ??? története című sorozat stábja,
- a TV Híradó mezőgazdasági műsorainak szerkesztője.

AZ UNESCO tájékoztatást adott ki, hogy a világon 5100 tévéállomás üzemel, és 164 millió tévékészülék működik ekkor.

Október 24., a TV Híradó tudósít a Pécsi Filmszemléről és Jancsó Miklós Csillagosok, katonák című filmjéről, aminek országos bemutatója november 4-én volt.

Október 29. 10.00 élő helyszíni közvetítés Berlinből, az NDK hadserege és a Szovjet Hadsereg közös díszszemléjéről.
11.00 élő helyszíni közvetítés Rostockból, az NDK hadiflotta és a Szovjet Balti Flotta közös felvonulásáról

Október 31., a Kádár János vezette magyar küldöttség részt vesz az orosz forradalom 50. évfordulójának ünnepségein. A TV Híradó tudósít az eseményről.
21.10 Dobozy Imre Egy nap a paradicsomban című tévéfilm közvetítése. Szereplők: Páger Antal, Balázs Samu, Tahi Tóth László, Béres Ilona, Gobbi Hilda, Kun Tibor, Csurka István, Bitskey Tibor, Siménfalvy Sándor, Tyll Attila, Varasányi László, Felföldi Anikó. Rendező Marton Endre, operatőr Bíró Miklós.

A műsorújság 1976/46. számában Marton Endre a televíziózásról nyilatkozta, részlet:
"...A televíziójáték valahol a színház és a film határainak találkozási pontján helyezkedik el. Szeretem a televíziót, mert a képernyő számomra sajátos röntgenberendezés, amely elé odaállíthatom az embert, és képekkel rajzolhatom meg gondolatait, érzéseit. Más szóval: képekkel fejezhetem ki a cselekményhez kapcsolódó gondolatokat. Ez pedig szép munka a színházi rendező számára..."

Budapesten az MSZMP Agit. Prop. Bizottsága tárgyalta egy, a szocialista országok televíziói által létrehozandó közös televíziós hírügynökség ötletét, javaslatát. Javaslat az Agit. Prop. Bizottságnak 1967 október 31-én (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1967/MSZMP -APO iratok Ag 784/2):
"A Szovjet Televízió kezdeményezésére az Intervízió tanácsülése már 1963-ban foglalkozott nemzetközi televíziós hírügynökség létrehozásának gondolatával. Ez a terv annak idején lekerült a napirendről, miután a Román Televízió képviselői ellenezték a közös ügynökség létrehozását.

A Szovjet Televíziótól származó értesülés szerint az Intervízió tanács soron következő ülésszakán, amelyre november 25-én kerül sor, szovjet kezdeményezésre ismét napirendre tűzik a javaslatot. Az elgondolás szerint a nemzetközi televíziós hírügynökség rendelkezzék az egyes nyugati országokban önálló tudósítókkal, és lehetőség legyen arra is, hogy a tagországok kérése alapján alkalmi tudósító stábot küldjön egy-egy nyugati országba. Ez lehetővé tenné, hogy mind témaválasztásban, mind feldolgozási módban a mi politikai céljainknak megfelelően tudjuk bemutatni a tőkés világot. A hírügynökséget a szocialista országok televíziói a KGST-n belül alkalmazott nemzetközi vállalkozások mintájára létesítenék.

Az Intervízió prágai központja szovjet kérésre közölte, hogy a javaslat szerint a hírügynökség székhelyéül Varsó vagy Budapest jöhetne számításba. Választ kérnek tőlünk arra, hogy amennyiben a tanács a hírügynökség felállítását elhatározza, tudunk-e megfelelő feltételeket biztosítani annak budapesti működéséhez. Előzetes számítások szerint a személyi állomány elhelyezésére szolgáló és megfelelő műszaki berendezésekkel felszerelt épület beruházási költsége kb. 27 millió forint. A hozzávetőleg 50% kitevő külföldi személyi állomány részére 50 lakásra volna szükség, s ennek építési költségei hozzávetőleg 10 millió forintot tesznek ki. E költségek csak egy része terhelne bennünket, miután az előzetes javaslatok szerint a résztvevő televízió szervezetek 20 évre kötendő szerződés alapján bérleti díj formájában térítenék meg a nagyobbik hányadot.

Megítélésünk szerint a Magyar Televízió számára előnyös volna, ha a nemzetközi ügynökség Budapesten működne, mert közvetlenül hozzájárulhatna a beérkező híranyagokhoz, s ez javítaná hírszolgáltatásunkat."

A javaslat soha nem valósult meg.

November

A lipcsei nemzetközi dokumentum- és rövidfilmfesztiválon a Magyar Televíziót a Ki ölte meg Kennedyt? című dokumentumfilmje és a Századunk című sorozat egyik epizódja képviselte. A Magyar Televízió részt vett a müncheni Prix Jeunesse-en (a Muzsikus Péter című műsorral), és az Intervíziós országok brnói seregszemléjén, a Filmfórumon.
Szinetár Miklós, a Magyar Televízió főrendezője a moszkvai televízióban rendezte Hubay Miklós Kékben és pirosban című tévéjátékát.
Budapesten a Kossuth Lajos utcában megnyílik az első TV-könyvesbolt, mely elsősorban a tévénézők könyvellátására kívánta szakosítani magát.
A Viperák című magyar természetfilm a Prix Japon fesztivál különdíját nyeri el (szerkesztő Rockenbauer Pál, operatőr Horváth József, rendező Ráz Gábor, szerkesztő Janisch Miklós).
A Szovjetunióban a forradalmi évforduló előestéjén vetítették a moszkvai tévé 50 filmből álló történelmi sorozatának utolsó darabját Az adás a Molnija távközlési műhold útján az egész ország területén látható volt.
Novemberben kezdte meg negyedik programja sugárzását a Szovjet televízió.
Ulan Batorban (Mongólia) megkezdte működését az új televíziós központ, a szakemberek kiképzésében a Magyar Televízió nagy segítséget nyújtott.

November 1., a TV Híradó tudósít a Nemzeti Színház Mózes előadásáról (főszereplő Sinkovits Imre).

November 2., Illyés Gyula köszöntése 65. születésnapján, rendező Málnay Levente.

November 3. 19.00 Ünnepi Ülésszak címmel részletek a Szovjetunió Kommunista Pártja központi Bizottságának, a Szovjetunió valamint az Orosz Föderáció Legfelső Tanácsának közös ünnepi üléséről, képfelvételről, majd 21.15 ünnepi hangverseny közvetítése Moszkvából, a Kongresszusi Palotából.

November 4., a TV Híradó tudósított a Rózsa Ferenc Művelődési házból, ahol Biszku Béla és Papp Árpád köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista forradalomban részt vett munkásőröket.

November 6., hétfő, rendkívüli adásnap.
10.35 Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő. Játékvezető Moldoványi Ákos, operatőr Zsóka Zoltán, rendező Kökényessy Ferenc.
18.00 a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, és a Hazafia Népfront Országos Tanácsának díszünnepsége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján az Erkel Színházban, közvetítés.

Ezen a napon Magyarországot két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává választották, az időeltolódás miatt a TV Híradó 7-én számolt be az eseményről.

November 9. A veszprémi színház Borisz Godunov előadásáról tudósít a TV Híradó (főszereplő: Bicskei Károly).
20.20 Sean OCasey Bíbor por című komédiájának közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.

November 20., a Rádió és Televízió Újság 1967/47. számában meghirdetik a Magyar Rádió és Televízió Táncdalfesztiválját az 1968-as évre.

November 21. 19.15 Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása, színmű közvetítése felvételről, a Debreceni Csokonai Színházból.

November 23. 18.05 Radar... címmel az ifjú riporterek műsora. Vezető riporter Horvát János, riporterek Csengő Ildikó, Merényi Csaba, Moldoványi Ákos és Tóth Károly. A TV Híradó pedig külföldi képanyaggal számol be Andre Pierre de Maudiavges Goncourt díjáról.

Az Esti Hírlap írta (Cs.I):
"A televízió egyik népszerű vetélkedőjének győzteseivel találkozhattunk szombat délután: a Riporter kerestetik versenysorozatában »megtalált« ifjú riporterek új, önálló műsorban mutatkoztak be, immár mint a televízió »professzionista« munkatársai. A Radar első adása jól kiaknázta a tévériport és a tévépublicisztika lehetőségeit, színvonalasan, ötletesen foglalkozott a fiatalok problémáival..."

November 26., a TV Híradó Diósgyőrből tudósít a az új gazdasági mechanizmusra készülő gyárból.

November 28., Goldoni Mindenki jegyben jár című komédiájának közvetítése felvételről, a Veszprémi Petőfi Színházból.

November 29., a TV Híradó beszámol arról, hogy meghalt Münnich Ferenc volt miniszterelnök, a kádárista karhatalom megszervezője.

December

Megkezdődött a Magyar Televízió új ciklusa a politikai tanfolyamon.

December 2., Robert Thomas Szegény Dániel, közvetítés az Ódry Színpadról, felvételről.

December 3., a dél-afrikai Fokvárosban Christian Barnard professzor végrehajtja az első szívátültetést, a TV Híradó is beszámol az eseményről, külföldről átvett hírügynökségi anyag bemutatásával.

December 05. 20.20 H. Barta Lajos Kiáltás című drámájának közvetítése felvételről a Katona József Színházból.

December 6., a TV Híradó különkiadásban számolt be Münnich Ferenc temetéséről. A napi adásban pedig az új gazdasági mechanizmusra készülő nyírségi üzemekből tudósított.

December 09., a TV Híradó beszámol arról, hogy Nicolae Ceausescu főtitkárt a Román Állami Tanács elnökévé választják, valamint a mongol- magyar RTV egyezmény aláírásáról.

20.20 ugyanezen a napon Fly by... címmel tévévetélkedő zajlik Ferihegyen, amin tizenegy nemzetközi légitársaság egy-egy stewardesse vetélkedett, egyrészt Budapest "ismeretből", másrészt idegenforgalmi ismeretekből.

A műsorújság 1967/49. számában Fellegi Tamás mondta:
"Tizenegy légitársaság nevezte egy-egy stewardessét erre a »Fly by...« mottójú játékos vetélkedőre. A versenyzők közül hatan előadóművészt is hoznak hazájukból az adás színesítéséül. Vetélkedőjük angol nyelven folyik, természetesen tolmácsolással. ...A játék bevezetőjeként idegenforgalmi ismeretekből vizsgáznak a Budapesten körbeutazó résztvevők. Ennek a filmszalagra kerülő versenynek külön győztese lesz, aki az adás elején veszi át a díjat. A vetélkedés java aztán a ferihegyi repülőtér tranzitszállójában zajlik, két közvetítő kocsi és egy IL-18-as gép közreműködésével ..."

Az Élet és irodalom 1967/50. számában Hámos György írta, részletek:
"Nagyszerű ötlet volt, hogy a tévé és a MALÉV tizenegy ország repülő vigasztalóit, légi papnőit hívta egybe vetélkedőre a ferihegyi repülőtér termeibe. A látvány lenyűgöző volt; maga a vetélkedő már kevésbé. Bár nagy apparátussal, gondosan és korrektül rendezték meg, s az annyiszor megcsodált Vitray ezúttal nemcsak magyarul, hanem angolul is kivágta magát a nehéz helyzetekből: ezek a nehéz helyzetek kísértetiesen hasonlítottak a Ki mit tud, a Ki miben tudós, a Tizenkét szék stb. nehéz helyzeteihez. Ebből a nagyon furcsa, nagyon ritka, nagyon vidám és meghökkentő meglepetéseket ígérő »légi találkozóból« éppen a légiesség hiányzott, a könnyedség. ... A vetélkedők megszerkesztőinek olykor meg kellene rázni magukat, hogy legalább ilyen kivételes alkalmakkor elfelejtsék a borítékokat, kérdéstípusokat, a lebonyolítás monotonná vált módszerét. Hiszen így legközelebb, megrendezik a világ bohócainak budapesti vetélkedőjét - ami izgalmas, fontos és vidám mesterség: azt kérdezik majd a borítékokban: ki találta fel a csörgősipkát, vagy volt-e státusza az udvari bolondnak, hány pötty volt Gerard bohóc ruháján. S a bohócok ettől nagyon szomorúak lesznek."

December 11., Franciaország megvétózza Nagy-Britanniának az Európai Közös Piacba való felvételéről szóló tárgyalások folytatását, a TV Híradó képes beszámolót közöl az eseményről 12-én.

December 12.-19., Budapesten tartja XXII. ülését a KGST Végrehajtó-bizottsága. Jóváhagyják az 1968. évi munkatervet.

December 14., a TV Híradó külföldi hírügynökségi anyaggal számol be a Queen Mary utolsó útjáról, és arról, hogy Konstantin görög király - miután nem sikerül megbuktatnia a juntát - elmenekül az országból.

December 13. 20.30 S. Capelli Kétszázezer és egy című drámájának közvetítése a Szolnoki Szigligeti Színházból, felvételről.

December 15. 19.00 a Televízió politikai tanfolyamában a szocialista hazafiságról tartott előadást Óvári Miklós, az MSZMP KB tudományos és kulturális osztályának vezetője.

December 23. 17.45 Életemről... - dokumentumfilm összeállítás dr. Münnich Ferenc életéről.

December 24., Lukács György interjúja a Népszabadságban, melyben állást foglal az új gazdasági mechanizmus mellett, ugyanakkor kijelenti, hogy a szocializmus legrosszabb válfaja is jobb, mint a legjobb kapitalizmus.

December 28., a TV Híradó tudósít arról, hogy Albert Flóriáné lett az Aranylabda.

December 30., a TV Híradó tudósít Záhonyból, ahol Fock Jenő miniszterelnök felavatta a Nyíregyháza-Záhony villamosított vasútvonalat.

A Társadalmi Szemle című folyóirat 1967/12. számában megjelenik Sándor György Az oktató televízió című írása.

1967-ben 134.945 perc műsort sugárzott a Magyar Televízió.

Felhasznált irodalom:

MTV Archív adatbázisok
MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957-1967, kézirat
Magyar Országos Levéltár dokumentumai
www.tvarchivum.hu/tv történet
Rádió és Televízió Újság 1967.
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története
Köztévé 1967, Aczél Endre szövege
MTI hírek 1967

Népszabadság 1967
Népszava 1967
Hajdú-bihari Napló 1967
Petőfi Népe 1967
Észak-Magyarország 1967
Magyar Nemzet 1967
Esti Hírlap 1967
Szolnok Megyei Néplap 1967
Tolna megyei Népújság 1967
Magyar Ifjúság 1967
Vas Népe 1967
Kelet-Magyarország 1967
Csongrád megyei Hírlap 1967
Kisalföld 1967
Társadalmi Szemle 1967
Békés megyei Néplap 1967
Élet és Irodalom 1967
Délmagyarország 1967
Magyarország 1967

Dunavölgyi Péter

Copyright © 2007 - [ MTV Zrt. ] - Minden jog fenntartva.