2013. június 18. kedd, Arnold, Levente
1952 után felgyorsultak a magyarországi televíziós kísérletek, 1957. május 01-én elindult a Magyar Televízió adása, 1957. július 02.-án láthatták a TV nézők először a Magyar Televízió saját Híradó műsorát. A 47-év alatt készült tudósításokat az Archívum Hír és Aktuális gyűjteménye őrzi.
A Híradó gyűjtemény kialakulása
A Híradó adások rövid története
A háború után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága, Rákosi Mátyás előterjesztésében 1952. május 7.-én foglalkozott a magyar televíziózás kérdésével. A határozat kimondta, hogy 1954. május 1.-én meg kell kezdeni a Magyar Televízió adását.Az ipar állapotát figyelmen kívül hagyva, elhamarkodott döntést hoztak.
A MT 0471/1953-as határozathalával 1953. február 01-én megalakult a Magyar Televízió Vállalat.
1954. elején megszületett a Minisztertanács 519/16/1954 számú határozata a magyar televízió beruházási programjára. 1954 január 13.-tól megindultak a kísérleti adások.
1954.-ben a polgárok a Corvin Áruház kirakatában ismerkedhetnek az új technikai csodával.
1955. június 23.- án elkészült a sajtó és rádió pártirányításának részletes terve. A Politikai Bizottság megtárgyalta, kiegészítésekkel és módosításokkal jóváhagyta azt.
A politikai események, a forradalom nem kedvezett a televízió adások megindításának, bár 1956 októberében vasúton megérkezik cambridge-i cég Pye közvetítő kocsija a ferencvárosi, rendező pályaudvarra, a forradalmi események miatt az átvétele elhúzódik.
Az MSZMP vezetése és Kádár János is 1957 elején már úgy érzi, hogy a hatalmat biztosan kézben tarják és elérkezettnek látják az időt, hogy a propaganda célokra igen jól hasznosítható televízió sugárzását engedélyezzék. A Magyar Televízió megszületése arra az időszakra esett, amikor az 1956-os forradalmat követő un. Konszolidációs, és stabilizációs törekvések megvalósításához az MSZMP-nek rendkívül nagy szüksége volt erre az intézményre.
A Magyar Televízió első nem hivatalos adása 1957. április 30-án volt, a hivatalos kezdés a május 1. Ekkor élő adásban közvetítette a Magyar Televízió a Hősök Terén rendezett ünnepséget, ahol Kádár János volt a szónok. Ekkor kezdődött a Magyar Televízió története és a Híradó története.
A Magyar Televíziónak indulásakor nem volt saját híradó műsora. A heti filmhíradókat ismételték meg a keddi adásnapon. Matúz Józsefnét bízták meg 1957 tavaszán egy televíziós híradó műsor megszervezésével. Ő lett az első főszerkesztő, ezt a beosztását nyugdíjazásáig 1985 december 31- ig töltötte be. Irányításával alalkult ki az a szerkesztőségi struktúra, gyártási modell, amely kis változtatásokkal, modernizálásokkal 1997-ig üzemelt.
Az első adás 1957. Július 2.-án volt, a műsort KÉPES HIRADÓ -nak nevezték.
Az első adás tartalma a következő volt:
Dolgoznak a Gyapjúfonó és Fonógyárban
Aratnak Füzesgyarmaton
Újjá épült a CORVIN mozi
VIT csillagtúra
Építkezés Tulában
Kulturális nap Bulgáriában
Motoros futball
Lengyel-magyar kerékpár verseny
Lubickoló mackók az Állatkertben
Soós Imre Temetése*
1958 áprilisában felveszi a Televízió Híradója nevet.
1959 elkészül a híressé vált beforduló kamerás mozgó főcím. (A főcímen a kamera mögött Dobrovics István gyártásvezető látható, aki később 1994 első feléíig - nyugdijba vonulásáig - a Híradó Főszerkesztőség főgyártásvezetője, a főszerkesztő -helyettese volt.)*
1960 januártól rögzített kezdés 19,30. Ekkor Sényi Imre megszervezi a Híradó vidéki tudósító hálózatát.
1964-tol esti 22. oo utáni híradó is készül.
A TV Híradó vezetőiben, hasonlóan a többi műsor készítésében is felvetődik ez idő tájt a modernizálás szükségessége. A TV Híradó ebben az időben még formailag lemásolta a film híradókat. Felvetődött a két időbeliség (felvett és valós) kombinációjának szükségessége. Az időbeliség szempontjából tehát intenzív és extenzív képsorokra bonthatták a műsort. Ekkor már világos volt, hogy a haladás irányát, sebességét úgy mérhették, hogy a híradó milyen gyorsan és milyen ütemben és kombinációban képes alkalmazni az intenzív és az extenzív képsorokat. A stúdióból sugárzott műsort, mint "különleges helyszínről "sugárzott műsort, többnyire filmbetétekkel, szakították meg. Egy másik idő és másik tér keveredett az adásban. A bejátszott film a másik tér és idő, ahol bizonyos élethelyzet jelenik meg a montázs sajátos lehetőségét felhasználva, sűrített formában. Az intenzív képsorok bejátszása lehetővé tette, a szerkesztő számára a helyszíni riportoknál, és élő kapcsolásoknál a szerkesztést, az idő átszerkesztését, felbontását jelenre és múltra. Nagyon fontos volt, hogy a szerkesztő megfelelően válassza ki a képsort, illetve annak kombinációját, ezt a döntést a helyszín, a téma, a cél, a résztvevők, az időpont és az időtartam gondos elemzése után dönthette el, helyesen. Ebben az időben a világ egyre több televíziós társasága használja az intenzív és extenzív képsorok kombinációjáta . A Magyar Televízió egy 1962-es rövid periódust leszámítva kizárólag intenzív képsorokat alkalmazott 1964.-ig.
A Televízió Híradó 1965-től fokozatosan bővítette külföldi kapcsolatait. Az Intervízió akkori öt országán kívül már kap anyagokat Amerikából, Japánból, az UPI, Wisnews hírügynökségektől, ugyancsak átveszi az Eurovízios hírcserék blokkjait.
1970. Felújítják a Híradó (III st.) stúdióját bel- kül kommentátorok, hírolvasók, sport riporter kap helye az új díszletben.
1971. A Híradó első sokáig egyetlen külföldi tudósító irodáját megnyitják Moszkvában
1974. A II-es csatornán külön Híradó adás indul, kezdődnek a színes adások.
1977. Heti öt órás adásideje van a Híradónak a riportok 5o%-a már színes. Kialakul a vidéki saját tudósító iroda hálózat (Szegeden, Pécsett, Győrben, Miskolcon, Debrecenben később Zalaegerszegen is létesült tudósítói iroda)
1979. Áprilisiól teljesen színes adás a Híradó.
1984. Naponta 65 perc Híradó műsor, 4-4,5 millió néző.
1986. Január Aczél Endre váltja a főszerkesztő székben Matúz Józsefnét.
1986. Új színes arany földgömb lesz az új főcím Presser Gábor zenéjével.
1988. Elkészül az új Híradó stúdió (VI. st), elindul a számítógépes adásszerkesztés.
1988. májusában a Magyar Televízióban egyedülálló kisérletre került sor. 11 napon át új televíziós program mutatkozott be, egy versenyképes kereskedelmi televíziós adás az MTV Plussz a főszerkesztője Román Péter, a főrendezője Born Ádám volt. Ebben a műsorban jelentkezett egy kereskedelmi tipusú Híradó Elek János főszerkesztésével, 615 pernyi adásidővel, maga a Hírműsor is vállalkozóként lépett fel az 51 darab négy nyelven készített Híradójával, ez az első "belső" konkusrens Híradó műsor. Érdekesség, hogy a TV Híradó rendes adásai a 11 nap alatt 29 MTV Plussz Híradó anyagot vettek át a napi műsoraikba.
Az 1990-es évek eleje hoz változást Híradózásban. Házon belül is konkurencia lesz Hankiss Elemér Elnök pályázati Híradókat, készíttet a MTV 2 csatornán 19. 00 órai kezdettel. Később Bánó András főszerkesztésével megindul az MTV Egyenleg című hírműsora is, majd Objektív címmel újra indul 1994 őszén.
Az MTV Kőrzeti Studiói megalakulásuktól készítenek helyi körzeti Híradókat.
A Híradó nemezközi kapcsolatairól
1957 -től légipostán már érkeztek Híradó riportok a szocialista országokból a TV Híradó szerkesztőségébe. Már az első adásban volt külföldi riportanyag.
1958.-ban Amsterdamban ültek össze az Eurovíziós tagországok hírfőszerkesztői. Napi hírcsere blokk létrehozásáról vitatkoztak, és döntöttek ennek előkészítéséről. 1959-ben öt Eurovíziós tagország részvételével megindul az EBU kiséleti hírcsere programja, majd 1961-ben az összes tagország részvételével már teljessé válik. A szocialista országok is keresik a saját hírcsere blokkok kialakításának lehetőségét.
1964-től a Francia Tv közvetlenül kapott tudósítások a TV Híradó szerkesztőségétől az adatok szerint 1964-ben 10 esetben (03/12 a Francia-Magyar rádióegyezmény aláírásáról, 04/03,07 Hruscsov látogatásáról, 05/21 ,22,28,29 a BNV ről, 10/10 a Francia fotó kiállításról, 12/04 Magyar-francia kulturális egyezmény aláírásáról). 1965-ben 8 db, 1966-ban 7 db tudósítást küld a TV Híradó a Francia Tv nek.
A korabeli statisztika szerint 1964-évben külföldről 9232 filmriportot kapott a TV híradó ebből 737 került adásba. A külföldre küldött anyagok satitisztikájának a 1964 évi IV. negyedéve maradt fent, ezek szerint 20 ország televíziója számára 214 magyar híradó riportot küldött az MTV Híradója.
1964-ben a magyar (MTV), a Kelet - német (DDRF), a lengyel (TVP), a csehszlovák (CST/P és CST/B), a szovjet (TSS), és a bolgár (BT), televíziók, közreműködésével megindul a szocialista országok közötti napi hírcsere, az erre a célra létrehozott közös szervezet az Intervízió irányításával. Hasonlóan az európai gyakorlathoz a többi földrészen is folyamatoson felismerik a regionális hírcserék szükségségét, elkezdik megszervezni a térség televíziós társaságai a regionális hírcseréket.
1970-ben 2037 hazai eseményről küldött képes híranyagot 8 ország televíziója részére, valamint 60 eseményről a nemzetközi filmes hirügynökségek számára az MTV Híradója.
1970-ben az EBU irodát nyit New Yorkban, ezzel közvetlen kapcsolat jön létre az amerikai országos televíziók és az Eurovízió között. A Dél - Amerikai országok televíziós hírcsere csomagja 1971-ben teremt kapcsolatot az Eurovízióval.
Az 1973-as müncheni merénylet után Kairóban üléseztek a nemzetközi hírcsere szervezetek (II. Kongresszus). A fő téma az egységes világméretű hírcsere programok létrehozása volt, ehhez lehetőséget teremtett a műholdas vonalak számának robbanásszerű növekedése. Az ázsiai térség hasonló szervezete az ABU a hetvenes évek közepére szerveződik meg és teremt kapcsolat az EBU-val. Ezután kerül sor a III. Kongresszusra (Jakartában), amikor végleges döntés születik a földrészek közötti napi hírcsere programok elindítására, az egész világra kiterjedően.
A gyűjteményről
Matúz Józsefné főszerkesztő a hírműsor szervezésekor már döntött arról, hogy az adásokat archíválni fogják. Ekkor a Magyar Televíziónak még nem létezett archívuma ezért a műsornak saját archívumot hoztak létre Menczel Jánosné vezetésével, ez integrálódik a mai egységes Archívumba 1998-ban.
1957. július 02- án a Széchenyi-hegyi Adótoronyban izgalommal készültek az első Híradó műsor sugárzására, a 35 mm-es fim tekerecs a vetítőgépen várakozott, a bemondó stúdióban Bán György bemondó lapozgatta az adás szövegét. Elindult az adás, pergett a vetítőgép, Bán György élőben aláolvasta az anyagok szövegét. Ez több évig így ment.
Az adásba került bejátszó tekercseket archiválták. A riportokról könyvtári kartonok készültek, ezek tartalmazták a riport címét, helyszínét, az adás időpontját és általában egy, egymondatos tartalmi leírást. A nyílvántartásokhoz a visszakereshetőséghez bevezetik a könyvtári gyakorlatban alkalmazott ETO egyszerűsített formáját. Ebben az időszakban a bonyolult technikai megoldások miatt sok anyag "némán" készült, nem volt hangja, később a bemondó adásban olvasta fel a riportok szövegét. Szinkron hangos anyag (ahol a szereplő beszél) nagyon kevés volt. 1957-ben 215 riport készült ebből összesen 11 volt hangos anyag. 1958-ban a 496 riportból 33 darab.
1957-58-as évekről csak a bejátszó filmtekercsek maradtak fent, sajnos a szövegek nem kerültek archiválásra. 1959-től napjainkig minden Híradó szöveg a gyűjteményben microfilmen visszakereshető.
A külföldi televízióktól, filmes hírügynökségektől kapott riportok kezdetektől archíválásra kerültek.
1964-től az élő híradókból is pénzügyi okok miatt csak a bejátszó riportok archiválása maradt fent. Ebben az időben indul az Intervízió, és a Magyar Televízió átveszi az Eurovízió napi hírcsere blokkjait. A földi átjátszó láncon érkező riportokat az úgynevezett TR (Videó Tele Recording) berendezéssel filmre rögzítik, és a laborálás után választják ki, melyik milyen terjedelembe kerüljön adásba. Az adásba került, valamint az archívum számára kiválasztott anyagokat archíválják.
Az 1970-es évek közepén jelenik meg a 2 collos (2") videó rekorder a Magyar Televízióban, a külföldi hírcsere átvételek ekkortól ezen a technikán archiválódnak, az első kézi elektronika is 2"-os az így készült riportok egy részét később a TR berendezéssel filmre írják archiváláshoz. Ebben az időben a feldolgozások és már sokkal részletesebbek, de továbbra is a könyvtári karton a nyilvántartás formája a nyolcvanas évek közepétől a külföldi átvételeket már 1"-ra készítik és archiválják.
Az 1980-as évek elején jelenik meg az első tényleg könnyű hordozható elektronikai berendezés az U-matic. A Híradó ezzel a technológiával közel 600 órányi riportot készít a nyolcvanas évek végéig. 1986-ban kezdődik meg a Hír gyűjteményben a számítógépes feldolgozás és adatrögzítés ISIS rendszerben.
Az 1990-es évek hordozója és archív kópiája a Beta és a SP Béta szalag.
A Hír gyűjtemény ma már heti 400- 5oo hazai és 150-180 percnyi külföldi Híradó anyaggal bővül.
A Gyüjtemény része az Aktuális (200-2002), A Hét (1970-től-), a Hétóra (1999-1996), az Egyenleg (1992-1993), az Objektív (1994-1996), az Üzlet (1994-1996) , cimű műsorok felvétele, valamint a Budapesti Körzeti Stúdió anyagai (1986-tól).
A Gyűjtemény felújítása
1997. júliusában az Archívum elkezdte a Híradó korai filmre rögzített korszakának felújítását. Minden filmtekercs először adategyeztetésen esik át, majd a filmrestaurátor-asszisztensek kézzel megtisztítják, minden korabeli ragasztást eltávolítanak, megtisztítanak (az 1 perces riportban átlag 10-12 ragasztás van), majd gépi tisztításra kerül az anyag. Ezt követi az Archívum filmtechnikai bázisán analóg videó kazettára történő átírás. Ekkor elvégzik a szükséges fénykorrekciókat is.
Ezután következik a tartalmi, képi feldolgozás, így kerül a számítógépes adatbázisba. 2004- közepéig az 1957-1965 évek készültek el ez közel 700 óra műsoranyagot jelent.
A HÉT cimű politikai magazin 1970 öszén indult. Az első évtized anyagai filmre készültek, archíválásra a riportok bejátszó tekercsei kerültek. A filmes hordozóra készült műsor rész felújítása megkezdődött 2002-ben, eddig az 1970, 1971, 1972-es évjárat műsorai kerültek át videokazettára. A felújítással párhuzamosan ellenőrzésre kerülnek a tartalmi adatok, és így korrigásra kerülnek a számítógépes nyilvántarsban