MTV ARChívum

2013. május 19. vasárnap, Ivó, Milán

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XXIV. (1980)

A moszkvai nyári olimpiai játékokat bojkottálta a Nyugat. Farkas Bertalan első magyar űrhajósként részt vett a "Békeprogram" nevű szovjet - magyar űrrepülésen. Valerij Kubászovval hat napot töltött a Szojuz 36 űrhajó valamint a Szaljut űrállomás fedélzetén. Farkas Bertalant itthon is kitüntették, majd Kádár János személyesen sétált vele, a Kossuth téren. Meghalt Joszip Broz Tito Jugoszlávia elnöke. Törökországban Kenan Evren tábornok puccsal, megdöntötte a mérsékelt iszlamistákkal kormányzó Demirel - kormányt. Szaddám Huszein, Irak frissiben megválasztott elnöke egy határvita ürügyén, kitűnően felszerelt hadosztályaival megtámadta Iránt. Ekkor jelent meg a világirodalom egyik nagyszerű műve, a Rózsa neve. Szabó István Bizalom című filmje Arany medvét nyert a Berlinálén. Az év végén, decemberben, New Yorkban egy őrült lelőtte John Lennont. Elkészült az azóta is népszerű, Indul a Bakterház című tv-film és a Sándor Mátyás koprodukciós tv-film sorozat, meghalt Komlós János a Mikroszkóp színpad igazgatója, és televíziós személyiség. Ez az év, a Szabadság tér -i programközpont és a Széchenyi -hegyi (Hargita) stúdiótechnológia módosításának és egyben felújításának az éve. Nagy technikai feladatot is meg kellett oldani a Magyar Televízió műszaki apparátusának, több napos élő közvetítés sorozatok voltak a magyar - szovjet űrrepülésről, valamint a moszkvai olimpia eseményeiről is beszámoltak folyamatosan. Elindult a STÚDIÓ, a Televízió kulturális hetilapja, az év utolsó napján változás történt a HÉT főszerkesztői posztján, az új főszerkesztő Hajdú János lett.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XXIII. (1979)

Magyarországon megszűnt a háromhatvanas kenyér, és a magyarok előtt megnyílt a Nyugat. Vízum nélkül lehetett utazni Ausztriába. Hetekig tartott a gázkitörés elfojtása Zsanán. Magyarországra látogatott Leonyid Brezsnyev. Afganisztánba bevonult a szovjet hadsereg, Kambodzsába pedig a vietnamiak, ezzel megdöntötték a tömeggyilkos Pol Pot rendszert. Éljenző milliók üdvrivalgása közepette tért vissza Khomeini ajatollah, Teheránba majd Novemberben Khomeini - jelvényeket viselő, úgynevezett forradalmi diákok rohanták meg a teheráni amerikai nagykövetséget. Angliában, Margaret Thatcher vezette konzervatív párt került hatalomra. Bemutatták itthon Gábor Pál filmjét, az Angi Vera -t, majd Cannes-ban, ahol a kritikusok díját kapta meg. Budapesten eltemették a magyar operett "királynőjét": Honthy Hannát, elhunyt Várkonyi Zoltán színész a Vígszínház igazgatója, és Örkény István és Mesteeházy Lajos író. Hazahazalátogatott, aztán később idehaza temették el Svéd Sándort. Moszkvában pedig meghalt, Konsztantyin Szimonov. Meghalt Öveges József tudós, oktató a televíziós ismeretterjesztés első nagy egyénisége. Elhunyt a Tv Híradó népszerű, meteorológiai jelentéseket il-lusztráló grafikusa, Vértes György. 1963 óta közel 900 hétvégén élvezhették a nézők kedves, mozgó rajzait. Színes stúdió lesz a III. -as a TV híradó stúdiója. Az MTV felkészül a Szovjet - Magyar űrrepülés közvetítésére, amit később egy évvel elhalasztottak. Kádár János az MSZMP KB első titkára fogadja, Nagy Richárd tv elnököt, a televízióról tárgyalnak. Vitray Tamás két új vetélkedő sorozatba kezd, az egyik a "Kapcsoltam" című, Vágó István is új tévétörténeti vetélkedővel jelentkezik "Van képünk hozzá" címmel. Rajnai András tovább vívja harcát az elktronikus kísérleti tévéjékaival. A Veszprémi Tévétalálkozó programjában, az egyik fő témakör a tv-opera. A nézők, pedig az Onedin család történetét követik hétről héte a képernyő előtt. Döntés születik a Stúdió80 elindításáról, és arról, hogy továbbra sem aktuális a hétfői adásnap bevezetése.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XXII. (1978)

Hazahozták a magyar szent koronát az Amerikai Egyesült Államokból. Magyari Béla és Farkas Bertalan megkezdte szovjetunióbeli felkészülését a szovjet-magyar űrprogram keretében. Elhunyt Honthy Hanna színésznő, Nagy László költő, Ortutay Gyula akadémikus. Párthatározat született a háztáji gazdaságok támogatására. Forgalomba kerülhetett a Béres-csepp. Meggyilkolták Aldo Moro volt olasz miniszterelnököt, külügyminisztert. Meghalt VI. Pál pápa. Utóda I. János Pál lett, ki azonban csak harmincnégy napot töltött Szent Péter trónján, mert egy szívrohamban meghalt, így újabb pápaválasztás volt. Karol Wojtyla, Krakkó érseke II. János Pál néven lett az új pápa. Megkezdődött a Vörös Brigádok pere Torinóban. Camp Davidben Begin izraeli miniszterelnök és Szadat egyiptomi elnök aláírták a megállapodást. Iránban megdöntötték Reza Pahlavi sah hatalmát, az ország vezetője Khomeini ajatollah, síita főpap lett. Afganisztánban is puccs volt, Nur Mohamed Taraki lett az ország elnöke. Megszületett a világ első lombikbébije. Londonban színpadra került az Evita, Lloyd Webber musicalje. Élőben közvetíti a Televízió a korona hazaérkezését, a foci VB-t és a kubai VIT-et. Közvetítőkocsit ajándékoz az MTV az Etióp Televíziónak. Elhunyt Lakatos Vince, Zsigmondi Boris. Nagy sikerrel mutatják be a Szabó Magda regényéből készült tévéfilm-sorozatot, az Abigélt. Elkészült az első tévéjáték a Pécsi Körzeti Stúdióban. A Televízióban újabb stúdióépítésre került sor. Mivel a Szabadság téren erre már nem volt hely, egy óbudai, használaton kívüli zsinagógaépületet ala¬kítanak át. Stúdió- és világosítótér, valamint személyzeti helyiségek épülnek, stúdióelektronika beszerzésére nem volt lehetőség. Alkalmilag kihelyezett közvetítőkocsi és rögzítő kocsi segítségével indul meg a műsorok konzervdobozra gyártása. A Bojtár utcai telephelyre új közvetítőkocsi érkezik (Sz.5).

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XXI/2.

Az 1977. év történetének folytatása. A II. félév eseményei.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XXI/1.

1977. Beiktatták Jimmy Cartert, az új amerikai elnököt. Bécsben elhunyt Bársony Rózsi, Amerikában meghalt - negyvenkét éves korában - Elvis Presley, meghalt Maria Callas is. Német és arab terroristák a szomáliai fővárosba térítettek egy turistákkal teli Lufthansa járatot. Etiópiában Mengisztu Hailé Mariam őrnagy valamennyi riválisának fizikai megsemmisítésével szilárdította meg hatalmát. Izraelben Menáhem Begin vette át az ország irányítását. Kádár János elment Olaszországba és a Vatikánba. A magyar értelmiség harminctagú csoportja aláírásával támogatta a csehszlovákiai "emberi jogok maradéktalan biztosítását és alkotmányba foglalását követelő Charta 77 elnevezésű nemzetközi tiltakozó mozgalom csehszlovák résztvevőit. Budapesten önkiszolgáló benzinkutakat helyeztek üzembe. Igazi farmert gyártottak Magyarországon. Létrejött a szerződés a Levi-Strauss céggel, és a Május 1 ruhagyár marcali üzemében csakhamar meg is kezdődhetett a gyártás. A magyar autósok számára kötelezővé tették a tompított fényszórót, a narancssárga színű hátsó irányjelzőt és a biztonsági övet. Meghalt Básti Lajos színész, Déry Tibor író, továbbá Kovács Margit Kossuth-díjas kerámiaművész. Tv: Új vetélkedők indultak: Soha jobb kor!, Lehet egy kérdéssel több?, Fő a feje, Most mutasd meg. Kende Márta rendezői sorozata a tévében. A húszéves Tv Híradó képes vetélkedőt indít az elmúlt 20 év eseményeiből.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XX/2.

A huszadik év: 1976/ 2.rész Folytatása a Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XX/1. részének.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XX. /1.

A huszadik év: 1976. Külföld: Nixon Pekingben Mao Ce-tung kínai pártvezetőnél járt, aki ez évben elhunyt, meghalt Csou En-laj is, Kína miniszterelnöke. Menetrend szerinti járaton elindult a Condorde repülőgép. Itthon: A válság "Nyugatról való begyűrűzésével" magyarázott központi áremeléseket jelent be a kormány. Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával VI. Pál pápa esztergomi érsekké nevezi ki Lékai László apostoli kormányzót. Megnyílik a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, Pécsett a Vasarely múzeum, Óbudán a Flórián üzletközpont, és év végén a budai várban a Hilton Szálloda. Budapesten átadják a forgalomnak az észak-déli metró első, Deák tér-Nagyvárad tér közötti szakaszát. Elhunyt Czóbel Béla festő és Latinovits Zoltán színész. A televízióban: Az átalakított színes I. stúdió üzemszerűen beállt a műsorgyártásba. Elhunyt Hámos György író, tévé-kritikus. Elnöki utasítás jelenik meg az MTV Elektronikus Kísérleti Csoport létrehozásáról. Szepesi György lett a Magyar Rádió bonni tudósítója és egyben a TV Híradónak is rendszeresen dolgozott. Megalakulnak az első regionális televízióstúdiók Szegen és Pécsett. Először ad élő közvetítést a Magyar Televízió Formula 1-es autóversenyről

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XIX. /2

Folytatás : Az 1975.év II. féléve.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XIX. /1.

A tizenkilencedik év: 1975 Külföldön 1975 januárjában megindult az észak-vietnami invázió az amerikaiak által "kitartott" dél-vietnami Thieu-rendszer ellen. Az északi hadosztályok három hónap leforgása alatt körülzárták Saigont, Thieu lemondott, utóda, Minh tábornok pedig feltétel nélkül megadta magát. Kambodzsában a vörös khmerek paraszthadserege akadálytalanul bevonulhatott Phnom Penhbe. A főváros összes lakóját huszonnégy óra alatt kitelepítették, a korábbi rezsim hivatalnokait, tisztjeit, továbbá az értelmiségieket kivégezték, az országot egy hatalmas kényszermunkatáborrá alakították át. Madridban meghalt Franco tábornok, Spanyolország volt diktátora. János Károly herceg lett az uralkodó. Helsinkiben ülésezett az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet. Hódító útjára indul a Microsoft. Itthon Januárban vas- és vegyipari termékek, kivált a kozmetikumok, és augusztusban az üzemanyagok árát emelték. Kádár János a budapesti pártértekezleten ezeket az intézkedéseket a kedvezőtlen világpiaci hatásokkal magyarázta. Fock Jenőt, a gazdasági reform kulcsszereplőjét, "egészségi állapotára való tekintettel" felmentették miniszterelnöki pozíciójából - egészséges volt, ezt később nyíltan meg is mondta - s a helyére, tizenkét évre, Lázár György került.Az év során számos művész, író, költő, szobrász halt meg: Németh László, a XX. századi magyar irodalom óriása, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész, Simon István költő, Lengyel József író. A műsorokból is jól ismert nagytehetségű zeneszerző, Vujicsics Tihamér repülőszerencsétlenség áldozata lett. Meghalt Mindszenty József bíboros. Bejegyzik a Rubik kocka szabadalmát. Különleges dolog történt: életének kilencvenkettedik évében Szentendrén saját múzeumot kapott Czóbel Béla. Élő festő addig sohasem kapott múzeumot. Ekkor kezdte forgatni Ranódy László filmrendező Móricz Zsigmond Árvácska című regényének filmváltozatát. A televízióban Bonnban Szepesi György, Varsóban pedig Krassó László lett a Magyar Rádió (és a TV Híradó) új tudósítója, Portugáliából Simó Endre az MTI mellett a TV Híradót is tudósítja. Elhunyt Pauló Lajos tévérendező - akinek nevéhez olyan műsorok illetve műsorakciók fűződnek, mint a Ki mit tud?, a Ki minek mestere?, a Halló, fiúk! Halló, lányok!, a Versengő párosok, a Szeged-Odessza találkozó stb. Meghalt Ősz Ferenc humorista, számos rádió- és tévéműsor szereplője. Az év végén tragikus körülmények között elhunyt - öngyilkos lett - Pécsi Ferenc a Magyar Televízió korábbi vezetője. Elindul a Telesport.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XVIII.

A tizennyolcadik év: 1974. Március végén Nicolae Ceaucescu - tíz évvel hatalomra jutása után - tovább gyarapította címeit, elneveztette önmagát Románia elnökének is. Az év elején az egyik legnagyobb orosz írót, Alekszandr Szolzsenyicint megfosztották állampolgárságától és kiutasították a Szovjetunióból. Richard Nixon amerikai elnök addig manipulálta a Watergate ügyben előkerült Fehér házi magnófelvételeket, amíg a képviselőház jogi bizottsága három pontban nem emelt vádat ellene, majd az alkotmány értelmében Gerald Ford alelnök vette át a hatalmat. Lemondott Willy Brandt, az NSZK ünnepelt kancellárja is, Helmut Schmidt volt védelmi majd pénzügyminiszternek adta át a hivatalát. Európa utolsó félfasiszta rendszerét a portugál katonai puccs döntötte meg, 1974. április 28-án. A rendszer a majd fél évszázada kormányzó Salazar nevével nőtt össze. Spinola tábornok vezetésével alakult meg aztán a fegyveres erők háborúellenes mozgalma, mely elsöpörte Salazar utódait. Etiópiában, Afrika legrégebbi független államában katonák döntötték meg Hailé Szelasszié császár uralmát. Magyarországon a Komócsin-Biszku pártvezetők reformellenes klánjának diadala után - Moszkva ösztökélésre - Kádár elmozdíttatta központi bizottsági titkári tisztéből Nyers Rezsőt, továbbá a hozzá talán legközelebb álló Aczél Györgyöt is. Olaj- és nyersanyag árrobbanás volt 1974 tavaszán. Meghalt Illés Béla író. Budapesten megnyílt az első Domus lakberendezési áruház. Kettéválik a Magyar Rádió és Televízió. Létrejön a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint az Állami Rádió és Televízió Bizottság. Leváltják a tévé vezetéséről Pécsi Ferencet, kinevezik Nagy Richárdot. A Televízió megrendezte az I. Nemzetközi Karmesterversenyt, amelyet Kobajasi Ken-Icsiro nyert meg. Az ország újabb részén válik foghatóvá a 2. műsor. Újabb kedvence "születik" a magyar tévénézőknek, Kertész Zsuzsa rádióbemondó, aki tévébemondó lesz. Meghal Sykora Sándor rendező. Komoly viták zajlanak Veszprémben a tévétalálkozón az irodalom és a televízió kapcsolatáról, de vitákat kelt a közvéleményben a Capuai fiúk üzenete... című dokumentumfilm is. Az év vége felé új televíziós személyiség jelenik meg a képernyőn: dr. Czeizel Endre.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XVII.

A tizenhetedik év: 1973 A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képviselői aláírták a háborút lezáró béke-megállapodást. Magyar békefenntartók indulnak Vietnamba. Lengyelországban gyártani kezdik a Polski Fiat 126-s autót. Chilében Allende kormányát megdönti Augusto Pinochet tábornok. Nixon bajba kerül a Watergate tekercsek miatt. Meghalt Pablo Picasso festőművész. A vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambozsda fővárosát. Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársasággal. A londoni Greenwich Theaterben bemutatták Örkény István Macskajáték című darabját. Bevezetik a postai irányítószámot Magyarországon. Huszonöt százalékkal emelik a tej és tejtermékek árát. Először volt közös írásbeli érettségi és felvételi vizsga. Eltemették Domján Edit színésznőt, meghalt Keleti Márton filmrendező. Bemutatták a Déry Tibor írásából készült Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot a Vígszínházban, a Hegedűs a háztetőn című musicalt a Fővárosi Operett Színházban, a mozikban pedig az egész esetés János vitéz című rajzfilmet. Bibó István Tanya és urbanizmus című munkáját közölte a Valóság. Haraszti Miklóst letartóztatták, majd kéthetes éhségsztrájkja után szabadon engedték. Megnyílik a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Budapesten, Esztergomban pedig a felújított Keresztény Múzeum. Vályi Péter miniszterelnök-helyettes halálos kimenetelű üzemi balesetet szenvedett. Újszerű ismétlési rendet léptetett életbe a kísérleti 2.) tévéműsor. Elhunyt a kor egyik legismertebb tévékritikusa, Vilcsek Anna, és a film- és tévékritikus B. Nagy László.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XVI.

A tizenhatodik év: 1972 Kurt Waldheim lett az ENSZ új főtitkára. Richard Nixon Pekingbe látogatott. Kádár János felajánlotta lemondását. Arab terroristák támadása a müncheni olimpián. Rendkívüli sikert aratott a Mikszáth Kálmán művéből készült A fekete város című tévésorozat és Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem! című művéből készült tévéfilm. Nyolc év után ismét Budapesten vendégszerepelt a Royal Shakespeare Company. Meghalt Pécsi Sándor és Gózon Gyula színész és Hódos Judit tévébemondónő. Magyarországon bemutatták a Szelíd motorosok című amerikai filmet. Hazatért Bara Margit, aki 1970-1972 között családjával Kolumbiában élt. Perczel Zita hazalátogatott. A Syrius együttes Ausztráliában turnézott. A Táncdalfesztivált Koncz Tibor dalával Kovács Kati nyerte. November 7-én indult a televízió kísérleti 2. programjának harmadik adásnapja és felavatták a IV. stúdiót. A szilveszteri televízióműsor keretében nemzetközi gálaestet rendeztek az új IV. stúdióban, melyen részt vett Gina Lollobrigida is.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XV.

2. rész. A tizenötödik év: 1971. Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban. A TV Híradó első, sokáig egyetlen, külföldi tudósító irodáját megnyitják Moszkvában. A Madách Színházban bemutatták Kiss Manyi főszereplésével Németh László: Bodnárné című drámáját, az ősbemutató negyven évet késett. Az Apollo-14 űrhajó Alan Shepard és Edward Mitchell űrhajósokkal leszáll a Holdra. Márciusban meghalt Fernandel, áprilisban pedig Sztravinszkij. Egy amerikai-magyar-vatikáni hármas alku eredményeképp visszanyerte szabadságát Mindszenty József bíboros prímás, aki ekkor szoros kísérettel külföldre távozhatott. Az ENSZ Közgyűlésének 26. ülésszaka helyreállította a Kínai Népköztársaság ENSZ jogait, és kizárta a Kínai Köztársaságot (Tajvant) a világszervezetből. Moszkvai otthonában elhunyt Nyikita Hruscsov, nyugdíjasként házi őrizetben tartott korábbi szovjet pártvezető. Gábor Dénes megkapta a fizikai Nobel-díjat. Megalakult a Locomotiv GT (LGT) zenekar. Meghalt Lukács György filozófus, esztéta, a század első évtizedeiben a progresszív szellemi mozgalmak egyik irányítója. Gorkijban (ma újra Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) hetvennyolc éves korában meghalt Rákosi Mátyás, korábbi magyar kommunista pártvezető, aki 1952-1953-ban - pártfőtitkársága mellett - a minisztertanács elnöke is volt. Párizsban meghalt Jim Morrison rockzenész, a legendás Doors együttes alapítója. Londonban a Szent Pál székesegyházban Martin Sulivan főesperes misét celebrált a Hair zenéjére. Lezuhant a MALÉV egyik repülőgépe Kijevnél. A Szovjetunióban elkezdték gyártani a Zsigulit.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XV. 1.rész

A tizenötödik év: 1971. Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban. A TV Híradó első, sokáig egyetlen, külföldi tudósító irodáját megnyitják Moszkvában. A Madách Színházban bemutatták Kiss Manyi főszereplésével Németh László: Bodnárné című drámáját, az ősbemutató negyven évet késett. Az Apollo-14 űrhajó Alan Shepard és Edward Mitchell űrhajósokkal leszáll a Holdra. Márciusban meghalt Fernandel, áprilisban pedig Sztravinszkij. Egy amerikai-magyar-vatikáni hármas alku eredményeképp visszanyerte szabadságát Mindszenty József bíboros prímás, aki ekkor szoros kísérettel külföldre távozhatott. Az ENSZ Közgyűlésének 26. ülésszaka helyreállította a Kínai Népköztársaság ENSZ jogait, és kizárta a Kínai Köztársaságot (Tajvant) a világszervezetből. Moszkvai otthonában elhunyt Nyikita Hruscsov, nyugdíjasként házi őrizetben tartott korábbi szovjet pártvezető. Gábor Dénes megkapta a fizikai Nobel-díjat. Megalakult a Locomotiv GT (LGT) zenekar. Meghalt Lukács György filozófus, esztéta, a század első évtizedeiben a progresszív szellemi mozgalmak egyik irányítója. Gorkijban (ma újra Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) hetvennyolc éves korában meghalt Rákosi Mátyás, korábbi magyar kommunista pártvezető, aki 1952-1953-ban - pártfőtitkársága mellett - a minisztertanács elnöke is volt. Párizsban meghalt Jim Morrison rockzenész, a legendás Doors együttes alapítója. Londonban a Szent Pál székesegyházban Martin Sulivan főesperes misét celebrált a Hair zenéjére. Lezuhant a MALÉV egyik repülőgépe Kijevnél. A Szovjetunióban elkezdték gyártani a Zsigulit.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XIV.

A tizennegyedik év: 1970 Felavatják a budapesti földalatti gyorsvasút (metró) első, kelet-nyugati vonalának a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszát. Elhatalmasodott Magyarországon a "Telek-Magyarország" szindróma; aki csak tehette, hétvégi telket szerzett magának. Európa nyugati és északi országaiban ez a telekmánia nem terjedt el. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát tartották Budapesten. Meghalt Latabár Kálmán és Tompa Sándor színészek, Kozma István birkózó. Gyászolt a televízió is, tragikus körülmények között elhunyt Lénárd Judit, a televízió népszerű bemondónője. Franciaországban november 9-én szívrohamban meghalt Charles de Gaulle. Üzenet a jövőből - magyar televíziós rajzfilmsorozat indult a Mézga család különös kalandjairól. A Monte-carlói tévéfesztiválon két díjat is nyert a Magyar Televízió versenyfilmje, mely Halálnak halála címmel (Szinetár Miklós rendezésében) Sánta Ferenc novelláiból készült. Ez a film nyeri a legjobb forgatókönyvnek járó Arany Nimfa-díjat, valamint a béke és a humánum jegyében készült legjobb filmnek ítélt Ezüst Galamb-díjat. Szintén díjat nyert Monte-Carlóban Esztergályos Károly a Móricz Zsigmond regényéből készült Pillangó című tévéfilmmel, a filmben nyújtott alakításáért Venczel Vera kapta a legjobb női alakítás díját. Az Intervízió megalakulásának 10 évfordulója. Bemutatkozik a TV Zenés Színháza sorozat. Az első színes helyszíni adást az április 4-i díszszemléről sugározzák. Az előfizetők száma augusztusra elérte az egymillió-hétszázezret. Átlagosan tehát minden második családnak volt már tévéje. Ettől kezdve háztartásonként csak egy készülék után kellett előfizetési díjat fizetni. Újabb szakmai változások éve. Októbertől a felújított III-as stúdióból új díszletben, két újságíró műsorvezetővel, hírolvasó bemondóval, külön sportújságíróval jelentkezik a TV Híradó, ekkortól hangzanak el hírmagyarázatok, kommentárok élőszóban, hazai és külföldi témákban egyaránt. Meghonosodik az átkötés, kevesebb lesz, majd eltűnik a filmtudósításokról a cím. Októbertől új politikai magazin indult A Hét címmel.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XIII.

A tizenharmadik év: 1969. Ebben az évben elfogyott a szovjet űrelőny. Neil A. Armstronggal, Edwin Aldrinnal és Michael Collinsszal a fedélzetén útjára indul az amerikai Apollo-11 űrhajó, hogy végrehajtsák az első holdra szállást. A WOODSTOCK éve. Jan Palach cseh diák a prágai Vencel téren, majd a tizenhét éves Bauer Sándor Budapesten, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén élve elégeti magát. Kalauz nélküli villamosokat és autóbuszokat állítanak forgalomba Budapesten. Betiltják Bacsó Péter filmszatíráját, A tanút: tíz évre dobozba zárják. Bemutatták Magyarországon Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjét, miközben a rendező befejezte a Zabriskie Point című filmjének forgatását Amerikában, Fellini pedig a Satyricont forgatta. New York-ban Videofreex, kísérleti videocsoport alakul, és A televízió mint kreatív médium (Television as a Creative Medium) címmel New Yorkban az első, teljes egészében videó-művészettel foglalkozó amerikai galéria-kiállítás nyílik. Az év elején Párizsban a Magyar Televízió és a Posta képviselői megállapodást kötnek a Thomson céggel Henri de France SECAM szabadalmának alkalmazására. Márciusban átadják a Magyar Televízió első színes adóberendezését. Dr. Agy pedig megmagyarázta a nézőknek az új gazdasági mechanizmust.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XII.

A tizenkettedik év: 1968 Új gazdasági mechanizmus Magyarországon, mindenki az árváltozásokat figyeli. Erről később Heller Ágnes így írt: "Január elsején indult be hivatalosan az új gazdasági mechanizmus. Mihelyt felébredtem, azonnal lementem az utcára, hogy saját szememmel láthassam azt a páratlan csodát, hogy ugyanannak az árucikknek az ára különböző üzletekben különböző lehet. Az üzletek persze zárva voltak, így az eszpresszókra kellett hagyatkoznom. S mikor felfedeztem, hogy az egyik eszpresszóban a szimpla fekete 10 fillérrel drágább, mint a másikban, ujjongtam. Íme, beindult a piaci mechanizmus! Íme, itt a verseny!" A televízióban elindul a hatodik adásnap, bevezetésével a televízió helyzeti előnyénél fogva még nagyobb befolyásra tett szert a tájékoztató, népművelő, ismeretterjesztő munkában; politikai súlya megnőtt. A nemzetközi események változása a tájékoztatáspolitika átgondolására késztette a vezetőket, a gyorsabb, hatásosabb, meggyőzőbb érvelés érdekében új műsorformák kialakítására volt szükség. Tavasszal párizsi diáklázadás. Nyáron a harmadik Táncdalfesztivál, Csehszlovákia megszállása és a mexikói olimpia. Elindul egy új típusú műsor, a Fórum.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XI.

A tizenegyedik év: 1967 Ebben az évben bevezetik Magyarországon a gyermekgondozási segélyt. 1967-ben a kereső nők 72 százaléka veszi igénybe a támogatást. Budapesten bemutatják a Lev Tolsztoj regényéből készült Háború és béke című szovjet film első részét. Rendezője: Szergej Bondarcsuk. Miniszterelnökké Fock Jenőt választják. Meghal Kodály Zoltán és Münnich Ferenc volt miniszterelnök, a kádárista karhatalom megszervezője. A dél-afrikai Fokvárosban Christian Barnard professzor végrehajtja az első szívátültetést. Újabb műszaki berendezéseket állítanak üzembe. Új a TR4, ez egy FERNSEH 16 mm-es, fekete-fehér, filmes képrögzítő. A régi TR1 rögzíti a TV Híradó számára a külföldi átvételen érkezett anyagokat. Ebben az évben már működnek a Hargita stúdióban az AMPEX RCA gyártmányú professzionális, 2 collos, 50 mm széles szalagra író videómagnók. Ezek low-band rendszerűek, színes átvitelre nem alkalmasak. Az év végén érkezik 2db AMPEX VR 2000 B 2 collos gép is, ami high-band rendszerű, és színes jelek fogadására is alkalmas. Az UNESCO a világ 1966. évi filmgyártási eredményeivel foglalkozva megállapította, hogy a televízió okozta egy évtized pangás után az elmúlt évben a legtöbb ország filmgyártása megszilárdult. Az UNESCO filmigazgatója egyébként ezt mondta a film és a tévé konkurenciájáról: "Sokan azt mondják, hogy a film a tévével csak akkor képes konkurálni, ha nagyszabású alkotások készülnek. Én nem hiszek ebben a tézisben. A film ugyanis a tévével szemben szűkebb körű közönségnek készül, mivel a tévét milliók nézik, a filmet meg százezrek."

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből X. 2.

Folytatás .... Az 1966 II. része

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből X.1.

A tizedik év: 1966. Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat, az első tömegtüntetés Pekingben, a Vörös Gárda szervezésében. A pápa (VI. Pál) először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében. Indira Gandhi India miniszterelnöke lett. Franciaország kísérleti atomrobbantást hajt végre a Francia Polinézia részét képező Mururoa korallzátonyon. Magyarország - Brazília 3:1. Elkészül Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmje. A Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját Kovács András Hideg napok című filmje kapja. Az első hazai táncdalfesztivál éve. Ebben az évben feltűnik a televízióban az első mágneses rögzítéstechnika. Beszerzési nehézségek miatt még nem professzionális a berendezés. Két darab Philips El-3400-as "home system", azaz a házi videózás őse (T3). A korszakra jellemzően ez is hibrid berendezés, a videó és a hangrész csöves, a szervo-rész tranzisztoros. Omega befűzéses rendszere miatt a képtartalom alsó 15 sora elveszett, de a veszteséget egy házilag kifejlesztett szinkronjel-processzorral kompenzálni lehetett. A két gép egymás szalagjait még nem tudta lejátszani.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből IX. 3.

A kilencedik év: 1965. III rész

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből IX. 2.

A kilencedik év: 1965. II. rész

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből IX. 1.

A kilencedik év: 1965. Magyarországon a Nemzeti Múzeumban megnyílt a "Népi demokráciák húsz esztendeje" címet viselő kiállítás, majd a Dózsa György úton felavatták a nagy Lenin-szobrot. Az MSZMP KB az oktatási reform tapasztalatairól határozott. Vértesszőlősön megtalálták Samu maradványait, nem sokkal később pedig az Ikarus üzeméből gurult ki az első hazai alumínium autóbusz. Pécsett megrendezték a Magyar Játékfilmszemlét. Nemzeti Színház bontása ¬- a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületét 1875-ben építették. Az épület díszes, a színpadtér óriási, a nézőtér esténként ötszázzal több nézőt tudott befogadni, mint a régi Nemzeti Színház. 1908 augusztusától a Népszínház épületében tartotta előadásait a Nemzeti Színház. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását, március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit, április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott. 1965-ben egy falusi közvélemény-kutatás kiderítette, hogy a parasztság legkedvesebb kulturális tevékenysége a tévézés (46 százalék), az olvasás (25 százalék) és a rádióhallgatás (10 százalék).

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből VIII. 2.rész

A nyolcadik év: 1964 II. rész.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből VIII. 1.rész

A nyolcadik év: 1964 Ebben az évben a televíziónál dolgozók háromnegyede 25 és 45 év közötti volt. 1964-től a rádióban és a televízióban évről évre megrendezték a magyar vers ünnepét, a költészet napját, költők, kritikusok és előadóművészek közreműködésével hirdetve a vers, a magyar líra erejét, szépségét, gazdagságát.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből VII. 2.rész

1963. II. féléve

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből VII. 1.rész

A hetedik év: 1963. A kompromisszum éve. Ennek értelmében Kádár János 1956 elitje nagy részének általános amnesztiát hirdetett. Március 15-én a bebörtönzöttek közel 80 százalékát kiengedték, cserébe Magyarországot nemzetközileg elfogadták, a magyar kérdést levették az ENSZ asztaláról. Kádár meghirdette az "aki nincs ellenünk, velünk van" politikáját. Ettől kezdve nem volt "kötelező" hitet tenni a rendszer mellett, de tilos volt ellene cselekedni bármilyen formában. Ebben az időben még számontartották a televízióban a politikai munkatársak származás szerinti megoszlását, a korabeli levéltári adatok szerint 1962 végén a munkás és paraszt származásúak 50 százalékot tettek ki, értelmiségi származású 14 százalék volt. Az iskolai végzettséget illetően a dolgozók 36 százalékának volt egyetemi vagy főiskolai diplomája, 20 százalék érettségi nélkül került televíziós munkahelyére.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből VII. 1.rész

1963. A kompromisszum éve. Ennek értelmében Kádár János 1956 elitje nagy részének általános amnesztiát hirdetett. Március 15-én a bebörtönzöttek közel 80 százalékát kiengedték, cserébe Magyarországot nemzetközileg elfogadták, a magyar kérdést levették az ENSZ asztaláról. Kádár meghirdette az "aki nincs ellenünk, velünk van" politikáját. Ettől kezdve nem volt "kötelező" hitet tenni a rendszer mellett, de tilos volt ellene cselekedni bármilyen formában. Ebben az időben még számontartották a televízióban a politikai munkatársak származás szerinti megoszlását, a korabeli levéltári adatok szerint 1962 végén a munkás és paraszt származásúak 50 százalékot tettek ki, értelmiségi származású 14 százalék volt. Az iskolai végzettséget illetően a dolgozók 36 százalékának volt egyetemi vagy főiskolai diplomája, 20 százalék érettségi nélkül került televíziós munkahelyére.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből VI. 2.rész

1962. II. féléve

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből VI. 1.rész

A hatodik év: 1962 A hazai sikerek után az első nemzetközi sikereket hozó év. A Monte- Carloi tévéfesztiválon Palotai Boris - Zsurzs Éva Nő a barakkban című tévéfilmje Arany Nimfa díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. A Cannes-i tévéfesztiválon Euróvízió-nagydíjat kapott Mihályfi Imre Menekülés a börtönbe című tévéfilmje. Az év legnagyobb műszaki teljesítménye a chilei labdarúgó VB közvetítése. Ebben az évben nevezik ki Grósz Károlyt a Magyar Rádió és Televízió Párbizottsága titkárának. 1962-ben a Magyar Televízió 67.220 perc műsoridőben sugárzott adást.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből V. 2. rész

1961. II. féléve

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből V. 1. rész

Az ötödik év: 1961 A Statisztikai Hivatal éves jelentése a hároméves terv teljesítéséről, népgazdaságunk fejlődéséről, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztéséről, az életszínvonal emelkedéséről számol be. A jelentésben szerepelnek a rádiózás és a televíziózás legjellemzőbb adatai is. A Rádió és Televízió Újság 1961. február 6., 1961/ 5. számában közöl részleteket a jelentésből. "A Televízió nézőinek száma 1960-ban megduplázódott. Az egy év alatti növekedés 51.086. A posta illetékeseinek véleménye szerint azonban lényegesen több tv-készülék van üzemben az országban, igen sokan, többségükben közületek, üzemek »elfelejtették« bejelenteni a készülékeket"

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből IV. 2.rész

A negyedik év: 1960 II. féléve

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből IV. 1.rész

A negyedik év: 1960 Az MSZMP Politikai Bizottsága 1959. október 6-i határozata a Magyar Rádió és Televízió műsorpolitikájáról és káderhelyzetéről megerősítette a korábbi pártállásfoglalásokat. Az agitáció és és a propaganda fontos eszközének nevezte az intézményt. A Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak megfelelő szervei útján kell írányítania és ellenőriznie az itt folyó munkát. A Magyar Rádió és Televízió vezetőitől és munkatársaitól elvárták a "kispolgári szemlélet száműzését". Az előterjesztés előadója Szirmai István így fogalmazott: "Egyik és legfontosabb feladata a Rádió vezetésének, hogy a Rádió műsorából szorítsák ki maximálisan a kispolgári ideológiát, szemléletet, amely még egyik-másik műsorban jelen van." 1960-ban a fenti határozatoknak megfelelően lépéseket tettek a vezetés megerősítsére, és a személyi összetétel módosítására. Az összlétszám ekkor 551 fő volt, ebből a politikai munkatársak (ez volt a hivtalos státuszuk) száma: 231. Nyolctagú televíziós igazgatótanácsot neveztek ki, élén Kulcsár Ferenc igazgatóval, Révai Dezső és Sándor György igazgatóhelyetessekel.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből II.

A második év: 1958. A rendelkezésre álló 29 millió forintból 26,3 milliót fordított a Magyar Televízió akusztikai és studió-felszerelések vásárlására. Így a tevezetthez képest kisebb építkezések indultak meg. Megvalósult az Iskolatelíziónak szánt Hargita studio 36 milló forint értékben. 1958-ban közvetíttek először külföldről sporteseményt: a pozsonyi műkorcsolya EB-t. A Magyar Televízió 1958-ban 37.780 perc műsoridőt sugárzott.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből III.

A harmadik év: 1959 A politikusok egy része sokáig afféle polgári luxuscikknek képzelte a televíziót. Amikor 1959-ben már több mint hatvanezer előfizetőt tartottak nyilván, és a hozzájuk belátogató százezrek szeme is a képernyőre tapadt, rájöttek - akkor is főleg moszkvai intenciók alapján -, hogy a televízióval valami nagyon fontos befolyásoló eszköz született.

» részletek

Fejezetek a Magyar Televízió történetéből I.

Az 1957-es esztendő története hónapról hónapra - Indul az élet a Szabadság téren

» részletek

Copyright © 2007 - [ MTV Zrt. ] - Minden jog fenntartva.