MTV ARChívum

139827. July 08. Sunday, Béla

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből X.1.

A tizedik év: 1966.


Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat, az első tömegtüntetés
Pekingben, a Vörös Gárda szervezésében.
A pápa (VI. Pál) először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében.
Indira Gandhi India miniszterelnöke lett.
Franciaország kísérleti atomrobbantást hajt végre a Francia Polinézia részét képező Mururoa korallzátonyon.
Magyarország - Brazília 3:1.
Elkészül Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmje.
A Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját Kovács András Hideg napok című filmje kapja.
Az első hazai táncdalfesztivál éve.
Ebben az évben feltűnik a televízióban az első mágneses rögzítéstechnika. Beszerzési nehézségek miatt még nem professzionális a berendezés. Két darab Philips El-3400-as "home system", azaz a házi videózás őse (T3). A korszakra jellemzően ez is hibrid berendezés, a videó és a hangrész csöves, a szervo-rész tranzisztoros. Omega befűzéses rendszere miatt a képtartalom alsó 15 sora elveszett, de a veszteséget egy házilag kifejlesztett szinkronjel-processzorral kompenzálni lehetett. A két gép egymás szalagjait még nem tudta lejátszani.

Fesztiváldíjak:

Monte Carlo
- Lev Tolsztoj: Iván Iljics halála - tévéfilm. Rendező Mihályfi Imre, operatőr Sík Igor, zene Vány Ferenc, forgatókönyv Székely Júlia, dramaturg Dobos István. Arany Nimfa-díj a legjobb férfi alakításért Básti Lajosnak.
- Vercors: A tenger csendje - tévéfilm. Rendező Dömölky János, operatőr Lukács Lóránt, dramaturg Szántó Erika. A közönség zsűrijének nagydíja.
- Móra Ferenc: A kis bice-bóca - gyermek tévéjáték. Rendező Katkics Ilona, operatőr Bornyi Gyula, forgatókönyv Szemes Marianne, dramaturg Tarbay Ede, zene Váry Ferenc. Külön elismerő oklevél.

Kairó
- Móricz Zsigmond: Barbárok - tévéfilm. Rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György, zene Behár György, dramaturg Karinthy Ferenc. Arany Lótusz-díj - a drámai kategória nagydíja.
- Kincskereső kisködmön - oktatófilm kategóriában III díj.
- A téli szerelem - varieté műsorok kategóriában a zsűri oklevele.
- Vajúdás - riportfilm, Falujáró kamera sorozat. Rendező Wiedermann Károly, operatőr Mátray Mihály, forgatókönyv Kovács Mihály. Elismerő oklevél.

München, Prix Jeunesse Fesztivál
- Egyszeregy királyfi - mesejáték, Játszunk bábszínházat sorozat. Rendező Kende Márta, operatőr Horváth József, forgatókönyv Bródy Vera, szerkesztő Kremsier Edit, zene Vujicsics Tihamér.
- Móra Ferenc: A kis bice-bóca. Rendező Katkics Ilona, operatőr Bornyi Gyula, forgatókönyv Szemes Marianne, dramaturg Tarbay Ede, zene Váry Ferenc. A nemzetközi zsűri különdíja.

Alexandria
- A póruljárt gazdag ember - gyerekműsor. Rendező Orbók Endre, operatőr Gyöngyössy Lajos, költő Zelk Zoltán, forgatókönyv Kárpáthy Gyula, szerkesztő Nyerges Béla. Bronz Tavirózsa-díj.

Miskolc
- Lelepleztek egy szobrot - riportfilm. Rendező Zsigmondi Boris, szerkesztő Pap Gábor, operatőr Molnár Miklós. A társadalmi riport kategória díja.
- Századunk sorozat IV. része, Szarajevótól a háborúig - dokumentumfilm. Rendező, író, szerkesztő Bokor Péter, operatőr Mátray Mihály. Az ismeretterjesztő filmek kategória díja.
- A halott pillangók - riportfilm. Rendező Sykora Sándor. A TV Híradó és a TV Magazin kategória díja.
- A néma tanúk - riportfilm. Rendező Kende Márta, operatőr Molnár Miklós, szerkesztő Koós Béla. Miskolc város díja.
- A szép Szabóné és a Nehéz utak című tévéfilmek operatőri munkájáért különdíj Janovics Sándornak.

Riga Halászati Fesztivál
- Körösi halászok - riportfilm. Rendező B. Megyei Gabriella, író Pálfalvy Nándor, operatőr Neumann László. Elismerő oklevél.

Január

Január 1., ezen a napon a TV Híradó beszámol arról, hogy a Parlament Munkácsy termében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta a Magyarországon akkreditált diplomáciai testület tagjait. Moszkvából a szovjet tévé tudósítását átvéve tudósít az új repülőtér avatásáról. Hagyományosan ott van a TV Híradó kamerája az első magyarországi újszülött mellett, ahol az Állami Biztosító átadja a gyermek részére a biztosító kötvényét.

Január 2., igen súlyos éhínség pusztított India déli államaiban, különösen Mynore államban. Erről is tudósított a TV Híradó a filmes hírügynökségek által küldött képanyag felhasználásával.

Január 4. 18.10 Első díjak, elsődíjasok - a XIII. Országos Amatőrfilm-fesztivál két díjnyertes filmjét és alkotóit mutatta be Herskó János filmrendező.
19.05 élő közvetítés a Szolnoki Szigligeti Színházból, Arthur Miller: A salemi boszorkányok. Szereplők: Pariss tiszteletes - Baranyai László, Betty - Krasznói Klári, Abigél Williams - Gyöngyössy K., Tituba - Sebestyén Éva, Hele tiszteletes - Upor Péter, Thomas Putman - Juhász János, Anna, a felesége - Győri Ilona, Mercy Lewis - Tóth Gabriella, John Proctor - Mádi Szabó Gábor, Elisabeth, a felesége - Hegedűs Ágnes, Mary Warren - Szekeres Ilona, Giles Corey - Halász László, Francis Nurse - Tatár Endre, Rebeka, a felesége - Andaházy Margit, Susanna Walcot - Miletics Mária, Danforth - Kozák András, Hawthorne - Simon Kázmér, Ezekeiel Cheever - Horváth Sándor, Hopkins - Hollósi Frigyes. Rendezte Berényi Gábor.

Január 5., az NSZK tévé anyagát a TV Híradó az Eurovíziós hírcserében kapta a 90 éves Konrad Adenauer köszöntéséről, a bonni parlamentből. A köszöntők között volt Erhard kancellár és Willy Brandt is.

Január 6. 18.40 Mai vendégünk Hont János földművelésügyi miniszter.
A magyar mozikban vetíteni kezdik Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét.

Január 8., a TV Híradó tudósított Eurovíziós átvétel segítségével Charles de Gaulle beiktatási ünnepségéről.
19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Sínházból, Huszka Jenő: Lili bárónő. Szereplők: Illésházy László gróf - Mucsi Sándor, Malomszegi báró - Kátay Endre, Lili bárónő - Iván Margít, Clarisse - Bókay Mária, Frédi - Laky József, Illésházy Aghata grófnő - Décsy Györgyi, Illésházy Krisztina grófnő - Kerpely Judit, Kegyelmes úr - Káldor Jenő, Becsy tiszttartó - Gémesi Imre, Józsik komornyik - Szalay Zsigmond, Kocsis - Zádory István, Kopasz férj - Rosta Mihály, Felesége - G.Tóth Irén, Uzsorás - Lakatos János. Rendezte Szász Károly.

Január 9., új sorozat indult Az ember felfedezése címmel, Dr. Benedek István műsorvezetésével.
1. rész: A test megismerése. Ez a sorozat azt a korszakot keltette életre, amikor a tudomány felfedezte az emberi testet. A korszak központi alakja Andreas Vesalius, a nagy anatómus. Szerkesztő Szuhay-Havas Ervin, forgatókönyvíró Benedek István, rendező Mészáros Gyula, operatőr Kocsis Sándor.

Január 12. 17.45 Sokszemközt az Aktuális ipari osztály műsora. Szerkesztő Déri Károly, riporter Balogh Mária, Bán János és Poór Klára volt.
19.05 élő közvetítés a Kaposvári Csiky Gergely Színházból, Krisztof Chinski: Éjszakai történet. Szereplők: Marek - Györffy László, Idősebb úr - Szabó Imre, Gondnoknő - Takás Anna, Hosszú - Radis Gyula, Kancsal - Fonyó István, Dörzsölt - Kiss László, Dagadt - Ágh Tihamér, Ellenőr -Homokay Pál, Sofőr - Lengyel János, Fényképész - Garay József, Lány - Hedri Márta, Részeg - Komlós István, Kowalski - Pusztai Péter, Kollégája - Janchinek Rudolf. Rendezte Giricz Mátyás.

Január 14., az MRT elnöki értekezlet foglalkozik a közvélemény-kutató osztály negatív jelentésével a megyeműsorokról (Magyar Országos Levéltár - XXVI-A8-a MRT ált. iratok). Hozzászólások a jegyzőkönyvből:
Randé Jenő: "A számok nem annyira negatívak, mint a hozzáfűzött szöveg. A programok arányosítása nem szerencsés. Nem lehet úgy kérdéseket feltenni, hogy csak a saját szemszögünkből érdeklődjünk. ...Biztos következetéseket - például, hogy színesebben, érdekesebben szerkesszünk - el lehet fogadni ebből a kis tanulmányból. Azt, hogy a megyeműsorokban visszatérünk a múlthoz, nem lehet egyszerűen lokálpatriotizmussal elintézni. Az emberek szívesen térnek vissza a múltra."
Tömpe István: "A jelentésben megszívlelendő dolgok vannak, sajnos a budapestiek nem nézik ezeket a műsorokat. Olyan érdekessé kell tenni, hogy a budapestieket is érdekelje. Érdemes lenne ezeket a megyeműsorokat 2 hétre széthúzni."

Ugyanekkor tárgyalják a Zárójelentést az 1965 évi Ki mit tud?-ról. A jegyzőkönyvből: "Az 1965 évi Ki mit tud?-ra összesen 28.642 fő jelentkezett, a fenti szám 7842 produkció résztvevőiből tevődik össze. Az országban 96 alkalommal rendeztek helyi, városi, járási, kerületi versenyeket és 31 alkalommal megyei, megyei jogú városi, illetve hadseregbeli döntőket. A műsorokon mintegy 180.000 néző volt jelen. ...Megállapíthatjuk, hogy a verseny megvalósította a célkitűzéseket, eredményesen szolgálta a fiatalok, a népek barátságának gondolatát (pl. nemzetiségi együttesek szerepeltetése). Népszerűsítette a VIT-et. A nézők és a sajtó egybehangzó megállapítása szerint a műsorok során kitűnt, hogy mennyi fiatal foglalkozik élénk érdeklődéssel a művészetek legkülönbözőbb ágaival - munkájuk, tanulásuk mellett - igen magas szinten."

Január 15., Orosz Adél és Róna Viktor, a Magyar Állami Operaház szólótáncosai felléptek a Berlini Állami Operaház Giselle előadásában, a TV Híradó beszámolt az eseményről.

Január 16., TIT irodalmi séták, 1. rész: Budavár irodalmi emlékei. Új ismeretterjesztő sorozat indult. Szerkesztő Szalay Károly, forgatókönyvíró Szablyár Ferenc, rendező és operatőr Németh Attila.

Sényi Imre írta január 16-án, az "Új kísérlet a televízióban" című írásában:
" A televízió II. számú stúdiójában érdekes kísérletet mutatott be a napokban Molnár Miklós fiatal operatőr. A stúdióban ez alkalommal nem volt világítás, díszletek sem tarkították a terem falának szürkeségét, csak a bejárati ajtó melletti állványra függesztett szürke vetítővászon jelezte, hogy nem a szokásos próbára készülnek. A vászonnal szemen, mintegy 20 méter távolságban néhány "prakti"-ra (dobogóra) egyszerű 16 mm-es vetítőgép állt, de a fénylencséjének irányát derékszögben elfordították a vetítővászontól. A fénycsóva irányában egy kis szerkezetre 20x25 cm-es tükörlapot helyeztek, amely a vetítőből kiinduló oldalirányú sugarat útjából kitérítette, és a vászonra vetítette. A tükör mellé egy szabályos filmfelvevő gépet helyeztek készenlétbe, amelynek kereső-lencséjén keresztül a bemutató résztvevői megtekinthették a tehetséges fiatal operatőr hosszú idő óta folytatott kísérleteinek eredményét: a televíziós gyakorlatban is használható vetített háttér készítésének eljárását. ...A televíziós háttérvetítés módszerét a közeljövőben már kipróbálják különböző műsorok keretén belül, és remélhetőleg nemsokára új, érdekes színfolttal gazdagítja a tévé műsorának közvetítő technikáját."

A különböző színes televíziós rendszerek tanulmányozásával megbízott angol bizottság a nyugatnémet PAL rendszer mellett foglalt állást.

A Csehszlovák Rádió és Televízió igazgatója az 1966-os terveket ismertette, és bejelentette, hogy más egyéb változások mellett a magyar adás közvetítési időpontját módosítják és műsorösszetételét is megváltozatják.

A BBC rádió és televízió - a világ legnagyobb lemeztárát - 1 208 000 fontra (80 millió forintra) biztosították ekkor.

Január 16-18., gyalogos-aluljáró épül az EMKE sarkon. Új forgalmi rendet alakítottak ki a Blaha Lujza téren, több napon át számolt be erről a TV Híradó. Mélyreható tanulmányok és hosszú ideje tartó vizsgálatok után határozat született a főváros egyik legforgalmasabb csomópontja, a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésének kétszintes kialakítására. A forgalomszámlálás adatai alapján a Nemzeti Színház és a sarki gyógyszertár közti gyalogos átkelőhelyen óránként tizenkétezer (!) gyalogos halad majd át. A többi átkelőhelyen is óránként öt-hétezer. Ez a roppant nagy gyalogosforgalom a földalatti vasút Blaha Lujza téri állomásának átadása után még tovább fog növekedni, mivel az állomáson az előrebecslések szerint naponta mintegy hatvanezer utas fordul meg. A közlekedés szakemberei számba vették a gazdasági tényezőket, és megállapították, hogy a Nagykörútnak a Rákóczi út alá bújtatása mintegy 250 millió forint költséget igényelne. Ezzel szemben a későbbiekben kétszintű kereszteződéssé fejleszthető gyalogos aluljáró csupán 40 millió forintba kerülne. Ezért úgy határoztak, hogy első lépésként a gyalogos-aluljárót építik meg, és később, ha a forgalom megkívánja (15-20 év múlva), alakítják ki a legmegfelelőbb kétszintű közúti kereszteződést.

Január 18. 18.05 Írd tovább! - ifjúsági műsor indul, dramaturg Rajnai András, rendező Kende Márta.

A Rádió és Televízió Újság 1966/3. számában Rajnai András írta: "Közismert dolog, hogy a 10-14 éves fiatalok fejlődése felgyorsult, a gyerekek magasabbak, korábban érnek, mint azelőtt. Ez a koraérettség azonban elsősorban fizikai jellegű. A felnőttek magasságát elérő, sőt túllépő gyerekek hajlamosak arra, hogy magukat elnőttnek tekintsék. Hogyan közvetítsen a televízió gyerekeknek szóló mondanivalót, ha ezek a fiatalok egyszerűen - nem tarják magukat gyerekeknek? ...A kedden induló új tévéműsor, az Írd tovább! éppen ezért nem is próbálja megoldani, csupán felveti a problémákat. Elkezdünk egy történetet és a felénél megállunk. A folytatást a képernyő előtt ülő gyerekek írják - tovább."

Január 19., Indira Gandhi lett India miniszterelnöke, erről tudósított a TV Híradó, majd 25-én az eskütételről is. Ugyancsak tudósítottak a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárának, Wladislaw Gomulkának budapesti látogatásáról.
21.15 a televízió Irodalmi Klubja megkezdi a XX. század remekíróit és művészeti törekvéseit bemutató vetélkedő-sorozatát. Írta és összeállította Ungvári Tamás, játékvezetők Bárány Tamás és Ungvári Tamás, szerkesztő Katkó István, rendező Nemere László.

A vetélkedő-sorozat, nem nyerte meg mindenkinek a tetszését, ez a pártbizottsági jelentésekben is látható. Jelentés Baranya megyéből az MTV munkájáról (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/11 ö. e - agit/73/37) 1966. március 29., MSZMP Baranya Megyei PB: "Hibaként lehet megemlíteni az irodalmi ismeretterjesztés visszaesését, Az Irodalmi képeskönyv színvonalas adásaihoz képest a most folyó irodalmi klub vérszegény, ötlettelen kísérletnek látszik."

Január 20. 19.55 az 1965-ben megalakult Természetfilm csoport filmjét vetítették, Novákovits András Dámszarvasok erdejében címmel.

Angliában a tévékészülékek egyharmadát nem megvásárolták, hanem bérlik 1966-ban.

Január 23. 19.50 folytatódik Bokor Péter 1965-ben indult Századunk című történelmi dokumentum sorozata. 4. rész: Szarajevótól a háborúig. A dokumentumfilm az I. Világháború kitöréséről és annak előzményeiről szól. Előadó Benkő Gyula, szerkesztő és rendező Bokor Péter, operatőr Mátray Mihály.

Január 25. 19.05 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Verdi: Rigoletto. Szereplők: Mantua hercege - Réti Csaba, Rigoletto - Gyimesi Kálmán, Gilda - Berdál Valéria, Sparafucile - Sinkó György, Maddaléna - Ivánka Irén, Monterone - Horváth József, Marullo - Halmágyi Mihály, Borsa - Mucsi Sándor, Ceprano gróf - Székelyhidi György, Ceprano grófné - Szabadits Judit, Apród - Bálint Ibolya, Giovanna - Kemény Klió, Porkoláb - Szabó László. Rendezte Versényi Ida.
21.30 Ipper Pál úti filmje Amerikai úti jegyzetek címmel. 1. rész: Az ENSZ.
Szerkesztő Ipper Pál, rendező és operatőr Eck Imre.

Január 27. 18.30 új ifjúsági szórakoztató műsor indul, a gyorsan népszerűvé váló Halló fiúk! Halló lányok! Szerkesztő Békés József, rendező Pauló Lajos, játékvezetője és állandó szereplője Antal Imre zongoraművész. A konferanszé Antal Imre, és a néhány év előtti Ki mit tud? kedvence, Kern András is csatlakozik a műsorhoz.

A Rádió és Televízió Újság 1966/3. számában K.M. hívja fel a műsorra a figyelmet: "Január 27-én hangzik el a televízióban ez a felhívás - dalban, tánczenekarra hangszerelve, vokál kísérettel - majd minden hónapban újra. ...Kikhez szólt a felhívás? Minden fiúhoz és minden lányhoz, aki 14 éves múlt, de nem idősebb 18 évesnél, mindenkihez, aki az adás ideje alatt a készülék előtt ül, aki - mint valamilyen országos méretű ifjúsági klubban -szívesen tölti együtt az estét."

Rádió és Televízió Évkönyv, 1967, részlet Békés József Utazás az ötletek körül című írásából: "Egész napos munka, majd a Halló fiúk! Halló lányok! este hattól tízig tartó próbája után megyek hazafelé. Úgy érzem, mintha agyamat teljesen kilúgozták volna az értekezleteken, semleges közegben mindössze Antal Imre szövegének egyetlen mondata kering kiűzhetetlenül. Ismerem már ezt a jelenséget: a tökéletes szellemi kimerülés csalhatatlan jele. ...Aztán az egyik kirakatban szembe ötlik egy érettségi tabló. Nem valami meglepő dolog egy kirakatban tablót látni, amikor már a kiscsoportból nagycsoportba lépő óvodásokat is lefényképezik és kiállítják, s tablótermésünk grafikonja merész, de határozott ívben emelkedik a csillagok felé. Ez a tabló azonban messze eltér a sablonoktól, meg kell előtte állni, alaposan szemügyre venni - és el kell ismerni alkotója ötletességét. Készítője a fényképész munkájából csak a fejeket használta fel, egyébként az egészet rajzolta. De nem akárhogyan, hanem úgy, hogy mind a huszonvalahány fiút jellemző szenvedélye, hobbyja, érdeklődési körének megfelelő tevékenysége közben ábrázolta. Van itt nehéz bakancsos turistától kezdve magnómegszállotton, vadevezősön, amatőr filmesen és rádióamatőrön keresztül a magát szerényen a tabló sarkába rejtő Munkácsy-jelöltig minden. Állok a tabló előtt - s már nem Antal Imre mondata kering a fejemben. Már arra gondolok, hogy helyes volt a Halló fiúk! Halló lányok!-nak ezt a jelmondatot választani: »Minket minden érdekel!« Íme itt a bizonyíték. Ezeket a fiúkat minden érdekli, s ha ezzel a szisztémával készítették volna el más iskolák tablóit is - valószínűleg azokból is ez derülne ki. Állok a tabló előtt, s fáradságomat a Régiposta utcán keresztül talán már a Dunáig fújta a szél, mert arra gondolok, milyen jó játék lenne a Halló-ban az ország valamennyi érettségiző osztálya számára meghirdetni egy versenyt: kik készítették a legfrappánsabb, legszellemesebb, legérdekesebb érettségi tablót? Bizonyára nagy kedvvel vennének részt a fiatalok a pályázaton, és számos érdekes, eredeti megoldású tablót mutathatnánk be a verseny eredményeként. Felírom magamnak az iskolát - Eötvös Gimnázium - ezt a tablót meg kell szereznünk a mostani adáshoz!..."

Az 1966 /12-ei műsorújságban ismét írtak a sikerrel indult műsorról:
"Miért nem Halló lányok! Halló fiúk! - kérdezzük egy levél alapján Békés Józseftől, a 14-18 éveseknek szóló, élénk visszhangot keltett műsor szerkesztőjétől. Csak a jobb hangzás miatt került előbbre a fiúk - kapjuk a magyarázatot. De különben is: ki kéri számon a hagyományos illemet pl. a Trisztán és Izoldán, a Rómeó és Júlián, vagy akár a Jancsi és Juliskán... Amit viszont számon lehet kérni, az elsősorban az, hogy a műsorunk címében megjelölt korosztály - nem létezik! A valódi korhatár valahol a 13. évnél kezdődik és 16-17-ig tart. ...Ami egyébként a korosztály döbbenetes érettségét illeti, erről nem akarok beszélni. De arról az ugyancsak közhelyszerű tévhitről igen, hogy a »fiatalokat csak a tánczene foglalkoztatja«, s általában »túl okosnak képzelik magukat«. Éppen ők azok, akik nem szégyellik, s akiknek állandóan mindenfélére felelniük kell...
- És mi a véleménye a korosztálynak a műsorról?
- Mindkét eddigi adásunk után több száz levelet kaptunk, s ezek 99 százalékban dicsérnek. Egy makói kislány »leereszkedéstől, bratyizástól mentes közvetlenségünket« emeli ki, de a legtöbben magát a gesztust méltányolják, hogy kifejezetten nekik szóló műsort indítottunk.
- Nem túlzott közvetlenség-e, hogy az adásban a kamerákat, operatőröket, rendezőt stb. is látni?
- Ugyanezt kérdezte valaki egy gimnáziumban, s nyolcan hurrogták le rögtön. Úgy érezzük, ez a megoldás (amelyet egyébként fokozatosan visszaszorítunk) azt az érzést erősíti ifjú nézőinkben, hogy a műsor nem csak nekik - de velük együtt készül..."

Békés József 1997-ben így emlékezett (MTV 1957-1977 című könyvben) az indulásra: "Valamennyi eddig készült műsorunk olyan úton készült, melyen eddig nem járt senki, s olyan ötletek alapján született, melyeket kezdetben majdnem mindenki kivitelezhetetlennek tartott. Lényegében tehát ötlet volt az alapjuk, s az, hogy valami olyat akarunk megvalósítani, ami addig még nem volt a televízióban. Ez alól talán az egyetlen kivétel a Halló fiúk! Halló lányok! Mivel ez rendelésre készült.
Felvetődött ugyanis, hogy szükség lenne egy színvonalas ifjúsági magazinra, különböző rovatokkal, színes változatos műsorszámokkal. Igen ám, de milyen legyen? Nehezen formálódtak a sorozat körvonalai, pedig a tét nagy volt: ígéretet kaptunk, hogy a műsorban felléptethetjük a fiatalok kedvenc zenekarait, melyek eddig csak kivételes alkalmakkor jelenhettek meg a képernyőn. Mi viszont rendszeresen szerepeltethetjük őket! Sokáig törtük a fejünket, s ebben már részt vettek az új szerkesztők is, mindenek előtt Hárs György, aki az osztályról való távozásom után is sokáig gondozta a sorozatokat, és sok új, sikeres műsort is szerkesztett. Ugyancsak velünk gondolkozott Jakab Zoltán és Széman Béla, akik azonban nem túl hosszú időt töltöttek el a rovatban. (Pápai Lajos ekkor már a Gyermek rovatot vezette). Lassan azonban csak kialakult az új sorozat koncepciója. Most már csak a cím, a műsorvezető és a főcímnóta hiányzott. Ami az eredeti címet illeti, ez hamar megoldódott. Egy Intervíziós tanácskozás alkalmával Drezdában részt vettem a »Haloo junge Leute« című műsor fölvételén. Nosza, legyen a műsor címe Halló fiúk! Halló lányok! Ezzel megvolnánk. No de a műsorvezető... Nevek egymás után, míg végre megállapodtunk, ezt csak Imrus csinálhatja. Antal Imre!
Imrével a Fiatal Művészek Klubjában barátkoztunk össze, aki körül estéről estére népes társaság gyűlt össze, hallgatva vicceit, anekdotáit, szellemes csevegését. Ez adta az indíttatást, hogy megkérdezzem őt: »Te Imre, nem volna kedved ugyanezt a tévében csinálni?« Dehogynem, nagyon szívesen - volt a válasz! ...Kellett azonban melléje egy fiú meg egy lány, abból a korosztályból, melynek a műsor szólt. S a fiú ki lehetett volna más, mint az akkor még gimnazista Kern András? És hamarosan megvolt a lány is, Farkas Zsuzsa személyében.
Készen volt tehát minden az induláshoz, csak a főcímnótát kellett még fölvenni. »Halló fiúk! Halló lányok! Halló, kit mi érdekel« Igen ám, de a fölvétel időpontjában ott volt a rádió stúdiójában a teljes műszaki apparátus, a zenekar, legfőképpen pedig Zalatnay Cini, hogy fölvegye a dalt. Csak éppen a kotta hiányzott, melyet Vujicsics Tihamérnak kellett volna szállítania. Tébolyult telefonok, Tihamér sehol. Aztán kiderült, hogy Varsóban van. Minden halasztódik. Majd ha lesz kotta. Szedelőzködik az egész társaság, amikor az egyik rendész egy vasutast kísér be, a Budapest-Varsó közötti gyors mozdonyvezetőjét, aki egy kottát lobogtat..."

Antal Imre 1977-ben (MTV 1957-1977 című könyvben) hasonlóan megemlékezett a műsorindulásról: "Ez akkor történt, amikor még az akkori szocialista országokba is nehéz volt kijutni. Zongoraművészként viszont sokfelé jártam külföldön, és amikor a Fiatal Művészek Klubjába bementem, nagyon jó történeteket meséltem barátaimnak. Egyszer azt mondta nekem Békés Jóska: »Én már hónapok óta figyellek, remekül tudsz sztorizni. Lekötöd a hallgatóságodat csak azzal, hogy beszélsz. Próbáljuk ki egyszer, mi történik, ha műsort vezetsz a televízióban.« Azt hittem, hogy viccel és rögtön rávágtam, hogy persze, megyek, miért ne vezetnék műsort?... Közölték, hogy én fogom vezeti a Halló fiúk! Halló lányok! című műsort, ami most indul. Egyébként annak idején forradalmian újnak számított, mert a Magyar Televíziónak nem volt ifjúsági műsora. Két nagyon kedves, ravasz segítőm volt, akik a műsorban ott tébláboltak körülöttem. Egy Farkas Zsuzsika nevű kislány, és egy pattanásos kamasz, akit úgy hívtak, hogy Kern Andriska.
Hallatlanul népszerű volt a Halló fiúk! Halló lányok! Például olyan »problémákat intéztünk el« benne, hogy hordhat- e magyar fiatal indigókék farmernadrágot. Ugyanis mindenki tudta, hogy a farmert Magyarországon gyártják, és az illető fiatalnak nem a gazdag kijevi nagynénije küldi ezt a nadrágot. Mindenki tisztában volt vele, hogy a farmer nyugatról, egyenesen Amerikából jön be az országba. Elmentünk nem kisebb emberhez, mint Nógrádi Sándor vezérezredeshez, és odadugtuk a mikrofont elé, hogy: »Tessék mondani Nógrádi elvtárs, hordhat-e magyar fiatal farmer nadrágot?«

Nógrádi Sándor (Fülek, 1894. máj. 14. - Bp., 1971. jan. 1.): honvéd-vezérezredes, diplomata. Losoncon majd Budapesten rézesztergályos és villanyszerelő szakmát tanult; ekkor került kapcsolatba a munkásmozgalommal a MÉMOSZ és a Gutenberg Otthon munkásgyűlésein. 1916-ban visszatért Losoncra, a helyi gépgyárban tisztviselő volt, majd a gyár főbizalmijává választották. 1918 őszén belépett az MSZDP-be, 1919 tavaszán a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szakaszparancsnok volt. A proletárdiktatúra bukása után Csehszlovákiába emigrált. Részt vett az ifjúmunkás mozgalom megszervezésében. 1921-ben letartóztatták, 3 havi börtönre ítélték. 1922-23-ban a csehszlovák kommunista ifjúsági szövetség egyik titkára volt. Forradalmi szervezőmunkája miatt ismét emigrálni kényszerült, és a Kommunista Ifjúsági Internacionálé munkatársaként dolgozott Berlinben, majd Moszkvában. A húszas évek közepétől a Komintern munkatársa. Franciaországban a Fasizmus- és Háborúellenes Világbizottság titkára volt. 1944-ben a moszkvai Kossuth Rádió egyik szerkesztője lett. 1944 májusában a kijevi partizániskola parancsnoka volt, szeptember végétől nyolcfőnyi egységével Szlovákiában harcolt. 1945-ben az MKP felső-magyarországi területi titkára, irányításával indult meg az élet ezen a fontos ipari területen. 1945 végén iparügyi államtitkárrá nevezték ki, a "széncsata" egyik fő szervezője volt. 1946-ban megbízták az MKP Központi Vezetősége agitációs és propagandaosztályának irányításával, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára. 1949-56-ban a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, altábornagy, majd vezérezredes, 1955 júliusától a honvédelmi miniszter első helyettese volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után 1957-ben az MSZMP agitációs és propagandaosztályának vezetője, 1957 áprilisától 1960 januárjáig pekingi és hanoi nagykövet. Országgyűlési képviselő 1963-67-ben, nyugdíjba vonulásáig az Elnöki Tanács tagja.
Művei: Emlékeimből (Bp., 1961), Új történet kezdődött (visszaemlékezések, Bp., 1966), Történelmi lecke (visszaemlékezések, Bp., 1970).
Irodalom: Kékesdi Gyula: Egy kommunista életútja. N. S. 75 éves (Népszabadság, 1969. máj. 14.), Szemes Imre: N. S. emlékezete (Népszava, 1974. máj. 14.).

És Nógrádi elvtárs mondta: »Nézzék, drága fiatal barátaim! Ha a nadrág tiszta és nem rongyos, és becsülettel dolgozik, vagy tanul a fiatal, akkor miért ne hordhatná?« Megnyertük a farmer csatát. Ez ma már megmosolyogtató, de akkor hallatlanul fontos ügy volt. ...Miért szűnt meg a Halló fiúk! Halló lányok!? Egyre többen szóltak bele - például a KISZ - hogy legyen benne ez meg az. És azután a szerkesztők azt mondták, hogy: »na, ezt nem« és akkor abbamaradt."

Január 27. 19.50 Az igazságtevő című tévéfilm bemutatója.
Szereplők: Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Balló Elemér, Bánhidi László, Basilides Zoltán, Csákányi László, Dávid Kiss Ferenc, Dömsödi János, Kállai Ilona, Maklári János. Dramaturg Deme Gábor, rendező Nemere László, operatőr Biró Miklós.
21.10 indul A fény természete című sorozat. Dr. Sas Elemér, Jánossy Lajos akadémikus és Varga Péter adjunktus beszélgettek a fény jelenségeiről, és ezt rajzokkal illusztrálták. Rendező Endrödi Sándor, operatőr Molnár Miklós.

Ugyanezen a napon az Országgyűlés ülésszakán ismét napirendre került a televízió műsora.
Dr. Mihályfi Ernő felszólalása (Országgyűlési Napló, Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön):
"Végül néhány szót a televízióról, amely felmérhetetlen erejű kulturális forradalom eszköze lett. Nem túlzás azt állítani, hogy rohamos terjedésével - több mint 800 000 készülék működik már az országban, s ez 4, de legalább 3 millió állandó nézőt jelent -, közös nevezőre hozta az egész ország kulturális életét, Budapesttől a legkisebb faluig. Ezen belül természetesen az igények rendkívül széles skálája, a közönség változatos rétegződése jelentkezik, kezdve a falusi nézőktől, akik talán először találkoznak színházzal, filmmel, népszerű tudományos előadással, képzőművészettel a televízió képernyőjén, és végezve a sort az avantgárd művészetek városi, részben talán kicsit sznob közönségével. A földrajzi megosztástól függetlenül a könnyűműfaj kedvelőitől a krimi, a futball, az operett szenvedélyes híveitől a klasszikus zene, az opera és a súlyos dráma közönségéig. És ez a rétegződés nemegyszer egy-egy emberen belül is jelentkezik. A televíziónak pedig egyetlen képernyőn kell valamennyi igényt kielégítenie. Ez a forrása a legtöbb, és bizony a legtöbbször igazságtalan bírálatnak, ami a televíziót éri. A türelmetlenség semmiképpen nem jogos és nem indokolt.
Nehéz helyzetben vannak a fiatal, alig megszületett televízió-kritika művelői. A televízió részben hírközlő szerv, a sajtó új, s tegyük mindjárt hozzá, legszuggesztívebb eszköze, élő képes napilap. Ez a munkája keveredik, vegyül a művészetek közvetítésével. Nehéz eldönteni, hogy a műsorok közül mit és milyen mércével bíráljanak.
Érdemes lenne megvitatni, helyes-e, kell-e utólag bírálni soha újra nem látható műsort, hiszen a kritikának egyik feladata, hogy abban irányítsa, tájékoztassa a közönséget, mit kell látnia, mit érdemes megnéznie. Felvetem az ötletet: vajon nem lenne-e helyes, ha az előre elkészített, filmekre, képmagnóra vett műsorokról előre, adás előtt írna a kritika, s csak az előre meg nem nézhető műsorok közvetítéséről utólag.
A televízió által előidézett, s talán még nem is eléggé tudatos kulturális forradalmon belül beláthatatlan jelentőségű az iskola-televízió megindulása. Ebben a tanévben már hetente négy napon jelentkezik az iskola-televízió. Ennek és az ehhez kapcsolódó ismeretterjesztő munkának, a természettudományok népszerűsítésének óriási a jelentősége, hatalmas lehetőségeket ad a nevelésre, a minden színvonalon való művelődésre.
Megállapíthatjuk, hogy a televízió minden elismerésre méltóan oldja meg nagyon nehéz feladatát, amelynek módszereit is sajátos viszonyainkra, a közönség széles skálájú rétegződésére való tekintettel, menet közben kell kidolgoznia.
Nagy öröm a képviselőnek, hogy ilyen eredményekről számolhat be. Ezek mind azt bizonyítják, hogy művészeti életünk elvi, ideológiai irányítása és gyakorlati szervezése helyesen, megnyugtatóan folyik. Az erre vonatkozó költségvetési tételek óvatos növelése a tavalyihoz képest, biztosítja a további fejlődést is. Azt hiszem, hogy az 1966-os költségvetés vitájában nem melléktéma az, amiről beszéltem. (Taps.)"

Mihályfi Ernő (1898-1972) politikus, újságíró - 1958-tól haláláig másodízben a Magyar Nemzet főszerkesztője.

Szinetár Miklós 1966. január 28-án kelt jelentése (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A-8. MRT ált. dok. vezetői értekezletek anyagai) A szocialista országok megismertetése a Televízióban címmel került az MRT elnöksége elé. Részlet a jegyzőkönyvből: "Az elmúlt év folyamán, bár fejlődött a szocialista országok jelenléte a televízióban, mégsem nevezhető még kielégítőnek. Sport 2501 perc, hangverseny, esztrád 623 perc, egyéb 3338 perc, átvétel az Intervíziótól voltak a főbb műsorforrások, melyek a szocialista országok jelenlétét jelentették a televízióban. ...Fokozottabb hangsúllyal kell bemutatnunk ezekből az országokból azt, ami a széles nézőközönség számára vonzó."

Január 29., luxuscikkeket mutatott be a Luxus Áruház a Gundel étteremben tartott divatbemutatóján, az eseményről a TV Híradó is tudósított.

Január 30., Irodalmi képeskönyv, Bródy Sándor: Rembrandt - tévépremier.
Szereplők: Rembrandt - Bessenyei Ferenc, Hendrichje - Pécsi Ildikó, Titus - Kovács István, Mensáros László, Miklósy György, Papp Éva, Gyenge Árpád, Körmendi János, Koltay János, Bányai János, Kéry Gyula, Szénási Ernő. Dramaturg Aczél János, zeneszerző Tamássy Zdenkó, rendező Ádám Ottó, operatőr Kenyeres Gábor.

Újszerű közvélemény-kutató "panel" kezdi vizsgálni, hogy tetszik-e vagy nem egy tévéműsor. Közvélemény-kutatás állapította meg, hogy mind a rádió mind a televízió szilveszteri műsorában Sinkovits Imre tetszett a legjobban a hallgatóknak és a nézőknek is.

Újból megkezdődik az egész országot megmozgató Ki miben tudós? vetélkedő.

A Rádió és Televízió Újság szerkesztősége felkérte a tévékritikusokat, írják meg, mit szeretnének látni a tévében? A válaszokat a műsorújság 1966/5. számában jelentették meg, ebből következnek részletek:
Fencsik Ferenc (Esti Hírlap): "Mit szeretnék látni? Más értelemre fordítom a kérdést. Az szeretném látni, hogy szűnjék meg a közönségnek ez a túlzott érzékenysége a televízióval szemben. Elvégre a televíziót is emberek csinálják, ha nem is olyan tévedhetetlenül, mint a bárhol fellelhető előfizetők. És ne felejtsék el, hogy azokat az adásokat, amelyektől kinyílik a bicska a zsebünkben, nekik is végig kell nézniük. Olykor többször is..."
Gantner Ilona (Népszava): "Először is: kívánok a Televíziónak minél több zendülést és mennél kiadósabb összecsapásokat! Igen, igen - jól értették! De ezentúl a zendülésekben, az összecsapásokban ne a nézőknek és kritikusoknak - hanem a Televíziónak legyen igaza! Jaj, nagyon szeretnék egy kis zűrzavart, egy kis botrányt, és esetleg füttyöket is, egy-egy ízig vérig modern, korszerű (nem moderneskedő és együgyű), magas színvonalú darab bemutatásánál ...Amikor a kritikusokat »ítélnék« el unalmasság, óvatosság, begyöpösödöttség miatt. ...Szeretném, ha a Televízió sokszor meghökkentene: tehetségének tudatában, magabiztosan, támadásra készen, merészen és vállalkozóan. És sok olyan alkotást mutatna be, mint a Menekülés a börtönbe, A szép Szabóné, Shakespeare, a kor lelke, a Századunk sorozat és a hozzá hasonlók."
Hegedűs Tibor (Népszabadság): "Természetesen szeretnék minél több jó tévéjátékot, tévéfilmet látni, elsősorban azért, mert ezen a téren az utóbbi időben szembetűnő volt a visszaesés. De éppoly fontosnak tartom - és higgyék el, a közönség is - a problémák lényegét feltáró riportfilmeket is (annál jobban bosszant, ha ezek felületesek, sematikusak vagy »odavetett« rutinmunkák). Szeretném, ha a kerekasztal-viták résztvevői kevésbé lennének óvatoskodók, és ennek következtében elkerülnénk a közhelyeket. Szeretném, ha nemcsak a vidéki színházak legjobb(?) előadásait látná a pesti néző, hanem a fővárosi színházak legjobb előadásait is láthatná a vidék (de ez nem a tévén múlik, akinek inge, vegye magára). Szeretném, ha a már köztudott objektív nehézségek ellenére nívósabb lenne a tévé játékfilm műsora - attól a film még szórakoztathat is; de a szórakoztatás iránti jogos igényt soha se elégítse ki giccsel. Szeretném, ha a tévé »tévésebb« is lenne, merészebben keresné a kifejezés lehetőségeit és témáit..."
Máriássy Judit (Film Színház Muzsika): "Ha egy látszólag jelentéktelen mindennapi eseményt oly módon juttatnak el hozzá, hogy mikroszkóp alá helyezik annak egy-egy mozzanatát, és a parányiban felfedeztetik velem a jelentőset, nagyot, egyetemeset. Ilyen volt számomra Kende Márta rekonstruált filmje, a Bognár Anna világa, ilyenek néha a törvényszéki riportok, közülük pedig kiemelkedően Vámos Judité a háborús bűnösökről. Ilyenek lennének a TV Jelenti, sőt a TV Híradó honi beszámolói mindig, ha rendezők, riporterek még gyakrabban vállalnák magukra, hogy az elébük táruló széles mezőkből egyéni bátorsággal, személyes véleménnyel kiválasszák a közérdeklődésre számot tartó legfontosabb, legmélyebb barázdát. Ha a tévé művészi-irodalmi műsorának zömét nem a mozikban jobban élvezhető filmek, hanem a televízióra komponált játékok, novellák képezik. Mert ha azokat úgy rendezik, mint pl. Dömölki János a Tenger csendjét vagy Zsurzs Éva a Kristóf a magánzót, ha olyan alakításokat kapok bennük, mint Törőcsik Mariét az Anna három napjában, akkor úgy érzem, ilyenkor is »távolba látok«, annak a legbonyolultabb, legizgalmasabb, soha teljesen fel nem fedezett világnak tárják fel újabb rétegeit előttem, amit embernek hívnak..."
Vilcsek Anna (Magyar Nemzet): "Szeretnék több mai témájú, magyar tévéjátékot és tévé-játékfilmet látni és természetesen jókat, jobbakat, izgalmasabbakat, mint az elmúlt évben általában. Szeretném, ha a televízió több lehetőséget adna a fiatal, és nemcsak a fiatal rendezőknek, operatőröknek a kísérletezésre, bemutatkozásra, művészi eszközeik és tehetségük kipróbálására s csiszolására. Szeretnék több olyan jó riportfilmet látni, mint a Fiatalkorúak, az Ördögszekér, a Kicsi vagyok én, olyan képzőművészeti riportfilmeket, mint a Ferenczy Béni volt. ...Várom ebben az évben a televízió tájékoztató, közgazdasági és ipari műsorainak további javulását, a külpolitika színesedését, a kommentárok rövidülését, az izgalmasabb, koncentráltabb vitaműsorokat."

Február

Lengyelországban az évad legsikeresebb tévéfilm-sorozatának hőse Hans Kloss lengyel állampolgár, aki a hitleri hadsereg kapitányaként rendkívül értékes szolgálatokat tett a lengyel felszabadítási mozgalomnak.
Svédországban a Rádióbizottság, mely öt éven keresztül a svéd rádió és televízió fejlesztésével foglakozott, előterjesztésében azt tanácsolta, hogy 1967. október 1-től szűnjön majd meg a a rádió előfizetési díja, ugyanakkor jelentősen emeljék meg a televízióét!
Londonban bemutatták a világ legkisebb tévékameráját, melynek átmérője nem egészem 3 cm, hossza pedig 4,5 cm volt.
Hollywoodban ferences rendi szerzetesek különös vállalkozásba fogtak, stúdiót béreltek tévéfilmek készítésére. A filmek szereplői - kevés számú színésznő kivételével - szerzetesek voltak.
Az I. Táncdalfesztivál meghirdetése.

Február 1. 19.05 élő közvetítés a Madách Kamara Színházból, Jókai Mór: A bolondok grófja. Szereplők: Koromfi - Lőte Attila, Iringa grófkisasszony - Nagy Anna m.v., Kalazánczia baronesz - Béres Ilona, Pető, komornyik - Zenthe Ferenc, Jenő, jáger - Mensáros László, Benő, kocsis - Avar István, Balkon tiszttartó - Újlaky László, Gerő kulcsár - Vándor József, Mártha dajka - Kelemen Éva, Fulgenczia - Pádua Ildikó, Pitypalaty bakter - Deák B. Ferenc. Rendezte Pártos Géza.

Február 3., a Luna-9 szovjet űrszonda leszáll a Hold felszínére, és képeket sugároz a "Viharok tengeréről". Az eseményről sajtótájékoztatót is tartottak Moszkvában, erről a TV Híradó február 5-i és 6-i adásában is beszámolt. Az eseményen Jurij Gagarin is részt vett.

A Zalai Hírlap írta 1966. február 8-án:
"Apropó! Rendkívüli adásnap: pénteken a világ szinte valamennyi televízióállomása megszakította adását, hogy a Luna-9 holdra éréséről szóló híreket kommentálja - a grazi televízió például a Jordell Bank-i óriás rádióteleszkóp által vett képeket is sugározta. Csak a Magyar Televíziónak nem futotta erre erejéből. Ennek persze nem a Műkorcsolya EB az oka, hanem a tájékoztatás bosszantó lassúsága..."

Február 4. 17.15 politikai tanfolyam a televízióban, A népgazdaság helyzete és feladatai címmel.

Február 5. 18.05 A Televízió bemutatja... címmel új sorozat indult, az első adásban a televízió saját magát mutatta be. Szerkesztő: Molnár Margit, riporter Kovalik Károly és Molnár Margit, rendezte Mátray Mihály.

Február 6., új szovjet tévéfilm-sorozat indult Két tűz között címmel. A TV Híradó beszámolt az Újságíró bálról, melyen többek között részt vett Aczél György és Szirmai István is.

Február 8. 19.05 élő közvetítés a Katona József Színházból, Kármán József-Szabó Magda: Fanni hagyományai. Szereplők: Izsépy Dániel - Ungváry László, Zsuzsanna - Lukács Margit, Fanni - Törőcsik Mari, Rozália - Szalai Adrienn, Dénes - ifj. Zenthe Ferenc, Tatai József - Sztankay István, Baranya Ferenc - Gáti József, Amália - Magda Gabi, Szalárdi - Hindi Sándor, Futó Mihály - Tompa Sándor, Ilon - Ladomerszky Margit, Jula - Pápai Eszter, Ehrestein - Somogyvári Pál, Szilágyi - Versényi László, István - Árossy Aladár, Tóth Elek - Sándor Géza. Rendezte Egri István.

Február 10., elhunyt Szabó Ernő színművész, a TV Híradó is beszámol a szomorú hírről.
Szabó Ernő színművész, igazgató, rendező. Született 1900. június 30., Kassa, Magyarország (ma Kosice, Szlovák Köztársaság). Elhunyt 1966. február 10., Budapest.
1900-1902 édesapja famíliája magához veszi, a Szabó családnál nevelik. 1902-1911 lelencházban él. 1913-1921 Nagykárolyban lakik édesanyjával és Neményi László nevelőapjával. 1918-ban Budapesten játszik, 1920-1935 között vándortársulatokkal járja a vidéket. 1935-1937 a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 1937-1939 Horváth Árpád debreceni társulatának főrendezője, 1939-1940 Erdélyi Mihály társulatához szegődik. 1940 a fővárosi Royal Revü Varietében is fellép, 1940-1946 Nagyváradon játszik, majd marad a színházánál. Román állampolgár lesz. 1946-1955 a marosvásárhelyi Székely Színház színésze, majd főrendezője. 1955-ben visszatér Magyarországra, 1955-1957 a Néphadsereg Színházának a tagja (a mai Vígszínház), 1958-1960 a Fővárosi Operettszínházban játszik. 1959-1966 a Szabó család címadó-főszereplője a Magyar Rádióban - hetente. 1961-1963 a Vígszínházban játszik ismét, 1963-1964 a József Attila Színházban lép fel. 1964 nyugdíjba vonul. 1966. februári halálakor egy ország siratja "Szabó bácsit".
A színjátszás közkatonája, aki soha sem került fókuszba igazán, most egyszerre mind a hazai, mind a nemzetközi filmszakmában ismertté válik, sőt, népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedik. Az utcán felismerik, buszról, villamosról lekiabálva köszöntik. Színházak egymással versengve szerepeket ajánlanak, "húzónév" egy stáblistán, és a plakátokon is kiemelt helyet foglal el a neve. A Hannibál tanár úr című Fábry filmet a "szocialista tábor" akkori mozijai alapműként játsszák mindenütt. Sőt, később a hetvenes évek elején a középiskolai oktatásban bevezetésre kerülő Filmművészet történet című tantárgy egyik kiemelt hazai alkotásként kezeli, és minta elemzésének tárgya lesz a film. Tehát gimnáziumi tananyaggá válik a mű húsz év alatt. A hazai bemutatót követően Szabó Ernő a film promóciós körútján is részt vesz, majd fél esztendőn keresztül utazik Csehszlovákiába, Lengyelország városaiba a film helyi bemutatói kapcsán. Sőt Csehszlovákiába külön utazó turnét hívnak életre, amelyben Szabó Ernő személyesen a vászon előtt is megjelenik, néhány szóval üdvözli az egybegyűlteket, majd megkezdődik a film vetítése. A siker néha felfoghatatlan, néha zavaró, de határozottan jóleső, máskor meg feszengően kínos. Szabó Ernő filmsztárokhoz méltó fogadtatásban részesül, bárhova is megy. Ő azonban nem változik meg mindezek ellenére. Szerény és csendes marad, Óbudán egy kis lakást vásárolhat maguknak, talán ennyit profitál a sikerből mindössze. Másrészt azzal, hogy Szabó Ernő ilyen előkelő sztárrá lépett elő, élete további részében jó-rossz filmekben, de folyamatos felkérés érkezik a tévéstúdióktól és a filmgyártól, amit ő rendre el is játszik. Nem minősít, mint Thália hű katonája végzi a dolgát. Azonban a további 42 másik filmszerepének sikere együttesen sem teszi ki a Hannibál tanár úr győzelmét. A film hazai készítői jobbára a kisember szerepkörébe szorítják be, nem vagy csak alig kap komoly jellemábrázolásra alkalmat adó lehetőségeket. Ő nem perlekedik, elvállalja, amire felkérik.

Február 12., élő közvetítés a Thália Színházból, Martii Larni: A negyedik csigolya. Szereplők: Jery Finn - Keres Emil, Isac Rivers - Kovács Károly, Joan Lawford - Böröndi Kati, Charles - Buss Gyula, Agnes Lawson - Dayka Margit, Boris Minwegen - Szabó Gyula, Dipsy - Peti Sándor, Maxwell - Mécs Károly, John Fizterald - Nagy Attila, Mrs. Compotti - Simon Zsuzsa, Mr. Compotti - György László, Howard Atkenson - Keleti László, Betty Boldin - Sütő Irén, Kronikopelos - Beszterczei Pál, Redmann - Fellegi István, Mr. Drake - Tándor Lajos. Rendezte Gosztonyi János.

Február 16., élő közvetítés a Katona József Színházból, Miroslav Krlezsa: Léda. Szereplők: Urbán Olivér - Kálmán György, Klanfár - Ungvári László, Melita - Bara Margit, Aurél - Kállai Ferenc, Klára - Váradi Hédi, Fanny - Lejtényi Éva, 1. pillangó - Csernus Mariann, 2. pillangó - Apor Noémi, Egy úr - Major Tamás. Rendezte Boján Stupica, a Belgrádi Nemzeti Színház művészeti vezetője.

Február 20. 19.50 a Századunk sorozat újabb epizódja: Mire a lomb lehullik. 1914-ben Európa országaiban egyik napról a másikra minden a háború, a pusztítás szolgálatában állt. A szociáldemokrata pártok későn ébredtek rá a háború veszélyes nagyságára és határozatlanul próbáltak szembeszállni a soviniszta lelkesedés minden elsöprő hullámaival. Magyarország is belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán és a háború első karácsonyára már milliókkal nőtt azoknak a száma, akik sejtették, hogy hazafiaságukkal, bizalmukkal visszaéltek. Szerkesztő, rendező és forgatókönyvíró Bokor Péter, zeneszerző Patachich Iván, operatőr Mátray Mihály, zenei szerkesztő Palásti Pál.

A Rádió és Televízió Újság 1966/8. számában megjelenik egy felhívás:
"A Magyar Televízió ez évben megrendezi az I. Balatoni Táncdalfesztivált. Felhívja a magyar zeneszerzőket, költőket, szövegírókat, hogy alkossanak modern hangvételű, korszerű táncdalokat, slágereket. Minden zeneszerző két - eddig sehol el nem hangzott - művel vehet részt a pályázaton, melyet április 4-ig név és cím megjelölésével kell beküldeni a Magyar Televízióba. ...A beküldött pályaművekből a Sanzon- és Táncdalbizottság által kiválasztottakat három elődöntőn, meghangszerelve bemutatja a Magyar Televízió. A zsűri és a közönség ezekből kiválaszt tizenhármat, melyet augusztus 20-án az Intervízió nyilvánossága előtt, nemzetközi zsűri közreműködésével mutat be a televízió."

Monte-Carloban is sikert arat Mihályfi Imre Tolsztoj Ivan Iljics halála című munkájából készített tévéfilmje. Megkapja az Arany Nimfa díjat Básti Lajos, a legjobb férfi alakításért.
Magyar sikerek Monte-Carloban címmel a műsorújság 1966/8. számában tudósítottak a fesztiválról:
"Jelentős, sőt talán az eddigieket felülmúló magyar sikersorozattal zárult a Monte-Carlo-i televíziós fesztivál. A legjobb férfialakítás Arany Nimfa díját - prágai sikerére ráduplázva - Básti Lajos nyerte el az Iván Iljics halála című tévéjáték címszerepéért. Első ízben osztották ki a közönség zsűrijének a legjobb nemzeti programot jutalmazó díját, s ezt is a Magyar Televízió kapta az Iván Iljics halála, a Tenger csendje és A kis bice-bóca alapján. Az utóbbiért külön dicsérő oklevélben is részesült a Magyar Televízió."
Dobos István is ír a fesztiválról a műsorújság 1966/9. számában:
"Február 1-12. között rendezték meg hatodszor a Monte-Carlo-i nemzetközi tévéfesztivált, 29 ország 65 műsorát mutatták be. A február 12-i gálaesten a hercegi pár is részt vett. ...A verseny eredménye már ismeretes, e sorok írója végeredményben így jellemezhetné: fölényes csehszlovák és magyar győzelem..."

A közvélemény-kutatások alapján bebizonyosodik, hogy a délelőtti tévéadásokat, az esti műsorok ismétlését a Goldberger Gyár, a Csepeli Vasmű és a Ferencvárosi Hűtőház több műszakban dolgozó munkatársai egyaránt igénylik!

A műsorújság 1966/9. számában bemutatták a TV Híradó "külsős" világosító csapatát, köztük Vukovics Sándort, aki később a Híradó fővilágosítója lett és a nyolcvanas évek végéig dolgozott, Féjja Ferencet, Kiss Pétert, aki később a Híradó operatőre lett, Csontos Józsefet és Németh Istvánt, akik évtizedeken keresztül minden TV Híradó riport forgatásán ott voltak.

Február 24. 18.15 Halló fiúk! Halló lányok! A tartalomból: Hipnopédia (alva tanulás) Magyarországon, Antal Imre zongorázik, Akiknek semmi sem elég..., Elektronikus úton előállított beszéd és ének. A hónap slágerei: Rohan az idő (Koncz Zsuzsa), A San remoi dalfesztivál győztes dala. Ők is voltak gyerekek..., Bemutatjuk a Ki miben tudós? technikai berendezéseit, Zsebszínpad, Műsorkalauz, Tilos a csók?, Tudnál e dalszöveget írni?.

Ezen a napon jelent meg H.T. aláírással egy cikk Selejtezés címmel a Népszabadságban, melyben a szerző az Archívum selejtezési gyakorlatát helyteleníti:
"Időnként selejtezni kell. Igaz, nem mindegy, hogyan. Gondos mérlegeléssel, a filmek készítőinek a bevonásával, vagy őnélkülük, adminisztratív úton, mechanikusan. Ha az utóbbi módszert használják, előfordulhat, értékes fesztiváldíjat nyert művekből válik hulladék anyag. Erre a sorsra került a televízióban lefolytatott selejtezés következtében az emlékezetes Árvíz után című film, az Erzsébet híd avatásáról készült dokumentum (ebből később megkerült egy rész - a szerk. megj.), a DCM-ről, Százhalombattáról szóló nagyszabású riportok, valamint olyan művek is, amelyeket rendezőink az idei rövidfilmfesztiválokra szerettek volna nevezni..."

19.50 Zsurzs Éva Törékeny boldogság című tévéfilmjének a bemutatója. Szereplők: Piroska - Törőcsik Mari, Péter - Kálmán György, Éva - Domján Edit, Dódi - Kautzky József, Bíró - Deák Sándor. Operatőr Zsombolyai János.

Február 27., a TV Híradó tudósított Rácz Aladár cimbalomművész 80. születésnapjáról.

Március

Az NDK televízió riporterét meggátolták az oslói sífutó VB eseményeinek közvetítésében, ezért a Magyar Televízió Oslóban tartózkodó riporterei segítették az NDK televíziót, és ők közvetítették a verseny eredményeit.

Március 1., a Vénusz-3 szovjet űrszonda elsőként éri el a Vénusz bolygót, a TV Híradó tudósít a tudományos eredményről. Tudósított még a Filmművész Szövetség közgyűléséről, a Fészek Klubból.

17.55 élő közvetítés a Bp. Honvéd - Liverpool Kupagyőztesek Európa Kupája labdarúgó mérkőzésről a Népstadionból. Riporter Szőnyi János.

20.05 élő közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból, Schiller: Tell Vilmos.
Szereplők: Hermann Gessler - Kamarás Gyula, Werner von Attlinghausen - Solti Bertalan, Ulrik von Rudenz - Ernyey Béla, Werner Stauffacher - Tánczos Tibor, Walter Fürst - Gárdonyi László, Tell Vilmos - Füzessy Ottó, Rösselmann - Fay László, Kuoni - Nagy Emil, Werni - Tóth Mihály, Ruodi - D. Kovács József, Arnold von Melchthal - S. Tóth József, Konrad Baumgarten - Bajka Pál, Meier von Sarnen - Perédy László, Struth von Weinkelried - Szűţs Iván, Pfeiffer von Luzern - Horváth Gyula, Jenni - Hegyi Anikó, Gertrud - Szende Bessy, Hedvig - Medgyesi Mária, Berta von Bruneck - Bilicsi Mária, Armgart - Szilágyi Eta, Elsbeth - Váradi Anna, Walter - Pálffy Gabi, Vilmos - Ray Anikó, Friesshardt - Balogh László, Leuthold - Ballai Iván, Rudolf Harras - Molnár Miklós, Stüssi - Herczegh Zsolt, Öregember - Bors Béla. Rendezte Várady György.

Március 3., a TV Híradó Liverpoolból átvett tudósításban számolt be arról, hogy bezárták a Beatles Klubot.

Március 5. 22.20 közvetítés Luxemburgból, az Eurovízió táncdalfesztiváljáról.

Március 6., a TV Híradó tudósít Veszprémből, ahol a Petőfi Színházban bemutatták Madách Imre Mózes című darabját.

Március 9., élő közvetítés a Katona József Színházból, Németh László: Villámfénynél. Szereplők: Nagy Imre körorvos - Kállai Ferenc, Anna, a felesége - Bara Margit, Bakos Béla főjegyző - Raksányi Gellért, Margit, a felesége - Olty Magda, Sata, a lánya - Törőcsik Mari, Határvári Árpád - Sztankay István, Virrasztó asszony - Károlyi Irén. Rendezte Vadász Ilona.

Ezen a napon jelenik meg a Népszavában Sándor György cikke: Az ITV (iskola televízió) első foglakozásainak tapasztalatai címmel.

Március 10., munkásőr gyakorlatról számolt be a TV Híradó Csepelről.
21.10 Költészet a XX. században, részletek Mensáros László előadóestjéből. Szerkesztő Surányi Ibolya, operatőr Németh Attila, rendező Hajdúfy Miklós.

A műsorújság 1966/12. számában Mensáros Lászlóval beszélgetett Schelken Pál a műsorról:
"Az elmúlt héten a tévében is elhangzott Mensáros László újszerű, az Egyetemi Színpadon sokszor ismételt önálló estjének jelentős része. Erről az előadásról beszélgettünk - szokásunktól eltérően a tévéadás után a művésszel.
- Nagyon szeretek a rádióban és a televízióban verset mondani, kezdte. Nem vagyok rögtönző művész, elmélyülök az anyagban, ezért úgy érzem, a rádióban és a televízióban a versekben többet tudok adni, mint egy színműben.
- A teljes műsor - úgy tudjuk - saját összeállítása. Hogyan határozta el, hogy ilyen válogatásban és összeállításban szerkessze meg?
- Az Egyetemi Színpad vezetőjétől a huszadik századot kaptam feladatként. Így jutottam arra a gondolatra, hogy nem a huszadik századból, hanem a huszadik századról mondjak el valamit. Legjobbnak kínálkozott a kronologikus sorrend. Valamikor sokat olvastam újságot hangosan, magamnak és másoknak is. Szerettem híreket olvasni és minden mást, még az apróhirdetést is. Akkor jöttem rá, hogy a legkisebb szöveg is vall nekem. Kis hírekből emberi sorsok bontakoznak ki. Nem igaz, hogy a költészetet csak a versek jelentik és hogy a prózában, a mindennapi prózában nincs művészet. Minden szó élővé válik, ha az ember kimondja - de sok múlik azon, hogyan mondunk ki valamit..."

A Délmagyarország írta 1966. március 12-én, (D.E.) aláírással:
"Ritka élményben volt részük csütörtökön este azoknak a tévénézőknek, akik A XX. század címmel elhangzott műsorban Mensáros László előadó művészetében gyönyörködhettek. Nagy meglepetés volt ez a műsor, s noha részletek hangzottal el csupán régebbi előadóestjéből, tárgyilagosan megállapítható, hogy mind a művek látszatra kusza, ám valójában roppant céltudatos kiválasztásával, mind póztalan, szuggesztív, az intellektusnak s az érzéseknek egyaránt teret engedő előadásmódjával - páratlanul egyedi élményt nyújtott ez a hallatlanul tehetséges fiatal művész..."

Esti Hírlap 1966. március 11., Barabás Tamás:
"Nobeltől Felliniig. Mensáros László előadóestje. Az idei színházi évad - de így is mondhatnám, ha lenne ilyen: irodalmi évad - egyik kiemelkedő eseményét tegnap este (sajnos, csak töredékeiben) közvetítette a televízió. Igaz, köszönet ezért is..."

Veszprém Megyei Napló, 1966. március 15., (P.Szőke) aláírással: "Mensáros est. Egy kiemelkedő tehetségű művész, akinek Hamlet alakítására néhány évvel ezelőtt fél Európa felfigyelt - negyven percet kapott, hogy elkápráztassa a tévé irodalom-, színházszerető közönségét. Karinthytól, Adytól, Szabolcskától Zelk Zoltánig, Voznyeszenszkijig és Fellinig - sokféle egyéniségű, hangvételű alkotó művét foglalta keretbe előadó egyénisége. A tévé jóvoltából is országszerte ismert színész Mensáros László; ezúttal, mint előadóművészt ismerhettük meg. A hét kiemelkedő irodalmi műsora volt ez a Surányi Ibolya által rendezett előadóest."

Március 12., a TV Híradó beszámolt Szuharto tábornok indonéziai hatalomátvételéről. Tudósított Párizsból arról, hogy De Gaulle üzenetet küldött tizennégy NATÓ országnak, bejelentve azon szándékát, hogy visszahívja a francia katonai NATO-állományt az integrált katonai parancsnokságról, visszavonja a francia erők nemzetközi parancsnokságokra szóló megbízatását, és kéri a NATO központjának, a szövetséges egységeknek és a nem francia fennhatóság alatt lévő egyéb létesítményeknek és bázisoknak francia területről történő kivonását. Franciaország nem kérdőjelezte meg a Washingtoni Szerződést és szándékában áll továbbra is támogatni az Atlanti Szövetség fenntartását.

A francia bejelentés a nemzetközi köröket villámcsapásszerűen érte. Az ország vezetőjeként való 1958-as visszatérése óta De Gaulle tábornok meg szerette volna reformálni a szervezetet - különösen a NATO nukleáris politikáját, az integrált katonai struktúrát és az Egyesült Államok vezető szerepét tekintve - azonban magát a Szövetséget nem kérdőjelezte meg. Az 1949-ben Washingtonban a Szovjetunió részéről érkező fenyegetés ellenében aláírt szerződés összehozta az országok egy csoportját. A szervezet, amely az Észak-Atlanti Tanács (NAC) döntése alapján 1950-54 között jött létre, egy amerikai tábornok vezetése alatt állt volna békeidőben. Feladata az volt, hogy létrehozzon egy integrált parancsnoki struktúrát, felvázolja az Európában állomásozó erők számára szükséges nyugati terveket, illetve koordinálja ezen erők kiképzését és integrációját.
Már 1959 márciusában De Gaulle tábornok megtagadta, hogy integrálja Franciaország légierejét a NATO rendszerébe, visszavonta a francia Földközi-tengeri flottát a NATO vezetése alól, és megtiltotta az Egyesült Államoknak, hogy atomfegyvereket, illetve hozzájuk tartozó indítóeszközöket Franciaországban állomásoztasson. 1960-ban megpróbálta a 12. cikkelyben foglaltak alapján átdolgozni a szerződést, azonban ebben nem támogatták a többi tagországok.
Így az 1966. márciusi döntés nem jelentett valódi meglepetést, még akkor is, ha rámutatott azokra az alapvető különbségekre, amelyek a szervezet jövőjét illették az egyik legfontosabb szövetséges és a többi partner között.

A Rádió és Televízió Újság 1966/11. számában olvasható Magyar riporter - német képernyőn címmel:
"Tizenkét egymást követő estén magyar riporter tájékoztatta németül az NDK televízió nézőit az oslói sívilágbajnokság eseményeiről. Regős Sándor - és a vele utazott szerkesztő, Radnai János - azoknak a német sporttudósítóknak a szerepét vette át, akiktől a norvég hatóságok megtagadták a vízumot. Nem csak politikai, technikai szempontból sem volt érdektelen ez a munkánk - meséli Regős. A Telesport-szerű negyedórás esti adások idején jómagam az oslói stúdióban ültem, az NDK népszerű sportriportere, Hainz Florial Oertel pedig Berlinben. A trükk-keverővel oly ügyesen hozták össze kettőnk képét, hogy szinte úgy látszott, mintha ugyanabban a szobában lennénk..."

Március 6. és 13., Hat országon át... - Burza Árpád riportfilmjének I. és II. része.

Az Esti Hírlapban 1966. április 18-án jelent meg (b.é.) tollából:
"Operatőr az árbocon. Úti film - kalandokkal. Az Alexandriából távozó hajó hat és feles szélerősségű viharba került. Az imbolygó fedélzetre felcsaptak a hullámok. Egy férfi lépett az árbochoz, és megindult az olajtól síkos, korlát nélküli létrán. Meg-megcsúszva, csak nagy erőfeszítéssel haladt fokról fokra, nyakában ötkilós kamerával. Tíz méter magasban a szél szinte odatapasztotta a rúdhoz.
A tévénézők mindebből néhány másodpercnyi képet láttak: magasból a táncoló fedélzetet, s az ütemesen felágaskodó, s mélybe zuhanó hajóorrot. Ki kellett használnom az utolsó lehetőséget, hogy lefilmezzem tengerjáró hajónkat. Nem törődtem a viharral - mondja Burza Árpád tévéoperatőr. Egy közel-keleti útról készített, Hat országon át... című riportfilmjét nemrég mutatta be a televízió. ...Csak itthon, a 2500 méteres film lepergetésekor tudtam igazán élvezni a megtett utat, gyönyörködni mindabban, amit pedig saját szememmel láttam."

Március 13. 21.00 a Barbárok című tévéfilm bemutatója. Rendezte Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György. Szereplők: Görbe János, Horváth Teri, György László, Kovács Károly, Makláry János.

Március 15., először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a KISZ védnöksége alatt. A TV Híradó beszámol az eseményről, és az Arany Sárkány című film forgatásáról is.

Március 19., a TV Híradó beszámol arról, hogy Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjetunió új magyarországi nagykövete (1966-1971) átadta megbízólevelét a Parlament Munkácsy termében Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének.

Március 20. 20.25 A bunda című tolvaj-komédia bemutatója. Gerhart Hauptmann írásából rendezte Kazán István.

A Rádió és Televízió Újság 1966/12. számában Sipos Tamás mutatta be Katkics Ilona rendezőt.
Katkics Ilona rendező, Budapest, 1925. november 26. Tanulmányai: Budapesti Kereskedelmi Középiskola (1940-1944), Össz-szövetségi Állami Filmművészeti Főiskola, Moszkva (VGIK), Rendező Szak ösztöndíjasa (1948-1954). Diplomás filmrendező (1956), Budapesti Felsőfokú Tanítóképző alsó tagozatos tanár (1961-1964). A magyar televíziózás kezdetétől (1956. augusztus 15.) nyugdíjaztatásáig, 1986-ig, a Magyar Televízió rendezője, a Gyermek és Ifjúsági Főszerkesztőség főrendezője. Az MTV indulásakor a Gyártási Osztály, majd a Stúdió Osztály tagjaként szinte minden műfajban dolgozott: híradózott, dokumentumfilmeket készített, 1958 és 1962 között élő tévéjátékokat rendezett. A szerkesztőségekhez irányítása után elsősorban gyermekeknek szóló műsorokat gondozott. A Kőszegi Gyermekfilm Szemle alapító tagja, majd igazgatója (1976-1989). A Magyar Filmművész Szövetség alapító tagja, majd az ifjúsági szakosztály titkára, majd a szövetség elnökségi tagja 1958-tól.

Március 22., a TV Híradó beszámolt arról, hogy a Debreceni Ruhagyár KISZ szervezete KOMSZOMOL kitüntetést kapott. Igor Fjodorovics Cvetkov alezredes beszédében hangsúlyozta, hogy a debreceni fiatalok kiváló politikai, kulturális és sport kapcsolatokat építettek ki szovjet barátaikkal!
A híradó vége felé számoltak be arról, hogy súlyos robbanás történt Győrben, a Műtrágya gyár egyik üzemegységében, egy halott és 5 súlyos sérült volt.

19.05 élő közvetítés a Kecskeméti Katona József Színházból, Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Szereplők: Don Pedro - Mezey Lajos, János gróf - Major Pál, Claudio - Schwetz András, Benedek - Baracsi Ferenc, Leonato - Jánoky Sándor, Antonio - Kölgyesi György, Borachio - Piróth Gyula, Konrád - Tórh Sándor, Galagonya - Fekete Tibor, Bunkós - Budai László, Ferenc barát - Forró Pál, Faszén György - Süle Géza, Hera - Moór Marianne, Beatrice - Dévai Kamilla, Margit - Borbíró Andrea, Ursula - Faragó Sári, Egy fiú - Horváth Ferenc, Gitáros - Bokor László. Rendezte Pétervári István.

Március 23. 21.25 Néma tanúk, dokumentumfilm. Szerkesztő Koós Béla, operatőr Bíró Miklós, rendezte Kende Márta.

A Rádió és Televízió Újság 1966/15. számában Kende Márta rendezővel készült interjú, ebben többek között a sikeres dokumentumfilmjeiről beszélt: "1963: Bognár Anna világa, 1965: Ördögszekér, 1966: a Néma tanúk. ...Filmjeimben mindig egy-egy korszak, időszak legfontosabb elvi kérdéseihez, életjelenségeihez kívánok hozzászólni - mondta Kende Márta. De nem csak hozzászólni, hanem cselekvésre is késztetni; felrázni azokat, akik abban az illúzióban ringatják magukat, hogy már mindent megoldottunk. Pedig vannak még fehér foltok térképünkön (Bognár Anna világa), van nacionalizmus és vannak ostoba előítéletek (Ördögszekér), és sokan vannak, akik nem tudják, hogy az igazi siker: alkotni valamit (A siker). ...A Néma tanúk kétségtelenül a »mai nap« egyik fontos kérdésével foglalkozik. Hogyan jutott el a súlyos visszaéléseket feltáró Pamuttextil ügyhöz?
- Hosszas munka árán. A gondolat ugyanis, hogy szólni kell azok ellen, akik félelemből vagy kényelmességből elhallgatják az igazságot, már az Ördögszekér előtt megvolt. Azóta keressük hozzá az esetet. Koós Béla szerkesztő (mind a négy dokumentumfilmemet ő szerkesztette) állandóan járta a bíróságokat, olyan eset után kutatott, amelyben az alakok tipikusak, az egyéni problémák társadalmi jellegűek..."
Májusban a Miskolci filmfesztiválon Miskolc város első díját Kende Márta kapta Néma tanúk című filmjéért.

A Magyar Televízió munkáját vizsgálta, majd értékelte az MSZMP Politikai Bizottsága. A hónap folyamán az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálya (APO) véleményeket kér be a pártbizottságoktól és Országos hatáskörű szervezetektől a Magyar Televízió munkájáról.
Részletek a jelentésekből (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/ Vélemények a Televízió munkájáról 288f 22/1966/11 ö. e, agit/73/2, és a Szabolcs megyei MSZMP Bizottsága jelentéséből, 1966 március 26):
"A tévé információs munkája az utóbbi hónapokban sokat javult. ...Felvetődik az igény a friss és sokakat érintő hírek jóval gyorsabb kommentálására, amely minden esetben hiányzott. Lehetne javítani az arányokon, a tévéhíradó munkatársainak a fontosabb hazai események hosszabb, a kevésbé fontosak (mint pl. egy-egy új színházi bemutató) rövidebb ismertetésével. ...Segíthetne a televízió - és nem csak a híradó - a paraszti életforma új vonásainak bemutatásában: falusi színházi eseték, téli tanfolyamok bemutatásával, s még inkább azzal, hogyan változik a parasztság életmódjával együtt a gondolkodása is. ...Jók a az irodalmi vetélkedők. Ezek népszerűségét több részlet megelevenítésével lehetne fokozni, jobban is szolgálnák az irodalmi ismeretek terjesztését. Nagyon népszerűek és jelentőségük talán nagyobb volna - a színházi közvetítéseknek. Ez a falvakhoz is közel hozza a főváros produkcióit."

A Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkárságának jelentése, március 29. (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/ Vélemények a Televízió munkájáról 288f 22/1966/agit/73/3):
"A tapasztalatok, vélemények egyöntetűen amellett szólnak, hogy az utóbbi időben ténylegesen javult a TV munkája. ...A televízió nem vállalkozhat arra, hogy »kizárólag« csak a nézők igénye szerint alakítsa műsorát. Ez a televízió egész műsorpolitikájában politikai torzuláshoz vezetne. ...A külpolitikában a TV Híradó és a Parabola a legnagyobb elismerést érdemlik a nézők körében. ...A belpolitikai műsorainál is van némi fejlődés. De a vélemények alapján úgy látjuk, hogy a fejlődés e téren sokkal lassúbb. ...Jobban figyelemmel kellene azonban kísérni egyes nagy építkezéseinket, vagy bemutatni az ország közvéleményének, hogy az elmúlt években milyen jelentős új létesítmények jöttek lére. ...Továbbra is igény, hogy elsősorban a szocialista brigádmozgalom nagyobb nyilvánosságot kapjon. Nagyobb figyelmet kellene fordítania a televíziónak arra is, hogy a szocialista erkölcs kérdéseivel, a szocialista erkölcs normáival, kialakulásával körültekintőbben és alaposabban foglalkozzon. ...A szórakoztató műsorokban nem eltúlzott arányban, de ténylegesen elismert helye van a quiznek.
...Szerintünk joggal éri bírálat a televíziót, hogy sokszor nagyon gyenge értékű, alacsony színvonalú, eszmeileg és még a szórakoztatás szempontjából is kétségtelen silány filmeket vásárolnak meg. ...Politikai kabarék egyes műsorszámaival kapcsolatban szóvá teszik, hogy azok ízléstelenek, politikai mondanivalójuk sokszor kétértelműek, nem egy esetben okoznak felháborodást az öntudatosabb munkásrétegek között..."

A Ganz Mávag Pártbizottsága (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1966/ Vélemények a Televízió munkájáról 288f 22/1966/11 ö.e, agit/73/4):
"...A közéletben tapasztalható egyes negatív jelenségek megszüntetéséért vívott harcról a tévé eredményesen veszi ki a részét. Igen hatásosak az ezzel kapcsolatos leleplező adások, a bírósági közvetítések, a társadalmi felelősség fontosságának kibontása. ...Az atheista propagandának nagyobb teret kellene biztosítani. Ehhez megfelelő keretet adna pl. egy-egy vallási szekta bemutatása, annak lélekromboló, káros kihatásaival együtt."

Jelentés Baranya megyéből az MTV munkájáról (288f 22/1966/11 ö.e agit/73/37 1966. márc. 29. MSZMP Baranya Megyei PB): Hibaként lehet megemlíteni az irodalmi ismeretterjesztés visszaesését. Az Irodalmi képeskönyv színvonalas adásaihoz képest a most folyó irodalmi klub vérszegény, ötlettelen kísérletnek látszik."

MSZMP Magyar Hajó- és Darugyár Párbizottsága jelentése a MTV munkájáról (288f 22/1966/11 ö.e agit/73/37., 1966. márc. 30.):
...Ami a tévéjátékokat illeti, itt általában nem a legjobb vélemény alakult ki. Kevés tévéjáték van, ami jó, és vannak olyanok (Vörös tövű nád) - mindenki megbotránkozással beszélt róla és nem tarják az ilyen tévéjátékokat műsorra tűzhetőnek, továbbá vannak tévéjátékok, amelyek alacsony színvonalúak és negyedévenként, félévenként megismétlik. ...Vannak olyan műsorok, amelyek a kritika eszközével nem helyesen gazdálkodnak. A hibákat, ami a szocialista építésünk folyamán becsúszott, nagyon eltúlozzák, csak a fogyatékosságokat mutatják be, és nem ritka esetben úgy értelmezhető, hogy amit csinálunk, majdnem minden rossz."

A Magyar Televízió elnöke, Tömpe István is jelentést készít (Jelentés a Televízió munkájáról, 288f 22/1966/11 ö.e, agit/375 1966. márc. 31.) a hibák kijavítása, a műsormunka hatékonyságának és színvonalának emelése érdekében:
"Fokozottabban kell felhasználni a televíziót a párt politikájának megértettetésére, elfogadtatására. Ezért a párt és kormány vezetői rendszeresen nyilatkozzanak az ország előtt álló feladatokról...
A televízió agitációs, propaganda és művészeti műsoraiban egyaránt erősíteni kell a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemét. ...Biztosítani kell a magyar forradalmi, elsősorban munkásmozgalmi hagyományok feldolgozását. Növeljék a mai élet, a szocializmust építő nép munkájának pártos bemutatását. Fel kell lépni a műsorokban még mindig meglévő arisztokratizmus ellen. A tv milliós tömegekhez szól és ezt szem elől téveszteni súlyos hiba.
Határozott intézkedéseket kell hozni a művészeti és szórakoztató műsorok színvonalának javítására. Ennek érdekében intézkedni kell, hogy a színházak műsorait bocsássák a Televízió rendelkezésére. Csökkentsék a színvonaltalan filmek mennyiségét, ugyanakkor néhány éven belül jelentősen növeljék a saját készítésű tévéfilmek és játékok számát. Csökkenteni kell a politikai kabaré mennyiségét. Vigyázni kell, hogy a politikai tréfák ne zavarják, hanem ellenkezőleg, javítsák a politikai közszellemet."

A Rádió és Televízió Újság 1966/13. száma bemutatta a televízió fotoriportereit, Varga Zoltán csoportvezetőt, Lippai Ágnest és Vörös Ilonát.

Március 26., A TV Híradó tudósít a Magyar Szocialista Munkáspárt Kádár János vezette delegációjának elutazásáról a Nyugati pályaudvarról. A delegáció az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) XIII. kongresszusára utazott. Ugyanebben a Híradóban már tudósítás volt látható a Kongresszus megnyitójáról. Ettől kezdve minden nap látható a szovjet tévétől átvett anyag, a kongresszus munkanapjairól. Kádár felszólalását a március 31-i tudósításban láthatták a nézők.

Március 27. 18.20 Harmincezer kilométer - a barátság újain. Riportfilm a Kállai Gyula miniszterelnök vezette kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról, a filmet Kecskés László, a TV Híradó operatőre készítette.

Március 31., a TV Híradóban Zádor László szerkesztő és Schóber Róbert operatőr tudósított a Fővárosi Nagycirkuszból, az utolsó előadásról, ezután megkezdődött az épület bontása, átépítése.

Április

A Rádió és Televízió Újság 1966/14. számában "Legyen? Ne legyen? Milyen legyen?" címmel Horváth J. Ferenc, a tévéhíradó szerkesztője, Horváth Ádám, rendező, Sylvester András, az ismeretterjesztő osztály vezetője beszéltek arról, hogy a tévé legalázatosabb műfajára kísérő zenére szükség van-e, és mikor.
Horváth Ádám: "Hogy a tévéjátéktól a híradóig mindenütt szükség lehet aláfestő zenére, nem vitatható. Csak az a fontos, hogy minden esetben funkciója legyen, vagyis csönd ellen ne használjuk..."
Horváth J Ferenc: "Régebben minden némán felvett híradóriport alá tettünk kísérőzenét, akkor is, ha a szöveg teljesen kitöltötte az időt. Újabban már csak olyan riportokhoz, tudósításokhoz adunk, melynél az a mondanivaló hatásfokát növeli..."
Sylvester András:"Jobb híján alkuszom meg a kísérőzene szóval, mert lappangani érzem benne a babonát, hogy a televízió = kép, és másodsorban zene, zörej vagy szöveg. ...A mondanivaló dönt tehát, ahhoz kell és érdemes funkciója szerint megkomponálni a kép, a szöveg, a zörej és a zene szétválaszthatatlan együttesét."

Forog az idegen címmel megkezdődik kilenc tájegység csapatai között a televízió idegenforgalmi vetélkedője.

1966 áprilisában az MRT vezetése jelentést készít az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága számára a televízió káderpolitikájáról (Magyar Országos Levéltár: 288f 22/1966/ 1966. április). Ebben olvasható többek között:
"A külpolitikai és a sportrovat jelenlegi szerkesztői jól ellátják a feladatukat.
A Belpolitikai Főszerkesztőség legnagyobb gondja a riporteri állomány fejlesztése és utánpótlása. A riporteri munka a televíziós munkák közül egyike a legnehezebbnek, mert a jó riporternek az újságírói képességek mellett még riporteri intelligenciára, jó megjelenésre és kellemes beszédhangra is szüksége van. A kisszámú riporteri gárdából három munkatárs eredményes, jó munkát végez. További két riporterünk céltudatosan, jól felkészül feladatára, azonban riporteri adottságaik gyengébbek. Egy hasonló kvalitású riporterünk utóbbi időben visszaesett Egy riporter-szerkesztőnk a riporteri tevékenységéhez fűzött reményeket nem váltotta be, mint szerkesztő, igen jól megállja a helyét. Két riporterünk híjával van a szükséges riporteri kvalitásoknak, szerkesztői adottságaik sem ismertek még. Lehetőséget, segítséget és megfelelően hosszú türelmi időt kapnak a szerkesztői munka elsajátítására.
A Híradó osztály, a szerkesztők, riporterek létszáma 21 fő. Vezetői politikailag szilárd, biztos ítéletű, régi televíziós szakemberek, a Híradó munkáját kitűnően megszervezték, jó ütőképes kollektívát alakítottak ki. A szerkesztők közül többen képesek komplex (riporteri-operatőri) feladatok ellátására is. A hírszerkesztő és a híradó külpolitikai rovatában két munkatársnál volt illetve van probléma. Közülük az egyiket áthelyeztük, a másik munkatárs nem politikus alkat, nem tudja a képekben való gondolkodást sem elsajátítani. Vele szemben a várakozási idő lassan lejár. A híradó belpolitikai rovatában a riporterek közül egy munkatárs tehetséges), két riporter kielégítő, egy riporternek nem jó a megjelenése, kérdésfölvetései sem kielégítőek..
A Népművelési Adások főszerkesztőségén a létszám 108 fő, a szerkesztők létszáma 23, ebből párttag 13 fő, iskolai végzettség szerint 18 főnek van felsőfokú végzettsége.
Az Ifjúsági osztály vezetője és helyettese politikailag szilárd, tehetséges, tapasztalt tévés szakember. Az osztályon alkotói égkör alakult ki. ...A gyermekrovat vezetője a kb. fél éve történt átszervezés alkalmából került a rovat élére. Az azóta eltelt idő alatt bebizonyította, hogy jó vezető válik belőle. ...Három szerkesztőnkkel gondjaink vannak. Tapasztalt és tehetséges szerkesztők, de munkastílusukban, illetve szorgalmukban és magatartásukban kifogásolhatók.
Az Ifjúsági rovat vezetője a Televízió egyik legtehetségesebb szerkesztője. A rovat három szerkesztője jól dolgozik, közülük kettő még fiatal televíziós, fejlődésük biztató. Egy szerkesztőnek a minősítés alkalmával megmondták, hogy el kell távoznia a Televíziótól, szervezetlensége és lustasága miatt.
Az Ismereterjesztő osztályon a szerkesztői kollektíva kialakulásának feltételei most teremtődnek meg. Az öt szerkesztő közül egy munkatárs politikailag szilárd, szakmailag és emberi szempontból megfelelő, tehetséges szerkesztő-rendező. Két szerkesztő a tévé más területeiről nemrég került az osztályra, mindkettő tapasztalt, invenciózus munkatárs. Egy szerkesztőről - aki tehetséges íróember, de világnézetileg és emberileg ingatag - meg kell válnunk.
A Művészeti főosztály (Szórakoztató osztály, Filmosztály) összlétszáma 76 fő. A szerkesztők létszáma 19 fő, ebből párttag 8 fő. 15 fő 40 év alatti. 12 főnek van felsőfokú végzettsége, 2 fő végezte el a Pártiskolát. ...Ötletes, alapos műveltséggel rendelkező szerkesztőink száma 7-8 fő. Két munkatársunk tapasztalt, jó szerkesztő, de ízlés-normáik nem kielégítőek, munkájuk ellenőrzésre szorul. Két filmszerkesztőnk feltétlen alkalmas, fejlődésük megfelelő..
Az Irodalmi és Drámai osztály létszáma 37 fő. Szerkesztő és dramaturg 14 fő, ebből párttag 3 fő. ...A szervezeti problémákkal és a gyenge rovatvezetéssel összefügg az osztály szerkesztőinek és dramaturgjainak egyenetlen teljesítménye. ...Két munkatárs rendelkezik mindazzal a műveltséggel, tudással és tapasztalattal, mely a színvonalas műsorok készítéséhez szükséges. ...A munkatársak a párt politikai irányvonalát ismerik és helyeslik, igyekeznek műsoraikban ezt megfelelően kifejezni és népszerűsíteni. Egy részük azonban a »kötelező« pártosságon nem jutott túl, politikailag nem aktívak..."

Balázs Béla-díjat kap Kende Márta és Wiedermann Károly rendező.

Április 2., a Városligetben megnyitják a Közlekedési Múzeumot., a TV Híradóban pedig beszámoltak a Kossuth-díjak átadásáról, valamint Leonov űrhajós Magyarországra érkezéséről. Az űrhajós a felszabadulási ünnepségsorozaton vett részt. Minden eseményről, ahol jelen volt, beszámolt a TV Híradó.

Április 3. 18.30 ünnepi beszéd, Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter beszélt az ünnep előestéjén.

19.10 élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Erkel: Bánk Bán.
Szereplők: II. Endre - Faragó András, Gertrúd királyné - Delly Rózsi, Ottó - Szigeti László, Bánk bán - Simándy József, Melinda - Mátyás Mária, Gyermekük - Hartai Irén, Petúr bán - Fodor János, Tiborc - Losonczy György, Biberach - Nádas Tibor, Solom mester - Pálffy Endre, Udvarmester - Gazda Antal. Vezényelt Komor Vilmos, rendezte Oláh Gusztáv és Stephányi György.

A Rádió és Televízió Újság 1966/14. számában Sági Ágnes Vihar a TV maci körül című cikkében a következőket írta:
"Úgy tanultam és úgy is tanítom, hogy a világon minden mozgásban van, keletkezik, fejlődik, elmúlik. Az a »majdnem« pedig a tévé esti mesemackója. A TV Maci évek óta semmit sem fejlődött. Sem korban, sem növésben, sem intelligenciában. Ugyanazt a ruhát hordja, egyetlen játék paprikajancsijával alszik el, modortalanul köpköd, rendetlenkedve bújik az ágyba, megmaradt óvodásmackónak. Egyszóval felette megállt az idő, a Maci maradt az, ami, és fütyül a körülötte történő változásokra. ...Azt gondolják az illetékesek, hogy mi elhisszük: ez a mozdulatlanság, változatlanság örökké tarthat? A nézők nem is remélhetnek valami újat, hasonló kedveset, ötleteset, mint valaha volt a maci?"

Április 6. 18.45 Levante vizein - riportfilm a föníciai partokról. Szerkesztő Rockenbauer Pál, operatőr Kocsis Sándor, rendezte Szűcs László. A folytatás, Izmir és Ephezosz április 11-én került adásba.

Április 07. 20.00 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Csehov: Három nővér. Szereplők: Porozov Andrej Szergjevics - Jászai László, Natalia - Bókay Mária, Olga - Miklós Klára, Mása - Falvay Klára, Irina - Demjén Gyöngyvér, Kuligin - Katona András, Versinyin alezredes - Kormos Lajos, Tuzenbach báró - Szabó Kálmán, Szoljonij százados - Kátay Endre, Csebuktin katonaorvos - Pagonyi Nándor, Fedotyik hadnagy - Szegedi Molnár Géza, Rode hadnagy - Csikós Gábor, Ferapont - Gémesi Imre, Anfisza - Bányász Ilona. Rendezte Bozóky István.

Angliában előkészületek folytak televíziós felsőfokú oktatás megvalósítására. A tervek szerint a hallgatók bizonyos tandíj fejében megkapnák a jegyzeteket, és a tanárok magyarázatait heti húsz órán át sugározná az e célra külön létesített 4. tévécsatorna.

Április 9., a TV Híradó beszámolt Sabin professzor magyarországi látgatásáról a budakeszi Korányi TBC szanatóriumban és az MTA Mikrobiológiai Intézetben.

Pacsay Vilmos, a Híradó szerkesztője a műsorújságban írt arról, hogy könyvet ír a híradó riportjairól és arról, ami terjedelmi okok miatt kimaradt a tudósításokból.

Április 14., a TV Híradó moszkvai tudósításában beszámol a francia-szovjet színes-tévé bizottság üléséről, és a megegyezésről. Ugyanezen a napon a TV Híradó munkatársai, Burza Árpád, Vajek Judit és Zádor László riportot készítenek az Ültessetek annyi fát, ahány évesek vagytok mozgalomról. A Koreai-Magyar Barátság TSZ KISZ szervezete az első napon kétezer nyárfacsemetét ültetett.

A Kelet-Magyarország írta 1966. április 16-án:
"A televízió műsorának legfontosabb politikai adása a szerda esti, Szirmai István elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottsága titkárával való beszélgetés volt. Több millió néző előtt egyszerre sok fontos kül- és belpolitikai kérdést világított meg Szirmai elvtárs. Különösen jó segítséget nyújtott az SZKP XXIII. kongresszusa világpolitikai jelentőségének megértéséhez. Hasznos lenne vezető politikusokkal ilyen beszélgetéseket még gyakrabban rendezni a tévé nyilvánossága előtt."

Április 16., a TV Híradó beszámolt arról, hogy Malinovszkij, a Szovjetunió honvédelmi minisztere magyarországi tartózkodása alatt megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját és a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Dunaújvárosi látogatásáról április 20-án tudósít a hírműsor.

Április 17., az egyik londoni filmstúdióban ünnepséget tartottak Charlie Chaplin 77. születésnapján, erről tudósított a TV Híradó.

Április 21., emlékműsort sugárzott a televízió Lenin születésnapján.

Esti Hírlap 1966. április 22.:
"Emlékműsort sugárzott tegnap este a televízió Leninről. Nehéz ilyen műsort összeállítani. Nemcsak azért, mert »kamerával felszerelt újságírók« - ahogy Lenin a filmhíradósokat nevezte - akkoriban még igen kevesen voltak, hanem azért is, mert a döntések, a nagy elhatározások pillanatai ritkán zajlanak a kamerák nyilvánossága előtt. ...A tegnap esti tévéműsor képeiben nem is tudott sok újat mondani, szövegében vállalkozott arra, hogy eltérjen a sablontól, hozzájárult ahhoz, hogy a forradalmár napjainkban kissé mintha elszíntelenedő fogalma felfrissüljön - Lenin példájával..."

Április 24. 18.20 Századunk: Jelentés a frontokról (1915-1916) adása.

Április 26., Tíz évszázad magyar képzőművészete címmel kiállítás nyílik Párizsban.
A pápa (VI. Pál) először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében. Az eseményről képes beszámolót nem közöl a TV Híradó, csak a Fanfanival való tárgyalásokról tudósít április 23-án, majd 26-án az elutazásról láthatók felvételek.

19.05 élő közvetítés a Thália Színházból, Shakespeare: II. Richárd. Szereplők: II. Richárd - Somogyvári Rudolf, John of Gaunt - Kovács Károly, Edmund of Lagley - Inke László, Bolingbroke, később IV. Henrik - Nagy Attila, Amerie hercege - Joós László fh, Thomas Mrowbray - Buss Gyula, Salisbury grófja - Tándor Lajos, Bushy - Besztercei Pál, Bagot - Szilassy Gyula, Green - Kollár Béla, Northumberland grófja - Kautzky József, Henry Percy - Mede Tibor, Lord Ross - Boray Lajos, Lord Fritzwalter - Fellegi István, Carlisle püspök - György László, Westminter apátúr - Fenyő Aladár, Kapitány - Madaras József, Sir Pierce of Exton - Orbán Tibor fh, Kertész - Peti Sándpr, A királyné - Drahota Andrea, York hercegné - Komlós Juci, Gloster hercegné - Temessy Hédi. Rendezte Kazimir Károly.

Április 30. 21.00 Két város egy folyó partján - a jugoszláv és a magyar televízió közös műsora Belgrádból. Szerkesztő Bánki László, társrendező Horváth Ádám, rendező Száva Mrmák.

Április 16. - május 8. Ernst Múzeum, Budapest, Stúdió 66 című kiállítás - éles viták után az új irányzatok képviselői külön teremben kapnak helyet.

Május

A televízió előfizetőinek száma elérte a 900 ezret.
A Ki miben tudós? verseny győztesei: biológia: Balicza Iván, fizika: Kabai László, kémia: Marossy Kálmán, matematika: Lovász László (Rádió és Televízió Újság 1966/19).
Budapesten járt és műsorcsere megállapodásokat írt alán Pietro Quaroni, az Olasz Rádió és Televízió elnöke, Olof Rydbeck, a Svéd Rádió és Televízió elnöke, G. A. Ivanov, a Szovjet Rádió és Televízió bizottság elnökhelyettese, Sir Hugh Greene, az angol BBC vezérigazgatója (erről a TV Híradó is tudósít május 7-én).
A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatják az első magyar hordozható tévékészüléket.

A miskolci filmfesztiválon (május 9.-14. között, a zsűri elnöke Máriássy Félix) a tévéfilmek versenyében a társadalmi riport kategóriát Zsigmondi Boris Leplezzetek le egy szobrot című filmje nyerte.
Az ismeretterjesztő filmek versenyének győztese Bokor Péter Századunk című sorozatának IV. része.
A tévéhíradó és a tévémagazin kategóriában Márványi György, Sykora Sándor és Butskó György A halott pillangók című filmje nyert.
Miskolc város első díját Kende Márta kapta, Néma tanúk című filmjéért.
Janovics Sándor különdíjban részesült a Szép Szabóné és a Nehéz utakon című filmek operatőri munkájáért.
Zsurzs Éva a Már késő című filmje rendezéséért és a Csepeli Csavargyárban kifejtett népnevelő munkájáért, Megyeri Károly, a tévé ipari adásaiban és a Ki mit tud?-ban nyújtott riporteri teljesítményéért megkapta a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) által adományozott művészeti díjat.

Május 1. 7.45 élő közvetítés a moszkvai Vörös térről, a katonai díszszemléről.
9.50 Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának ünnepi beszédét közvetíti a televízió.
10.00 élő közvetítés a budapesti dolgozók felvonulásáról, közben kapcsolják Moszkvát, Prágát, Szófiát, Bukarestet, Berlint, Varsót is.

Május 3., a TV Híradó tudósít Hegyi Barnabás haláláról. Az 52 éves korában elhunyt Kossuth-díjas filmoperatőr temetésén Fábry Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas rendező búcsúzott a neves kollégától.
Hegyi Barnabás (Zboró, 1914. március 4. - Bp., 1966. április 28.). Filmoperatőr, Kossuth-díjas (1950) kiváló művész (1966). Budapesten technológiai és iparművészeti tanulmányokat végzett. 1936-ban került a filmszakmába, 1940-től operatőr. A II. Világháború után 1947-ig a Magyar Rádió műsorfelügyelője volt, utóbb haláláig a Hunnia-filmgyár operatőre. Az általa fényképezett filmek száma közel jár a százhoz. Látásmódja formakészségről, drámai erőről tanúskodik, a riport frissességével hat. A magyar filmművészet legfontosabb eredményei fűződnek nevéhez: A harmincadik (1942), Kettesben (1943), Majális (1943), Valahol Európában (1947), Egy asszony elindul (1949), Díszmagyar (1949), Lúdas Matyi (1949), Különös házasság (1951), Föltámadott a tenger (1953), Körhinta (1955), Éjfélkor (1957), Tegnap (1959), Zápor (1960), Alba Regia (1961), Új Gilgames (1963), Iszony (1965).
Május 4. 20.00 élő közvetítés a Vígszínházból, Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek. Szereplők: Fjodor Karamazov - Csákányi László, Dimitrij - Bitskey Tibor, Iván - Latinovits Zoltán, Aljosa - Iglódi István, Szmegyakov - Dávis Kiss Ferenc, Grusa - Pécsi Ildikó, Katyerina - Szegedi Erika, Zoszima - Zách János, Rendőrfőnök - Deák Sándor, Ügyész - Tomanek Nándor, Bírósági elnök - Szatmári István. Rendezte Kapás Dezső.

Május 5., a TV Híradó beszámol Georgij Alexander Ivanovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Rádió és Televízió Bizottság elnökhelyettesének budapesti programjáról. Találkozott Kulcsár Ferenccel, az MRT elnökhelyettesével és a televízió egyes vezetőivel, Sándor Györggyel, Fellegi Tamással, Márványi Györggyel, Kerpel Róberttel.
Ugyanezen a napon tudósít az olasz-szovjet autógyártási egyezményről (FIAT-Zsiguli).

Május 7., a TV híradó tudósít G.B. Show Cézár és Kleopátra című művének bemutatójáról, amit a Szegedi Nemzeti Színházban tartottak.

Május 10., a TV Híradó tudósít a Miskolci TV- film Fesztivál megnyitásáról.

19.35 élő közvetítés a Szolnoki Szigligeti Színházból, ONeill: Boldogtalan hold. Szereplők: Josie Hogan - Györi Ilona, Mike Hogan - Kozák András, Phil Hogan - Horváth Sándor, ifj. James Tyrone - Upor Péter, Stedman Karden - ifj. Ujlaky László.

Május 12., a TV híradó a szovjet tévé anyagát átvéve tudósít arról, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök Nasszer egyiptomi elnök kíséretében meglátogatja Asszuánt.

Május 14. 17.25 Kon-Tiki hajósa, riportfilm. Az elmúlt kéz évtized legszenzációsabb földrajzi utazásainak egyike volt a norvég Thor Heyerdal és öt társának útja egy balsafa-tutajon a Csendes-óceánon át. A kalandos vállalkozásról készült filmet az előző évben Magyarországon járt svéd néprajztudós, dr. Bendt Danielson hozta magával. A magyar változatot Vitray Tamás riporter és Rockenbauer Pál készítette.

Május 17., elhunyt Déri Károly, a televízió ipari rovatának vezetője, temetéséről a TV Híradó számolt be. A búcsúbeszédet Grósz Károly, az MRT Párbizottságának titkára mondta.

19.05 élő közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból, Madách Imre: Mózes. Szereplők: Mózes - Bicskei Károly, Áron - Dobák Lajos, Hur - Juhász Jácint, Káleb - Kenderesi Tibor, Józsué - Somhegyi Tibor, Abiram - Hegyi Péter, Dátán - Kürtös István, Fáraó - Czeglédy Sándor, Főpap - Csiszár Nándor, Országnagy - Bakody József, Tiszttartó - Földy Ottó, Rendőrfőnök - Lengyel István, Hírnök - Újlaky Károly, Jethót - Balogh László, Jókhebéd - Ruttkay ..., Mária - Majzen Mária, Ciporra - Győri ..., Amra - Agárdy Ilona, Kozbi - Zsigmondi .... Rendezte Turián György.

Május 24. 22.20 a Modern Jazz Előadóművészeinek I. Nemzetközi Versenye döntőjének közvetítse Bécsből.

Május 25., a TV Híradó beszámol az öttevényi vasúti állomáson történt vasúti balestről, ahol a Győrből Hegyeshalom felé haladó villanymozdony 70 kilométeres sebességgel belerohant a nyílt pályán álló tehervonatba.

Május 26., a TV híradó beszámol arról, hogy a Bástya mozi délutáni előadásán köszöntötték a Hétköznapi fasizmus című film kettőszázezredik nézőjét.

Május 29., a TV Híradó ismerteti a Népszabadságban megjelent Nyers Rezső előadói beszédet, amit az MSZMP KB ülésén mondott el, és a határozatot, amely a gazdasági mechanizmus reformjáról szólt.

Május 31. - június 4. között a TV Híradó beszámol a Prágában megrendezett CSKP XIII. kongresszusáról.

Folytatás a II. részben

Dunavölgyi Péter

Copyright © 2007 - [ MTV Zrt. ] - Minden jog fenntartva.