2013. május 23. csütörtök, Dezső
Állatorvosnak készült, érdekelte az újságírás is. Véletlenül került a Magyar Televízióhoz. Először a Delta tudományos magazin munkatársa, majd évtizedekig szerkesztője a Közművelődési Főszerkesztőségnek, később a szerkesztőség vezetője, rövid ideig a Magyar Televízió kulturális alelnöke is volt, majd 12 évig volt a Duna TV művelődési és tudományos főszerkesztője. Egész életét a televíziós ismeretterjesztésnek szentelte. Beszélgetés az ismeretterjesztés fontosságáról a mai korunkban, Kővári Péterrel.
A sportot imádó nyolcadik kerületi srác, segédoperatőrként került a hatvanas évek végén a Magyar Televízióhoz. A Híradó szerkesztőségében tanulta a szakmát. Az operatőri pályán gyorsan haladt előre, de voltak botlásai is. Ezért rövid ideig benzinkutas volt, kényszerűségből. A Magyar Televízióhoz visszakerülve, a sport közvetítések elismert, legendás operatőre lett, követve az általa is nagyra becsült elődöket. Beszélgetés a Magyar Köztársaság, Ezüst Érdemkeresztjével, kitűntetett, Hunyadi László, Csanádi Árpád -, és Feleki László - díjas operatőrrel.
Kisgyermek kora óta, a zene tölti ki az életét. Nagymamája a Kijevi Opera énekesnője volt, ő maga pedig elvégezte a Konzervatórium zeneszerzés szakát. Egy rövid kitérő után a Magyar Televízióhoz került, megszámlálhatatlan adás vége főcímén olvashatták a nevét a televíziónézők. Beszélgetés Sándor Katalin zenei szerkesztővel.
Postai műszerészként végzett a Puskás Technikumban. Dolgozott a Magyar Rádió műszaki osztályán több beosztásban. 1956. október 23-án a Parlamentbe küldték, ahol berendezte az ideiglenes rádió stúdiót. A forradalom emblémájává váló Egmont-nyitányát ő választotta ki, és tette fel az adóra. 1957-től a Magyar Televízió létrehozásának egyik fontos technikai munkatársa. Jubileumi beszélgetés a Magyar Televízió 55. születésnapja alkalmából, Südi Nándorral.
Kispesten született, a Wekerletelepen, a második világháború alatt. Dolgozott segédmunkásként, majd rendező asszisztens lett a Magyar Televízióban. Zsurzs Évától, Várkonyi Zoltántól, Ádám Ottótól, Vámos Lászlótól leste el a szakma fortélyait. Mesterének tekinti főiskolai tanárát, Keleti Mártont. Három napon át, fotózta a régi Nemzeti Színház lebontását. Negyven éves televíziós pályája során készített nagysikerű tv-játékai, tv-filmjei a közönség kedvencei mind a mai napig. Beszélgetés Málnay Levente Balázs Béla- díjas, Érdemes művész, rendezővel.
1968-1970 között Budapesten dolgozott ügyészségi fogalmazóként illetve ügyészként. 1970-1971 között Derecskén volt ügyész. 1971-ben megnyerte a Riporter kerestetik című tv -vetélkedőt. 1972-1983 között a televízió szerkesztő - riportere. Három éves rádiós kitérő következett, ahogy ő fogalmaz: "A szívem azonban televíziós szív maradt", tehát visszatér a televízióba. Volt, hírigazgató és alelnök is, de igazán a kamera előtt érzte jól magát, riporterként ismeri az ország. Beszélgetés Dr. Feledy Péterrel, az elmúlt évtizedekről és a televíziós műsorairól.
Örményországban született, 1961-től öt éven át, különböző moszkvai színházaknál dolgozott világosítóként, majd 1968-tól a Szovjet Televízió moszkvai, központjában fővilágosítóként. A Moszkvai Filmművészeti Főiskola elvégzése után kinevezték operatőrnek. 1981-ben magyar lányt vett feleségül, majd 1982-ben áttelepült Magyarországra. 1983-ban az MTV operatőre lett. Kedvenc műfaja a dokumentumfilm. Beszélgetés Marlen Urutján operatőrrel.
Budapesten született, és itt végezte el a Műegyetemet. 1953-ben gépészmérnök lett, három év múlva, 1956. november 4.-én, elhagyta Magyarországot. Először Ausztriába szökött, majd Bécsen keresztül New Yorkba repült az ott élő unokatestvéréhez. Kezdeti nehézségeken keresztül eljutott az IMB -hez, melynek az újonnan beindult chip gyártó üzemébe kezdte el amerikai pályafutását. Mint IBM alkalmazott a Columbia Egyetemen tanult a Master Degree -ért, majd a hívatásos Mérnöki Degrre -ért, estenként, heti 6 órával, nyolc éven át. Dolgozott, mint független mérnöki tanácsadó 3 éven keresztül New York városánál. Pénzügyi szoftwareket készített. Amikor elérte a nyugdíjkorhatár, 1993-ban megkezdte második életét, amelynek semmi köze sem volt az elsőhöz - magyar televíziós lett New Yorkban. Beszélgetés Bikkál Gyulával.
Néhány hete találkoztunk először, több év után, az ÁRKÁD egyik kávézójában - a környék egyetlen olyan nyilvános helye, ahol dohányozni lehet,- rövid beszélgetésünk alatt is több cigarettát szívott el, ahogy ezt évtizedek óta teszi. Szóba kerültek a televízió kezdeti évei. Elmesélte, hogy az első Intervíziós közvetítéseknek ő volt az egyik "magyar hangja". Hogy is kezdődött tehát? Erről faggattam Menczel János (1) szerkesztő - riporter kollégámat, aki a TV Híradónál kezdett dolgozni, majd több mint húszévi híradózás után, ott bábáskodott a Teletext létrehozásánál. Erről - kérésemre -, itt a www.tvarchivum.hu tv-történet oldalon külön cikkbe, már korábban megemlékezett.
Színész családban született, négyen voltak testvére, egyikük szintén színész lett. Kedvelte a kémiát, de jobban vonzódott a színházhoz. Ő is színésznő szeretett volna lenni, de végül is a hatvanas évek közepén, ügyelő lett a Televízióban, a Szórakoztató Osztályon. Elvégezte a Színház és Filmművészeti Főiskola adásrendező szakát. Közel félezer televíziós műsorban dolgozott. Beszélgetés Bilicsi Erzsébettel.
Kecskeméten születtek a testvérek. Édesapjuk és édesanyjuk a háború előtt amatőr színjátszó egyesületben lépett fel. A papának több elfogadott filmforgatókönyve volt, de a háború miatt egyik sem valósult meg. A fiúk a papa mellett ismerkedtek meg a filmművészettel még gyermekkorukban. Az egyikük tehetséges grafikusnak készült, a másikuk elektroműszerésznek. Mégis mindkettőjük útja a Kecskeméti Filmstúdióba vezetett, ott ismerkedtek meg a szakma alapjaival. Mindketten operatőrök lettek. Beszélgetés Fodor Balázs és Fodor Dezső operatőr testvérpárral Szegeden.
Papnak vagy futballistának készült. Igazolt játékos volt a Budapesti Honvéd Ifiben. Orosz -olasz-török szakra járt az ELTE -re. Kedvence az orosz költészet és az orosz irodalom. Bár az egyetem filmklubjában aktívan részt vett, mégis egész véletlenül került a Magyar Televízióhoz. Több évtizeden keresztül szakterülete a nemzetközi koprodukciós filmkészítés volt. Állítja, hogy a pályafutása a véletlenek sorozata. A budapesti Corvin moziban találkoztunk egy forró nyári napon. Beszélgetés Flórián Endrével, életéről, a nagy nemzetközi koprodukciókról, híres rendezőkről és színészekről és a fontos olasz kapcsolatról. Beszél a pályája során tapasztalt sikerekről és kudarcokról, a magyar televíziózás korábbi évtizedeiről, valamint a magyar és nemzetközi filmes életről.
Vésztőn született, Nyíregyházán járt gimnáziumba. Matematika és gyógypedagógiai, tanári diplomát szerzett. Tanára Montágh Imre ajánlására került véletlenül a Televízióhoz. Bemondó, szerkesztő- riporter és műsorvezető volt. Voltak jobb és rosszabb periódusai a televíziós pályafutása során. Az országban sok helyen lakott, közel húsz helyen, ma Balatonfüreden - Arácson él, a helyi kulturális és társadalmi élet egyik meghatározó személyisége. Beszélgetés Tarnai Katalinnal, matematikáról, a szép magyar beszédről, a televíziós pályájáról, a hitről, és az arácsi hétköznapokról, no meg a Balatonról.
A TV Híradónál vágóasszisztensként kezdett dolgozni, majd volt vágó, vezető vágó is. A riportok mellett a szerkesztőség hosszabb sorozatai, riport- és dokumentumfilmjei viselik a keze nyomát. A Színház és Filmművészeti Főiskolán Szécsényi Ferencné (1) tanítványa volt. Több filmet készített Jeles Andrással és Sólyom Lászlóval. Később részt vett, az MTV Archívum hír, - és dokumentumfilm állományának felújítási és feldolgozási munkálataiban is. Beszélgetés Illés Mária vágóval, szakmáról, híradózásról, irodalomról és filmekről..
1988 tavaszán különös televíziós kísérlet zajlott Magyarországon. Két hétig a Magyar Televízió 2. műsora kísérleti jelleggel, kereskedelmi csatornaként működött. Ez volt az MTV plusz. Korabeli szöveghű dokumentumok segítségével, képet kaphatunk a kísérlet tervezéséről, lebonyolításáról és nőzi fogadtatásáról, gazdasági eredményeiről. Az, hogy nem folytatódott, folytatódhatott, már nem az alkotókon múlott ...
A Magyar Televíziónál végigjárta a rendezéshez vezető út minden lépcsőfokát. Dokumentumfilm rendezéssel kezdte, s mindjárt az elején 1963-ban fesztivált nyert Alexandriában, készített zenei műsorokat, köztük a kedvelt TV Zenei Klubját.. Forgatott dokumentumfilmet Arthur Rubinsteinnel, Ella Fitzgeralddal, Louis Armstronggal és Yehudi Menuhinnal. Vlagyimir Viszockijról a hetvenes években rendezett portréfilmet. Nevét említve leginkább szórakoztató műsorok jutnak a nézők eszébe. Beszélgetés Bánki Iván, SZOT-, és Balázs Béla díjas tv-rendezővel. A Svábhegyen találkozunk, a Fogas megállónál, a Szamos cukrászdában és kávézóban. A kerti asztaloknál egy - két bátor ember próbálkozik a napos oldalon, még hűvös van. A kis hegyi kávéházban hétfőn délután is sokan vannak, zajosan beszélgetnek, különösen a nem messze ülő kínaiak. Iván alig, hogy megjön a pincér, ismerősként üdvözli, s máris hozza a kedvenc süteményét. Látszik, törzsvendég lehet. Az egyik elfüggönyözött kis szeparéban beszélgetünk, hogy kiszűrjük a zajt.
Orvosnak készült, de az egyik középiskolás tanára ezt megakadályozta. Elvégezte viszont a kozmetikus iskolát. Már gyermekkorában imádta a filmeket és a színházat. Elvarázsolta a szereplők maszkja. Így természetes volt számára, hogy beleszeretett a maszkkészítésbe. A Magyar Televízió egyik legtapasztaltabb maszkmestere lett, évtizedeken át számtalan tv-film, és tv - játékban dolgozott. Beszélgetés Bócz Mara, Balázs Béla-díjas maszkmesterrel, az ötvenes évekről, a televíziós pályájáról, a szakma nehézségeiről, és a sikerekről.
Hideg, de napsütötte februári reggel, Debrecenben. A Csapó utcán sétálok, - pár éve nem jártam erre, minden átépült, szép rendezett. Van új bevásárló központ, kiépített sétány, nekem hiányoznak a piaci árusok, a virágbódék, a régi hangulat. A Nagytemplom előtt csak a villamosmegállóban áll több, a járatra váró utas. Az Arany Bika Szálloda előtt egy lélek sincs. Az épület bal szárnyán alakították ki a Szabó Magda Könyvesboltot és kávézót. Itt beszéltünk meg a találkozót Tóth Károllyal a TV Híradó korábbi debreceni tudósítójával, akivel a híradós évekről, a moszkvai tudósítói korszakról, és a debreceni MTV- s Körzeti Stúdió létrehozásáról fogunk beszélgetni. Mindketten pontosan érkezünk, kilenc órakor, - ez a szokás belénk rögzült a közös híradós múltunkból. A bolt még zárva. Öt - hat perc telik el, mire kigyulladnak a fények bent, majd nyílik az ajtó, a kávézóban hosszú ideig csak mi vagyunk vendégek. A kirakat üvegén látjuk, hogyan ébred a város körülöttünk.
Február második hetének hétfőjére beszéltük meg a találkozónkat Miskolcon. A vonat éppen hogy elhagyta Mezőkövesdet, átláthatatlan köd vette körül. Lódi György a Tiszai pályaudvarnál várt, a köd itt is nagyon sűrű volt, alig vettem észre az autójának folyamatos fényjelzését. Azt mondja ez nem szokatlan ebben az évszakban, sőt igen gyakori ezen a tájon. A Szerencsejáték Zrt. területi Igazgatóságának épületében ülünk le beszélgetni. A vendégszobában kellemes meleg van, az ablakon keresztül szinte semmit nem lehet látni a ködben nemhogy az Avasi Tv adót, de még a szomszéd ház tetejét sem. Az utóbbi időben itt dolgozik. Televíziózásról, a tudósítói életről, a Riporter kerestetik - ről, a híradózásról, a hitelességről, no meg a körzeti stúdiókról beszélgetünk, a TV Híradó volt miskolci tudósítójával.
Volt műanyag fröccsöntő, majd világosító lett a filmgyárban. Egy ideig származása miatt nem veszik fel a Színház és Filmművészeti Főiskolára, majd harmadszorra felveszik. Herskó János osztályában végzett. A Budapesti Iskola dokumentalista, filmes irányzatának meghatározó szereplője, a Társulás Filmstúdió egyik alapítója. Számtalan dokumentum és dokumentum-játékfilm kötődik a nevéhez. Szinte minden filmje komoly vitákat vált ki, és egyesek politikai retorziókat is. Az 1970-es évektől a Magyar Televízió különböző műsorterületein is dolgozott. Tevékenysége a rendszerváltás után is a viták középpontjában maradt. Beszélgetés Vitézy László, rendezővel a filmezésről és a televíziózásról, és a mai kihívásokról.
Tizenhét évesen ismerkedik meg a filmtechnológiával. Mozigépészként először a FÖMÓ - nál dolgozik. Szinte nincs olyan film, amit ne vetített volna a hetvenes évek első felében, a budapesti mozikban. 1971-ben a Televízió filmes csapatához csatlakozik, előbb itt is vetítőgépész, majd csoportvezető. A Televízió filmes adásainak és magazin műsorainak ezreiben dolgozott. Az 1990-es évek végén részt vesz a Magyar Televízió filmrestauráló berendezéseinek tervezésében és kialakításában. 1999- óta a Nívódíjas filmrestauráló csoport vezetője. Többek között ő restaurálta a Régi nyár, Bob herceg, Indul a bakterház, Vuk, Philemon és Baucis című televíziós filmeket. Beszélgetés Kis Sándor vezető filmrestaurátorral, a filmes szakmáról és a filmrestaurálásról.
Az Állami Déryné Színházban került a művészet közelébe, majd ügyelőként kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál. A Színház és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1965-től operatőr lett. Diplomája lehetőséget adott arra , hogy a formálódó Magyar Televízió egykori sikerműsorainak részese legyen. 21 tévéjáték, városvetélkedők, a karmester vetélkedő, a Mazsola című esti mese sorozat, szórakoztató-, ismeretterjesztő-, oktatási műsorok, és számos természetfilm jelzi munkásságát. Rockenbauer Pál szerkesztővel járt az Antarktiszon, Mongóliában, a Kilimandzsárón, műsoraik révén a világ minden földrészén. Mégis, legkedvesebb filmjének a Másfélmillió lépés Magyarországon - című , sorozatot tartja. Műveinek több mint 1500 ismétlésével (- a különböző csatornákon - ) a Magyar Televízió történetében listavezető. Beszélgetés Szabados Tamás operatőrrel az ötvenes, hatvanas, hetvenes évekről, a televíziózásról, és a természetfilmezésről. A beszélgetésbe vége felé bekapcsolódott az alkotótárs, és a feleség, Rozsnyai Margit is.
Kisgyermek korától biológusnak készült. Az ELTE biológus szakon szerzett diplomája után, mégis 1970-ben már a Magyar Televíziónál dolgozik. Sorozatot készít Magyarország környezetvédelméről, szerkesztője a Szojuz-Apolló űrkísérlet élő közvetítésének. Együtt dolgozhat a legkiválóbb magyar ismeretterjesztőkkel: Benedek István professzorral, dr. Czeizel Endre genetikussal, a fizikus Marx György professzorral, Venetiáner Pállal, Juhász Árpáddal, Vida Gáborral, Csaba Györggyel és még sok más kiemelkedő tudományos kutatóval, köztük Nobel díjasokkal is. 1985-ben megnyeri a műsorigazgató posztjára kiírt pályázatot. Három évig dolgozik a Műsorigazgatóságon: szerkeszti és karbantartja a Magyar Televízió műsorstruktúráját, vezeti a heti műsorüléseket. Két, egymást követő cikluson át a párizsi székhelyű Nemzetközi Rádió- és Televízió Egyetem alelnöki posztjára is megválasztották. 1997-ben kilép a politikai harcok célpontjává vált Magyar Televízióból, ahol 27 évig dolgozott. Beszélgetés Domján Dénes szerkesztővel, tudományról, oktatásról, ismeretterjesztésről, televíziózásról.
Kecskeméten Filmstúdiót szervez, majd gyártásvezető lesz a Magyar Televízióban. Később számtalan műsort rendez, majd felveszik a Színház és Filmművészeti Főiskolába, Keleti Márton osztályába. Szinte mindem műfajban rendez, egy kivételével a sport. Alapítója a Televízió Fiatal Művészek Stúdiójának. Több mint 30 tv-film, tv-játék rendezője, 300-nál is több dokumentumfilm vége-főcímén olvashatjuk a nevét. Nélküle nem láthattuk volna az ember Holdra lépését, de a magyar - szovjet űrrepülést sem. Balázs Béla -, és Capek-díjas. Beszélgetés Radó Gyula film- és televízió rendezővel.
Kádár János nem nézett tévét, legföljebb szabadsága idején. A műsorokról a felesége, Tamáska Mária tájékoztatta, ami a hetvenes évek végén már viszonylag közismert volt, ennél többet azonban nem tudtunk Kádárnak a tévéhez fűződő viszonyáról. Most egy betűhíven közölt jegyzőkönyv segítségével kapunk képet errről
A címben szereplő mondatot, 1929-ben Mihály Dénes, a televíziózás magyar származású feltalálója mondta Budapesten. A távolbalátás 1889-ben leírt vernei víziója, - a televíziózás - a magyar technikatörténeti sikerek, Puskás Tivadar és Mihály Dénes, Tihanyi Kálmán találmányai nélkül nem születhetett volna meg. Ez az összeállítás - a világban lezajlott televíziós kísérleteket próbálja meg összefoglalni 1876 - 1938 között, a korabeli sajtó tudósítások felhasználásával. " A ma és a holnap technikája könnyebben érthető, ha ismerjük a tegnapot is " - írta kitűnő műszaki kollégám Koreny János, " A Magyar Televízió története, a kezdetektől napjainkig " című könyvében. A kutatásaim során, most fellelt korabeli tudósítások talán segíthetik a kor technikatörténetének mélyebb megismerését.
1959-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban, majd bekapcsolódott az újrainduló (engedélyezett) amatőrfilm mozgalomba. 1963-tól a Magyar Televízió munkatársa, ahol segédoperatőrként kezdett dolgozni, majd 1965-től főleg dokumentumfilmek és riportfilmek operatőreként, illetve rendező-operatőrként dolgozik. Mesterének Mátray Mihályt tartja. Közel 80 országban forgatott. Kiemelkedő korszak életében, a Polgár Dénes vezette, A HÉT magazin ideje. 300 körüli film és számtalan riport-bejátszás fűződik a nevéhez. Rendezői munkáinak száma meghaladja a 100-at. Beszélgetés Janovics Sándor őő operatőrrel.
Már gimnazista korában próbálkozik az írással, gyermekmeséi jelentek meg a Friss Újságban. A Magyar Távirati Iroda belpolitikai szerkesztőségének kulturális rovatában kezdi újságíró pályáját, a hírügynökség külföldi adásainak riportere, majd szerkesztője, közben majd kétszer két periódusban az MTI bécsi illetve washingtoni tudósítója. A Televízió is hamar felfigyel rá, rendszeresen dolgozik a TV-híradó, A Hét, a Panoráma, és a Fórum műsoraiban. Évtizedeken át tudósította a TV-híradót külföldi állomáshelyeiről. Beszélgetés Heltai András külpolitikai újságíróval.
Eredeti szakmája optikus. Még gimnáziumi tanulóként tagja lett a budapesti Fotóklubnak, ahol Haller Frigyestől, Szöllősy Kálmántól, Zajky Zoltántól, Sztály Jánostól és Vadas Ernőtől tanult fényképezni. 1960-tól a Magyar Televízióban a TV Híradó fotóriportere lett. Közel három évtizeden át fotó riportokban örökítette meg Magyarország eseményeit. A Magyar Fotóművészek Szövetségében fotótörténeti munkát végez, részt vett Balogh Rudolf hagyatékának megmentésében. Szerkesztője és rendezője több kiállításnak többek között a Műcsarnok "Tény-kép" kiállításának (1980), a Magyarok a fotótechnika történetében, Műcsarnok (1989), Balogh Rudolf - emlékkiállítás, Műcsarnok (1989). Jelentősek kortárs fotósokról készített ironikus képei. Beszélgetés Chochol Károly fotóriporterrel.
Négyévesen ismerkedett meg először a fotózással, az édesapja fotós vegyszeri pedig elbűvölték. Később iskolás korában minden zsebpénzét vegyszerekre és fotós felszerelésekre költötte. Vegyészmérnök lett. Dolgozott a FORTE Gyárban, majd a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál. 24 évig volt a Magyar Televízió laboratóriumának vezetője. Beszélgetés Besenyő Istvánnal szakmai életútjáról
Családi indíttatásból a könyvelői pályára készül. 1966-ban hívják be a Magyar Televízióba, külsős felvételvezető lesz a Drámai és Irodalmi Osztályon. Később több mint 120-130 tv-film, tv-játék gyártásvezetője. Olyan művészekkel dolgozik együtt mint Zsurzs Éva, Czabarka György, Paul Pabst, Richard Burton, Solthy György, Zsigmond Vilmos, Vittorio Storaro, Tony Palmer. Volt felvételvezető, gyártásvezezető,majd gyártási igazgató, és a Magyar Televízió megbízott elnöke. Beszélgetés Horváth Lóránttal.
A Bükk keleti lábánál volt kamasz, szerencsésen alakuló történelem és édesanyja ösztönös segítségével sikerült bejutnia a meteorológiai szakra. Már egyetemista korában gyakran járt főként iskolákba, művelődési házakba, tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartani.1967. február 6-án lépett be először a TV - Híradó szerkesztőségébe. 1999. áprilisában, Kanadából, Québecből 62 ország 117 tévécsatornája versenyéről elhozza a szakmai fődíjat. 2009. szeptember 30-án, a franciaországi Toulouse-ban, "Az Év Média-meteorológusa" életműdíjjal tüntetett ki. Beszélgetés Vissy Károly meteorológussal.
Komáromban született, 1956-ban diákként kénytelen elhagyni Magyarországot, Clevelandban telepedik le. Egyetemre jár, majd a Ford Autógyár mérnöke lesz. Mégis sok százezer honfitársunk ismeri a hangját, és arcát, itthon és a világban. Egy "szabálytalan beszélgetés " a clevelandi magyar rádió és televízió alapító - tulajdonosával, Kossányi Miklóssal.
Nyíregyházán született, édesapjával gyakran járt ki a Nagyerdőre, és a sóstói erdőre kirándulni. Bogarakat, majd később lepkéket gyűjtött. A gyűjteménye védett lett, a 80-as években. A Természettudományi Múzeumban a Népszerű Tudományos Filmstúdióban ismerkedett a filmkészítéssel. 1964. január elsején szerződéses felvételvezetőként került az MTV Gyermek Osztályra. 1966-ban Rockenbauer Pállal létrehozták a Természetfilm csoportot. Az évtizedek alatt - hazai és nemzetközi sikereket aratott - természetfilmek alkotója. Volt, gyártásvezető, rendező, producer és a Naturfilm tulajdonosa. Ma már nyugdíjas, az Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei elnöke, Rácz Gábor.
Már kilencévesen rendszeres operalátogató. Hetedikes, amikor alsóbb osztályokban "beugrik" tanítani. A Vendel utcai tanárképző után Kisteleken tanít, és ott kezd először zenei ismeretterjesztésbe. A Filharmónia rendszeresen foglalkoztatja műsoraiban. Meghívják bemondónak a Televízióba, majd kirúgják. Később a Televízió Zenei osztálya és a Híradó munkatársa. Az IPV Filmstúdió vezetőjeként sikert sikerre halmoz. A zenéhez sosem lett hűtlen, mai napig is rendszeren konferál. László Zsuzsa Aranytollas újságíró, akinek két szerelme van: a televízió és a zene, e kettőről mesél kettőezer kilenc, november közepén.
Beszélgetés Ipper Pállal. ( A www.tvarchivum.hu tv-történet oldala arra törekszik, hogy olvasói a Magyar Televízió több mint ötven éves történetét minél alaposabban megismerhessék. Folyamatosan interjúkat közlünk neves tv-s személyiségekkel. Fontosnak tarjuk, hogy lehetőség szerint minél szélesebb körben váljanak ismertté a televíziós alkotók, a televíziós személyiségek és véleményük, gondolataik. Sajnos sokan már nem élnek ezért korábban általuk írt, vagy velük készült beszélgetések utánközlésére is szívesen vállalkozunk. - Dunavölgyi Péter, az oldal szerkesztője.)
Gépészmérnöki tanulmányok után 1968-tól a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Számítóközpontjában gazdasági ügyintéző volt. 1973-ban kalandvágyból két évig a MAHART tengerésze lett, 1975-ben már a Magyar Televízió felvételvezetője, 1977-től gyártásvezetője, majd főgyártásvezetőként dolgozik az intézményben. 2005-ben a Közép Európai Egyetemen kompetenciafejlesztést, vezetőképzést tanul. 1990-től 18 éven át a Vallási Műsorok alapító vezetője. Főbb műsoraik: mise-, és istentisztelet közvetítések, egyházi krónikák, magazinok, felekezeti műsorok, hitoktató-, ismeretterjesztő műsorok, hajnali meditációk, portrék, dokumentumfilmek. Elismeréseiből: Nívó-díjak (1976-2000), Arany Antenna-díj (1985), Magyar Film és TV Művészek Szövetsége Különdíj (1990), Magyar Televízióért (2004), Tolerancia-díj (2006), MTV Jubileumi díja (2007). Néhány hónapja nyugdíjas
Kisebbségi tükör. 30 éves a magyar kisebbségi televíziózás.
A magyar televíziózás hivatalos születésnapja 1957. május 1., az első nemzetiségi műsor azonban csak 1978 augusztusában került a képernyőkre. Nagyjából tehát negyedszázados e terület lemaradása. Ennek ellenére azonban a nemzetiségi szerkesztőségek mégis olyan jelentős eseményeket dolgoztak fel, s olyan embereket, történéseket, hagyományokat, sorsokat örökítettek meg, amelyek nélkülük sohasem kaphattak volna nyilvánosságot.
Olajos Csongorral beszélgetek, aki Győrben TV -híradós volt, majd Szegeden, a körzeti stúdióban szerkesztő, riporter, műsorvezető, szerkesztőségvezető volt, most nyugdíjas Budapesten. Mindig riporter szeretett volna lenni, az első bölcsészkari felvételijén ezt be is vallotta, mondván: ha végzek, nem tanár szeretnék lenni, hanem rádióriporter. A felvételi bizottság tagjai rögtön rávágták, - Olyan esetet nem egyet ismerünk, hogy egy tankör több mint fele nem tanított a diploma megszerzése után, de olyan emberrel még nem találkoztunk, aki ezt előre meg is mondja! - Ezek után több mint 10 évig tanított.
Találkozásaink közben, hiszen sokszor voltam itt nálatok, elkezdett kirajzolódni nagyon halványan egy arckép, Pécsi Ferenc arcképe úgy, ahogyan egy kollégája, egy barátja látta őt. Jó volna ezt az arcképet minél pontosabban megrajzolni.
Pécsi (Pollner) Ferenc (1924-1975) a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese volt 1968-1974 között. A korszak gyakorlata szerint mint elnökhelyettes a televíziót vezette (a két intézmény 1974 októberében vált szét). Az MTI-ből került a tévé élére azzal a megbízatással, hogy ismertesse, elfogadtassa, népszerűsítse ("magyarázza") az új gazdasági mechanizmust. A hetvenes évek elején megbetegedett: depresszióval kezelték. 1975. december 8-án agyonlőtte magát. Egykori munkatársai gyakran elmondták róla, hogy az új iránt fogékony, kiváló ember és kiváló tévés volt. De ahogy fogynak ennek a nemzedéknek az emberei, úgy tűnik el ez az egymondatos elismerés is. Ki volt ő? Ki volt a férfi, akit Pécsi, születési nevén Pollner Ferencnek hívtak?
Emigráns szülők gyermekeként Czóbel Anna alig négyévesen kerül Moszkvába. Anyja Lányi Sarolta, Kosztolányi Dezső ifjúkori szerelmének, Lányi Heddának, a Fecskelánynak a testvére. Apja Czóbel Ernő tanár, pártmunkás, a Tanácsköztársaság bécsi követségét vezette, három év hazai börtön után fogolycserével jutott ki a Szovjetunióba, ahol 1936-ban letartóztatták, s a gulagra került. Itthon eközben a nagybácsi, Czóbel Béla sikeres képzőművész. Miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, Czóbel Anna az egyik moszkvai filmgyár operatőreként Tadzsikisztánba evakuál. A három tagú család a háború végén kezd hazatérni. Először Czóbel Anna érkezik meg, még a háború befejezése előtt, ezután anyja, legvégül apja. Csodálatos véletlen folytán üresen állt Pesten az a Bulyovszky utca lakás, ahonnan az első világháború után útnak indultak...
Szubjektív tv dokumentumfilm történet - töredékek, B. Révész László rendezőtől. (Az eredeti írás az MTV 1957-1997 című kötetben jelent meg a szerzőtől, aki az utánközlést, engedélyezte 2009-ben).
Külsős felvételvezetőként kezdett a Tv Híradó szerkesztőségében Dunavölgyi Péter 1971-ben. A gyakorlatban és munka mellett a tévé belső tanfolyamain, majd a Színház és Filmművészeti Főiskolán tanulta meg a szakmát. Híradós gyártásvezetőként bejárta az egész világot, sok izgalmas történet részese volt, rengeteg tapasztalatot gyűjtött. Amit elmond: méditörténet, illetve rendkívül izgalmas korténet a hetvenes, nyolcvanas kiencvenes évekről, a megosztott világról, a rendszerek változásáról és változatlanságáról...
Külsős felvételvezetőként kezdett a Tv Híradó szerkesztőségében Dunavölgyi Péter 1971-ben. A gyakorlatban és munka mellett a tévé belső tanfolyamain, majd a Színház és Filmművészeti Főiskolán tanulta meg a szakmát. Híradós gyártásvezetőként bejárta az egész világot, sok izgalmas történet részese volt, rengeteg tapasztalatot gyűjtött. Amit elmond: médiatörténet, illetve rendkívül izgalmas kortörténet a hetvenes, nyolcvanas kilencvenes évekről, a megosztott világról, a rendszerek változásáról és változatlanságáról...
Egy pálya képe - Bánki István. Hadd kezdje a szerző ezúttal egy saját személyes emlékkel írását! 1963. szeptember elseje volt az első munkanapom a Televízióban. Miközben az irodából a Mechlaborba kísért Gyökér András csoportvezető, megkérdezte, mi szeretnék lenni: hangos vagy videós. Nem sokat gondolkodtam, azt válaszoltam, videós. Így születnek az életre szóló döntések. A stúdiót és a vezérlőjét azért hívták Mechlabornak, mert a berendezéseit a Mechanikai Laboratórium üzemeiben készítették. A vezérlő egyben adáslebonyolító is volt, onnan nyílt a bemondószoba. Takács Marival, Tamási Eszterrel, Varga Jóskával. A filmek, a kisebb bejátszások és diák közvetlenül a vezérlő feletti filmgépteremből jöttek. Négy közvetítő kocsival, két filmes rögzítővel és a szükséges mikrohullámú berendezéssel kiegészülve úgy szólván ennyi volt akkor a Televízió.
Interjú Horváth Pál fejlesztőmérnökkel. Kevés hozzá mérhető tudású embert ismerek. Nemcsak a televízió technikájáról tud mindent, hanem ezer másról is. Évtizedekkel ezelőtt egy napfényes nyári napon összefutottam vele a Tv gárdonyi üdülőjének kertjében. Beszélgettünk tévés dolgokról, és sok minden másokról is. Fákról, növényültetésről, borkészítésről, autókról... Ő olyan, akinek mindenről eszébe jut valami más is, barokkos gondolatcsapongása bámulatos. És ott álltunk a tűző napon vagy másfél órát, észre sem vettem, hogy vörösre sült a hátam. Horváth Pál A MÉRNÖK. A kiemelés cseppet sem túlzás. Nem ismerek hozzá fogható alaposságú televíziós tervezőt, igényessége legendás. Mindent megmér, apró betűkkel angolul lejegyez, s amire ő azt mondja, hogy jó, azt senki ne habozzon megvenni. 53 éve az élete a Televízió. Horváth Pált az MTV Örökös tagjának válaszották 2009-ben.
A huszadik század nem kedvezett a vélemény szabadságának. A hír szentségének sem... Az emberi jogoknak sem, a polgári jogegyenlőség elveinek sem és sok minden másnak sem... De voltak, akik abban a világban is és a maiban is megtalálták a maguk igaz útját, s viselték ennek következményeit. Sándor György, úgy gondolom, közéjük tartozik: 1950-ben kezdett dolgozni Magyar Rádióban, 1958-ban lett a Magyar Televízió vezető helyettese, majd a politikai műsorok főszerkesztője. 1985-ös nyugdíjazásáig több vezető beosztásban dolgozott, 1985-től tíz éven át a Televideó Kiadót vezette.
A magyar televíziós bábjátszás története. A Magyar Televízió történetének korai időszakának egyik slágerműfaja volt a bábjáték. A bábszínházból importált műfajt sikerült sajátos televíziós megoldásokkal egyedivé tenni. Idézzük fel a legjelentősebb sikereit, azokat a tendenciákat, eredményeket, amik az elmúlt évtizedeket jellemezték. A hatvanas évek a lelkes, nagy sikerek időszaka, a hetvenes évek a profi kiemelkedő alkotásoké, a nyolcvanas évekre az amatőr bábjátszás szervezése és bemutatása a jellemző, s sajnos a kilencvenes évek a lassú elhalás időszakát hozták.
A Magyar televízió 1974.május 3-án sugározta az Unokáink is látni fogják című építészeti sorozat első műsorát és 2007.június 24-én az utolsót. Nincs még egy művészeti ág vagy szakma, amelynek majd három és fél évtizeden át ilyen rendszeresen jelentkező fóruma lett volna a képernyőn. E hosszú életű - és nemzetközi viszonyításban is egyedülálló - ismeretterjesztő sorozatról, valamint a számtalan egyedi építészeti témájú műsoromról kívánok most valamiféle összegzést készíteni.
Róbert László a nyomtatott és az elektronikus sajtóban egyaránt jelentőset alkotott, könyvei magas példányszámban fogytak. Az emlékezetes tévés dokumentumfilmek között tartják számon például a Milyenek az olaszok?, a Milyenek a franciák? című filmjeit és a Tisztelendők című sorozatát. Ezúttal azonban - látszólag! - nem sokat beszélünk se az életéről, se a szakmáról: Murányi Gábor több mint hatszáz oldalas, szabadon kutatható életútinterjút készített Róbert Lászlóval az 1956-os Intézet Oral History Archivuma számára. Azóta egy macska került a házhoz, aki a Marci nevet kapta.
Beszélgetés Márványi Györggyel. Márványi György a televízió emblematikus alakja volt. A műsorcsinálást szerette, nem a sarzsikat. A híradó, a hírműsorok kulcsembere volt több korszakban is. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik legszebb pillanataiban azt hihette, hogy egy-egy jó riportfilm történelmet csinál.
"Számomra a televízió - az volt a minden!" - emlékezik vissza közel négyévtizedes tévés munkájára Horváth Z. Gergely rendező piliscsabai kertjében, a városkában, amelynek egyetemén új hivatást talált: a tanítást. A legjobb életkorban, a középiskolában kezdett forgatókönyveket írni, de érettségi után egy sorskanyar a jogi fakultásra vitte. Már megvolt a jogi diplomája, amikor - második alkalommal - 1969-ben sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Ezekben az években diákként egyszer a rektor urat, Várkonyi Zoltánt is volt alkalma rendezni. Mindez azonban már a múlt. Horváth Z. Gergely ma új feladatainak él.
A film és a rádió elterjedése új lehetőségeket nyitott meg a magyar színészek előtt. Az Európában meginduló televíziós adások pedig lehetőséget kínáltak az új műfaj adottságai között arra, hogy nemzetközi sztárok is lehessenek.
A hatvanas évek közepétől új fejezet kezdődött a televíziózás történetében. A televíziós technika fejlődése, az intézményi keretek megszilárdulása, a személyi feltételek fokozatos javulása lehetővé tette, hogy a televízió nagykorúvá és nagyüzemmé váljék. A televízió népszerűségénél fogva nagyhatalom lett. 1968-ban nem várt arányban nőtt az előfizetések száma, több mint 1.300 000 háztartás, művelődési intézmény rendelkezett televíziókészülékkel. Országosan 100 családra 39 készülék jutott. A nézőtábor növekedésének az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos árleszállítások is kedveztek, igyekeztek értékesíteni a raktáron maradt régebbi televízió-típusokat. Az 1968-ban a televízió műsorpolitikáját két tényező befolyásolta jelentősebben, a hatodik adásnap bevezetése és az 1968-as nemzetközi események. A Politikai Bizottság 1966.május.23-i ülésén jóváhagyta, hogy a televízióban elkezdjék a hatodik adásnap bevezetését célzó előkészületeket. A terveknek megfelelően 1968 január elsejétől megkezdődött a műsorsugárzás a hatodik, azaz a pénteki adásnapon is. ....................................................................................................................... Az előadás elhangzott a Politikatörténeti Intézet által rendezett "Nyilvánosság és közvélemény -1968" című konferencián.
Sándor György visszaemlékezése az 1968-as esztendőre. 1950-ben kezdett dolgozni Magyar Rádióban, 1958-ban lett a Magyar Televízió vezető helyettese, majd a politikai műsorok főszerkesztője. 1985-ös nyugdíjazásáig több vezető beosztásban dolgozott, 1985-től tíz éven át a Televideó Kiadót vezette.
Televíziós magántörténelem (részletek) Pápai Lajos visszaemlékezése: A Magyar Rádió rendszeresen a budapesti Bölcsészkarról szokta beszerezni a kádereit; így keresték meg e sorok íróját is 1956-ban, végzős egyetemista korában: volna-e kedve a rádióhoz, illetve a hamarosan induló televízióhoz - szerkesztőnek - kerülni? E sorok írója mivel halvány fogalma sem volt arról, hogy mi fán terem a tévé (viszont már "készült" a tanári diplomája), határozott igent mondott a kérdésre - és az ifjúsági osztályra. (Mondhatott volna más osztályt is, de nem tudta hogy még milyenek vannak). A televízióról meg - alighanem a személyzetistől hallott először.(Személyzetis: ilyen "csúnya" neve volt akkor a hománpolitikusnak. Bizony.) Nos, a Magyar Televízió elindult 1957-ben, s én odakerültem - 1959-ben. Sándor György műsorigazgató ugyanis egyszer behívatott, s felajánlott egy adásvezetői állást azzal, hogy ezt a munkakört - a Magyar Rádió mintájára - most kezdik kialakítani: itt aztán módom lesz megismerni a televíziózás egészét! De azt is megígérte (nyílván: ha " bizonyítok), hogy egy idő után visszatérünk az eredeti tervemre. Megtartotta az ígéretét.
Baji Tibor visszanéz a csúcsra. Gyártásvezetői munkásságát A Közszolgálati Televíziózásért elnevezésű életműdíjjal ismerték el: Baji Tibor 1959-től több mint négy évtizeden át dolgozott a Magyar Televíziónál, gyakorolta és tanította ezt a nehéz mesterséget. A tévé nagy korszaka az ő nemzedékéhez kötődik.
Váncsa István írása. Az első megjelenés: Élet és Irodalom, XXIII. évfolyam, 51-52. szám, 1979. december 22. 27.oldal A cikk kapcsolódik " A televízió maga volt a szocializmus II. " címmel közzé tett írásunkhoz.
Beszélgetés Váncsa Istvánnal 3.rész. A legolvasottabb, legnépszerűbb szerzők közé került be a hetvenes évek második felében Váncsa István az Élet és Irodalomban írt tévékritikáival, annak ellenére, hogy kritikát ritkán olvasnak az emberek. Váncsa István ÉS-beli működése fordított az olvasói szokásokon, mihelyt kézbe vettük a hetilap friss számát, azonnal Váncsa írására lapoztunk, s miután végigolvastuk, amitől általában jókedvünk kerekedett, csak azután következett a lapban megjelent többi írás. Ennek a nagy népszerűségnek a titkáról, pályájáról, a korabeli sajtóviszonyokról, ivási szokásokról, kocsmákról, éjszakákról és nappalokról beszélgettünk Váncsa Istvánnal három évtizeddel később, 2007 tavaszán.
Beszélgetés Váncsa Istvánnal 2. rész A legolvasottabb, legnépszerűbb szerzők közé került be a hetvenes évek második felében Váncsa István az Élet és Irodalomban írt tévékritikáival, annak ellenére, hogy kritikát ritkán olvasnak az emberek. Váncsa István ÉS-beli működése fordított az olvasói szokásokon, mihelyt kézbe vettük a hetilap friss számát, azonnal Váncsa írására lapoztunk, s miután végigolvastuk, amitől általában jókedvünk kerekedett, csak azután következett a lapban megjelent többi írás. Ennek a nagy népszerűségnek a titkáról, pályájáról, a korabeli sajtóviszonyokról, ivási szokásokról, kocsmákról, éjszakákról és nappalokról beszélgettünk Váncsa Istvánnal három évtizeddel később, 2007 tavaszán.
Beszélgetés Váncsa Istvánnal 1.rész A legolvasottabb, legnépszerűbb szerzők közé került be a hetvenes évek második felében Váncsa István az Élet és Irodalomban írt tévékritikáival, annak ellenére, hogy kritikát ritkán olvasnak az emberek. Váncsa István ÉS-beli működése fordított az olvasói szokásokon, mihelyt kézbe vettük a hetilap friss számát, azonnal Váncsa írására lapoztunk, s miután végigolvastuk, amitől általában jókedvünk kerekedett, csak azután következett a lapban megjelent többi írás. Ennek a nagy népszerűségnek a titkáról, pályájáról, a korabeli sajtóviszonyokról, ivási szokásokról, kocsmákról, éjszakákról és nappalokról beszélgettünk Váncsa Istvánnal három évtizeddel később, 2007 tavaszán.
Negyed százada, 1982.november 30.-án indult útjára a Magyar Televízió teletext adása. Az évforduló kapcsán Menczel János alapító, főszerkesztő helyettes emlékezik a 25 év legjelentősebb eseményeire.
Regős Sándor pályaíve A pécsi ciszterek gimnáziumában kezdett tanulni Regős Sándor, de már az intézmény államosítása után, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A két világ egész életében elkísérte. Újságíróként dolgozott a rádiónál és a televíziónál, tarsolyában 56 tapasztalatával, a prágai tavasz tanúságaival. A lengyel változásoknak is tanúja volt, a rendszerváltás után pedig aktív szereplőként élte meg a hazai média polarizálódásának kezdeteit. (A beszélgetés rövidített változatában jelenik meg.)
Regős Sándor pályaíve A pécsi ciszterek gimnáziumában kezdett tanulni Regős Sándor, de már az intézmény államosítása után, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A két világ egész életében elkísérte. Újságíróként dolgozott a rádiónál és a televíziónál, tarsolyában 56 tapasztalatával, a prágai tavasz tanúságaival. A lengyel változásoknak is tanúja volt, a rendszerváltás után pedig aktív szereplőként élte meg a hazai média polarizálódásának kezdeteit. (A beszélgetés rövidített változatában jelenik meg.)
Regős Sándor pályaíve A pécsi ciszterek gimnáziumában kezdett tanulni Regős Sándor, de már az intézmény államosítása után, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A két világ egész életében elkísérte. Újságíróként dolgozott a rádiónál és a televíziónál, tarsolyában 56 tapasztalatával, a prágai tavasz tanúságaival. A lengyel változásoknak is tanúja volt, a rendszerváltás után pedig aktív szereplőként élte meg a hazai média polarizálódásának kezdeteit. (A beszélgetés rövidített változatában jelenik meg.)
A Hét egyik legjobban szerkesztett műsora a Magyar Televíziónak. Nagyon jó időpontban szólal meg és szinte hetilapot pótol. Riportjainak legtöbbször van valami külön tartalmi - szellemi feszültsége, némelykor egyenesen bravúrnak számító találattal és felfedezéssel teszi gazdagabbá a világról szerzett ismereteinket.
Az előbbit a tévé produkálta - az utóbbi a bemutatókat követő véleményekből hallatszott. Új, mondhatjuk műfajt teremtő vállalkozás, érdemes szót ejtenünk róla. Egymáshoz elég közeli időpontokban bevezetőként három darabot is láthattunk.
Fél évszázad látványkincse - 550 000 képet és negatívot őriz a Fotótár -
Egy hideg, esős napon ismerkedtünk meg 1971 novemberében: alacsony férfi nagy rajzmappával nyitott, kopottas, rövid télikabátban sietett a Szabadság téren. Már több mint nyolc éve, minden szombaton déltájban érkezett meg a televízió portájára. Ezen a novemberi napon egymás mellett vártuk a belépőkártyánkat. Majd felballagtunk a vörös szőnyeges lezárt lépcső melletti kissé kopott lépcsősoron a bal oldali lifthez. (Abban az időben az MTV székház bal oldala volt a Magyar Televízió, a jobb szárnyban a METESZ lakott.)
A szemlélet 1989 előtt mi volt? Mindent csináljunk meg saját erőből, hazai gyártásban! Ritkán vegyünk nyugatról műsorokat. Ennek következtében földuzzadt a televízió műsorkészítői állománya a hírműsoroktól kezdve a kulturális, könnyűzenei műsorokig... Amennyire csak el lehet képzelni. Amikor jött a nyitás, elkezdtek kintről behozni nagy számban műsorokat, ami már vitte a műsoridőt. Megindult a harc a műsoridőért, közben fogyott a pénz, és be kellett vállalni, hogy félannyiból készüljenek el produkciók, mint amennyibe valójában kerülnének.
A Magyar Televízió 1967-től rögzítette műsorait 2 collos mágnesszalagra, 1971- színesben is. Az 1 collos rendszerre 1981-tól tértünk át, bevezetése fokozatos volt. Ezt követte a Betacam, majd a Betacam Sp kazettás formátum, amit mai napig is használunk. Közben néhány műsortípushoz (Híradó, Stúdió) alkalmazták a U-matic kazettás rendszert, mely szerényebb képminőséget képviselt ugyan, de olcsósága és mobilizálhatósága miatt nagyon jól használható volt a riportok készítésénél, leváltva ezzel a hagyományos filmkamerát
Szepesi György, élő sportlegenda, minden egyes nagy mérkőzés reggelén csuromvizesen ébredt, mert azt álmodta, hogy elment a hangja. Tizenöt nyári olimpia és tizenkét labdarugó-világbajnokság riportere Budapesten született 1922. február 5-én. A Magyar Rádió munkatársa 1945-től. Soha nem akart elnök lenni, a legmagasabb beosztása a főosztályvezetői volt. A rádióban 2005-ben is szobája, mikrofonja, vagyis állandó műsora van, de a tévézéssel sem szakított. Neve a magyar televíziózás hőskorát is bearanyozza. Egyik elindítója volt például A Hét című műsornak. Erről és másról beszél most nekünk.
A XX. Század második fele, magyarországi történelmének Audió-vizuális dokumentumai a Magyar Televízió Archívumában, annak a Hír- és aktuális gyűjteményében találhatók.
A történet meseszerűen kezdődött: az ötgyermekes Horváth család 1959 elején megvette élet első fekete-fehér, AT 301-es típusú tévékészülékét, amelynek műsorát az adásnapokon - úgymint kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap - a budai bérház többi lakója is megtekinthette Horváthék nagyszobájában. - Ámulva figyeltük az ipari adásokat, a monoszkópot, alatta a Kossuth Rádió műsorának hangját- mondja ma 56 éves háromgyerekes családapa, Horváth Péter - mígnem egyszer Takács Marika azt mondta: gyerekszereplőket keres a televízió. Nem volt kétséges: család benjáminját, az akkor 11 éves Pétert el kell vinni a válogatásra...
Egy kicsit álmos miskolci fiatalember Kovács György 1961 tavaszának egyik borús reggelén a Keleti pályaudvarról a Szabadság térre tartott a Bajcsy -Zsilinszky úton akkor még közlekedő villamossal. A Magyar Televízió portájáról telefonon felhívta a Híradó Szerkesztőségét. Izgatottan elmondta a felelős szerkesztőnek, hogy otthon náluk kiöntött a Szinva patak, és Ö mint amatőr filmes felvételeket készített, ha látszik valami a felvételeken - amiben nem volt teljesen biztos - átadná a Híradónak, hogy az eseményt az egész ország láthassa.
Névjegy: Horváth Ádám, Budapest, 1930. június 4. 1957-ben a magyar televíziózás egyik alapítója, 1958-tól tv-rendező, 1968-tól a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, 1983-tól egyetemi tanár, 1994-től rektorhelyettes, 1994-95-ben a Magyar Televízió elnöke.
Vágószoba, benne egy régi, de ma is tökéletesen működő vágóasztal. Nem ez a legrégebbi! Kezdetben lábbal irányított, pedálos asztalon vágtak. Bíró Istvánné, a Magyar Televízió nyugdíjasa, a legidősebb vágó, aki a kezdetektől a tévében dolgozott. Neve a stáblistákon így szerepelt: Bíró Anna. Sokáig a vágók csoportvezetője volt, ő osztotta be a vágók és asszisztensek munkarendjét, nevelte az utánpótlást. A legszűkebben számolva is, legalább tizenkét jól képzett vágó került ki a keze alól. Bíró Anna még azt is el tudja mondani, hogyan működött a lábpedálos vágóasztal.
A magyar filmért végzett kiemelkedő munkája elismeréséül Árvai Jolán-díjat kapott 2005-ben Józsa Anikó, az Archívum egyik vezetője. Józsa Anikó 1980 óta dolgozik a Magyar Televízió Rt. Archívumában, óvja, ápolja és népszerűsíti azt a televíziós műsoranyagot, amely a múlt század második felének kezdetétől született, és születik minden nap ma is, és amihez jelentős állóképgyűjtemény, fotótéka is tartozik. Az Árvai Jolán-díjat az MRC Egyesület és a HSC Egyesület alapította 2002 januárjában, a filmszakma nem előadóművész és nem alkotóművész közreműködői számára, kimagasló szakmai tevékenységük elismerése, és elismertetése céljából.
Elmondja Dunavölgyi Péter Az etióp forradalom negyedik évfordulóját ünnepeltük 1978 szeptemberében. Etiópiában ekkor már négy éve békétlen, forradalmi állapot van. A régebbi amerikai tv-berendezéseik már nem üzemeltek, újakat s a régiekhez alkatrészt az amerikaiak nem szállítottak. A szocialista országok szerepleosztása szerint az egyik ország katonát, a másik fegyvert adott. A Magyar Televízió fölajánlása egy háromkamerás, használt, közvetítő kocsi volt. Az etióp kormánynak ment a fölajánlás, hogy ez lesz az ajándék, és ezzel közvetíthetik majd a forradalmi évforduló egyhetes eseménysorozatát Addisz Abebában.
Burza Árpád operatőr harminchárom évig dolgozott a Tv Híradóban, négyezerötszáz- - ötezer híradóriportot készített és dokumentumfilmet is összeszámolhat vagy tizenöt-húszat. Felesége Vajek Jutka. 2006-ban negyvenkettedik éve, hogy együtt vannak. Riportútjain Burza Árpád 245 óra 25 percet töltött levegőben és 88 alkalommal szállt fel. Ebben nincsenek benne azok a repülőutak, amelyeket fotografálás alkalmával különféle kisgépeken tett az ország fölött. De ez a hatalmas légügyi tapasztalat sem óvta meg attól, hogy el ne üsse egy repülőgép, igaz, nem az égen, hanem "csupán" a földön. Burza Árpád szakmáról, stílusról és tartásról beszél, amibe bekapcsolódik Vajek Jutka is, hiszen ők ketten egyek. Az ország közvéleménye is egynek tartotta őket. A BurzaVajek-páros a tv-s oknyomozó riport klasszikusai.
Forgatás a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, 1985. május 12-31. Elmondja Dunavölgyi Péter
A TV Híradó forgatócsoportja a nyolcvan évek végén kétszer járt Vietnemban. Zelei Miklós beszélgetett a, és jegyezte le Dunavölgyi Péter forgatás során szerzett élmnyeit és tapasztalatait.l
Zoltai Károly operatőr ezúttal nem kamerával mutatja meg, hanem élőszóban mondja el, amit láttatni szeretne. Szülővárosában, Debrecenben éli aktív nyugdíjas életét. Újságba ír, fotózik, filmezik, várostörténeti értékű régi filmeket gyűjt, restaurál és rendszerez. Egész pályaíve, még szakmai előélete, pályára kerülésének története is rendkívül izgalmas a Rákosi-Kádár-kor mikrotörténelmének megismerése szempontjából. Moszkvai állandó tudósítói kiküldetéseinek idejéről olyan történeteket beszél el, amelyek ismereteinket az egykori Szovjetunióról még árnyaltabbá teszik, és önismeretünkhöz is értékes adalékokkal járulnak hozzá.
Néhány szó Gaál Istvánnal "1959-ben, épphogy 25 évesen, Gaál István kikötött a Centro-Sperimentalén, azzal az ösztöndíjjal, amelyben néhány kollégája a Színház- és Filmművészeti Főiskolán - ahol Gaál frissen diplomázott - az utolsó pillanatig reménykedett. Diplomafilmje, a Pályamunkások - egy csodálatos képi-hangi vágás- és ritmusgyakorlat - perdöntő volt az ösztöndíj odaítélésében. [...] Gaál valódi mestere a filmnek, az évek során megőrizte a »kézműves« - ahogy ő szereti nevezni magát - alázatosságát és egyszerűségét, ugyanakkor annak az embernek büszke következetességét, egyben magányosságát is, aki nem akar - mivel nem tud - kompromisszumokat kötni." Guido Cincotti a Nemzeti Filmtéka igazgatója Róma, 1990